udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hopp Lajos

1997. május 24.

Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/

2001. július 5.

A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2009. július 6.

Július 4-én Domokos Géza író faragott emlékoszlopával és II. Rákóczi Ferenc mellszobrával gazdagodott a zágoni Mikes Művelődési Központ. Az avatóünnepséget a falunapon tartották, ugyanakkor avatták fel az új sportcsarnokot. Zágon központjából a Mikes–Szentkereszty-kúria kertjébe vonult az ünneplő-megemlékező közönség. Kiss József polgármester Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével közösen leleplezte Domokos Géza emlékére a Both László faragta kopjafát, melyet Veress Dániel (1929–2002) és Hopp Lajos (1927–1996) Mikes-kutatók emlékjelei mellé állítottak. Markó Béla emlékbeszédében elmondta, habár különösnek tűnhet a társítás, az ő értelmezésében üzenete van, mert egy időben, egy helyen jelen van múlt – Rákóczi –, jelen és jövendő, amit a sportcsarnok jelképez. Mikes Kelemen mellszobra mellett leleplezték II. Rákóczi Ferenc fejedelem 85 cm magas pirogránit szobrát, magyarországi testvértelepülés, Kisköre ajándékát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását. A művész elmondta, megtiszteltetés számára, hogy Háromszéknek alkothatott, nemrég Kovásznán avatták Márton Áron szobrát. Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az ünnep jelentőségéről beszélt. /Szekeres Attila: Csillagok, akik utat mutatnak (Hármas avatóünnepség Zágonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998