udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Honti Mária

1995. szeptember 27.

Honti Mária, a művelődési tárca közigazgatási államtitkára vezetésével magyar küldöttség érkezett szept. 27-én Bukarestbe, hogy Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfők megállapodása alapján a román tanügyi törvénnyel összefüggő kérdéseket tanulmányozzák. A magyar küldöttség a bukaresti magyar nagykövetségen az RMDSZ parlamenti frakciójának több tagjával folytatott eszmecserét. Honti Mária az MTI tudósítójának leszögezte, hogy a delegáció nem azért jött, hogy a végrehajtási rendelkezések kedvező végrehajtását elérje, hanem azért, hogy a törvény néhány alapellentmondásának, a kisebbségekre ható alapkérdésének problémáját vesse fel. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a hét elején Magyari Lajos szenátorral RMDSZ-küldöttség élén Budapestre utazott, mert a két miniszterelnök megegyezéséről szóló hír szerint a magyar küldöttség a törvény minél jobb alkalmazásáról tárgyalna, ezzel az RMDSZ nem értett volna egyet, mert azt a benyomást keltette volna, hogy a törvény, amely ellen a romániai magyarság tiltakozik, alapjában véve jó. Asztalos Ferenc a budapesti és a mostani megbeszélés alapján megnyugtatónak tartja a delegáció mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1995. szeptember 28.

Szept. 28-án Liviu Maior oktatási miniszter Bukarestben fogadta a Honti Mária művelődési minisztériumi közigazgatási államtitkár vezette küldöttséget, a delegáció megbeszélést folytatott a Nemzeti Kisebbségi Tanács ügyvezető titkárával is. Honti Mária szerint érdemi megbeszélés helyett párhuzamos monológ zajlott, magyar részről világosan megfogalmazták a tanügyi törvény hibáit, a jogszabály nem ad elégséges garanciákat az egyébként pozitívan hangzó kitételek megvalósulására sem. A magyar fél kérése ellenére nem tették lehetővé, hogy a küldöttség találkozzon a román parlament két szakbizottságával. A kétnapos tárgyalás helyett egynapos terepszemlét iktattak a programba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. , okt. 1./

1995. szeptember 29.

A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1995. október 2.

Budapesten okt. 2-án, az Országgyűlés ülésén Szabó Zoltán, a művelődési tárca államtitkára számolt be a Honti Mária államtitkár vezette kormányküldöttség tapasztalatairól. A küldöttség Romániában tanulmányozta az új oktatási törvényt. A delegáció tapasztalatai szerint a magyar kisebbséget súlyosan érintő problémák vannak a jogszabályban, amelyek megnehezítik az anyanyelven való tanulást. Pozitívum, hogy a helyi magyar tanárok magyarul fejthették ki véleményüket a delegáció előtt és hogy egyáltalán létrejött ez a látogatás. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint a küldöttség útja sikertelen volt, mivel nem nagy eredmény, ha a magyar tanárok anyanyelvükön beszélhetnek. Csépe Béla /KDNP/ a határon túli magyarság érdekében keményebb kiállásra szólította fel a kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1995. október 12.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT gyergyószentmiklósi tanácskozásához intézett levelében leszögezte: a magyar kormány megengedő magatartása csak a romániai nacionalistákat segíti, miközben Romániában változatlan erejű a magyarellenesség. Tőkés László megállapításáról kérdezte meg a Demokrata munkatársa Csapody Miklóst, az MDF országgyűlési képviselőjét és Lábody Lászlót, a HTMH elnökét. Csapody Miklós elfogadta Tőkés László érvelését, hozzátéve: hivatalos magyar kormányküldöttség utazott Romániába, hogy ellenőrizze az oktatási törvény végrehajtását, ez minősíti a magyar kormányt. Ez a törvény alapjaiban dönti romba a magyar nyelvű oktatást. Kovács László külügyminiszter állítása, hogy a keményebb fellépés nem vezet eredményre, csak újabb táptalajt ad a romániai szélsőséges nacionalista erőknek. Korrektebb, határozottabb magyar külpolitikával kellene elősegíteni a két ország megbékélését. A külpolitikai vezetés egy részében működnek a Varsói Szerződés idején kialakult régi reflexek. "A magyar külpolitika elfogadó és korlátozó jellegű." Romániában növekszik a magyarellenesség. Lábody László a romániai fejleményeket illetően igazat adott Tőkés Lászlónak, azonban azt visszautasította, hogy a magyar kormány fellépése lovat adna a nacionalisták alá. A kemény diplomácia fogalma számára értelmezhetetlen. Iliescu elnök washingtoni látogatásakor amerikai részről elhangzott, Románia akkor kaphatja meg a legnagyobb kedvezményt, ha megfelelően bánik a magyar kisebbséggel. "Nem értek egyet Csapody Miklóssal abban, hogy a magyar kormány tétova és elfogadó magatartást tanúsít" - jelentette ki. A Honti Mária vezette delegáció nem az oktatási törvény végrehajtását ellenőrizte, hanem kifejtette, miért rossz a törvény. Horn Gyula miniszterelnök a vajdasági magyarok képviselői előtt kijelentette: nincs olyan nemzetközi tárgyalása, amelyen ne hozná szóba a határon túli magyarság problémáját. /Demokrata, okt. 12./

1998. március 26.

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, az RMDSZ Oktatási Főosztálya és az EMKE március 25-26-án Szatmárnémetiben tanácskozást szervezett a kárpát-medencei anyanyelvű szakoktatás kérdéseiről. A régió magyar közösségeinek képviseletében jelen voltak magyarországi, vajdasági, felvidéki, erdélyi oktatatás-politikusok, -kutatók, pedagógusok, anyanyelvápolók. A részvevők megállapították, hogy az ezredvég integrációs következményeinek értelmében a munkaerő szabadpiaci áramlása közepette, a közép-kelet-európai régió versenyképességének megőrzése érdekében fel kell számolni a szakoktatás szerkezetében és szemléletében tapasztalható lemaradást, ösztönözve a térségben beindult reformfolyamatot, bekapcsolódva a nemzetközi kísérleti programokba. Alapkövetelményként fogalmazódott meg, hogy ki kell alakítanunk a teljes vertikumú szakoktatási anyanyelvű iskolaszerkezetet. Ugyanakkor a régió sajátos gondjaként jelölték meg, hogy a szakoktatás váljék az egy és oszthatatlan anyanyelvű kultúra részévé, ebben az ágazatban is a gondolkodás, a szövegformálás fogalomalkotó kulcskérdése az anyanyelvi képzés, megtalálva ugyanakkor azokat a formákat, amelyek lehetővé teszik a világnyelvek ismeretét, a bekapcsolódást az egyetemes szellemi körforgásba. A jelenlévők sürgető feladatként értékelték a szakoktatói utánpótlás kinevelését, amely lépést tart a tanárképzésben a gyorsan változó gazdasággal. Ugyanakkor hangsúlyozták a szakoktatáshoz szükséges tankönyvek hiányát, a tankönyvírásban tapasztalható fogalmi következetlenségekből fakadó visszásságokat, igényelték az anyanyelvi lektorálást. Kiemelték, hogy a Kárpát-medencében azonos magyar nyelvhasználatra van szükség, tankönyvfordításokból nem lehet hitelesen tanítani, minden szakjellegű munkának eredetinek kell lennie. Sürgették a szakszótár-családok megjelentetését. Számos gyakorlati projektet fogalmaztak meg a részvevők, javasolván az iskolatípusok bővítését az egyházi és magánszakiskolák hálózatával. A felszólalók megfogalmazták egy kreatívabb tanár-társadalom kialakításának igényét, valamint rámutattak arra is, hogy az átalakuló gazdaságban mutatkozó átképzési követelmény szükségessé teszi a felnőttoktatás bekapcsolását a szakképzésbe. A részvevők reményüket fejezték ki, hogy a tanácskozás hozzájárult az anyanyelvű szakoktatás elméleti kérdéseinek tisztázásához és a gyakorlati megoldások elindításához. Jelen volt Honti Mária, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára és Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 1236. sz./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998