udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Holányi Julianna

2002. június 10.

Holányi Julianna, az 1989 óta a Balaton közelében élő, nagyenyedi származású festő pár esztendeje Torockóra jár kikapcsolódni, feltöltődni. Nyaralásai pedig újabb meg újabb képeket teremnek. Ezekből nyílt kiállítás jún. 9-én Marosvásárhelyen. /Torockói hangulatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2002. július 30.

Nemrég hazalátogatott szülővárosába a Nagyenyedről elszármazott, Magyarországon élő Holányi Julianna művésznő. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett oklevelet. Kedvelt technikái az akvarell és a pasztell. Alkotásai számtalan országban, a világ összes kontinensén megtalálhatók. Több mint 100 csoportos és 41 egyéni kiállításon mutatta be képeit. Legutóbb Marosvásárhelyen állított ki a nyár elején. Torockói témájú képeket állított ki, mert Torockó nagyon közel áll a szívéhez. /Balog István: Erdély vonzása. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án felavatták Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házat. - Az újonnan felavatott közösségi ház ugyanis azt bizonyítja főként a kishitűek, a megtorpanók számára, hogy az álmodásnak, a tervezésnek mindig van értelme - mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének vezetője, valamint Eugen Popa, a Fehér megyei tanács elnöke és a kormánypárt helyi vezetője is. Beszédében Bálint-Pataki József úgy értékelte, az RMDSZ-székház felépítése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyar közösség az önfeladás, a szétszóratás helyett a szülőföldön való megmaradást választotta. /Magyar Házat avattak Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./ Holányi Julianna enyedi születésű képzőművész In memoriam tárlatával vette kezdetét a Ház avatási ünnepsége. /In memoriam tárlat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2003. május 17.

Máj. 16-án a helyi tanítóképzés 150. évfordulójára emlékeznek a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1622-ben alapított és az ő nevét viselő nagyenyedi kollégiumban Az évforduló alkalmából levélben köszöntötte a kollégium vezetőségét, tanári karát és közel ezer diákját Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Az évfordulós ünnepségek során leleplezik Barcsay Jenő egykori véndiák emlékművét. Az iskolában 1853-ban indult be a tanítóképzés. 1998 májusában az oktatási minisztérium határozata alapján a középfokú tanítóképzést főiskolával cserélték fel, így vált lehetővé a nagyenyedi kollégiumban működő, de szervezetileg a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) tartozó Tanítóképző Főiskola megnyitása, amely tanítói, óvónői és az I-IV. osztályban oktató francia tanári diplomát ad végzetteinek. /150 éves a tanítóképzés Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Felszólalt többek között Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is. A tanítójelöltek mintaórákat, tudományos diákelőadásokat tartottak, felnőttek számára tudományos ülésszakot rendeztek, megnyitották Holányi Julianna kiállítását. /Rostás Szabolcs: Becsülni a tanítóságot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2004. augusztus 17.

Torockón a Tóbiás Éva Galériában másodszor állította ki Holányi Julianna akvarelljeit és pasztelljeit. A nagyenyedi születésű, ma a magyarországi Peremartonban élő Holányi Julianna képén a finomság tükröződik, ami csak női alkotók műveiben tapasztalhatók. /Adamovits Sándor: Torockói pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2005. július 16.

Második alkalommal nyílt meg Marosvásárhelyen Holányi Julianna Magyarországon élő nagyenyedi származású festő, grafikusművész kiállítása. Mostani Erdélyi tájakon című kiállításán a marosvásárhelyi Vártemplomot és várat megörökítő festmények illetve grafikák is helyet kaptak. /A. Máthé Sándor: Erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

2007. június 11.

A nagyenyedi fogolytáborban elpusztult 234 honvédre emlékeztek június 10-én Nagyenyeden. Az RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a városi református egyházközség emlékművet állított a nagyenyedi református temetőben, amelynek felavatását június 10-én tartották. Beszédet mondott Pataky József is, valamint Horváth Lajos, a magyarországi Hadisírgondozó Iroda elnöke. Az esemény alkalmával festészeti tárlatmegnyitóra is sor került, Holányi Julianna festőművész jubileumi kiállítása a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tekinthető meg. /P. A. M. : Emlékmű a nagyenyedi fogolytábor áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2007. június 13.

Megnyílt Holányi Julianna festőművésznő kiállítása a dr. Szász Pál Magyar Házban, Nagyenyeden. Nagyenyed szülöttjeként ma is sokan enyediként szeretik művészetét, pedig 1989-től az anyaországi Berhidán él. A művésznő büszke arra, hogy a várpalotai Trianon Múzeum állandó kiállítás részlegén tusrajza hirdeti Nagyenyed nevét. /Bakó Botond: Fények és színek festője. Holányi Julianna jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2008. november 11.

A 123 vers Nagyenyedről című, a Kriterion Könyvkiadónál megjelent verseskötet (Rácz Levente válogatásában és Holányi Julianna rajzaival) bemutatása kiemelt eseménye volt a Nagyenyedi Magyar Napok rendezvénysorozatának. Józsa Miklós nyugalmazott irodalom tanár ismertette a kötetet. Berde Mária, bár nem Enyed szülötte így írt: „Ez a város, mely nagyobb, kincsesebb testvérei között koronatanúja Erdély történelmének. Ötször vagy hatszor pusztult el, hogy csak kövei maradtak és eltipratlan lelkisége, mely, ha minden veszett is, a kövekből mozdult ki, sugárzott fel mindig újra…”A bemutatón a kötetből választott verseket Rekita Rozália kolozsvári színművész adta elő, míg a hangulathoz illő dalokat Tasi Nóra, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia elsőéves hallgatója énekelte. Holányi Julianna festőművész enyedi tájakat, ismert épületeket megelevenítő grafikái jól illeszkednek a versekhez. Vetítették Xantus Gábor filmjét a 140 éve született és 115 éve elhunyt nagyenyedi kutatóról, Fenichel Sámuelről, az első magyar új-guineai kutatóról. /Bakó Botond: Versekben és filmben tündöklő Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2008. december 9.

December elején a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár kisgalériájában valóságos enyedi hangulatot varázsolt a 123 vers Nagyenyedről című nemrég Kolozsvárt megjelent versgyűjtemény és Holányi Julianna Városképek címet viselő festmény és grafika kiállítása. A rendezvényen a Nagyenyeden és Erdély-szerte jól ismert újvidéki Toldi Éva írónő hangsúlyozta: a Peremartonban élő festőművésznő, a versantológia illusztrátora és Rácz Levente, a kötet szerkesztője, ugyanannak az ősi erdélyi városnak a szülöttei és a híres Bethlen Kollégium egykori tanítványai. A sokat szenvedett városhoz való kötődésük tanúbizonyságai a kiállított, enyedi ihletettségű képek és a sok szeretettel szerkesztett verseskönyv. Mindkettejük célja felidézni, megőrizni mindent, ami tanúságtétel lehet a majdani korok embere számára is. Rácz Levente beszélt a város és kollégiuma fényes múltjáról, többszöri pusztulásáról és jelenéről is. /Józsa Miklós: Enyedi könyv Veszprémben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998