udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rusu, Horia Mircea

1993. január 22.

A Nagy Románia Párt /Romania Mare/ felháborodottan tiltakozott Horia Rusunak az RMDSZ "illegális kongresszusán" elhangzott beszéde, a Nagy Románia Pártot támadó kijelentése miatt. Követelik a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését és beperelését hazaárulás miatt. /MTI, Romania Mare (Bukarest), jan. 22./

1993. február 20.

A Nemzeti Liberális Pártból még 1990-ben kivált két csoport, a Nemzeti Liberális Párt Fiatal Szárnya és a Nemzeti Liberális Párt Demokratikus Konvenció febr. 20-i kongresszusán egyesült Liberális Párt néven. Elnök: Vintola Bratianu, végrehajtó elnök: Horia Rusu, a pártszenátus elnöke: Constantin Balaceanu-Stolnici. Az új párt nem fogadja el a Nemzeti Liberális Párt vezetőjét, Radu Campeanut. A Liberális Párt a Demokratikus Konvención belül, de önálló parlamenti frakcióban politizál. /Magyar Hírlap, febr. 23./

1993. június 14.

Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1993. július 21.

A Fidesz részéről Németh Zsolt, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége részéről Toró Tibor nyitotta meg jún. 20-án a IV: Bálványosi Nyári Ifjúsági Tábort és Szabadegyetemet Bálványosfürdőn, a Kovászna megyei fürdőhelyen. Többszáz fiatal gyűlt össze. Horia Rusu, a Liberális Párt 93 ügyvezető elnöke és Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd csoport elnöke tartott bevezető előadást. Buracu rámutatott, a Funar-jelenség a nacionalista szólamok és az ellenzék gyengeségének az eredménye. /Nyári szabadegyetem Kovásznán. = Pesti Hírlap, júl. 21./

1993. július 27.

Liberális társadalmak születnek címen júl. 26-29-e között rendezi meg Illyefalván a Civitas és a Pro Europa, valamint a magyarországi Pro Minoritate Alapítvány azt a konferenciát, amely a térség szabadelvű pártjai közötti együttműködést kívánja előmozdítani. Az előadók, meghívottak között van Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Horia Rusu liberális politikus, Smaranda Enache, Markó Béla, Domokos Géza, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Konrád György. /B. T., Bukarest: Liberális találkozó Illyefalván. = Magyar Hírlap, júl. 27./

1993. július 28.

Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./

1993. július 29.

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

1993. szeptember 9.

Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./

1994. március 28.

Márc. 25-27-e között az RMDSZ Szabadelvű Köre Csíkszeredában megtartotta első országos programadó gyűlését. Meghívottként jelen volt Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke, Törzsök Erika az SZDSZ, Medvigy Endre az MDF képviseletében. Záróközleményük szerint elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepel a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, a gazdaságpolitika és önkormányzati politika, továbbá a kulturális önszerveződés stratégiája. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Eckstein Kovács Péter, alelnökök: Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1995. január 10.

A Liberális Párt`93 Neamt megyei szervezete a párt temesvári képviselőjét, Horia Rusut javasolja államfőnek az 1996-os elnökválasztáson. Ezzel megoszthatják az ellenzék egységét. Rusu európai demokratizmusával, toleranciájával messze túlmutat ellenzéki kollégáin. /Magyar Nemzet, jan. 10./

1995. január 16.

A Liberális Párt`93 jan. 17-i sajtótájékoztatóján Horia Rusu ügyvezető elnök kifejtette: jobb lenne, ha az RMDSZ a Demokratikus Konvención kívül működne. Az RMDSZ autonómia-tervét ellenzi a Román Szocialista Párt és a Polgári Szövetség Pártja is. /Új Magyarország, jan. 18./

1995. január 30.

Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

1995. február 22.

Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./

1995. március 24.

A marosvásárhelyi tragikus események ötödik évfordulóján a Por Europa Liga Interkulturális Központja, a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával márc. 19-e és 25-e között rendezvények sorozatát szervezte Marosvásárhelyen a Tolerancia hete címen. A "Tolerancia háromszöge" kerekasztal-beszélgetésen az ismert román ellenzéki személyiségek megjelentek /Doina Cornea, Gabriel Andreescu, Horia Rusu/, továbbá Markó Béla, Cs. Gyimesi Éva. Márc. 21-én a Kriterion Könyvkiadó fennállásának 25. évfordulójára emlékeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Több rendezvény volt még a Tolerancia hete keretében, így a Hit és tolerancia című összejövetel, Mircea Dinescu és Szőcs Géza költői estje, ahol az Ellenpontok szamizdatról is szó volt, majd a Barátság Platformjára emlékeztek, a kezdetben, 1990-ben indult kezdeményezésre, utána jöttek a márciusi események. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1995. április 20.

Az RMDSZ, a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata párt és a Liberális Párt`93 összehangolja parlamenti tevékenységét, erről döntött a három párt vezetősége ápr. 20-i találkozóján. Horia Rusu, az LP`93 ügyvezető elnöke bejelentette, hogy pártja a román-magyar alapszerződésről külpolitikai vitát akar kezdeményezni. A megbeszélésre a többi ellenzéki pártot is meghívták, ezek azonban távol maradtak. /Új Magyarország, ápr. 22./

1995. április 27.

Ápr. 27-én a legtöbben a Liberális Párt`93 vezetőjének, Horia Rusunak a sajtóértekezletére mentek el, amelyen az ellenzéki politikus kijelentette, hogy pártja szívből köszönti az ET 1201-es ajánlásának strasbourgi megerősítését. Ugyanezen a napon Adrian Nastase parlamenti elnök sajtótájékoztatóján a kormány álláspontját ismertette: az 1201-es továbbra sem jogi norma, nem olyan sürgős megkötni az alapszerződést. Nastase bírálta Magyarország kisebbségpolitikáját. Szerinte eredményesebb a magyar lobby. /Magyar Nemzet, ápr. 28./

1995. július 22.

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

1995. szeptember 14.

Iliescu elnök a romániai pártok vezetőivel való szept. 14-i tanácskozásán megvitatta megbékélési javaslatait, hangsúlyozta, hogy a két ország viszonya jó, vannak viszont bizonyos politikai problémák, amelyek a történelemből fakadnak. Az elnök bizonyos magyarországi köröket azzal vádolt, hogy vitákat szítanak Romániában az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, tudósított a Reuter. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy támogatja a javaslatot. Javasolta, hogy a román pártok tartózkodjanak a Magyarország elleni támadásoktól. A román pártok támogatták a javaslatot, egyedül Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke vonta kétségbe az elnök lépését: az alapszerződéssel kapcsolatos kudarc után "a hatalom egy jogi érték nélküli üres pótlékkal állt elő, amely új problémákat teremthet az alapszerződéssel kapcsolatos vitában, és így akadályozhatja Románia integrálódását az eurotlanti struktúrákba." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./

1995. szeptember 27.

A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. október 15.

Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1995. október 21.

A diákokkal szembeni rendőri erőszak miatt tiltakoztak a diákszervezetek, csatakozott hozzájuk több politikai párt is. A diákok az országos rendőrfőkapitány, Pitulescu tábornok leváltását követelték, mert a rendőrök gumibotot használtak. A bukaresti jogi fakultáson rendezett okt. 21-i tanácskozáson több párt képviselői megjelentek, így Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártjának elnöke, a Demokrata Párt több képviselője, Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke, továbbá a vidéki diákszervezetek képviselői is. A résztvevők megígérték, hogy a parlamentben kezdeményezni fogják az oktatási törvény módosításának gyorsított megkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23., Vasárnapi Hírek (Budapest), okt. 22./

1996. február 21.

Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1996. április 24.

Horia Rusu, a Liberális Párt '93 egyik pártvezére kijelentette, hogy Csíkszeredában Bíró Imre mérnök-vállalkozó a párt polgármester-jelöltje. Jelentkezett a város szakembereinek Tömörülés Csíkszeredáért elnevezésû csoportja. Közleményük szerint közös programmal épnek fel a választásokon, elsõsorban az RMDSZ-szel szeretnének együttmûködni. Az RMDSZ még nem nevezte meg jelöltjét. Rákosi Zoltán mérnök pedig függetlenként indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1996. július 22.

Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1998. július 15.

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

1999. július 19.

Júl. 19-én megkezdődött Tusnádfürdőn a tizedik, jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A tábor megnyitó előadásai a regionális társadalomépítés, régiómarketing témakörben zajlottak. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke kifejtette, Romániában a hagyományos történelmi tájegységek lakóiban már eleve létezik egy igen erős regionális öntudat. Kolumbán a január 1-én életbe lépett, helyi közpénzügyek törvényéről szólva elmondta, azok akik eddig szegények voltak, azok most még szegényebbek, akik meg gazdagok, azok még gazdagabbak lesznek. Ennek következtében elindulhat egy olyan migrációs folyamat, mely veszélyesebb lehet a Ceausescu-időkben gyakorolt kényszer-áttelepítéseknél. A helyi pénzügyi törvény következtében az életszínvonal módosulásával az ország nem három, hanem ennél is több darabra bomlik. Õry Csaba magyarországi politikai államtitkár előadásában részletesen kitért a Magyarországon külföldi állampolgárként munkavállalókra. Beszámolt arról, hogy hamarosan megállapodás jön létre a román és a magyar kormány között, mintegy ötezer szezonális munkavállalási engedély kibocsátásáról. Hasonló jellegű megállapodás már létrejött Magyarország és Szlovákia között. /Jubileumi Bálványosi Szabad Egyetem Tusnádfürdőn - hétfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A tíz évvel ezelőtt magyarországi és romániai fiatal politikusok által elindított rendezvénysorozat mára már intézménnyé nőtte ki magát, olyan fórummá, amelyen eddigelé tabunak számító témákat is meg lehet vitatni. A tábor magyarországi szervezői azóta már a politikai hatalmat gyakorolják, a hazai szervező hajdani MISZSZ-es politikusok a szintén kormányon lévő RMDSZ-ben töltenek be különböző tisztségeket. Az idei szabadegyetem témája Közép-Európa- Kelet-Európa- Balkán A ma délelőtti előadások témaköre: Regionális társadalomépítés, régiómarketing. Meghívott előadók: Ioan Muresan, román mezőgazdasági miniszter, Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke és Borsos Endre, a budapesti Carpathia Alapítvány képviselője. /Bálványosi tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

1999. július 23.

Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

2001. január 30.

Nagyon kevés olyan román politikus, közíró volt 1989 után, aki annyira nyitott lett volna a romániai "magyar kérdés″ tekintetében, mint Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke. A jan. 29-én autóbalesetben elhunyt liberális politikus aktív résztvevője és többször szervezője is volt a bálványosi nyári szabadegyetemnek - egyike a román "fehér hollóknak″. Hitt az egyéni kezdeményezésben, az önmegvalósításban, a szubszidiaritásban, a legkisebb közösségi szintig lebontott önrendelkezésben. /Wagner István: Egy fehér hollóval kevesebb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. február 1.

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 1-jén részt vesz Horia Rusu a Nemzeti Liberális Párt tragikus körülmények közt elhunyt alelnöke temetésén, amelyre Temesváron kerül sor. Horia Rusut magyarországi barátai, miként Erdélyben is sokan, mint a Bálványosi Szabadegyetem állandó résztvevőjét, többszöri társszervezőjét, a magyar-román párbeszéd és barátság egyik legelkötelezettebb politikus hívét gyászolják - jelentette ki Németh Zsolt a liberális politikusra emlékezve. /Németh Zsolt részt vesz Horia Rusu temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998