udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 73 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horea (Vasile Ursu Nicola) /román parasztvezér/

1992. október 9.

A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1993. július 14.

Kádár Gyula felidézte az 1784-es parasztlázadást, melyet Benkő József történész /1740-1814/ "oláh zenebonának" nevezett. A román történetírás túlzott jelentőséget tulajdonít ennek a parasztlázadásnak. A Horea vezette lázadást gyakran mint az erdélyi románság nemzeti felszabadító harcát tálalják. A lázadás kezdetén, az eskütétel alkalmával Horea és Closca kereszttel a kezükben hirdették: "Az Isten akarja, a császár parancsolja, hogy a magyarok mind megölessenek." A lázadók elpusztították Verespatakot, majd lerohanták a védtelen Abrudbányát. A lázadók kihirdették: aki ortodox vallásra nem tér át, "és oláh köntösben nem jár, vagy nyársra húzzák vagy fejét veszik." /Kádár Gyula: Az 1784-es "oláh zenebona". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

1995. október 3.

A román sajtóban több támadó cikk jelent meg a Vasvári Pál-emlékmű felállítása miatt. Eugen Goia szohodoli ortodox pópa a gyulafehérvári Unirea lapban "A Mócföldön, Kőrösön a magyar politikusok által felállított emlékművet nem tűri el a föld" címmel égig magasztalta a mócok vezéreinek tetteit, Horea. Closca, Crisan, Avram Iancu érdemeit, majd Vasvári Pált és hadseregét ócsárolta. Szerinte az emlékmű merénylet a román nép valódi történelme ellen. Valójában 1848-ban ezen a vidéken Abrudbánya, Zalatna, Magyarigen, Boroskrakkó, Verespatak, Sárd nagyszámú magyarságát halomra gyilkolták - nem Vasvári csapatai. Egyetlen éjszakán, 1849 januárjában Nagyenyed 700 védtelen magyar lakosát ölte meg Axente Sever csapatával, Avram Inacu katonái a védtelen Felvincet felperzselték, magyar lakossága földönfutó lett. Axente Severről városnegyedet, iskolát neveztek el, majd 1993-ban szobrot emeltek Nagyenyeden, gaztettei színhelyén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ A Vasvári Pál-emlékművet júl. 9-én állították fel Kőrösfőn: 1412. sz. jegyzet.

1996. június 18.

Nagykároly megválasztott polgármestere Kovács Jenő vállalkozó, aki az Új Demokrácia Párt képviselője, aki Reiszler János /RMDSZ / ellenében győzött. Szatmárnémetiben Horea Andreco lett a polgármester, Riedl Rudolfra 27 ezren szavaztak, 6 ezerrel többen, mint az első fordulóban. Amennyiben az első menetben szavaztak volna rá ennyien, ő lehetett volna a város polgármestere. Kézdivásárhelyen Szigethy István független jelölt /1995-ben még a város RMDSZ-elnöke volt/ lett a polgármester /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1996. augusztus 26.

Illyefalván tavasszal szórványkutatási tanácskozást tartottak. A tanácskozáson elhangzottak Bodó Barna szerkesztésében megjelentek Jelen és jövő a szórványkutatásban címmel. A Szabadság részleteket közöl a tanácskozás anyagából, a szórványok kialakulásáról szóló részből, amely visszapillant a magyar történelmi múltra. Az erdélyi magyarság első nagy pusztulását az 1241-es tatárjárás okozta, majd a pestis. A XIV. században kezdtek nagy tömegben betelepedni a románok. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata idején, 1657 és 1661 között török és tatár hadak egész összefüggő területeken kipusztították a magyarságot. A Horea-felkelés Hunyad, Alsó-Fehér, Torda és Kolozs megyére terjedt ki, a jelszó sok helyütt a magyarok likvidálása volt. Horea emberei 173 magyar falut pusztítottak el, elpusztult Zaránd megye magyarságának jó része, Zalatna vidékének, Ribice, Abrudbánya, Verespatak vidékének magyarsága. Az 1848-as szabadságharc idején egész vidékek magyarságát ölték meg. 1848 október 17-én kezdődött Alsó-Fehér megyében a támadás a magyar települések ellen, azután következett Aranyosszék, Zaránd megye, Kolozs és Torda megye. Egyedül Zalatnán 700 magyart öltek meg a román népfelkelők, november végén Zentelkét és Kalotaszentkirályt égették fel. 1849. januárjában Nagyenyeden legkevesebb 600 magyart öltek meg az Axente és Prodan vezette román csapatok. Nagyenyed majdnem teljesen leégett. A szabadságharc idején mintegy 9-10 ezer magyart öltek meg román csapatok. A magyar hatóságok megkezdték az emberöléssel, gyújtogatással gyanúsított románok összeszedését, bírósági ítéletekkel vagy anélkül mintegy 4500 román vesztette életét. - Trianon után hatalmas tömegek kivándoroltak, ugyanez történt a második világháború után is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Szórványtanácskozás Sepsiillyefalván márc. 22-24-én: 470. sz. jegyzet.

1996. augusztus 26.

Illyefalván tavasszal szórványkutatási tanácskozást tartottak. A tanácskozáson elhangzottak Bodó Barna szerkesztésében megjelentek Jelen és jövő a szórványkutatásban címmel. A Szabadság részleteket közöl a tanácskozás anyagából, a szórványok kialakulásáról szóló részből, amely visszapillant a magyar történelmi múltra. Az erdélyi magyarság első nagy pusztulását az 1241-es tatárjárás okozta, majd a pestis. A XIV. században kezdtek nagy tömegben betelepedni a románok. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata idején, 1657 és 1661 között török és tatár hadak egész összefüggő területeken kipusztították a magyarságot. A Horea-felkelés Hunyad, Alsó-Fehér, Torda és Kolozs megyére terjedt ki, a jelszó sok helyütt a magyarok likvidálása volt. Horea emberei 173 magyar falut pusztítottak el, elpusztult Zaránd megye magyarságának jó része, Zalatna vidékének, Ribice, Abrudbánya, Verespatak vidékének magyarsága. Az 1848-as szabadságharc idején egész vidékek magyarságát ölték meg. 1848 október 17-én kezdődött Alsó-Fehér megyében a támadás a magyar települések ellen, azután következett Aranyosszék, Zaránd megye, Kolozs és Torda megye. Egyedül Zalatnán 700 magyart öltek meg a román népfelkelők, november végén Zentelkét és Kalotaszentkirályt égették fel. 1849. januárjában Nagyenyeden legkevesebb 600 magyart öltek meg az Axente és Prodan vezette román csapatok. Nagyenyed majdnem teljesen leégett. A szabadságharc idején mintegy 9-10 ezer magyart öltek meg román csapatok. A magyar hatóságok megkezdték az emberöléssel, gyújtogatással gyanúsított románok összeszedését, bírósági ítéletekkel vagy anélkül mintegy 4500 román vesztette életét. - Trianon után hatalmas tömegek kivándoroltak, ugyanez történt a második világháború után is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Szórványtanácskozás Sepsiillyefalván márc. 22-24-én: 470. sz. jegyzet.

1997. július 26.

Az Avram Iancu Egyesület 1995 szeptemberében javasolta az ortodox egyháznak az 1784-es román jobbágyfelkelés egyik kivégzett vezetőjének, Nicola Ursunak - akit Horea néven ismerünk -, szentté avatását. Az egyház szakemberekből álló bizottsága vizsgálni kezdte Horea életét. Megállapították, hogy Horea közeli kapcsolatban állt a szabadkőművesekkel. II. József, a "felvilágosodás híve" a háttérből mozgatta Horea, Closca és Crisan "forradalmának" kitörését. Mindezt azért, hogy csillapítsa a magyar nemesek szándékát, akik függetleníteni akarták magukat a Habsburg birodalomtól. A korabeli képek szerint Horea olyan nyakéket viselt, amelyen szabadkőműves szimbólumok láthatók. A Manuscriptum folyóirat 1984/4-es számában az ismert kultúrtörténész, Petre Pandrea Horea forradalma című munkájában Horea szabadkőműves tagságáról írt: "Horea ácsként dolgozott a templomok számára. Manole mester vallásos egyesületének tagja volt... Belépett Manole mester kőművesei közé. Jobban kereshetett és többet tanulhatott." A papok szerint Horea szentté avatásának esélyei ezzel minimálisra csökkentek. Képtelenség ugyanis összeegyeztetni az ősi hitet a szabadkőművesség eszméivel. /Nem lehet szentté avatni. Szabadkőműves jobbágykapitány. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

1997. szeptember 11.

Szatmárnémetiben Horea Anderco polgármester hallani sem akar a kétnyelvű helységnévtáblákról, mert "alkotmányellenesnek" tarja a kormányhatározatot. A helyi parasztpárti vezetők is így vélekednek. A polgármester csak a parlamenti döntést fogadja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. február 6.

Victor Ciorbea román kormányfő febr. 6-án hivatalosan bejelentette a lemondott demokrata miniszterek helyébe lépő új kormánytagok listáját. Három tárcát kapott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt: Constantin Dudu Ionescu az új nemzetvédelmi miniszter, Ioan Muresan a parlamenti kapcsolatok, Romica Tomescu pedig a tudományos kutatás minisztere lett. A Nemzeti Liberális Párt a közlekedési tárcát kapta, a miniszter Anton Ionescu révén és a nemzetvédelmi minisztériumban államtitkári posztot /Mihai Sorin Stanescu/. Stanescu ifjúsági miniszter volt az 1996 decemberében alakult kormányban, s a tavaly év végi kormányátalakításkor vesztette el tárcáját. A tudományos kutatás tárcáját a Románia Alternatívája Párt kapta meg, Horea Ene révén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1998. április 7.

Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ápr. 7-én este ismertette az általa a parlament elé terjesztendő kormány listáját. A kormánynak az RMDSZ részéről tagja Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyminiszteri és Tokay György a kisebbségvédelmi poszton. A kormánylista a következő: külügyminiszter: Andrei Plesu /független/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, védelmi miniszter: Victor Babiuc (DP), belügyminiszter: Gavril Dejeu (KDNPP), ipari és kereskedelmi miniszter: Radu Berceanu (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan, közlekedési miniszter: Traian Basescu (DP), távközlési miniszter: Sorin Pantis (DP), egészségügyminiszter: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatási miniszter: Andrei Marga, a tudományos kutatás minisztere: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezési miniszter: Nicolae Noica (KDNPP), idegenforgalmi miniszter: Sorin Frunzaverde (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügyi és szociális védelmi miniszter: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügyi miniszter: Ioan Muresan (KDNPP), privatizációs miniszter: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy-miniszter: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu (NLP), a parlamenti kapcsolatok minisztere: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelmi miniszter: Romica Tomescu (KDNPP), művelődési miniszter: Ion Caramitru (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt európai integrációs miniszter: Alexandru Herlea (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt nemzeti kisebbségvédelmi miniszter: Tokay György (RMDSZ), védelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP). A kormány főtitkára az NLP-hez tartozó Radu Stroe, a helyi közigazgatási osztályának vezetője (KDNPP) Vlad Rosca lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1998. június 19.

Az RMDSZ nevében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jún. 19-én az alábbi közleményt adta ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári és Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának épületére helyezett uszító feliratról. Szövetségünk elítéli mindazok provokatív megnyilvánulásait, akik az utóbbi nyolcéves időszakban gyakran folyamodtak ilyen diverziós módszerekhez, azzal a nyílt szándékkal, hogy megrontsák a románok és a magyarok, s ezen belül e két nemzetiséghez tartozó diákok és tanárok között fennálló viszonyt. Meggyőződésünk, hogy ezek a provokatív cselekmények rendkívül károsan befolyásolják Románia, valamint a kormánykoalíció elsődleges bel- és külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Felkérünk minden felelős politikai tényezőt, valamint az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne hagyják magukat elragadni ezen uszító szándékú megnyilvánulásoktól, és egyben tiltakozunk az ellen, hogy e kezdeményezéseket éppen azoknak tulajdonítsák, akik a legtöbbet veszítenek e hangulatkeltés eredményeként. Meggyőződésünk, hogy e törvénysértő cselekedet az etnikumközi gyűlöletkeltés újabb eszköze, és ezért felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló kivizsgálásokat. Ehhez az RMDSZ is megteszi a szükséges intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./ Előzmény: jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Horea úti épületének falára ismeretlenek plakátot ragasztottak a következő felirattal: "Aceasta cladire este a UDMRULUI. Büdos Olah, cara-te de aici". A plakátot bemutatták az egyetem vezetőségének. /Plakát és tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Nyilvánvaló provokáció, ezt mutatja a rossz magyarsággal írt szöveg.

1999. június 7.

Jún. 6-án Kolozsváron a Horea úti Deportáltak Templomában a holocaust áldozataira, a kolozsvári és az észak-erdélyi zsidók deportálásának 55. évfordulójára emlékeztek a kolozsvári zsidó hitközség tagjai és meghívottjaik. Többek között beszédet mondott Nicolae Cajal akadémikus, az Országos Zsidó Hitközség elnöke, Kallós Miklós, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselője, Simion Simon a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora. Nicolae Cajal a kolozsvári és az észak-erdélyi deportálások történetét elevenítette fel. Bustya Dezső emlékeztetett: az intolerancia, a gyűlölet még mindig nem a múlté. "Emlékezzünk arra, ami Horvátországban, Szlovéniában és Boszniában történt, valamint arra, ami napjainkban zajlik Koszovóban" - mondta. /Kiss Olivér: A holocaust áldozataira emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. július 21.

A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1999. július 23.

Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

2000. június 8.

Kabai István mérnök, Szatmárnémeti RMDSZ-elnöke leszögezte, hogy a választások szatmárnémeti vonatkozású eredményei az RMDSZ szempontjából részint kielégítőek, részint elgondolkoztatóak. Kielégítőek, mert eggyel növelték tanácsosaik számát, másrészt polgármester-jelöltjükre a vártnál kevesebben szavaztak, sőt, több mint kétezer magyar szavazó voksolt Horea Anderco független jelöltre. A szavazók többsége nem tudta, hogy Horea Anderco és Ilyés Gyula személy szerint mennyit tett a városért. Nem hangsúlyozták eléggé: Ilyés Gyula alpolgármesternek köszönhető, hogy télen volt meleg víz, hogy megoldódott 2-3 óvoda fűtésgondja stb. /Kereskényi Sándor: Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke: Mi nem akartunk dicsekedni, és dicsekedett más a mi eredményeinkkel! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2000. július 17.

A Bihari Napló nagyváradi napilap részvényeseinek júl. 15-i közgyűlésén úgy határoztak, hogy a lap vezetőtanácsát a az igazgatótanács fölé helyezik. A vezetőtanács elnöke Kiss Sándor lett, Králik Lóránd pedig a vezérigazgató. Kiss Sándor és Bíró Rozália birtokolja részvények többségét, Králik tíz százalékkal rendelkezik. /Jakab Lőrinc: Vezetőtanácsot választottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./ Kiss Sándor vállalkozó a Nagyváradon román nyelven megjelenő Jurnal Bihorean lapnak is többségi tulajdonosa. Kiss Sándor, miután megvásárolta a Bihari Napló részvényeinek egy részét, kijelentette, hogy a lap függetlensége megmarad, a szerkesztőség munkájába nem avatkozik bele. /Simon Judit: Új tulajdonos a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2001. január 9.

Kiss Sándor, a Bihari Napló Rt. elnöke bejelentette, hogy az üzlettársával együtt tulajdonában lévő többségi BN-részvénycsomag, valamint a Jurnal Bihorean napilapot kiadó cég értékpapírjainak eladásáról tárgyalásokat folytattak egy osztrák érdekeltségű cégcsoporttal. A megállapodás szerint januárban és februárban átvilágítják a Bihari Napló Kiadóvállalat Rt.-t, a Jurnal bihoreant kiadó Multiprint céget, valamint a hirdetésszervezéssel foglalkozó Floris Kft.-t. Ha az adatok megfelelnek a cégek mérlegében szerepeltekkel, akkor március elején megveszik a többségi részvényeket. A román jogi személyiséggel bíró Forum Verlag Kft. az osztrák Funk Verlag und Druckerei Kft. és a magyarországi Inform Stúdió közös tulajdona. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. március 9.

Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2001. április 10.

Az árvízvédelem volt a Kárpátok Eurorégió harmincadik ülésének fő napirendi pontja. A kétnapos ungvári találkozón Mircea Ardelean, a Megyei Tanács alelnöke és Nicolae Horea, a tanács külügyi- és sajtóirodájának vezetője képviselte Szatmár megyét. Az Eurorégió nemzetközi összefogást sürget árvízügyben, ugyanakkor az érintett országok közös vízgazdálkodási stratégiájának kidolgozását is üdvözölné. A közös megoldáskeresés az árvizek által leginkább sújtott három országot, Romániát, Magyarországot és Ukrajnát érintené. /Kárpátok Eurorégió. Összefogás árvízügyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

2001. május 15.

Szatmárnémetiben máj. 14-én a sikeres városnap mazsorettek felvonulásával indult. Horea Anderco polgármester tizenhárom díszoklevelet nyújtott át olyan személyeknek, személyiségeknek, akik tevékenységük folytán a város fejlesztését támogatták, vagy Európában ismertté tették hírét. A kitüntetettek között volt Fátyol Rudolf hegedűművész, Szepeschy József egykori szatmárnémeti lakos, német üzletember, aki gazdasági partnerkapcsolatok fenntartásával támogatja a várost, Szilágyi György, a repülőtér egykori parancsnoka. Fellépett a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, majd a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora. A római katolikus székesegyházban tartott hangversenyen Fátyol Rudolf hegedűművész játszott. /Szatmárnémeti - Városnap 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmármnémeti), máj. 15./

2001. június 27.

A város jeles személyiségeit jutalmazó díszpolgári és a Marosvásárhelyt támogató külföldiek tevékenységét elismerő Pro Urbe-díjak átadásával veszi kezdetét jún. 27-én a Marosvásárhelyi Napok idei rendezvénysorozata. A helyi tanács határozata alapján az idén díszpogárok: Bethlen Anikó, Izsák Márton, Ioan Horea, valamint Simion Cotoi, a Pro Urbe-díjat egy magyar is átveheti: Józsi György zalaegerszegi tanár. - Gróf Bethlen Anikót ma már Marosvásárhelyen mindenki ismeri. Sokat tett, annak ellenére, hogy a sors tolószékbe kényszerítette. A rendszerváltást követő években létrehozta a Bethlen Alapítványt, hogy a rászorulóknak külföldi adakozók hozzájárulásával segítséget nyújtson. Egész életében nyelveket tanított, s fáradhatatlanul jelen volt valamennyi jelentős közművelődési eseményen. Izsák Márton szobrászművész alkotásaival Marosvásárhelyen lehet találkozni, az ő munkája a két Bolyai szobra, amelyet Csorvássy Istvánnal készített, a Bartók-szobor, a román katona emlékműve, de alkotásait vannak másutt is, így például Dés központjában a Deportáltak emlékműve, Gyergyószentmiklóson Salamon Ernő szobra. A zsidó temetőben pedig a gipszből készült Fasizmus borzalmai című műve látható, amely arra vár, hogy időtálló anyagból kiöntve valamelyik köztéren emlékeztessen azokra az időkre, amikor maga a szobrászművész is megjárta a lágerek poklát. Egy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, a Keresztelő Szent János plébánia udvarán avatták fel Márton Áron püspökről mintázott alkotását. A 88 éves szobrászművész élete évtizedek óta a városhoz kötődik. A Pro Urbe-díjas Józsi György Zalaegerszeg és Marosvásárhely közötti kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, a két város intézményei közötti összeköttetés előmozdításában tevékeny szerepet vállalt. - A Marosvásárhelyi Napok hivatalos megnyitója jún. 28-án lesz. Ugyancsak 28-án fellépnek a vendégszereplésre érkezett Szegedi Nemzeti Színház művészei is. /(bodolai): Marosvásárhely idei kitüntetettjei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

2001. augusztus 8.

Néha tagadhatatlan hasonlóságot fedezhetünk fel a legfrissebb indulatkavaró megnyilatkozás - és a húsz-harminc év előtti között, bár azonosság nem teljes. Legutóbb például, a magyar státustörvény kapcsán mesterségesen támasztott hangulatkeltés juttatta Fodor Sándor eszébe a közel húsz év előttit, amikor országos műfelháborodás támadt a Budapesten kiadott Erdély története körül. Történt pedig ez annak ellenére, hogy a munka szerzői-szerkesztői eleve kijelentették: nem kívántak "utolsó szó"-t kimondani az Erdély történetéhez kapcsolódó kérdésekben. Román, esetleg szász, vagy bármilyen más nemzetiségű történészkollégák segítségével együtt szeretnék kiküszöbölni az esetleges egyoldalúságokat, megegyezésre jutni a vitatott pontokon. Ilyesmiről szó sem lehetett. Ilie Ceausescu történész-tábornok történelemszemlélete szerint Erdély története a dákok hősi helytállásával kezdődik, majd a vitéz Mihály Vajda hősi harcaival folytatódik ezerötszáz év múltán - és Horea, Closca, valamint Crisan felkelésével megy tovább Avram Iancuig, mígnem aztán Erdély "visszatér" Románia kebelére, 1918. december 1-jén. Méltán keltett fel tehát országos közfelháborodást a Budapesten megjelent történeti munka, amely - eléggé el nem ítélhető módon - nem annyira bizonyos népek hazafias képzelőerejére, mint inkább történelmi dokumentumokra alapozott. Elítélésére-megbélyegzésére külön gyűlést hívtak össze Bukarestben nagyszámú (hazai) magyar résztvevővel. Itt azonban hiba csúszott a számításba: a meghívott magyarok között ugyanis tisztességes, gerinces emberek is voltak, akik arra hivatkozva, hogy az inkriminált könyv nem is járt a kezükben - megtagadták a gyűlésen való részvételt, így az országosnak szánt botrány mindössze nagyobb méretű ricsajjá sikerült. A státustörvény? Ehhez is sokkal több közéleti személyiség, politikus szólt hozzá, mint amennyien ismerik a törvényt. A törvény kevesebbet tartalmaz, mint amennyit a szlovák nemzetiségűeknek biztosít a szlovák konzulátuson kiállított "szlovák" igazolvány, de ez egyetlen politikus, újságíró nagynemzeti önérzetét sem bántotta. Kétségtelen: a hajdani (Erdély történetét elítélő) és a mostani (státustörvény ellen indított), nacionalista érzelmeket felkorbácsoló kampány között különbség is van. Az előbbit - szinte kizárólag "belső" használatra szánták. Az utóbbival pedig lehetőleg Magyarország Euro-csatlakozásának kívántak keresztbe tenni. Még egy örvendetes különbség van a kurta negyedszázadon belül indított két hecckampány között: most, utóbb a romániai magyarokat nem vonták be a státustörvény elleni hangulatkeltésbe. /Fodor Sándor: Ismétlődések (Az időben) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2001. augusztus 21.

A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal közvélemény-kutatást végzett, és javaslatokat kért a lakosoktól a múlt rendszerben önkényesen elnevezett utcák neveinek megváltoztatására, illetve az egykori elnevezések újbóli hivatalosítására. Kilenc utca és két tér neve a következőképpen módosul: a Horea ezután Kornis Ferenc utca, a Closcából Attila utca, a Crisanból Eötvös József, a Hargita-tér Kőkereszt-tér, a Jövő utca pedig Bíró Lajos utca lesz. A Hősök utca Ugron Gábor nevét veszi fel, a Vasile Alecsandri Szentjános utca lesz, mint hajdanán. A Cuza Voda utca ezentúl a Wesselényi Miklós utca, a Budai Nagy Antal pedig a Baróti Szabó Dávid névre hallgat. A Szabadság-térnek ezután Városháza-tér a neve, a December 1. utcának a Malom és a Tompa László utca közötti szakasza pedig Sziget utca. /Utcanév-változtatások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2001. augusztus 27.

Reizer Pál megyéspüspök az elmúlt napokban Szatmárnémeti polgármesterével, Horea Andercoval találkozott. A megbeszélés kapcsán a román helyi lapok azt írták: a két fél megegyezett abban, hogy a püspökség lemond az egykori konviktus, a mai Unio iskola épületéről, s helyette megkapja a püspöki palota keleti részében működő 7-es számú Ipari Liceum, közismertebb nevén Élelmiszeripari Líceum épületét. Reizer Pál püspök elmondta: szó sincs a tulajdonjog feladásáról, csupán a használati jogot cserélték meg. Az érvényes jogszabály értelmében az egyház nem teheti ki a konviktusból az Unió iskolát. Anderco polgármester megígérte, hogy a város állja az Élelmiszeripari Líceum elköltöztetésének költségeit, s mindent megtesz, hogy ez még az elkövetkező hetekben megtörténjen. /(Sike Lajos): Szó sincs a konviktus épülete tulajdonjogának feladásáról! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2001. november 8.

November elsejei hatállyal a Jurnal Bihorean c. napilapot megjelentető Multiprint Rt-t, illetve a reklámértékesítéssel foglalkozó Media Expert Kft.-t olvasztotta magába az Inform Média Kft., amely október elsejétől a Bihari Napló napilap kiadója is. Így az Inform Média Kft. vált a két napilap, a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean, valamint a Bazar Bihorean apróhirdetési hetilap közös kiadójává. /Új közös kiadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2001. december 10.

1910. dec. 10-én nyílt meg a Római Katolikus Leánynevelő-intézet, a Fehér Madonna nevére keresztelt Marianum. Az évfordulóra meghitt ünnepség keretében emlékeztek dec. 9-én, vasárnap a marianumi öregdiákok és egykori tanárok. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek el a Marianum alapítójának, dr. Hirschler Józsefnek a sírjánál. Ezt követően az emlékezők a Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén vettek részt, majd néhány órára ismét visszatértek az egykori iskolájába, a volt Marianum Horea út 31. szám alatti épületébe, amely jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karának ad otthont. A Marianum-alapító dr. Hirschler József prelátus-kanonokról, Erdély egyik legkiválóbb kultúrmunkásáról Sas Péter művelődéstörténész emlékezett meg. Az egykori intézmény rövid történetét Macsek Ida tanárnő ismertette. 1948-ban a többi egyházi iskolákhoz hasonlóan a Marianumot is államosították. 1949. aug. 29-én miniszteri rendeletet adtak ki a szerzetes rendek feloszlatásáról, így a szegény iskolanővéreknek a rendházat huszonnégy órán belül el kellett hagyniuk. 1993 februárjában ismét engedélyezték a rend újraalakítását, a Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek (Notre Dame) elnevezéssel. /Papp Annamária: 90. évét ünnepelte a Marianum. Kitörölhetetlen emlék a lelkekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2001. december 20.

Az Amaryllis zene- és táncegyüttes /Kolozsvár/ idén októberben kezdte el tizedik évadját. A történelmi társastáncokat eredeti formájukban bemutató és népszerűsítő együttes 1993-ben kezdték el a nagyenyedi Bethlen Kollégium diákjainak képzését. A Collegium Gabriliense mai napig sikeresen táncolja - iskolai ünnepségeken, kiszállásokon egyaránt - a XVI.- XVII. század udvari táncörökségének egy részét. Kolozsvár mindhárom elméleti líceumában felfigyeltek az Amaryllisre, 1994-től éveken át virágzott a Chorea nevezetű reneszánsz tánccsoport. A művész-házaspár időközben hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ők éltetik tovább odahaza a mai napig a Szent György Napok részeként. Az Amaryllis együttes idén is házigazdája és alap-szervezője volt a IX. Mátyás Napok rendezvényeinek. A Pimpimpáré gyermek-együttlétek is az amaryllis-fiatalok játékos kedvének kisugárzásai. Az Amaryllis munkáját támogatták: az Illyés Közalapítvány, a Határon túli Magyarok Hivatala, a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a vállalkozók. /László Bakk Anikó: Az Amaryllis. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./László Bakk Anikót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége munkásságáért Ezüstgyopár-díjjal tüntette ki.

2002. február 12.

Tíz újságírótól vált meg két nagyváradi napilap. Kovács Géza kiadóigazgató szerint a Jurnal Bihorean és a Bihari Napló menesztett munkatársai nem emeltek kifogást elbocsátásuk ellen, és elfogadták a nettó 15 millió lejes végkielégítést. A Jurnal Bihoreantól hat újságírónak kellett távoznia. Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a magyar napilap négy munkatársát elbocsátják /Pásztai András, a kultúra rovat vezetője, Medgyesi Antónia olvasószerkesztő, Czele Júlia hírszerkesztő és Tóth Rozália beíró/. /Simon Judit: Leépítések a nagyváradi napilapoknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2002. március 4.

Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere a tanácsülésen azt javasolta, hogy az egyházak támogatásánál az érvényes népszámlálási adatokat vegyék figyelembe, mely szerint a lakosság fele ortodox, fele pedig katolikus, református és más kisebb felekezetekhez tartozó. Ez nagy vonalakban megegyezik a nemzetiségi hovatartozással is, amennyiben legutóbb a lakosság 54 százaléka románnak, 46 pedig magyarnak vallotta magát, a többi német, roma, ukrán, szlovák és mások. A 400 millió lejes a támogatást így osztották el: 150 milliót kaptak az ortodoxok, 150 milliót a görög katolikusok, 50 milliót a római katolikusok és ugyanennyit a reformátusok. Tehát végül is csak negyede jutott a magyaroknak. Ez illusztrálja a romániai állapotokat: az elvek szépek, s immár a törvények is egyre európaiabbak, a gyakorlat viszont a régi, továbbra is balkáni és ortodox, jegyezte meg Sike Lajos. Ráadásul a tanácsosként is tevékenykedő ortodox tiszteletes azzal állt elő, hogy az egész pénz őket illetné meg, mert az ortodoxok hat, a görög katolikusok pedig három új templomot építenek pillanatnyilag, mások pedig… Ezzel nagyvonalúan megfeledkezett Korda Zoltán tanácsos és református lelkész múlt évi gesztusáról, amikor a református egyház 16 millió lejről lemondott az ortodoxok javára, pontosan azért, hogy egy épülő templomot be tudjanak fedni. Most az ortodoxoknak illett volna viszonozniuk a gesztust. A tanácsülésen Hiába vitatkoztak az RMDSZ tanácsosai. /Sike Lajos: Pénzek és lelkek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2002. április 25.

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998