udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Higyed István

1994. május 27.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./

1994. június 1.

A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1994. június 14.

Jún. 10-12-e között Temesváron, a református gyülekezetnél járt Tőkés László püspök. Találkozott Nicolae Corneanu ortodox érsekkel is, aki az összefogás szükségességét hangsúlyozta, ezúttal a rágalomhadjárat ellen is, amelynek mindketten áldozatai. Tőkés László Lugosra is elment és a református gyülekezetben Higyed István lelkész beadványáról kiderült, hogy annak tartalmát nem ismerték az aláírók. A gyülekezet elhatárolódott a beadványtól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Higyed István kifejtette, hogy csak egyháztörténészként érdekelte Tőkés László kinevezése, nem tudja, hogyan jutott beadványa a Tinerama szerkesztőségébe. Ennek ellentmond, hogy Higyed István 1989 dec. 1-jén a hatalom képviselőivel együtt megjelent Temesváron, hogy átvegye a lelkészi teendőket a szilágymenyői száműzetésnek ellenálló Tőkés Lászlótól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1994. június 21.

A Romániai Magyar Szó egymás mellett hozza a Tőkés László-vita öt írását: a/ Tőkés László püspök nyilatkoztában elkeseredetten idézi fel a személye elleni heves támadássorozatot, amely nem 1989-ben kezdődött, hanem jóval előbb. Környezetét, családtagjait is zaklatta a Securitate, 1989-ben Higyed István lugosi lelkész akarta elfoglalni temesvári lelkészi helyét, 1993-ban püspöktársa folytatott ellene fegyelmi kivizsgálását. Tőkés László követeli a volt Securitate múlt bűneiért felelős tagjainak leleplezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ b/ A temesvári református egyházközségi presbitérium állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök mellett, méltatva érdemit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ c/ Székelyudvarhelyi magyar értelmiségiek nyílt levélben álltak a megtámadott Tőkés László püspök mellé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ d/ Dr. Tunyogi Csaba volt egyházkerületi főgondnok indulatosan támadja Tőkés Lászlót, aki szerinte rosszul politizál, nem látja el püspöki teendőit, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ e/ Fey László szintén /és újból/ kirohan Tőkés László ellen, hozzátéve az ismerős érvet: az elvtelen "magyar egység" követelésével nem lehet megtagadni a tisztázó vitát. Fey emlékeztet a PER-vitára, amit szerinte Tőkés László indított el és végül "három kiváló harcosunk ellen fajult." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Fey László már 1993 elején is Tőkés Lászlót támadta. /Szabadság (Kolozsvár), 1993. jan. 6./

1997. május 10.

A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./

1999. július 17.

Július 13-án köszöntötte a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztori közössége dr. Higyed Istvánt a nyugalomba vonulása előtti hetvenedik születésnapja küszöbén. Bányai Ferenc esperes megjegyezte, hogy az ünnepelt nem sokat kapott László nevű püspökeitől. Az ünnepelt elmondta, hogy 22 évig helyettes lelkészként szolgált Lugoson, míg végre sikerült a parókusi státust megkapnia. Dr. Higyed István a református egyháztörténelem doktora (Szombati-Szabó István élete és munkássága volt doktori dolgozatának témája 1995-ben). Higyed István nyugdíjas éveiben a nagy elődökről - Rácz Károly, Debreczeni István, Nemes Elemér és mások - összegyűjtött anyagát kívánja egyháztörténészként földolgozni. /Dr. Higyed István 70 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

2000. március 25.

Higyed István lugosi református tiszteletes, a magyar református egyháztörténet doktora hosszú szolgálat után nyugdíjba vonul. Lugoson tett ökumenikus szolgálataiért tavaly, 70. születésnapján a város díszpolgárává választották. Higyed István elmondta, hogy Lugoson volt román reformáció. Fogarasi István prédikátor romául és magyarul hirdette az igét Lugoson. Fogarasi a Szászvárosi Bibliának egyik magyarról románra fordítója volt 1582-ben. Ugyancsak ő fordította románra legelőször a Heidelbergi Kátét Catechismul Kalvinesc címmel. Lugoson szolgált 1921-34 között Szombati-Szabó István költő. - Lugos nem könnyű szolgálati hely, mert rendszeresen három nyelven kell hirdetni az igét a vegyes házasságok miatt. Amióta itt tevékenykedik, rendbehozták a templomot. Higyed István mindent megpróbált, de nem sikerült kiadnia Szombati-Szabó István összes műveit. /Balta János: 33 évet szolgálni egy közösséget, isteni ajándék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. május 2.

Ápr. 30-án Mikolán hálaadó istentisztelet tartottak a református templom teljes felújításáért. Higyed István helybeli lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket, a renoválásban nagy segítséget nyújtó holland gyülekezet képviselőit, a testvéregyházak papjait, majd összefoglalta azt a hároméves munkát, melynek során sikerült teljesen újjávarázsolni a templomot. /Hálaadó istentisztelet a templom felújításáért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2002. október 11.

Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./

2002. október 15.

Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be okt. 12-én dr. Higyed István Szomorú, szerelmes igric című kötetét (Excelsior Könyvkiadó, Temesvár, 2002). Dr. Higyed István könyve lugosi papelődjéről, a kiváló költőről, Szombati Szabó Istvánról szól. Pongrácz P. Mária irodalomtörténeti igényességű könyvelemzésében kiemelte a szerző tárgyilagosságát, alapos dokumentációját. /Szekernyés Irén: Költő az őrtoronyban. A szerző könyvét dedikálja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2002. november 6.

Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2002. november 23.

Dunaszentilona telekkönyvileg református, de gyakorlatilag baptista templomát is súlyosan megrongálták az idei nyári földrengések. Makay Botond Dr. Higyed István nyugalmazott történész-lelkipásztorral Dunaszentilonán adatokat gyűjtött egy megszűnt református egyházközség történetéről. 1950 táján volt a településen utoljára református istentisztelet, a klopódiai Streleczky Sándornak köszönhetően. A templom jövőjét illetően megoldást jelentene, hogy a református egyház jelképes összegért eladja a templomot, vagy megtartja ugyan, de "lakbérnek" tekinti azt, hogy a templomot a baptista egyházközség a továbbiakban is karbantartja, illetve adókat és illetékeket fizet az ingatlanok után, amint azt eddig is tette. /Makay Botond: Dunaszentilonán javítják a földrengéskárosította templomot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2003. szeptember 15.

Hazahozták a Farkasréti (Budapest) temetőből a város egykori kiemelkedő személyisége, Szombati-Szabó István pap-költő és neje hamvait, hogy lugosi földbe helyezzék örök nyugalomra. Szept. 13-án, az újratemetésen méltatói - Fazakas Csaba esperes, a lugosi egyházközség tiszteletese, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, Ovidiu Martinescu és Pozsár József, Lugos polgármestere, illetve alpolgármestere, Simon István ny. tanár - hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Szombati-Szabó István vallásfelekezetre való tekintet nélkül példaképe a szórványmagyarságot szolgáló ma élő értelmiségieknek. Szombati-Szabó István irodalmi munkásságáról dr. Higyed István, a lugosi egyházközség ny. lelkésze tartott előadást. Az ünnepi istentiszteletet követően Fazakas Csaba és Makay Botond lelkipásztorok elhelyezték a kopjafa beton-talapzatába a hamvakat tartalmazó urnát. /(Sipos): Szombati-Szabó István hamvai Lugoson. Újratemették a pap-költőt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2003. szeptember 23.

Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be Szombati Szabó István egykori lugosi lelkipásztor-költő verseit (Szombati-Szabó István: Összegyűjtött versek, Excelsior Art, 2003) szept. 19-én a Belvárosi Református Templom gyülekezeti termében. A könyv dr. Higyed István nyugalmazott lelkész harminc éve tartó kutató munkájának eredménye, és tartalmazza a 115 évvel ezelőtt született költő összes, nyomtatásban megjelent, valamint kéziratban fennmaradt költeményét. Utószóval is a kutató látta el a kötetet. Pongrácz P. Mária bevezetőjében nemcsak a versekről, hanem a korszakról is beszélt. /(Szekernyés): Verseivel is prédikált. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. október 28.

Nemrégiben restaurált, százéves templomában ünnepelt Újszentes református gyülekezete és a kilencven éve megalapított helyi Keresztény Gazdakör a hét végén. A bánsági telepesfalu négyszáz fősre apadt, magyar ajkú kálvinista közösségét hazai és határon túli elöljárók tisztelték meg a jelenlétükkel. Higyed István lugosi református lelkész rövid történelmi előadása után az újonnan megválasztott presbitérium tagjai letették a fogadalmat. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az anyaország, illetve a magyar kormány jókívánságait tolmácsolta. Mint ismeretes, a HTMH 1,4 millió forinttal járult hozzá az újszentesi templom felújításához. Kiss Károly a Keresztény Gazdakör elnökeként méltatta a földműveseket tömörítő szakmai szervezet tevékenységét. /Gurzó K. Enikő: Ünnep Újszentesen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2003. december 11.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjai közé választotta dr.Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztort. Az egyház- és közösségépítő református pap a szűkebb pátriája művelődési életében betöltött szerepe mellett irodalom- és egyháztörténeti kutató munkájával vívta ki magának a rangos elismerést. Dr. Higyed István 1929-ben született Temesváron, ahol a piaristák iskolájában alapozta meg műveltségét. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. Diplomája megszerzése után segédlelkész Temesváron, parókus Bodófalván, majd Székelyhídra pályázik, rövidesen az érmelléki kerület esperese lesz, azután Nagyvárad-Újváros következik s a püspök-helyettesi beosztás. Ekkor Papp László püspök még a tartomány területéről is elűzte. Higyed István 1968-ban került vissza szülőföldjére, s lugosi lelkipásztorként szolgált 32 évet. Papi teendői mellett a város művelődési életének szervezőjévé vált. Jeles papelődje, Szombati-Szabó István, a két világháború közötti időszak jelentős költője hagyatékának feltárását végezte el. 1990-ben emléktáblát állítottak a templom melletti régi parókia épületére, ahol a pap-költő lakott. 1992-ben a lugosi magyar irodalmi kör felvette Szombati-Szabó István nevét. 2002-ben dr. Higyed István terjedelmes monográfiát jelentetett meg Szombati-Szabó István életpályájáról Szomorú szerelmes igric címen. A 2003-as év újabb sikereket hozott: napvilágot látott a költő Összegyűjtött verseinek kötete dr. Higyed István gondozásában, hazaszállították Budapestről a költő és felesége hamvait, s síremléket állítottak a templomkertben, felavatták a költő hagyatékából megalapozott és róla elnevezett egyházi könyvtárat, halála után Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a versíró papot. Dr. Higyed István Lugos díszpolgáraként az általános elismerés légkörében a harmadik Szombati-Szabó István könyvön dolgozik, amely prózai írásokat és egy drámát tartalmaz. /Szekernyés Irén: Elismerés dr. Higyed István lelkipásztornak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

2004. április 5.

Ápr. 4-én virágvasárnapi istentiszteletet tartottak Újszentes felújított református templomában. A százéves gyülekezetnek a templomépítés centenáriumára kopjafát küldött a testvértelepülés, a magyarországi Szentes, ahonnan az egykori telepesek, papjukkal az élen, kirajzottak. Az ünnepségen az újszentesi egyházközséghez tartozó Csávos egykori szórvány-gyülekezetére is emlékeztek. Haranglábat állítottak a kopjafa mellé faragott tölgyfából, hogy a csávosi kis harang figyelmeztessen, nagy a gyülekezet felelőssége. Dr. Higyed István lelkipásztor, Heinrich József tb. főesperes, az újszentesi római katolikus templom plébánosa mondott beszédet és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki immár második alkalommal vett részt újszentesi ünnepi rendezvényen. Ebből az alkalomból a vendéget és családját a református gyülekezet tagjai közé fogadta, amit díszoklevéllel erősített meg. A parókia kertjében dr. Higyed István és Heinrich József felavatták a kopjafát és haranglábat. /(Sipos): A múlt üzenete jelennek, jövőnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. május 4.

Hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 2-án Resicabányán, a Templom és Iskola épületében abból az alkalomból, hogy Makay Botond három évtizede lelkésze a református gyülekezetnek. Dr. Higyed István a lelkipásztor több évtizedes tevékenységét, Pál József Csaba római katolikus főesperes ökumenikus nyitottságát méltatta. Makay tiszteletes meghatottan köszönve meg a szép szavakat és szolgálataira utalva elmondta: harminc év alatt Resicabányán és Boksánbányán 2640 alkalommal prédikált, 293 keresztelést végzett, 322 lelket konfirmált, 118 párt esketett és 601 megboldogultat temetett el. /Szakmáry Károly: “Elég néked az én kegyelmem”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2005. március 17.

Március 14-én Újszentesen tartották a Temesvári Református Egyházmegye első negyedévi lelkészértekezletét, melyen magyarországi vendégek is szép számmal voltak jelen az egykori anyatelepülésről, Szentesről, de jöttek Szegedről és Hódmezővásárhelyről is. Dr. Higyed István emlékezett az 1905–1996 között élt és szolgált Ajtay Gábor lelkészköltőre, aki sokáig állt az újszentesi gyülekezet élén. Ajtay Gábor párját ritkító bravúrt hajtott végre a diktatúra idején: 1976-ban a templom és a parókia visszaperlésében pert nyert. Ajtay Gábor Targu Jiu lágerét is megjárta. Leleplezték a gyülekezet adományát, az emléktáblát, amelyet a gyülekezeti teremben helyeztek el, ezzel a terem az Ajtay Gábor gyülekezeti terem nevet vette föl. /Szakmáry Károly: Lelkészértekezlet emléktábla-avatással. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2005. március 22.

“Kevés az olyan lelkipásztor, aki elődjének készít helyet a panteonban” – állapította meg Temesváron Bányai Ferenc belvárosi református lelkipásztor dr. Higyed Istvánról Szombati-Szabó István: Hátrahagyott írások című könyvének bemutatóján. A Református Nőszövetség és az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében Pongrácz P. Mária ismertette dr. Higyed István lelkipásztor-író, egyház- és irodalomtörténeti kutató harmadik, Szombati-Szabó István műveit bemutató könyvét. A két verskötet (Szomorú szerelmes igric, 2002; Összegyűjtött versek, 2003) után a Hátrahagyott írások (Excelsior Art Könyvkiadó, Temesvár, 2005) az Erdélyi Helikon nemzedékéhez tartozó alkotó közírói, valláspolitikai írásaiból nyújt ízelítőt, és egy színdarabját publikálja. Szombati Szabó István. “A vallási kisebbségek Erdélyben” fejezet 134 panaszlevele az erdélyi egyházak és iskolák sérelmeiről, 1924-ben, valamint a román kormány válaszai hiteles dokumentumai az egyházak küzdelmeinek a nemzeti-kulturális megmaradásért. Közlésük újdonságszámba megy. /(Szekernyés): Higyed István harmadik könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2005. május 4.

Április 30-án a vers és a versmondás központjává lépett elő Lugos, ekkor rendezték meg az egykori lugosi református pap-költő emlékének tiszteletére Szombati-Szabó Istvánnak nevezett nemzetközi szavalóversenyt. A rendezvény felülmúlta a tavalyit. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, a pap-költő életművének avatott szakértője Szombati-Szabó István – Hátrahagyott írások című kötetét május 2-án mutatták be Lugoson. /Pataky Lehel Zsolt: Lupénytől Etyekig szavalják a verseit. Újra felfedezték Szombati-Szabó Istvánt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2005. július 8.

Elmúltak azok a régi szép idők, amikor a díszpolgári címet kizárólag olyan személyiségek kapták meg, akik valóban tettek is valamit Aradért. Az 1989-es rendszerváltást után három évvel kezdték ezt a címet osztani. Először sportolóknak adták a címet. Később az egyik évben a volt román királyt is kitüntették. Magyar nem volt a díszpolgárok között, még egyetlen magyar ajánlás sem érkezett. Temesváron 1994–2005 között 67 személyiségnek és két csoportnak: az 1989-es decemberi forradalom mártírjainak, valamint a bánsági antikommunista ellenállás harcosainak adományoztak díszpolgári címet. Tíz év alatt száznál jóval több díszpolgára lett a városnak. Székely László (1877–1934), a város első főépítésze “post mortem” kapta a kitüntetést 2002-ben. Díszpolgár lett Kőnig Frigyes természettudós, aki az ország legnagyobb lepkegyűjteményével gazdagította városa múzeumát. Díszpolgár a hazai magyar irodalom legidősebb költője, a 96 éves Anavi Ádám. Temesváron látta meg a napvilágot Balázs Jolán, a kiváló magasugró, aki 1954 és 1966 között 140 rangos nemzetközi versenyen szerepelt: 1958-ban és 1962-ben európai bajnokságot nyert, 1960-ban, a római olimpián aranyérmet; 1961-ben ugrotta utolsó világcsúcsát (191 cm) Szófiában, 1998-tól díszpolgára a városnak. Lugos egyik magyar díszpolgára Higyed István nyugalmazott lelkipásztor. Nagyszentmiklósnak azonban nagy adóssága van. A Bartók-kultusz része lehetne, hogy a szülőváros díszpolgárként is tisztelje a világhírű zeneszerzőt és zongoraművészt. /Szekernyés Irén: Díszpolgárság a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2007. szeptember 13.

A két megyére kiterjedő Temesvári Református Egyházmegye lelkészei szeptember 11-én Szapáryfalván gyertyafénynél tartották meg negyedévi lelkészértekezletüket, mert áramszünet volt. Az istentiszteletet és az előadást dr. Higyed István nyugalmazott lelkész tartotta. Az előadás az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) megalakulásának (1927. szeptember 18.) nyolcvanadik évfordulója apropóján hangzott el. Az előadó beszámolt a budapesti Reménység Szigetén eltöltött, nyugdíjas lelkészek részére szervezett üdülésről, illetve a Budapesten megtartott doktorok kollégiumának rendezvényeiről is. /Makay Botond: Gyertyafényes református lelkészértekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2007. október 1.

Kettős ünnepség zajlott Lugoson: negyedszer rendezték meg a Szombati-Szabó István néhai lugosi református pap-költőről, műfordítóról elnevezett nemzetközi szavalóversenyt, illetve a református templom felszentelésének századik évfordulójáról emlékeztek meg. A szeptember 29-én tartott szavalóversenyre 31-en neveztek be Temesvártól Szekszárdig. A zsűri elnöke, mint mindig, dr. Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztor, Szombati-Szabó István szellemi hagyatékának kutatója volt. A templom százéves évfordulója alkalmából Csűry István egyházkerületi főjegyző hirdetett igét, és beiktatták hivatalába Gáll Zoltán lelkészt, aki négy éve segédlelkész Lugoson. /Pataky Lehel Zsolt: Hűség az anyanyelvhez, az anyaföldhöz és az egyházhoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2007. december 17.

Újabb rendezvénnyel folytatódott az a hároméves ünnepségsorozat Mikolában, amelyet 2005–ben az orgona építésének évfordulójára tartott koncerttel kezdtek, tavaly a templomépítés befejezésének megünneplésével folytattak. Most pedig, december 16-án, vasárnap az istentisztelet után hármas jubileumot tartottak. A kisharang öntésének 350., a nagyharang öntésének 50., az úrasztala készítésének 125. évfordulóját ünnepelték, Higyed István helyi lelkész igehirdetését követően. /Fodor István: Hármas jubileum Mikolában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 17./

2009. július 6.

A Temesvárhoz tartozó Újkissoda temetőjében július 5-én felavatták az 1945 elején jeltelen tömegsírban eltemetett második világháborús magyar hadifoglyok síremlékét. A magánadományokból állított obeliszket Szilvágyi Zsolt püspöki helynök szentelte fel. A 116 magyar hadifogoly – közöttük honvédek és internált civilek, katolikusok és reformátusok, magyarok és más nemzetiségűek egyaránt voltak – emlékére Túri László újkissodai plébános és dr. Higyed István ny. tiszteletes mondtak beszédet. A méltó emlékjel állítás egyik kezdeményezője, Túri László hangsúlyozta: a második világégés itt eltemetett áldozatainak hozzátartozói minden bizonnyal nem is tudnak róla, hogy szeretteik hamvai egy temesvári tömegsírban nyugszanak. Szilvágyi Zsolt a katolikus püspöki levéltárban talált néhány adatot a katolikus szertartás szerint Újkissodán eltemetett hadifoglyokról: a fogolytáborban 1945 elején 116 áldozatot szedett a tífusz, akiknek többnyire csak a nevét, életkorát, esetleg származási helyét, édesanyja nevét jegyezték fel. Az emlékjel-állítás fő kezdeményezője és kivitelezője, Radó János elmondta: annak ellenére, hogy tavaly március óta magyar-román kormányközi megállapodás létezik a két ország területén található katonasírok, emlékművek gondozásáról, az egyezmény csak egyoldalúan működik. A magyar területen elhantolt román katonák emlékének megadják a méltó tiszteletet, miközben az újkissodai hadifoglyok síremlékének állítását egy lejjel sem támogatták a hivatalos intézmények, ugyanakkor az újszentesi hadifogoly-tábor 2000-ben állított emlékművét sem gondozzák. Radó János a kilencvenes évek eleje óta azon dolgozik, hogy méltó emlékjeleket állítson a temesvári hadifogolytáborok magyar áldozatainak. /Pataki Zoltán: Felavatták az újkissodai fogolytábor áldozatainak síremlékét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998