udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horn Ildikó

2000. június 1.

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

2002. május 24.

A gyergyószentmiklósi népfőiskolai mozgalom keretében nyolcadik esztendeje szervez dr. Garda Dezső történész találkozókat. Az idei konferencián Károly Róbertről, Nagy Lajosról és Mária királynőről tartott előadást dr. Bertényi Iván (ELTE). Más előadók után dr. Kötő József (EMKE) a két világháború közötti magyar színházi élet alakulásáról beszélt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus az egyesület történetének ismertetése után bejelentette, hogy a már működő orvosi-gyógyszerészeti fiók mellett megalakult az EME bölcsészet, történelem, nyelv szakosztályának gyergyói fiókja is. A tagok elnöknek dr. Garda Dezsőt, titkárnak Erős Nándor történelemtanárt választották az első (alakuló) ülésen. /Bajna György: Önbizalmunkat erősítő találkozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./ A Gyergyói Népfőiskolai Társaság május 24-25-én történészkonferenciát rendezett Gyergyószentmiklóson. dr. Bertényi Iván után dr. Draskoczy István professzor a XIV-XV. századi Magyarország, s ezen belül Erdély gazdasági életét ismertette. Dr. Horn Ildikó A Báthoriak Erdélye c. előadásában új képet nyújtott Báthori Andrásról. Dr. Vörös Boldizsár bemutatta, hogy pl. Marosvásárhelyen szobrok tönkretétele és új szobrok felállítása miként tükrözte a hatalom erőszakos beavatkozását az emberi mentalitások alakulásába. Dr. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imréről értekezett, dr. Bona Gábor Kossuth Lajos katonai irányító szerepéről tartott előadást, Dr. Vincze Gábor a kolozsvári magyar konzulátus kérdéséről beszélt az 1948-1988 közti időszakban. Dr. Garda Dezső történész a csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója kapcsán, kitérve arra, miért volt szükség az eseményre és kik voltak a szervezői. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia a Székely Kongresszus centenáriumán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2005. május 31.

A hét végén Gyergyószentmiklóson újabb rangos történészkonferenciát rendezett Garda Dezső, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókja – amelynek vezetője is – támogatásával. Körmendi Tamás (ELTE) az erdélyi és magyarországi várak építésének okáról kialakult tévhitről beszélt. Tüdős Kinga főkutató (N. Iorga Történeti Intézet – Bukarest) Bekes Gáspár Báthory István elleni küzdelmét, majd a fejedelem és Lengyelország királya hadvezéreként kiérdemelt elismerésről tartott előadást Bekes végrendelete kapcsán. Horn Ildikó (ELTE) Bocskai István fejedelemről, Kármán Gábor (ELTE) II. Rákóczi Ferencről, Fogarassi Enikő (BBTE – Kolozsvár) az erdélyi fejedelemségek alatt kialakult szociális gondoskodásról, Plihál Katalin (Országos Széchényi Könyvtár) az erdélyi térképészetről beszélt, Demény Lajos tanulmányát pedig Gyergyószentmiklós katonáskodó lakosságáról az akadémikus távollétében Tüdős Kinga olvasta fel. Garda Dezső (BBTE – Gyergyószentmiklós) a gyergyószentmiklósi örmény kereskedőkről, Egyed Ákos pedig Mikó Imre életútjáról értekezett. Csapó Csaba (ELTE) a csendőrség történetét ismertette, Boér Hunor (Székely Nemzeti Múzeum) Orbán Balázsról szolgáltatott számos, eddig ismeretlen adatot. /Bajna György: Történészkonferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2007. május 31.

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

2007. június 7.

Hármas könyvbemutatót tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karán. Sipos Gábor az Idővel paloták... (Magyar udvari kultúra a 16–17. században) című könyvet mutatta be. – Az elit az egész társadalomnak mintát szolgáltatott. Ez a társadalmi réteg határozta meg az államok politikáját, irányultságát, kapcsolatait, lehetőségeit – magyarázta Sipos Gábor. Kovács András a Koronás fejedelem című Bocskai István és korát bemutató kötetről beszélt, mely három szerző műve. Szabó Péter Kovács András nemrég megjelent Emlékezetes épületek, épületek emlékezete című tanulmánykötetét elemezte. Gerevich Tibor már megírt egy, az építészeti stílusokat összefoglaló kötetet, amelyet inkább a templomok stílusjegyeire épített fel. Erre az összeállításra a tipizálás volt jellemző. Bíró József az erdélyi kastélyokról írt könyvet. Ezekhez a kötetekhez kapcsolható Kovács András könyve. A három bemutatott könyv mellett Horn Ildikó frissen megjelent Könnyező krokodil című kötetét is megismerhették a jelenlévők. /Dézsi Ildikó: Magyar udvari kultúra, koronás fejedelem, építészeti stílusok. Hármas könyvbemutató a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2007. június 8.

Június 7-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a történészek konferenciája. Pap József polgármester megköszönte Garda Dezső több évtizedes szervezői tevékenységét. Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében – ez volt a téma. Az előadók között volt Csukovits Enikő, Tringli István, Horn Ildikó, Rüsz Fogarasi Enikő, majd Garda Dezső a Rákóczi Zsigmond által adományozott vásárjogtól indulva az 1920-as évek Gyergyószentmiklósáig kalauzolta hallgatóit. /Bajna György: Történészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

2007. június 14.

Értékes, érdekes előadások hangzottak el Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére tartott Nemzetközi Történész Konferencián június 7-én és 8-án. A korábban évente, majd kétévente dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő által szervezett ünnepi rendezvényen az első napon háromszázan, második napon közel kétszázan hallgatták az előadásokat. A Nemzetközi Történész Konferencia a vásárjog 400 éves évfordulójának, illetve a városjog 100 éves évfordulójának megszerzése szellemében tajlott. Csukovits Enikő a budapesti Akadémiai Történeti Intézet történésze a magyar városfejlődés általános jellemzőit mutatta be, Tringli István a piac és a vásár működési mechanizmusát érzékeltette a középkori Magyarországon. Horn Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője előadása Rákóczi Zsigmondról szólt, aki rövid fejedelemsége idején vásárjogot adott Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső, a város történésze bemutatta Gyergyószentmiklós jogi, közigazgatási, katonai és igazságszolgáltatási feladatkörének az alakulását. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára által, illetve B. Szabó János, a Zrinyi Miklós Honvédelmi Egyetem tanára II. Rákóczi Ferencről beszélt. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója a múzeum rövid történetét ismertette, Magyari Levente Gyergyó közéletéből 1899-ben címen értekezett. Pál Antal Sándor ny. levéltáros Az 1956-os évi magyarországi forradalom és szabadságharc hatása és következményei Gyergyóban című munkája erőt ad azoknak, akik félnek, még mindig nem beszélnek a történtekről. A rendezvény végén a gyergyószárhegyi Ferencz Hedvig néni mondott köszönetet dr. Garda Dezsőnek a konferenciáért, a székelységért folytatott küzdelméért, és erőt kívánt a további harchoz. Garda Dezső az újságíró kérdésére elmondta, hogy 1977-től kezdődően szervezett tudományos ülésszakokat kolozsvári egyetemi előadótanárok részvételével, melyek 1990-től kezdődően a magyarországi történészek előadásaival Nemzetközi Történész Konferenciákká váltak. A mostani alkalommal Demény Lajos és Egyed Ákos betegsége miatt nem tudott eljönni Gyergyószentmiklósra, R. Várkonyi Ágnes akadémikus asszony a szervezés időpontjában nagyon beteg volt. /Kedves-Tamás Gyopár: Ünnepi történész-konferencia. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. /


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998