udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 105 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hollanda Dénes

1998. május 7.

Folyik a vita az önálló magyar egyetem helyéről. Hollanda Dénes professzor, a Marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen az egyetem. Szerinte már eldöntött dolog, hogy ebben a városban lesz a magyar egyetem, amelyben megkezdődik majd az orvosi és a műszaki oktatás. A professzor szerint a tanári gárda is megvan mind a két szakon, a szükséges pénzalapok összegyűjtésével pedig már 2000-ben meg is indulhat az oktatás. Hollanda szerint 5 millió dollárt kell összegyűjteni. Már bejegyezték az alapítványt és a kuratóriumot. Hollanda maga fizette be az alapítvány létrehozásához szükséges 10 millió lejt. A kuratórium tagjai:Dávid László előadótanár, Sánta Tibor jogász és Kiss Elemér professzor. /Önálló magyar egyetem Marosvásárhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ A egyetem helyéről vita van, ezt mutatja az ugyanezen lapszámban közölt, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselők Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levele, amelyben a képviselők aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az újraindítandó állami magyar tannyelvű egyetem központja Kolozsváron kívül más erdélyi városban is lehetséges lenne. Ezen kérdések megvitatására, tisztázására a kolozsváriak egy rendkívüli ülést megtartását szorgalmazzák, amelyre meghívják majd Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Kötő József oktatásügyi alelnököt, Horváth Andort, a Bolyai Társaság elnökét, Szilágyi Pál prorektort, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárait is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1998. május 8.

Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a szövetség oktatási főosztályának vezetője Hollanda Dénes marosvásárhelyi professzornak, a városban működő Petru Maior Egyetem mérnöki kara dékánjának nyilatkozatára reagálva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi tanári kar szándéka egy önálló magyar felsőoktatási intézmény felépítésére nem mond ellent egy kolozsvári központú erdélyi magyar egyetem létrehozásának. Ezek a tervek ugyanis szerves részét képezik az RMDSZ-nek az erdélyi magyar felsőfokú hálózat kialakítását képező koncepciójának. Az RMDSZ oktatási főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatra vonatkozó tervét. Ez egyértelműen leszögezte, hogy az önálló magyar állami egyetemnek Kolozsvárt kell működnie, ami azonban nem zárja ki regionális egyetemek működését a helyi igények kielégítésére. A kolozsvári központi egyetemnek egy Humbold típusú, a kutatást és az oktatást egybefogó egyetemnek kell lennie, ugyanakkor a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná: máris működnek kihelyezett karok Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében). A marosvásárhelyiek alapítványi egyetemének megvalósítása viszont Kötő József véleménye szerint olyan óriási összeget igényelne, ami eleve nehézkessé teszi a kivitelezést. Az RMDSZ-illetékes mindazonáltal bízik abban, hogy ezt a koncepciót esetleg állami alapokból lehet majd finanszírozni. - A 36-os számú sürgősségi kormányrendelet értelmében minden típusú, a képzés minden ágazatára vonatkozó tanintézményt létre lehet hozni, a felsőfokú anyanyelvű képzést a rendelet tehát nem korlátozza csak tanárképzésre. Kötő emlékeztet arra a sürgősségi kormányrendeletben az egyházaknak biztosított jogra is, amely szerint azok létrehozhatnak laikus oktatási intézményeket: a romániai magyar oktatási szerkezetben az erdélyi hagyományoknak megfelelően ezek a részleges állami támogatással működő intézmények is jelentős szerepet tölthetnek majd be - mutatott rá. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A marosvásárhelyi terv felkeltette a román sajtó figyelmét is: az Adevarul című lapban Dorin Suciu - rejtetten vitatva az elképzelést - azt írta, hogy a felsőoktatási intézmény létrehozása üdvös lenne, mert a gyakorlatban is segítene kideríteni, van-e Romániában igény kizárólag magyar nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra, és főleg azt, hogy hol találnának munkahelyet: Romániában vagy Magyarországon. /MTI/

1998. május 9.

Egy 1995-ben meghirdetett pályázat eredményeként nemrég megjelent a Magyarok Világszövetsége gondozásában a Gondolatok a nemzetért. Válogatás a Magyar Szellemi Alapítvány által meghirdetett millecentenáriumi koncepciópályázat anyagából című könyv. A legjobb pályamunkákat reprezentatív megjelentetésükkel jutalmazták. Az erdélyi pályázók közül ketten részesültek ebben a megtiszteltetésben, hogy a könyvben helyet kaptak: Benedek Gyula Adalékok egy új környezetpolitikához, illetve dr. Hollanda Dénes Javaslat magyar nyelvű magánegyetem létesítésére című munkájával. /Két romániai pályázó sikere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1998. május 13.

Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. július 8.

Hollanda Dénes professzor alapítványát hivatalosan bejegyezte a marosvásárhelyi bíróság. A professzor tehát hozzáláthat célkitűzéséhez, a magyar orvosi és műszaki egyetem létesítéséhez Marosvásárhelyen. Kezdeményezése nem keresztezi a Kolozsváron újraindítandó állami magyar egyetem jogos követelését. /Megvan a jóváhagyás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Előzmény: Romániai Magyar Szó, máj. 13.

1998. július 10.

A marosvásárhelyi bíróság bejegyezte Hollanda Dénes professzor alapítványát, amelynek rendeltetése műszaki, valamint orvosi képzést felvállaló magyar tannyelvű egyetem létrehozása Marosvásárhelyen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1998. augusztus 1.

Dr. Hollanda Dénes tisztázta, hogy téves a román újságok híre arról, hogy a Hollanda Alapítvány magyar magánegyetem létrehozását tervezi. Az alapítvány egy önálló állami magyar nyelvű egyetem létrehozását akarja segíteni. Ez az elképzelés a legkevésbé sem kívánja gátolni a kolozsvári egy önálló állami magyar nyelvű egyetem létesítését, ellenkezőleg: azzal párhuzamosan a műszaki képzés egy részét akarja Marosvásárhelyen megvalósítani. /Dr. Hollanda Dénes: Kezdjük el az önálló magyar nyelvű egyetem felépítését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

1998. október 10.

Tokay György kisebbségvédelmi miniszter okt. 7-én átiratot küldött Andrei Marga közoktatásügyi miniszternek, amelyben a Petőfi-Schiller magyar és német tannyelvű multikulturális állami egyetem felállítására vonatkozó 1998/687. sz. Kormányhatározat 2. cikkelyének megfelelően, a magyar és német egyetemi közösségekkel való konzultáció alapján javaslatokat tett az egyetemalapítást előkészítő jelentés kidolgozására felállítandó munkacsoport összetételére vonatkozóan. Átiratában Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a létesítenő egyetem ideiglenes vezetőségébe a következőket javasolta: Karl Singer egyetemi tanár (Temesvári Közgazdaságtudományi Egyetem), Dieter Simon egyetemi tanár (Brassói Egyetem), Néda Árpád egyetemi tanár (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem), Hollanda Dénes - egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem), Horváth István - egyetemi adjunktus (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem). Tokay György ugyanakkor javasolta a tíz tagú bizottságba a Közoktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Oktatási Főosztálya, Felsőoktatási Főosztálya, illetve Német Nyelvű Oktatási Igazgatósága részéről Murvai László vezérigazgatót, Constantin Bratu vezérigazgatót, illetve Cristina Cosmatu igazgatót. A 10 tagú munkacsoport kiegészítése végett két másik személyre vonatkozó javaslatot Andrei Marga minisztertől vár a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9. , 1344. sz., Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1999. szeptember 1.

A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 9.

Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

1999. október 26.

Dr. Hollanda Dénes marosvásárhelyi egyetemi tanár Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen találkozott az érdeklődőkkel, hogy beszéljen egy Marosvásárhelyen létrehozandó magyar nyelvű műszaki egyetem megteremtésének lehetőségéről. Jelenleg nem marad más lehetőség, mint magánegyetemek létesítése. Az elképzelések szerint magánegyetemként a majdani intézet önellátó lenne, a diákok kétharmada nem fizetne, egyharmada pedig fizetne tandíjat, és a legjobbak ösztöndíjat is kapnának. Az egyetem mellett működne egy nagyobb műhely, ahol a diákok hetente legalább nyolc órát dolgoznának a termelésben. Mivel az alapítvány nem fizet adót, az ott előállított termékekből származó összegekből fenn lehetne tartani az intézményt. Első lépésként a majdani egyetem részére telket kell vásárolni. A munkálatok beindításához 500 millió forintra lenne szükségük. Felajánlásokat, adományt várnak. /Magyar nyelvű műszaki egyetem Marosvásárhelyen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./

2000. május 19.

Néhány hónapja Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem mérnökképző karának professzora bejelentette: magánegyetemet szeretne beindítani Marosvásárhelyen, arra hivatkozva, hogy igen komoly tapasztalattal rendelkezik az egyetemépítés terén. Máthé Éva tendenciózus kérdése a professzorhoz: mi a véleménye a két milliárd forint elhelyezési módjáról, "a Sapientia Alapítvány eddigi ténykedéséről, és erről az egész hókuszpókuszról, ami egy leendő erdélyi magyar egyetem körül kialakult?" A közelmúltban Tonk Sándor történész, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője egy vitaindító tanulmányt adott ki /Romániai magyar magánegyetem/, ehhez Hollanda is hozzászólt. Tudomásul veszi, hogy a magyar történelmi egyházak létrehozták a Sapientia Alapítványt, és ennek kuratóriuma elhatározta a kolozsvári központú Erdélyi Magyar Magánegyetem megalapítását. Viszont a Tonk Sándor vitaindítójában olyan megfogalmazásokkal vannak, melyek nincsenek összhangban a román törvények előírásaival. Például Tonk szerint vita van abban, hogy önálló magyar egyetem állami vagy magánegyetem legyen. Hollanda pontosított: az érvényben levő romániai tanügyi törvény nem engedélyezi az önálló állami magyar egyetem létrehozását. Hollanda nem érti, miért akarják megakadályozni Marosvásárhely azon törekvését, hogy létrehozza az Erdélyi Magyar Magánegyetem részeként a műszaki kart. Hollanda a pályázati felhívással sem ért egyet /a magánegyetem oktatási-kutatási, irányítási funkciókat ellátó egységeinek területi elhelyezkedésére, működésére, az együttműködésre vonatkozó tervek kidolgozása stb. - szerinte ez nem magánegyetem-építés. Szerinte ezeket a pályázatokat honorárium igénylése nélkül kellene megírni. "És ne luxusautókra, külföldi utazásokra költsük egyelőre a pénzt, hanem sokkal hasznosabb dolgokra." Hollanda nem ért egyet azzal sem, hogy a kuratórium döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs. - Hollanda is beadja pályázatát a magyar műszaki karra. Az újságírónő további provokatív kérdése: Talán egy szűk kör kisajátította a tervezés a jogát? Hollanda szerint a kolozsvári professzorok azzal támadták, hogy el akarja hozni a műszaki egyetemet Marosvásárhelyre.- Jelenleg a marosvásárhelyi egyetem 5-600 hallgatójának 35 százaléka magyar. Tavaly negyven, azelőtt ötven százalékuk volt magyar. - Marosvásárhelyen teljes mértékben román az oktatás nyelve. Kérni kell, hogy az idei felvételin külön helyeket hirdessen meg az egyetem a magyar diákok számára. - Marosvásárhelyen a Dimitrie Cantemir román magánegyetemen a diákok negyven százaléka magyar. /Máthé Éva: Fellebbezésnek helye nincs! (?) (Beszélgetés HOLLANDA DÉNES professzorral) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. június 16.

A marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a helyi Petru Maior Egyetem mérnöki karának 18 magyar tanára idén márciusban beadvánnyal fordult Vasile Bolos rektorhoz, kérve, tegye lehetővé a magyarul vagy részben magyarul tanuló csoportok létrehozását az egyetem minden szakán. Ezután 52 román tanár is készített beadványt, amiben azt állították, hogy a magyar nyelvű oktatás beindítása időszerűtlen. Marga miniszter ajánlotta: ha az egyetem vezetősége kéri, akkor az automatizálás, a számítástechnika, a mechatronika, a matematika-informatika szakon a román helyek számát 25-ről 50-re emelik, és minden szakon létrejön az 50-50 tagú magyar részleg, azaz 2-2 csoport. Az egyetem erre nem reagált, ezért a magyar professzorok beadvánnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, és kérték e párhuzamos csoportok beindítását. A városi tanács egyhangúlag elfogadta, támogatta a kérést. Ezután megbeszélést tartottak az egyetem vezetőségével. A rektor kijelentette: idén nem indulhat magyar oktatás. Az indok: ehhez meg kell változtatni az egyetemi chartát; "meg kell várni, hogy a román kollegák öntudata is oda fejlődjön, hogy el tudják fogadni ezt a tényt". /Máthé Éva: Lesz-e magyar műszaki egyetemi képzés Marosvásárhelyen? A válasz: egyelőre nem lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2000. június 30.

A választások eredményéről kérdezte Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ jobb eredményeket ért el most, mint 1996-ban. Ugyanakkor nagy arányú volt távolmaradás, ami egyébként az egész román társadalomra jellemző volt. De jellemző a magyarságra is. - Gyengén szerepelt a parasztpárt, jobbak viszont a Demokrata Párt eredményei, ez mutatja: van balratolódás a romániai társadalomban. - Számításba kell venni, hogy hány alpolgármester, hány megyei elnök, alelnök van, e téren az RMDSZ most sokkal jobban áll. Bihar megyében, ahol az RMDSZ nem volt benne a megyei vezetésben, most alelnök van, de ugyanígy Kolozsban, Beszterce-Naszódban. Szatmáron pedig nemcsak a prefektus az RMDSZ tagja, hanem a megyei tanácselnök is. Gyarmath szerint Székelyudvarhelyen "egészen furcsa dolgok mentek végbe". Marosvásárhelyen a felfüggesztett elnök /Kincses Előd/ azt állítja: egyértelműen az RMDSZ központi vezetősége hibáztatható az elszenvedett kudarcért. Markó Béla kifejtette, hogy "Székelyföldön a polgármesterek tekintetében az RMDSZ és a függetlenek közötti arány 1996-hoz képest alapvetően nem változott." Viszont egyesek más pártok listáján indultak, még RMDSZ-tagok is. Markó súlyosnak tartja, hogy Székelyudvarhelyen létrehoztak egy másik szervezetet. Szerinte "aki ezt létrehozta, döntsön: hová és kihez tartozik." Markó leszögezte, hogy Marosvásárhelyen a megyei elnököt azért kellett felfüggeszteni, mert "súlyos politikai hibákat is elkövetett. Többek között teljesen elsekélyesítette a Maros megyei szervezetet." A létszámcsökkenést, "kellő mozgósítással" kellett volna ellensúlyozni, de a megyei elnök erre képtelen volt. Ez volt a politikai oka a felfüggesztésnek. Észlelhető volt a politikai megosztási kísérlet is. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt roppant kevés szavazatot kapott, hétszáznál alig többet, de ez többszörösen elég lett volna ahhoz, hogy az első fordulóban RMDSZ-es polgármestert válasszanak. Markó kijelentette, hogy "Marosvásárhelyet az utóbbi években jóformán elhanyagoltuk. E városba nem vittünk intézményeket, örökké arról vitatkoztunk, kell-e vagy sem oda főiskolát, egyetemet telepíteni." Gyarmath megemlítette Hollanda Dénes kezdeményezését. Markó szerint sikerült szembeállítani Kolozsvár és Vásárhely küldetését, szerepét. A két város között létre kellett volna hozni egy egészséges intézménymegosztást. - Markó nem bízik abban, hogy ez a koalíció újratermelődjék, és megnyerje a választásokat. - A következő SZKT-n elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit és kudarcait. Markó szerint Magyarországon sokan Székelyudvarhelyre figyeltek. Pedig Marosvásárhelyre, más kényes helyekre kellett volna összpontosítsanak. /Gyarmath János: Választások után, SZKT előtt. Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2000. december 12.

Hollanda Dénes egyetemi tanár /Marosvásárhely/ 1998-ban létrehozta a Hollanda Alapítványt, amelynek célja a magyar nyelvű magánegyetem megteremtésének elősegítése volt. Ez a lépése dékáni tisztségébe került. Arra viszont nem gondolt, hogy erdélyi magyarok között is lesznek olyanok, akik nem támogatják. Az 1999-ben az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázatát az RMDSZ csúcsvezetésének a nyomására utasították vissza. Földterület vásárlására, annak telekkönyveztetésére kértek anyagi segítséget. Ez lett volna az alapfeltétele annak, hogy a legrövidebb időn belül elkezdhessék az építkezést. Az elutasításnál arra hivatkoztak, hogy Marosvásárhelyen nincsenek meg az egyetemalapításhoz szükséges feltételek. Valójában itt adott a jól képzett tanári kar: a Petru Maior Műszaki Egyetemen húsz tanár magyar, ami az összlétszám egyötödét jelenti. A diákok között pedig harmincöt százalék ez az arány. Vásárhelyen magyar tanárok oktatnak magyar diákokat - román nyelven. - Április 9-én, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének két tagja, Frunda György és Borbély László az egyetem rektoránál puhatolózott a magyar nyelvű oktatás bevezetésének lehetőségéről. Az egyetem vezetősége ezt visszautasította. Ezután Marga tanügyminiszter javasolta: engedélyez egy új szakot, a másik hármon megduplázza a beiskolázási keretszámokat, ha az egyetem szenátusa beleegyezik abba, hogy ugyanazon szakokon ugyanolyan - ötvenes - létszámú magyar csoportokat indítsanak. A szenátus ezt az ajánlatot is visszautasította. - Az RMDSZ hallgat. Markó Béla fél éve halogatja, hogy leüljön Hollandával tárgyalni. - A Hollanda Alapítvány ezután beszüntette működését. Amikor létrejött a Sapientia Alapítvány, azt gondolták, hogy a marosvásárhelyi műszaki kar minden nehézség nélkül beépülhet a majdani erdélyi magánegyetembe. Erre elkészítették a tervet. Hollanda szerint évi kétmilliárd forintnyi befektetéssel már három év után beindítható a műszaki karon az oktatás. /Szentgyörgyi László: Elképzelés már van, pénz még nincs. Beszélgetés Hollanda Dénes egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

2001. május 30.

A tervek szerint öt szakon kezdődne el az oktatás a Sapientia Alapítvány által létrehozott magánegyetem marosvásárhelyi fakultásán. A Sapientia Alapítvány helyi fiókjánál egy kilenctagú ügyintéző bizottság készítette el a dossziékat és benyújtotta azokat az akkreditáló testületnek. Dr. Hollanda Dénes professzor /Marosvásárhely/, az egyetem kinevezett dékánja elmondta, hogy a tervezett szakok: programozó-matematikus, mechatronika és szociálpedagógia. A programozó-matematikus szakra azért esett a választás, mivel világszerte robbanásszerűen nő a szükséglet szakemberekből. Az egyetem felszerelése a legmagasabb szintű, a programozó gyakorlati órákon minden diák külön számítógépen dolgozhat, 30 darab Pentium 3-ason, míg az állami egyetemeken a legjobb esetben két diákra jut egy-egy gép. A másik tervezett szak, a mechatronika nagyon korszerű képzést jelent, villamosmérnöki, gépészmérnöki és informatikusit egyszerre, ami lehetővé teszi, hogy a végzett lehetőségei a munkahelyet illetően igen széles körűek legyenek, mivel mind több a mechatronika elvén működő gép. A mechatronikát a japánok találták ki, miután megépítették a rendkívül korszerű autóikat, amelyekbe beépítették az elektronikát, a számítástechnikát, a mikroprocesszorokat, majd rájöttek, hogy a világon sehol nem képeznek olyan szakembereket, akik minden részletét értsék ezeknek az autóknak. Így született meg a mechatronika szak. Ezen az alapon működnek a számítógép vezérlésű szerszámgépek és mind több háztartási gép is. Az informatikai képzés gyakorlati része Marosvásárhelyen a Deus Providebit ház legfelső emeletén berendezett laboratóriumban kezdődne el, a mechatronika szaké pedig a Kolozsvári Zoltán által vezetett Plasmaterm kutató- termelő egység laboratóriumaiban. A Sapientia Alapítvány jóváhagyott egy bizonyos összeget a villamos-laboratóriumi felszerelések megvásárlására, valamint a könyvtár létrehozására. A tanárokkal állnak a legjobban, a 18-ból a legtöbb doktorátusi fokozattal rendelkezik, fele professzor, fele előadótanár, 10 jövendőbeli tanár pedig most doktorál. Ebből a szempontból nincs is ellenfelük. A legmagasabb képzéssel rendelkező tanárok fogják oktatni a hallgatókat. 160 főt tudnak majd felvenni. Az akkreditáló bizottság máj. 28-i ülésén apró formai okokra hivatkozva elutasította a programozó-matematikus szak akkreditálását, a mechatronika és szociálpedagógia esetében pedig elhalasztotta a döntést, a dossziék kiegészítését kérve. Az elutasítás ellen óvást lehet benyújtani. /A Sapientia Marosvásárhelyen. Tovább tart a huzavona. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2001. június 8.

Jún. 7-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává ideiglenesen Tonk Sándort, prorektorává Tánczos Vilmost, tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az ideiglenes szenátus megalakításáról a Sapientia Alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. - Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Amint állandó alkalmazottaik lesznek, az egyetemi charta alapján megválaszthatják a végleges szenátust - nyilatkozta Tonk Sándor rektor. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. A charta egyesíti a magyarországi, a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. /Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2001. július 6.

Hollanda Dénes professzor egyelőre még a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetem tanára. Az erdélyi magyar tudományos oktatás megszállott híve, néhány éve létrehozta a Hollanda Alapítványt, és azt mondta: egészen biztosan be fog indulni az erdélyi magyar egyetem - vagy állami vagy magán úton. A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi részére jóváhagyták a szociálpedagógia, az informatika és a mechatronika szakokat. Hollanda emlékeztetett, hogy öt szakra kértek engedélyt, az eddigiek mellé a számítástechnikát, valamint az automatizálás-ipari informatikát. Ez utóbbi kettőt is ellenőrizte a szakbizottság, nem voltak kifogások, ennek ellenére elnapolták a jóváhagyást. Az engedélyezett szakokra a felvételi júl. 23-án kezdődik. A szociálpedagógián negyven, az informatikán és mechatronikán 50-50 hely van. Mint más városokban is, a helyek fele tandíjmentes, a másik fele tandíjköteles, egy évre a tandíj 200 dollárnak megfelelő összeg. A középiskolák bentlakásaiban lesz hely az egyetemisták elszállásolására. Ingyenes tájékoztató füzetet adnak az érdekelődőknek. A Petru Maior műszaki egyetem több éve ígérgeti, hogy lesz magyar oktatás, ugyanis a diákok negyven százaléka magyar ajkú, azonban ebből nem lett semmi. - Az induló magyar egyetemen a képzés magas színvonalú lesz. Egyelőre a Petru Maior Egyetem magyar tanáraira alapoznak, de más városokból is megpróbálják hazacsalogatni azokat a tanárokat, professzorokat, akik innen származnak. Egyelőre csak Hollanda vezethet doktorátust, de hamarosan Dávid László professzor is megkaphatja ezt a jogot. - Romániában jelenleg magyar nyelvű műszaki oktatás sehol nem létezik. Ezt nehéz beindítani. A mechatronika (mechanika+elektronika) hasznos képzés, mert az ott végzett mérnök egy személyben informatikus, gépészmérnök és villamosmérnök. A szociálpedagógia azért szükséges, mert nagy teret hódítanak a szenvedélybetegségek. /Máthé Éva: Mit jelent a Sapientia Marosvásárhelyen? (Interjú dr. HOLLANDA DÉNES professzorral, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének dékánjával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2001. július 31.

Marosvásárhelyen öt szakon kezdik meg ősszel az oktatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében. Dr. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi központ dékánja közölte: a műszaki karon nem teltek be a helyek. Nem tudták ugyanis idejében bejárni az erdélyi magyar tannyelvű középiskolákat, hogy meghirdessék a szakokat. A felvételire való beiratkozás utolsó napja Marosvásárhelyen július 24. volt, és Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a magyar egyetem megbízott rektora 25-én közölte a marosvásárhelyi tanárokkal: e két utóbbi szakra is megtarthatják a felvételit. Ilyen körülmények között a szociálpedagógia szakon betelt mind a 20 tandíjmentes és 20 tandíjköteles hely. Itt túljelentkezés volt, 76 felvételizőnek nem jutott hely. Az informatikán betelt a 25 tandíjmentes hely, és haton 200 dolláros évi tandíjat fizetnek majd A számítástechnikán 20-an tanulnak ingyenesen, 4-en tandíjat fizetnek; az automatizálás szakon 20 tandíjmentes hely telt meg, tandíjköteles helyre nem vettek fel senkit; a mechatronika szakon pedig 13 diák kezdi meg a felkészülést októbertől - ingyenesen. A megmaradt helyek betöltése érdekében ősszel pótfelvételit szerveznek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Sapientia: Ősszel pótfelvételit tartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2001. szeptember 1.

A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2001. szeptember 4.

Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának megbízott vezetője korszakalkotó gondolatnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök 1999-ben elhangzott bejelentését az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségéről. Az "erdélyi magyarság hálával tartozik Magyarország miniszterelnökének" - hangsúlyozta a professzor. Magyarországon az egyetem indításához a magyar kormány jóvoltából biztosított a stabil anyagi háttér. Garantált a tanárok fizetéséhez, valamint az ösztöndíjakhoz, továbbá a tantermek és a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumok használatáért, albérletéért kifizetendő pénz is. A harmadik tanév kezdetéig, 2003 októberéig fel kell szerelni a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumokat is. A tanári kar kialakultnak tekinthető. Vásárhelyen öt szakon indul be ősszel az oktatás: szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás. /Szentgyörgyi László: Marosvásárhelyen a feltételek adottak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2001. október 4.

Okt. 3-án ünnepséggel nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Kara a csíkszeredai és nagyváradi fakultások mellett. Gyertya és könyv volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota színpadán, a tízéves küzdelmek jelképeként. Nagy az ünnep, de nagy a felelősség is, hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia rektora. Ismét gazdagabbak lettünk, de ismét új feladatok előtt állunk - mondotta, majd Isten áldását kérte az egyetemre. Dr. Pálinkás József magyar oktatási miniszter a szellemi összetartozás, az összetartó erő jelképének nevezte az egyetemet. Egyetemeket nem rövid időre, hanem évszázadokra alapítanak, s a 2001. év a Kárpát-medencében a magyar oktatás intézményei kiépítésének és továbbépítésének esztendeje. Marosvásárhely legnagyobb fia, Bolyai János ebben a városban egy új, más világot teremtett, s akik ezt az egyetemet elindítják, új, más világot teremtenek - vont párhuzamot a múlt és jelen között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, majd kifejtette, hogy az erdélyi magyarság miért is ragaszkodik olyan konokul ahhoz, hogy egyeteme legyen. Az a közösség, amely nem birtokolja a maga nyelvén a teljes világot, az nem mondhatja magát teljes jogúnak, egyenlőnek. A történelmi egyházak mellett, akik a védnökséget vállalták, az oktatók szakemberek, akik megtervezték és megalapították s egy érdekvédelmi szervezet tagjaiként politikai védelmet, támaszt biztosítottak, és mindazok, akik Magyarországon elgondolták és anyagi támogatást, anyagi teljességet nyújtottak - az egész magyarság szolidaritása teremtette meg ezt az egyetemet - hangzott el a szövetségi elnök beszédében. A státustörvény már él, alkot, létrehoz, intézményeket segít életre - hangzott el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében. A szónok értékelte a román tájékoztatási miniszter megnyilvánulását, aki jónak ítélte azt, ha Magyarország valamit hozzátesz az erdélyi magyarok életéhez, hiszen ebből Románia minden polgára nyerhet. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a marosvásárhelyi karok dékánja beszédében köszönetet mondott Orbán Viktornak, a magyar kormánynak, a magyarországi adófizetőknek, a román kormány tisztségviselőinek, az RMDSZ vezetőinek az anyagi és erkölcsi kapott támogatásért, amelyben továbbra is reménykedik, hisz a megvásárolt 27 hektáron fel kell építeni az új campust. A New Yorkban székelő Magyar Emberjogi Alapítvány nevében Papp Tamás biztosította a Nyugaton élő magyarok támogatásáról az egyetemet, majd a Burkhardt Árpád alprefektus szólt a közönséghez. Fodor Imre alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy Marosvásárhely kétszer fogadott be, illetve indított el nehéz időkben egyetemet, s eredményes munkát kívánt az oktatóknak és a hallgatóknak. - A Sapientia vezetősége táviratban köszöntötte dr. Csőgör Lajos nyugalmazott egyetemi tanárt, a Bolyai Tudományegyetem első rektorát. /Bodolai Gyöngyi: A szellemi összetartozás jelképe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2002. május 18.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán működő öt szak ideiglenes működését a kormány is jóváhagyta - erősítette meg dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja. A már működő pedagógia-szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokról van szó, amelyekre az idén nyáron is meghirdetik a felvételi vizsgát. Az informatika és mechatronika szakokon 50 helyre, a többin pedig 40-re felvételizhetnek a diákok. A helyek fele minden szakon tandíjmentes, a fennmaradó helyekre tandíjat kell fizetni. Hollanda professzor beszámolt arról, hogy az idéntől új szakokkal gazdagodik a marosvásárhelyi kar. Elsősorban az ötéves időtartamú kertészmérnöki képzésről van szó, amelynek ideiglenes akkreditálása folyamatban van. A marosvásárhelyi kar a kommunikáció szakra is benyújtotta a kérést. Marosvásárhely közvetlen határában levő, Koronkához tartozó területen tervezik az új egyetemi campus létrehozását, amely az oktatói és adminisztratív épületet, egy oktató- és kutatóközpontot, bentlakásokat, étkezdét, majd a későbiekben sporttermet, uszodát és sportpályát foglal magában. /(bodolai): Bővül a Sapientia. Kedvezően véleményezték a kertészmérnöki szakot. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2002. május 23.

Előre nem látott bonyodalmak miatt egy évet csúszik az építkezés megkezdése a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi tagozatán. A Koronka határában 450 ezer dollárért felvásárolt 27 hektáros mezőgazdasági terület átminősítéséért az állam akár egymillió dollárnál többet is igényelhet – derült ki jóval az üzlet megkötése után. A 18-as számú földtörvény egyik szakasza szerint a mezőgazdasági területből beltelekké való átminősítés esetén a vételár vagy a felbecsült érték két- vagy akár háromszorosát kell az igénylőnek befizetnie az államkasszába. A törvény megkötéseire azonban nemcsak a dékán, hanem az egyetem jogászai sem figyeltek fel. - A helyzet megoldásáig a Határon Túli Magyarok Hivatala azonnal leállíttatta a beruházási folyamatot – nyilatkozta Hollanda Dénes, az egyetem marosvásárhelyi dékánja. A szakemberek által javasolt kiskapus megoldás lényegében abból áll, hogy papíron nem vonják ki a mezőgazdasági forgalomból a koronkai gyümölcsös felvásárolt 27 hektárját, hanem csupán azt a közel egyhektáros területet, melyre az első ingatlan kerül. Így az összeg csaknem harmincszorosát sikerül megtakarítani. A legutóbbi kuratóriumi ülésen megszületett a döntés: 650 ezer dollárt különítettek el a terület átminősítésére, a tervek elkészítésére és az engedélyek beszerzésére. Az építkezést leghamarabb jövőre lehet elkezdeni. /Szucher Ervin: Váratlan bonyodalmak a telek körül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2002. június 12.

Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja közölte, az Akkreditációs Bizottság jún. 10-én két újabb szak, a kertészmérnöki mellett a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak indítására is engedélyt adott. /A meglevő szakok: informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a szociálpedagógia/. A kertészmérnöki szakra a tervek szerint 50 hallgatót vesznek fel, ebből 25 tandíjmentesen végezheti tanulmányait. A kertészeti szakon a felsőbb éveken választhatnak az agroinformatika, biotechnológia, dísznövénytermesztés és dendrológia, genetika és növénynemesítés, gyógynövénytermesztés, környezetgazdálkodás, menedzsment és marketing, növényvédelem, szőlőtermesztés, talajtan és agrokémia, zöldségtermesztés szakirányok között. A társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 40 hallgatót (20 tandíjmentes, 20 tandíjköteles helyre) vennének fel. A képzés célja sajtóreferensek, sajtószóvivők, reklámasszisztensek, médiamendzserek, kommunikációs szakreferensek, műsorvezetők, közösségi mediátorok, újságírók, hírszerkesztők képzése lenne. /(bodolai): Két új szakot engedélyeztek a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ Megkapta a működési engedélyt az EMTE csíkszeredai karának élelmiszeripari mérnöki, környezetmérnöki és általános közgazdaságtani, valamint a marosvásárhelyi kar kommunikációs képesítése. Tonk Sándor, az egyetem rektora megerősítette, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi kommunikációs képesítés két szakirányából csupán egy, a közkapcsolatok-kommunikáció kapott jóváhagyást. Ugyanakkor neheztelnek a bizottságra azért, mert a Kolozsvárra tervezett környezettudományi szak ügycsomója, a kapott magyarázat szerint feledékenységből, nem került az ülés napirendjére. Tonk kifejtette, az eredeti tervektől eltérően szerepelt az engedélyeztetések között a csíkszeredai általános közgazdaságtani szak, mert korábbi elképzeléseiket az új hivatalos szakjegyzékhez kellett igazítani, és szükségesnek érezték, hogy megerősítsék Székelyföldön a közgazdaságtani oktatást. Egyetlen gond, hogy a kuratórium döntése értelmében ősztől csak akkor lehet beindítani ezt a szakot, ha lesz rá elegendő anyagi fedezet, de Tonk reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül előteremteni. A Krónika információi szerint az EMTE oktatási helyszínei között néha feszültséget okoz, hogy a különböző karokon néha hasonló profilú szakok beindítását tervezik, mintegy versenyhelyzetbe állítva a városokat. Tonk Sándor azonban úgy véli, nincs ok a nézeteltérésre, hiszen megpróbálták jól behatárolni és megkülönböztetni a szakokat, és mindegyik oktatási helyszínnek meglesz a maga sajátos jellege. /Rédai Attila: Erősödő közgazdasági képzés. Négy új szakot hagytak jóvá az EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2002. augusztus 5.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nemrég lezárult felvételi vizsgák eredményeit értékelték aug. 3-i kolozsvári sajtótájékoztatójukon az intézmény vezetői. Az eseményen jelen volt dr. Tonk Sándor, az EMTE rektora, Tánczos Vilmos rektor-helyettes, dr. Győrfi Jenő, a csíkszeredai kar kancellárja, dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja, Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál tanulmányi felelős, az alapítvány kuratóriumi tagja és Hauer Melinda titkár. Dr. Tonk Sándor, rektor közölte: az EMTE-n a 15 működési engedéllyel rendelkező szakra - Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron - a meghirdetett 675 helyre összesen 879 hallgató jelentkezett. Emlékeztetett arra, hogy az EMTE azon kevés egyetemek közé tartozik, ahol felvételit tartanak. Dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja szerint mind a humán, mind a reál szakokon az eredmények jók. Az idén sokkal jobb felkészültséggel rendelkező diákok jelentkeztek, mint a tavaly. Csíkszeredán a 7 szakra meghirdetett 325 helyre a júliusi felvételin 200-at sikerült betölteni, így őszre 125 hely maradt szabadon. A PKE-en a meghirdetett 11 szakra összesen 198-an jelentkeztek. A vártnál alacsonyabb volt a jelentkezés a hitoktató, illetve a román nyelv és irodalom szakon, ahová a meghirdetett 20 helyre csupán ketten jelentkeztek. Ezért az utóbbi csoportot valószínűleg nem tudják majd beindítani. Kolozsváron a Mátyás király utca 4. szám alatti Bocskai-házban csupán az egyetem működéséhez szükséges irodahelyiségeket tudják biztosítani, ezért kezdetben kénytelenek lesznek helyiséget bérelni a tantermek számára. Sikerült megvásárolni egy telket, ahová a jövőben építeni szeretnének. Tonk Sándor kijelentette: együttműködési szerződést kívánnak aláírni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE). /Papp Annamária: Sikeres felvételi az EMTE-n. A 675 helyre 879 hallgató jelentkezett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. október 5.

A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2002. november 8.

Nov. 7-én megnyitotta kapuit a Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. Idén először megjelentek kárpátaljai, felvidéki és vajdasági kiadók is. Tizennégy romániai magyar kiadó állította ki köteteit. Péliné dr. Bán Éva, a NKÖM főtanácsosa jelentős ajándékkal érkezett: Hollanda Dénes professzornak, a Sapientia Egyetem vásárhelyi karai dékánjának átadta a szaktárca egy millió forint értékű könyvadományát. A kiállítás szponzorai: a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram, a vásárhelyi önkormányzat, az Illyés Közalapítvány és a Lyra Kiadó. /(Máthé Éva): Megnyílt a VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2002. december 5.

Tavaly tavasszal indult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen építendő campusának tervezésére kiírt pályázat, s Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi kar dékánja arról tájékoztatott, hogy az első helyen végzett budapesti céggel és helyi partnerével már aláírására kész a tervezési szerződés. Ennek értelmében Marosvásárhelyen a főépület tervének valamint a közművesítési tervnek jövő év március 30-ig kell elkészülnie, a másik két épület tervének leadási határideje 2003. április 30-a. A Sapientia kuratóriuma által kinevezett bírálóbizottság kilenc neves magyarországi és erdélyi műépítészből állt, akiknek munkáját egy héttagú helyi szakértői csoport segítette. A pályázatot hat cég adta be, s a kiértékelés megtörtént. A pályázatok titkosak és jeligések voltak. Jeles szaktekintélyekre bízták a döntést, a felügyelő bizottság is egyetértett a rangsorolással. Ezt követően a második helyezett óvást jelentett be. A feladatfüzet tartalmazta, hogy a kuratórium határozatával szemben óvást benyújtani nem lehet, ennek ellenére a bírálóbizottság elnöke és a szakértői csoport vezetője pontonként elemezte az óvásban feltüntetett kifogásokat, és erről írásban tájékoztatta a kuratóriumot, amely egyhangúlag elfogadta a bírálóbizottság előző döntését. A Noll Tamás vezette budapesti M-Teampannon Kft. az Octavian Lipovan vezette marosvásárhelyi Arhigraf Kft.-vel közösen készített tervpályázata került az első helyre. A megbeszélésen a tervezési díjat sikerült 300.000 dollár alá csökkenteni. Borbély László képviselő közbenjárására a HTMH-nál olyan döntés született, hogy a működési költségen felül megmaradó összegből Marosvásárhely 2003-ban 600 millió forintot, és 2004-ben ugyanannyit kap beruházásra. A szóban forgó összegek fedik az egyetem központi épületének felépítésének költségeit is. /Döntött a Sapientia campus-pályázatának bírálóbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2003. április 24.

Négy cég maradt versenyben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának felépítésére. Tonk Sándor rektor szerint a marosvásárhelyi zöldmezős beruházás a Sapientia Alapítvány által eszközölt eddigi legnagyobb befektetés lesz. Az építkezési munkát június 25-éig kellene megkezdeni. A marosvásárhelyi egyetemi campus Marosvásárhely koronkai kijáratánál, a Csereerdő alatti gyümölcsösben épül, Jedd község közigazgatási területén. Hollanda Dénes dékán közölte, a pályázatnyerő fővállalkozónak 2004. október elsejére át kell átadnia azt a háromszintes, 7600 négyzetméternyi hasznos felületű épületet, amely az egyetem oktatási és adminisztratív központjaként szolgál. Az elképzelések szerint a fejlesztésre szánt, 600 millió forintos magyar kormánytámogatásból az idén tető alá kerülne az ingatlan, a belső munkálatokat jövő évben, az előirányzott további 600 millióból fedeznék. Tonk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, a pályázatok Marosvásárhelyen történő értékelését követően a Sapientia Alapítvány kuratóriuma hozta a végleges döntést az előminősítések után megmaradt négy cégről. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Zöld utat kapott a Sapientia zöldmezős beruházása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998