udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Higyed Imre

2000. április 11.

Ápr. 8-án nyitották meg a Bánsági Magyar Napokat. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke a rendezvénysorozat szervezője és vezetője. Higyed Imre színművész Szent Istvánról szóló népi balladát adott elő. Az archaikus fohász Szent Istvánt hívta segítségül, hogy mentse meg népét a végpusztulástól, az anyaország határain kívül rekedt magyarság mai lelkivilágától ez az érzés nem esik távol. Vicze Károly és Szekernyés János történészek emlékeztek: a nyugati kereszténység felvétele a magyarság megmaradásának sorsdöntő eseménye volt. Több kérdés a térség ezeréves történetét feszegette. A történészek kifejtették, hogy Ajtony nem is annyira vallási okokból került szembe István királlyal, hanem mert vámszedője volt a sószállítmányoknak, és ragaszkodott a jól jövedelmező kiváltsághoz. Ebből kiviláglik, hogy a mai Nagyősz térségében nem pogányok és keresztények ütköztek meg, hanem legfeljebb nyugati keresztények (Csanád vezér hadai) a keleti rítusú (Ajtony csapatai) keresztényekkel. A feltevést megerősíti, hogy Csanád hadainak győzelme után a marosvári kolostor lakóit nem űzték el, hanem egy számukra épült másik kolostorba telepítették át. - Figyelmet érdemel Temesvár szerepe, mely a mocsarak közé épült bevehetetlen várával egyik legbiztonságosabb központja volt a déli országrésznek. Szívesen telepedtek védelmet nyújtó falai közé távoli országokból jött kereskedők, kézművesek, zsoldosok, hittérítők, és a sok különböző kultúra keveredése jótékony hatással volt a gazdasági fejlődésre, a másság iránti tisztelet kialakulására. Minden nemzetiségi csoport, felekezeti egyesület, szakmai szövetség stb. zavartalanul fejlődhetett. A hovatartozás meghatározása nem tett különbséget magyar, görög, bolgár, szerb, örmény vagy más nyelvet beszélő között: mindannyian "a magyar korona alattvalói" voltak, és ez egyenlő jogot biztosított valamennyiük számára. Ápr. 9-én az Ópusztaszerre szervezett kirándulással folytatódtak a Bánsági Magyar Napok. /V. Bánsági Magyar Napok. Ezeréves kereszténységünk - mai szemmel. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./

2000. május 13.

Temesváron a Csiky Gergely Színház Stúdiótermében megkezdte tevékenységét a Lektűr színpad. Lényege: sajátos színpadi környezetben (díszletek között) jellegzetes részeket olvasnak fel színpadi művekből. Az első lektűr nem váltott ki túl nagy érdeklődést a nézők körében, pedig Mátray László, Szabó Károly, Higyed Imre, Szilágyi Kinga, Miklusicsák Alíz, Kocsárdi Levente, Majorán Attila, Bedő Andrea és Zsolt Imre teljesítménye felért egy jó előadással. /Érdekes kísérlet - mérsékelt érdeklődéssel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2006. március 16.

Szavalóversennyel egybekötött ünnepséget rendezett Temesváron a Gerhardinum Római Katolikus Líceum március 15-én a piaristák templomában. Az egybegyűlteket, Szabó Péter a Gerhardinum Líceum és a piaristák templomának igazgatója köszöntötte. A versmondók teljesítményét Szabó Péter igazgató, Higyed Imre színművész és Dénes Ildikó tanítónő bírálták el. /(Sz. I.): “Hazám, hazám,  Te mindenem…” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2006. május 15.

Temesváron meghitt, családias ünnepen köszöntötték Ferenczy Annamária színésznőt 80. születésnapja alkalmával a Csiky Gergely Állami Színházban művésztársai és az intézmény más beosztottjai. Higyed Imre színművész a pályatársak nevében mondott beszédet. /(Sz. I.): Színháziak ünnepelték a művésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

2009. június 9.

A rendszerváltás utáni évek hagyományához híven június első szombatján adtak találkozót egymásnak a Temesváron magyar nyelvű középiskolát végzett véndiákok és tanáraik. Véndiákokkal telt meg a józsefvárosi Diákház nagyterme. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója örömteli eseményekről számolhatott be: a 2008-2009-es tanévben a nyár folyamán az új lépcsőház, olvasóterem, könyvtárterem és étkezde mellett elkészülhet a tetőtér beépítése is. Az így keletkező hat új osztályteremnek köszönhetően végre „egy műszakos” iskola lesz a napokban Európai Iskola címet elnyert Bartók Béla Elméleti Líceumból. Az 55 éve érettségizettek nevében dr. Bárányi Ferenc ex-miniszter, az „50 évesek” nevében Higyed Imre színművész, a „40 évesek” nevében dr. Kiss András tudományos kutató, végül a 10. éves osztálytalálkozójukat ünneplők nevében a Toró Tibor szociológus számolt be az érettségi óta eltelt évtized(ek) tapasztalatairól. A találkozó résztvevői egy perces néma felállással adóztak az évek során elhunyt tanárok emlékének: Péter Dezső magyartanárt egy nappal korábban kísérték el utolsó útjára volt tanítványai és tanár kollégái. Következett a magyar iskola legjobbjainak díjazása. /Pataki Zoltán: Ha június első szombatja – akkor Nemzedékek Találkozója! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998