udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hodorog András

2008. január 14.

Gyimesi és moldvai dallamok, népi hangszerek sokasága, rengeteg tánc, valamint Hodorog András klézsei furulyás meglepetés-produkciói tették változatossá a hét végén Budapesten, a Fonó Budai Zeneházban megrendezett Csángó Farsangot. „Annyi felfedezetlen területe van még a csángó kultúrának, amit mi szeretnénk a magyar közönségnek bemutatni, s szerencsére mindig nagy az érdeklődés” – nyilatkozta Demeter László, a Zurgó együttes tagja. Az estét a Kerényi Róbert által alapított Szigony együttes kezdte. Hodorog András moldvai furulyás a magyarság legősibb dallamkincséhez tartozó tánc- és énekes hagyományt is jól ismeri. A hatvanas éveiben járó muzsikus hagyományőrzésében édesanyja, Hodorog Luca példáját követi, aki Klézsének híres nótafája, mesemondója és régi szokások tudója volt. A Fonó Budai Zeneház évente megrendezi a Csángó Farsangot, a magyar, illetve a Magyarország határain túl élő magyar zenészek és előadók megszólaltatásával. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: „Fonós” Csángó Farsang. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2008. december 22.

Sokan jöttek el a 7. Csángó Karácsonyra Budapestre. Idén először – az Almássy téri Szabadidőközpont bezárása után – új helyszínre, a Marczibányi téri Művelődési Házba költözött a Csángó Karácsony. A Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület, a Marczibányi téri Művelődési Központ és az Ordasok Alapítvány által szervezett műsor célja immár hetedik éve, hogy megpróbálja minél többekkel megismertetni a Kárpátokon túl élő magyar népcsoport különleges kultúráját, hagyományait. Ehhez most is segítségül hívta a zenét és a táncot, valamint Czellár Gabriella Moldváról és Gyimesről készült fotóit, Makhult Gabriella tusrajzait, a gyimesi és moldvai csángó kultúra jeles képviselőit, ezenkívül ételkülönlegességeket, jó bort és pálinkát. Táncosok érkeztek Gyimesbükkről, Legedi István és Hodorog András Moldvából furulyán játszott, Bogdan Toader hegedült, és a Szeret menti népdalverseny legjobbjai elénekelték legszebb dalaikat. A rendezvényhez kapcsolódva a húsz éves jubileumát ünneplő Guzsalyas, ami Magyarországon elsőként indult a moldvai csángó dialektust felölelő táncházként, bállal várta a táncos lábúakat a gyimesi zenét játszó Szigony, illetve a moldvai muzsikát játszó Somos együttes. /Kánya Gyöngyvér: Karácsony csángó módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998