udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hitter Ferenc

1995. március 25.

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

2000. szeptember 3.

A Nagybányán megjelenő Glasul Maramuresului napilap újabban egy magyar nyelvű újságoldallal jelenik meg. A Máramaros Hangja című oldal hetenként egyszer jelenik meg. Szerkesztője Hitter Ferenc felsőbányai alpolgármester. /Máramaros Hangja. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 3./

2002. szeptember 6.

Szept. 2-án Felsőbányán megnyílt a Nagybánya Képzőművészeti Alapítvány VII. nyári alkotótábora, 14 hazai és határon túli művész gyűlt össze. A megnyitón Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja mellett helyi önkormányzati és RMDSZ képviselők is megjelentek. Véső Ágoston festőművész, a tábor vezetője elmondta, hogy 140 kép létezik az eddigi táborozások eredményeként, ez egy leendő felsőbányai képtár alapköve. /Hitter Ferenc: Festőtábor nyílt Felsőbányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 6./

2002. szeptember 13.

A felsőbányai festőtábor résztvevőivel találkozott Tőkés László püspök. A püspöki vizitációra érkező Tőkés László a református templomban hirdetett igét. Véső Ágoston festőművész mint a tábor vezetője, a művészek nevében mondott köszönetet Tőkés László püspöknek a felvállalt védnökségért és mindenkori támogatásáért. A találkozó az RMDSZ-székházban rendezett tárlat látogatásával folytatódott. A Nagybánya Képzőművészeti Alapítvány táborában résztvevő képzőművészek szept. 14-én fejezik be kéthetes alkotómunkájukat. Tőkés László mostani látogatása alkalmával is hangsúlyozta az egyházak művészet-támogató szerepét. A magyarságon belül is széthúzásról beszélhetünk, márpedig a magyar-román és magyar-magyar, valamint ember és egyház közötti kapcsolatok ápolása nélkül sokra nem lehetünk képesek - hangsúlyozta Tőkés László Felsőbányán. /Hitter Ferenc: Egyház és művészetek. Tőkés László felkereste a felsőbányai festőtábort. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./

2002. október 18.

Megjelent Hitter Ferenc, Pain Lajos: Felsőbányai arcképcsarnok című könyve. A kötet nagybányai bemutatója okt. 25-én lesz a Teleki Magyar Házban, a felsőbányai Mons Medius énekkar közreműködésével. Ugyanekkor mutatják be Sík János /Kis Kornél/: Riportok a Kereszthegy tövéből és távolabbról című riportkötetét. /Meghívó könyvbemutatókra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 18./

2003. február 11.

Felsőbányán a "zárdaként" emlegetett iskola épületének homlokzatáról hullanak a téglák. 1948-ban feloszlatták a szerzetesrendeket, államosították a felekezeti iskolákat, és elűzték az apácákat. Ez a zárda továbbra is iskolaként működött, előbb csak a magyar nyelvű állami iskola volt, majd lassan megjelentek a román tannyelvű osztályok is, és manapság már csak egy-egy magyar nyelvű osztálya van az általános iskolának. Jelenleg több mint hatszáz gyerek tanul itt, közülük 55 magyar nyelven. /Hitter Ferenc: Összeomlóban a "zárda". = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2003. március 21.

Felsőbányán márc. 15-én a római katolikus, majd a református temetőben koszorúztak a felsőbányai civil szervezetek (MADISZ, Nyugdíjasok Klubja), valamint a két magyar történelmi egyház nőszövetsége, illetve képviselői. Ezután a református templomban ünnepi istentisztelet volt. A két emlékezésen nem jelent meg a helyi RMDSZ egyetlen képviselője sem. Sőt, az egyik RMDSZ-alelnök az iskolás gyermekeket arról tájékoztatta, hogy az említett rendezvényeken egyáltalán nem kell megjelenniük, csak az RMDSZ másnapi koszorúzásán. A következő napon "kizarándokolt" a temetőbe mintegy 40 fős csoport. Utána többen közülük sajnálták, hogy elmentek. Elsőként Bónis István RMDSZ-elnök kijelentette: veszélyben van a magyarság egysége, mert egyesek önző érdekekből próbálják megosztani és egymással szembe fordítani a magyarokat. Utána Hitter Ferenc RMDSZ-tanácsos beszédében azokat szidta, akik az "egységet" megbontották a magyarságon belül, és nyilvánosan "nemzetárulók"-nak (!) nevezte azokat, akik másként gondolkoznak, mint az RMDSZ. Ezután kijelentette: "Nem szabad steril acsarkodásokra pazarolni az időt!" A Galaxia Rádió hétfői magyar nyelvű műsora /melyet Hitter Ferenc vezetett/ a márc. 15-én történt koszorúzásról és ünnepi istentiszteletről egyáltalán említést sem tett, csak az RMDSZz-rendezvényekről. /Alföldi-Lakatos Tibor református lelkipásztor: Felsőbánya: így ünneplünk mi. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 21./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. október 29.

Okt. 25-én Felsőbányán a Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány lelkes tagjai pár év szünet után feladták a pihenést és új produkcióval álltak a színházlátogatók elé: három egyfelvonásost tanultak be rövid idő alatt, hogy egybegyűjthessék a város magyarjait. Kiss Kornél, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszócsoport rendezője, hosszú időn át vezetője, vállalta a tíz kilométeres ingázással járó utazást, s minden estéjét ott töltötte a darabok rendezésével. Hitter Ferenc, a Műveltségszolgálat elnöke, az előadást megelőző köszöntőjében kiemelte a felsőbányai régi műkedvelő színjátszó hagyományokat és annak a szükségszerűségét, hogy ezeket nem szabad elhalni hagyni. /A Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány újra színre lép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2004. február 12.

Az elmúlt időszakban több síremléket is megrongáltak a felsőbányai temetőben, elsősorban a magyar hantok öntöttvasból készült elemei estek áldozatul. Nagy rongálást okozott egy tavaly karácsony előtt garázdálkodó társaság, több keresztet és síremléket semmisítettek meg. A hatóságok a sorozatos garázdálkodások ellenére sem intézkedtek, a Műveltségszolgálat Alapítvány tiltakozó levelet küldött a városi és állami illetékesekhez. A civil szervezet tervbe vette, hogy a nemzetközi emberjogi szervezeteket is tájékoztatni fogja a Felsőbányán történt sorozatos temetőgyalázásokról. /Hitter Ferenc: Ismeretlen sírgyalázók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2004. február 16.

A Krónika napilap szerkesztői tovább járják a településeket. Baróton az estjükön párbeszéd alakult ki Krizbai Imre, a Székely Nemzeti Tanács egyik kezdeményezője, valamint Demeter János Kovászna megyei tanácselnök között. Demeter szerint először a székelyföldi gazdasági régiót kell megvalósítani, s ezt követően lesz értelme és lehetősége az önfenntartó autonómiának. Gidófalván szintén az autonómia került a beszélgetés középpontjába. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke megpróbálta eloszlatni az autonómiával kapcsolatos kételyeket, félreértéseket. Felsőbányán dr. Bónis István RMDSZ-elnök elmondta, tevékenységében sokat segítik a Krónikában megjelenő információk, majd javasolta, a lap írjon többet a szórványról. Hitter Ferenc újságíró, RMDSZ-alelnök a lap tárgyilagosságát emelte ki. Nagybányán Ludescher István RMDSZ-elnök, alpolgármester kifogásolta, hogy a lap közvetítő szerepet vállal a megosztott erdélyi magyar társadalomban. /A cél közös, az eszközök különböznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

2004. május 5.

Gyengén fogynak a magyar könyvek, tájékoztatott mindkét nagyobb könyvesbolt vezetője Nagybányán. A Megyei Könyvtárból is kevesebb magyar nyelvű könyvet kölcsönöznek. /Szilvásy Zoltán: Könyvesbolti körkép. = Gutin-melléki Friss Újság (Nagybánya, máj. 5., I. évf. 14. sz. Főszerkesztő: Hitter Ferenc, kiadóigazgató: Farkas R. Zoltán. Az új magyar napilapot Szatmárnémetiben nyomják./

2004. szeptember 17.

Dr. Bónis István, akit a felsőbányai RMDSZ képviselői mandátumra javasolt, úgy látja, hogy Ludescher István elnök arra törekszik, hogy lejárassa az esetleges ellenjelölteket, így őt is. Bónist ez Szaniszló József volt alpolgármester esetére emlékezteti, akivel végigcsináltattak egy választási kampányt, majd teljesen etikátlan módon lecserélték. És Cziple Aurél volt helyettes főtanfelügyelő esetére, akit egy darabig folyamatosan dicsértek, majd egyik napról a másikra hagyták, hogy leváltsák felettesei, vagy Jablonovszky András megyei tanácsos esetére, akit ugyancsak kipenderítettek az önkormányzatból. Bónis emlékeztetett: 1989 előtt Ludescher István vagy Hitter Ferenc nem volt hajlandó a munkahelyén magyarul megszólalni! Ellentétben vele. /Dr. Bónis István: Aki Á-t mond, annak mondok Bé-t is! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17./

2007. június 28.

A tanév végét zárják a diákok. Dávid Erzsébet, Máramaros megye főtanfelügyelő-helyettese elmondta, hogy a megye két magyar líceumából /Németh László Gimnázium – Nagybánya és Leöwey Klára Líceum – Máramarossziget/ majdnem minden végzős egyetemre készül. Az előző években 80-90 %-os volt a bejutási arány. A Németh László Gimnázium bővítésre készül, díszterem, dokumentáció terem, tanterem és irodahelyiség építését tervezik. A Leöwey Klára Líceumban a belső felújításokon kívül a picét is felújították. /Hitter Ferenc: Év végi izgalmak az iskolában. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), jún. 28./

2007. július 10.

A Máltai Szeretetszolgálat 1993 óta van jelen Nagybányán. A helyi csoport vezetője László Erika elmondta, céljuk minél több nehéz helyzetben levő emberen segíteni. Sok helyre eljutnak. Nem feledkeznek meg a sokgyerekes családokról, a szegényekről, van ahova bútort, kályhát vagy kötszert visznek. /Hitter Ferenc: nemes emberi értékek. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), júl. 10./

2007. augusztus 3.

Könyvbemutató lesz Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a Szent István napok keretében, augusztus 14-én. Dávid Lajos tartja majd a megnyitót, Asztalos Gábor és Kiss Kornél szavalnak, majd Kádár Miklós lelkész ismerteti Vánk Sándor A nagybányai Híd utcai Református Iskola című könyvét. Erről az iskoláról 1547 óta vannak emlékek, adatok. Ezekből mentett meg a szerző egy kötetre valót. Vánk Sándor a helytörténet búvárlója. Emlékezetes monográfiája: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában /2002/, emellett napvilágot látott még a szerzőtől: Máramarossziget római katolikus egyházi iskolák, de ő szerkesztette a Németh László Líceum évkönyveit /1999-2001/ is. /Hitter Ferenc: Évek és iskolák – mai szemmel. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), aug. 3./

2008. április 1.

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2008. október 12.

Felsőbányán a Nagyboldogasszony-templom felszentelésének 150. évfordulója alkalmából főpásztori szentmise volt. Az ünnepi alkalomra a plébánia egy füzetet adott ki (Hitter Ferenc: 150 éves a felsőbányai római katolikus Nagyboldogasszony-templom, Editura Anima, Bucuresti, 2008) és egy videofilmet. A füzetben levő város- és egyháztörténeti adattár a helység gazdag, küzdelmes múltjára vet fényt. A temlom oltárképét Lotz Károly festette. Az egykori plébános, Pály Ede (1901–1924) írta és megzenésítette a Nagyasszonyunk, hazánk reménye című Mária-éneket. /Máriás József: Másfél évszázad nyomtatásban és filmen. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./

2009. február 17.

„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2009. szeptember 12.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 4–6. között a Szatmár megyei Hadadon, a Dégenfeld-kastélyban tartotta honismereti konferenciáját. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket. A XV. Partiumi Honismereti Konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően adták át az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István. A XV. Konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyet adó Hadad megismerésével kezdődött. Az előadók között Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit, Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Jancsó Árpád (Temesvár) a százéves temesvári vízi erőműről mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. Kupán Árpád a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette. Az előadók között volt Horber Pál (Nagyvárad), aki Balogh Ernő professzorról és a mézgedi Czárán Gyula-cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár), aki Temesvár társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte a két világháború között, Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. A konferenciát támogatói között volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány és a Dégenfeld Alapítvány is. /A XVI. Partiumi Honismereti Konferenciáról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./

2009. december 11.

December 10-én Szatmárnémetiben, a Németi templom gyülekezeti termében Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílt tárlat, az alkotó munkásságáról, valamint a kiállított képekről Hitter Ferenc újságíró beszélt. Kovács Emil Lajos a most megnyitott „Nagybányai örökség“ című tárlatával, valamint korábbi, szatmári tájakat bemutató alkotásaival egyfajta missziót vállalt, melynek célja az, hogy ennek a vidéknek a hírét vigye, mivel a térség értékeit kevéssé ismerik. A tárlatnyitót követően a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében Bem-megemlékezést tartottak a forradalmár születésének évfordulója alkalmából. Czumbil János történelemtanár Bem tábornokról tartott előadást. Az ünnepség végén bizottságot alakítottak, melynek célja egy Bem-szobor felállítása Szamoskrassón. /Babos Krisztina: Kovács Emil Lajos-tárlat, Bem-megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 11./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998