udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horn Gábor

1997. augusztus 13.

Az egyházellenesség során a félelemkeltésre törekednek az egyházak ellenségei Magyarországon, ilyenkor nem tisztelik a tényeket, sőt tudatos dezinformáció zajlik. /Magyar Nemzet, jún. 9./ Horn Gábor például azt állította, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás alapján az egyház iskolák nagyobb állami támogatást kapnak, mint az önkormányzati iskolák. Ez természetesen nem igaz. Az országban a diákok három százaléka jár egyházi iskolába, ez lényegesen alatt marad a vallását gyakorló népességnek. Bauer Tamás azt írta, hogy "az állam és egyház szétválasztása szigorúbb követelmény, mint a lelkiismereti és vallásszabadság elve" /Népszabadság, jún. 16./ - Az elmúlt évtizedekben sokakba mélyen beépültek az egyházellenes sztereotípiák. Mindennapossá váltak a katolikus intézmények elleni támadások. E jelenségek általában nem kapnak országos figyelmet, azonban az adott helyi közösség, melynek temploma leég /Göd, Putnok/, vagy ahol megölik az idős plébánost /Szeged, Óbuda, Palóznak, Törökbálint/, gyógyíthatatlan sebet kap. Az elmúlt években az egyházi intézmények, templomok sérelmére elkövetett súlyos rongálások száma több száz, a betörések száma több ezer. - Az egyházellenes suttogó propaganda közvetve felelős ezekért. /Schanda Balázs: Vallásszabadság és egyházellenes sztereotípiák. A kultúrharc anakronizmusa. = Magyar Nemzet, aug. 13./

1997. október 17.

Okt. 17-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök találkozott Kolozsváron a Szabad Demokrata Szövetség oktatáspolitikusaival, Bretter Zoltán, Halda Aliz és Horn Gábor országgyűlési képviselőkkel. - A találkozón áttekintették a romániai tanügyi reform előmozdítása érdekében azokat az oktatáspolitikai tennivalókat, amelyek a két fél együttműködése nyomán hozzájárulhatnak a román-magyar alapszerződésben foglaltak megvalósításához, a hazai magyar köz- és felsőoktatási hálózat fejlesztéséhez. - Az SZDSZ szakértői támogatást ajánlottak hazai oktatási intézmények internet-vonalának kiépítéséhez. Megállapodás született arról, hogy az RMPSZ-nek, illetve az RMDSZ oktatási főosztályának részvételével közös szakbizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel. - A reform igényelte minőségi javulás kereteinek megteremtéséért a felek megtárgyalták a magyarországi tanártovábbképzés különböző formáiba való csatlakozás lehetőségeit. - Az SZDSZ oktatáspolitikusai tájékoztatást kaptak az RMDSZ koncepciójáról az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozóan, ugyanakkor a találkozó részvevői megvizsgálták az önálló magyar egyetem infrastruktúrája létrehozásának és működtetésének anyagi támogatási lehetőségeit az államközi együttműködés keretében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./

2004. augusztus 21.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusai aug. 20-án tagadták, hogy kormányválság lenne, de valamennyien gyors megoldást sürgettek a kialakult helyzetre. Az MSZP bejelentette: Medgyessy Péter miniszterelnök helyett új jelöltet állít. Erre azért került sor, mert a kormányfő bejelentette kormányátalakítási tervét, ami magában foglalta Csillag István, az SZDSZ által állított gazdasági miniszter menesztését is. Ezt az SZDSZ elutasította, s kijelentette: a kormányfő iránt elfogyott a bizalma. A jelölt kilétéről az SZDSZ-szel való egyeztetés után, aug. 26-án tájékoztatják az Országgyűlés elnökét, s a parlament szeptember 6-án dönthet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal az új miniszterelnökről. Mind Lendvai Ildikó /MSZP/, mind Horn Gábor /SZDSZ/ tagadta, hogy a két pártnak közös forgatókönyve lett volna Medgyessy Péter eltávolítására. /Nemzeti ünnep a kormányválság jegyében? MSZP–SZDSZ: Gyors megoldás kell! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2006. április 10.

Továbbra sem lesz belpolitikai téma a határon túli magyarság helyzete az SZDSZ számára – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Horn Gábor, a liberálisok kampányfőnöke. A határon túli magyarság tekintetében az SZDSZ továbbra is a szülőföldön maradást, a fejlődést, a tudást támogatja. Magyarország és Románia viszonyáról szólva a kampányfőnök kifejtette, nagyon fontos, hogy a két ország viszonya jó legyen. „Mi azt képviseltük, hogy az SZDSZ-en múlik, hogy ki alakít kormányt” – hangsúlyozta Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője. /Simon Judit: SZDSZ: nem belpolitikai téma a határon túli magyarság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2006. július 10.

Példátlan mértékű hatalomkoncentráció és a minisztériumok parancsvégrehajtókká degradálása jellemzi Gyurcsány Ferenc kormányalakítását. A miniszterek súlytalan politikusok, másrészt létrejön a kormánytól tulajdonképpen független hatalmi központ. Ennek van történelmi előképe, 1945 és 1990 között ugyancsak statisztaszerepe volt a minisztertanácsnak, s a Politikai Bizottság kormányzott.  Ma nem Központi Bizottságnak hívják a hatalmat gyakorló testületet, hanem – mondjuk – igazgatótanácsnak.  Gyurcsány Ferenc legfőbb fegyverhordozója Szilvásy György lesz, a régi barát, akinek emlékezetes szerepe volt abban, hogy Gyurcsány cége, az Altus Rt. különös trükkökkel megszerezte a Szalay utcai képviselői klubot. Gyurcsánnyal együtt tagja volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vezetésének. Kis szépséghiba, hogy Szilvásynak nincs közigazgatási gyakorlata. Jelentős szerephez jut a korábban leváltott pénzügyminiszter, Draskovics Tibor is. Ő az államreform-bizottság vezetője.      A Kormányzati Szolgáltató Központ vezetője Szetey Gábor lesz, eddig a Philip Morris argentínai egységének személyzeti vezetője volt. A jövőben a minisztériumi dolgozók fizetése, a tárcák működéséhez szükséges anyagi és tárgyi eszközök beszerzése, felügyelete tartozik hozzá. Ő egyébként államtitkári rangot is kap Gál J. Zoltánnal, Horn Gáborral és Gilyan Györggyel együtt. Szeteynek nincs semmiféle közigazgatási, politikai tapasztalata.  A legnagyobb hatalmú (az Európai Uniótól érkező pénzeket kezelő) vezető Bajnai Gordon lesz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Az ő feladata lesz, hogy az Európai Uniótól az elkövetkező években várható pénz elköltését felügyelje.  A Bajnai vezette Wallis Rt. volt a tulajdonosa a felszámolt Hajdú-Bét Rt.-nek, amely több tízmillió forinttal maradt adós a beszállító baromfitenyésztőknek. Közülük többen öngyilkosok lettek. Gyurcsány és Bajnai ismeretsége is a KISZ-időkig nyúlik vissza. Bajnainak ugyancsak nincs kormányzati, politikai tapasztalata. Bajnai, bár Gyurcsány Ferenc talán még nem tudja, nagyobb hatalommal rendelkezik, mint maga a kormányfő. Elvégre több mint húszmilliárd euró érkezik majd az Európai Uniótól, s efölött a fiatal üzletember rendelkezik majd. Draskovics, Szetey és Bajnai nem miniszterek, nem tagjai a kormánynak, és így nem is felelősek az Országgyűlésnek. Mi több, nem is interpellálhatók, így hát kontroll nélkül végezhetik tevékenységüket. Úgy tűnik, egyedül Gyurcsány Ferencnek kell elszámolniuk. /Ágoston Balázs: KISZ me. Volt ifjúkommunistákból verbuválódott az új Politikai Bizottság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

2007. november 3.

Gyurcsány Ferenc kormányfőről, MSZP-elnökről írt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A Gyurcsány csillaga hanyatlik című elemzés alcíme: a magyar pártelnök-kormányfőt saját pártja buktathatja meg. A miniszterelnök tavalyi MSZP frakcióülésén elhangzott, botrányt kiváltó beszéde lépten-nyomon ,,üldözi őt”. A cikk beszámolt az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, tavaly lezajlott tömeggyűlésekről, illetve véres összetűzésekről. A tüntetések idén októberben is megismétlődtek. Novemberre sztrájkok várhatók, néhány szakszervezet többnapos munkabeszüntetést jelentett be. Az egykori kormányfő, Orbán Viktor vezette polgári szövetség, a Fidesz által indított szüntelen támadások számára bőségesen adódik ,,elfogadható” ok. Amennyiben az előreláthatóan 2008 tavaszán tartandó népszavazáson a többség elutasítja a kormánynak a ― szavazás napirendjén szereplő ― kezdeményezéseit, az a kabinet cselekvőképességét kérdőjelezheti meg. Gyurcsány a „népszerűtlen reformok útján” kíván tovább haladni. Mindehhez ,,kínos korrupciós ügyek” is párosultak. Gyurcsány széke jelentősen inog. A lap megemlítette az SZDSZ egyik vezető politikusát, Horn Gábort, aki a közelmúltban szóba hozta a Fidesszel való koalíció lehetőségét, ,,csakis egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-szel”. /Frankfurter Allgemeine Zeitung: Gyurcsány csillaga hanyatlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

2008. március 11.

Elsöprő többséggel győztek az „igenek” a vizitdíj, a kórházi napidíj és az egyetemi tandíj eltörléséről a Fidesz kezdeményezésére megtartott március 8-i népszavazáson Magyarországon: mindhárom kérdésre az eredményességhez szükséges kétmillió helyett több mint hárommillió „igen” voksot adtak le a választók, akiknek több mint 50 százaléka (50,33) jelent meg az urnáknál. A vizitdíj eltörlésére országosan a voksolók 82,42, a kórházi napidíj ellen 84,08, a tandíj megszüntetésére pedig 82,22 százalék szavazott. Sólyom László köztársasági elnök a szavazatok összesítését követően kijelentette: a magyar választók kinyilvánították akaratukat, az eredmény egyértelmű. Most a törvényhozókon és a politikusokon a sor. Jelezte ugyanakkor, hogy a szükséges lépések meghozatala, illetve a következtetések levonása nem néhány nap kérdése, de elodázni nem lehet. A referendum lezárulta után a kormánykoalíciót alkotó pártok bejelentették, elfogadják a polgárok döntését. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke azt mondta: a népszavazás politikai célját tekintve vereséget szenvedett, mert a kormányt nem tudta megbuktatni. A kormányfő kijelentette, a kormánynak nem áll szándékában pótolni a népszavazás nyomán kieső összegeket. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezzel szemben úgy fogalmazott: nem a pártok, nem a politikusok, hanem Magyarország győzött, a népszavazással a magyarok nyertek, győztek. – A kormánypártok az egyedüli vesztesei a mai népszavazásnak – mondta Orbán Viktor. A két kormánypárt között vita támadt azt követően, hogy Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós kapcsolatokért felelős államtitkár a miniszterelnök beszéde alatt úgy kommentálta Gyurcsány Ferenc magyarázatát arról, mit is jelent a népszavazás eredménye: „Nem azt mondták, Feri, azt mondták, menj a p... ba, valljuk be”. Több MSZP-s politikus is a lemondását követelte, ennek nyomán Horn megkövette a szocialistákat. /Mennyit érnek az igenek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2008. március 11.

Saját koalíciós partnere sem hiszi el Gyurcsány Ferenc értelmezését az elbukott népszavazásról. Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár és egyben az SZDSZ kampányfőnöke egyértelműen utalt arra, hogy a választók a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével leváltották Gyurcsány Ferencet. Kóka János és Horn Gábor az SZDSZ kampánysátrában nézte Gyurcsány Ferenc beszédét. Gyurcsány éppen annál a résznél járt, amikor a választók motivációit elemezte. Mint mondta, voltak, akik azt mondták, hogy nem akarják a 300 forintos vizitdíjat fizetni, s ezért voksoltak. Horn Gábor erre megjegyezte:„Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a p... csába! Valljuk be!” (hírTV) /Horn: Feri, azt mondták, hogy menj a p... csába! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2009. szeptember 23.

Az egyik budapesti napilap arról kérdezte pártok képviselőit, hogy mit szólnának egy államilag elismert, Trianonra emlékező emléknap kitűzéséhez. Lokodi Imre, az ÚMSZ munkatársa megjegyezte: „a bánatfát Trianon szomorúságából fakadó könnyekkel öntözik, ápolni legalábbis úgy illenék”. Biztosan lennének, akik elmennének „valamilyen emlékműhöz nagyon gondterhesen turulszárny suhogást hallatni és hallgatni az ország bánatrahajló részével” – tette hozzá az újságíró. Horn Gábor SZDSZ-es politikus szerint az emléknap újabb feszültségforrást jelenthetne Magyarország szomszédjaival. /Lokodi Imre: Bánatfa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998