udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 158 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-158
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Andor

1995. február folyamán

A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. január 5.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 5-én Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét. Horváth Andor szóvivő ismertette az RMDSZ megalakulásával kapcsolatos híreket, valamint a Kiáltványban megjelölt célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, jogait Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Kérdésekre válaszolva Domokos Géza rámutatott: a Magyarországra áttelepült személyek többsége a nemzeti elnyomás miatt hagyta el az országot. Mérnökök, orvosok, írók, művészek, szakemberek kivándoroltak, ami óriási veszteséget jelent. Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, hogy támogatást nyújtottak a menekülteknek, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok, jelentette ki. A román történészek kontinuitás-vitájára vonatkozó kérdésről megjegyezte: történészek dolga, hogy megvitassák ezt a kérdést. Domokos Géza hangsúlyozta, vannak nacionalista megnyilvánulások románok és magyarok részéről egyaránt, s a bizalmatlanság jelei is megmutatkoznak. A román közvélemény csak most tudja meg, milyen súlyos helyzetbe jutott a magyar kisebbség kultúrája és oktatásügye. Az RMDSZ jelölteket fog állítani a választáson. Domokos Géza a romániai magyarság lélekszámát kétmillióra becsülte. A moldvai csángók sorsa tragikus, nincsenek magyar iskoláik. /Székely László: Az RMDSZ jelölteket állít a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. január 21.

Horváth Andor frissiben kinevezett művelődésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a magyar-román kulturális és oktatásügyi miniszterek bukaresti megbeszélésen vett rész, beszélt Glatz Ferenc miniszterrel. A miniszterek megegyeztek a kultúra háza létesítésében Bukarestben és Budapesten. Megegyezés született arról, hogy a két ország történészei találkozzanak. Kialakítják a minisztériumban a nemzetiségi ügyosztályt, ez Horváth Andor feladata lesz. Horváth Andor szerint a nemzetiségi ügyosztálynak kicsiben meg kellene ismételnie a minisztériumi ügyosztályokat. Szükség van a magyar művelődés helyzetének tudományos felmérésére. Horváth Andor javaslatokat kér a nemzetiségi ügyosztály működésére vonatkozóan, elsősorban az RMDSZ művelődési szakosztályától. /Művelődésünk születő rendje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1990. december 8.

Cs. Gyimesi Éva nemrég elnyerte a Babes-Bolyai Egyetem professzori címét. Több fiatal szakembert vettek fel a magyar tanszékre, tájékoztatott helyzetükről. mondta. Nem oldódott meg minden, a világirodalmat Horváth Andor államtitkár csak úgy tudja előadni, hogy havonta egyszer-kétszer Bukarestből Kolozsvárra utazik, mellette a tanársegédi állást Egyed Emese tölti be. Berszán István gyakornok a tanszék mindenese: könyvtáros, titkár, telefonügyeletes, a diákokkal kapcsolattartás felelőse. A néprajzi tanszékre Keszegh Vilmos és Pozsony Ferenc került adjunktusként. Szegedről megérkezett Kovács Imre vendégtanár, ő fogja előadni a XX. század irodalmát, ugyancsak vendégtanár Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, szintén a XX. század előadója. Szilágyi N. Sándor Bukarestből Kolozsvárra költözött, ez a nyelvészeti tanszék nyeresége. A tanszéken újságíró szakot is indítottak, Szilágyi N. Sándor adja elő a kommunikációelméletet és Cseke Péter a sajtótörténetet. /Takács Éva: Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

1991. február 20.

Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter meghívására román művelődési minisztériumi küldöttség látogat dec. 19-23-a között Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess miniszter vezeti, tagjai között van Horváth Andor államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1991. december 20.

Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter meghívására román művelődési minisztériumi küldöttség látogat dec. 19-23-a között Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess miniszter vezeti, tagjai között van Horváth Andor államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1992. február 11.

Idén három nagy évforduló vár a romániai magyarságra: Arany János születésének 175., Kőrösi Csoma Sándor halálának 150., az első állandó magyar színtársulat megalakulásának 200. évfordulója Kolozsvárott - sorolta Horváth Andor művelődésügyi államtitkár. Öröm tapasztalni, hogy az olyan nagy hagyományú közművelődési intézmények, mint az EME és az EMKE, pontos, jól kidolgozott tervekkel indulnak az 1992. évnek. A jelzett eseményekre odafigyel az egész magyar szellemi élet, ugyanúgy a budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium, képviselői jelen lesznek az ünnepségeken. /Cseke Gábor: Beszélgetés Horváth Andor művelődésügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1992. március 1.

Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1992. május 7.

Horváth Andor, a Művelődési Minisztérium államtitkára máj. 7-én kelt írásában tiltakozott Kolozsvár polgármesterének alkotmányellenes intézkedései ellen, így a rendezvények betiltása és azon rendelete ellen, hogy a közlemények, hirdetmények csak "az állam hivatalos nyelvén, románul" jelenhetnek meg. Horváth Andor mindet előzőleg közölte Funar polgármesterrel. Horváth Andor felkérte Kolozs megye prefekusát, hogy szavatolja az állampolgárok alapvető jogait, a törvényesség tiszteletben tartását. /Horváth Andor: Az egyet nem értés jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1992. május 14.

A képviselőházban Diodor Niocara képviselő Horváth Andor művelődésügyi államtitkár bíróság elé állítását követelte a temesvári Renasterea Banateananak adott állítólagos nyilatkozata miatt. A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére Horváth Andor telefonon elmondta, hogy az említett temesvári lapnak nem nyilatkozott, a lap szerkesztője nem volt jelen a kolozsvári polgármesterrel folytatott beszélgetésén. /Magyar Nemzet, máj. 16./

1992. május 29.

1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./

1992. május 30.

Nagylakon, a Romániában élő szlovákok kulturális központjában írták alá a román-szlovák együttműködést szabályozó protokollt. Román részről Horváth Andor művelődési államtitkár, szlovák részről Michal Kovác, a kulturális miniszter első helyettese látta el kézjegyével a dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

1992. szeptember 4.

Szept. 4-én leváltották Horváth Andort, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt azzal, hogy megszüntették az államtitkári tisztséget. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./

1992. szeptember 8.

Theodor Stolojan miniszterelnök megígérte, amennyiben nem sikerül megoldani az ország kenyérellátását, katonai ellenőrzést vezet be, továbbá megszüntetett egy államtitkári állást a művelődési tárcánál, ez Horváth Andort érintette, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt. Vitatható, hogy éppen a választások előtt kellett megválni a magyar államtitkártól. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./ Horváth Andor elmondta, hogy előzőleg már sikeres vizsgát tett a kolozsvári egyetemen a magyar tanszék világirodalmi adjunktusi posztjára, ahová várják őt. Államtitkári minőségében nem kizárólag a kisebbségi ügyekkel foglakozott. A minisztériumban létrehoztak egy igazgatóságot, amelybe a különböző kisebbségek delegáltak képviselőket. Az igazgatóság élén azonban nincs igazgató. /Népszabadság, szept. 11./

1992. szeptember 18.

Alapvető jogsérelmünk a romániai magyarság közképviseleteinek kirekesztése az állami irányítás csúcsszerveiből. - így kezdődik az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Horváth Andor államtitkár állásának megszüntetése miatti tiltakozása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1993. február 18.

Horváth Andor 1992. szept. 4-ig a művelődési minisztérium államtitkára volt, akkor leváltották. Ő volt az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkár a román minisztériumokban. Amíg ebben a tisztségben volt, létrehozott egy kisebbségi osztályt a minisztériumban. A másik minisztériumban, a "tanügyminisztériumban nincs vezető beosztásban magyar kisebbségi képviseletünk." Erre pedig szükség lenne. Horváth Andor jelenleg Kolozsváron a magyar tanszék adjunktusa, világirodalmat tanít. Szeretne útjára indítani egy román-magyar művelődési folyóiratot. /Simon Judit: "Mindig jobban foglalkoztat az, amivel nem vagyok megelégedve" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./

1993. május 8.

Máj. 8-án újra megjelent a Kelet-Nyugat /Nagyvárad/. Főszerkesztője Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, felelős szerkesztője Indig Ottó. Folyóirat lesz, de tervezik a jövőbeni kétheti megjelenést is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8-9./ A Kelet-Nyugat először 1990. febr. 9.-1991. nov. 23-a között jelent meg hetilapként, hosszú szünet után 1992. augusztusából újraindították, de csak néhány szám látott napvilágot. Most harmadszor indul útjára a nagyváradi lap.

1994. február 25.

Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi osztályának vezetője a legmagasabb rangú magyar nemzetiségű a minisztériumban. Horváth Andor államtitkár volt, így a kormány tagja, ő pedig csak osztályvezető. Romániában 18 nemzeti kisebbségnek van érdekvédelmi szervezete, a legtöbb szervezet az osztály partnere. A hozzájuk forduló művelődési intézményeknek igyekeznek segítséget nyújtani. /Brassói Lapok, febr. 25./ Horváth Andor 1992. szeptemberéig volt államtitkár, amikor felmentették, azzal az ürüggyel, hogy megszüntették a művelődési államtitkári funkciót.

1994. február 28.

A Kelet-Nyugat új számát Márton Áron püspök emlékének szentelte. A folyóiratban Horváth Andor, Asztalos Ildikó, Bálint Tibor, Fodor Sándor és Jakabffy Tamás írásai idézik föl a püspök életművét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr./

1994. március 4.

A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1994. december 23.

Domokos Géza emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti eseményekre. 1989 dec. 23-án Demény Lajossal, Verestóy Attilával, Lányi Szabolccsal, Horváth Andorral, Szász Jánossal, Gálfalvi Zsolttal, Cseke Péterrel és a Csíkszeredából betoppant múzeumigazgatóval, János Pállal együtt szövegezték meg a romániai magyarság elvárásait, melyet azután Domokos Géza felolvasott a tévében és bejelentette az RMDSZ megalakulását. /Magyarország, dec. 23./

1995. január 18.

Késve jelent meg az immár egyetlen partiumi irodalmi-közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) decemberi /12./ száma. A főszerkesztő, Horváth Andor vezércikke emlékezés: Öt év. Részleteket közöl a folyóirat Domokos Géza Az esély című visszaemlékezéséből, továbbá Fábián Ernő Lesz-e történelmi kiegyezés? című írása olvasható ebben számban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./

1995. március 4.

Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1995. március 8.

Bukarestben, a Magyar Kultúra házában márc. 9-én román és magyar értelmiségiek találkoztak, köztük volt Laurentiu Ulici írószövetségi elnök, Dinu Giurescu történész, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Gáll Ernő akadémikus, Horváth Andor egyetemi tanár, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Budapestről pedig Konrád György író, Pomogáts Béla és Balassa Péter voltak jelen. /Magyar Nemzet, márc. 10./

1995. április 24.

Budapesten, a Kossuth Klubban román és magyar történészek a Romániában közkeletű magyarságképről vitatkoztak, továbbá arról, miként lehet a kölcsönös megismerést elősegíteni. A vitában részt vett Andrei Pippidi történész, a bukaresti Délkelet-Európa Története Kutatóintézet munkatársa, Geo Serban irodalomtörténész, a Secoul XX. című folyóirat szerkesztője, Horváth Andor irodalomtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, valamint Miskolczy Ambrus, az ELTE tanszékvezetője. Geo Serban arról beszélt, hogy az oktatásban egyre kisebb teret kap az, hogy a XIX. század román gondolkodói Budán tanultak. Serban elmondta, hogy a román nyelvben a szláv lexikális örökség után a magyarból származó alapszavak száma a legnagyobb. Arról sem beszélnek a mai Romániában, hogy 1770 és 1840 között Moldvába és Munténiába a budai nyomdából áradtak a román nyelvű lexikonok, tankönyvek és egyházi kiadványok. A Familia 15 éven át Budapesten jelent meg. Liviu Rebreanu első írásait magyarul közölte. Serban folyóiratának következő számát a magyar kultúrának szenteli a következő címmel: Budapest - európaiság és modern identitástudat. /Magyar Hírlap, ápr. 24., Új Magyarország, ápr. 24./

1995. május 6.

A Bolyai Társaság máj. 6-án Kolozsváron ünnepséggel emlékezett meg Bolyai Tudományegyetemről. Horváth Andor egyetemi adjunktus, a Bolyai Társaság elnöke köszöntője után az egyetem egykori professzorai - Balogh Edgár, Bodor András, Dóczy Pál, Gáll Ernő, Kerekes Jenő, Imreh István - idézték fel az emlékeket. Balogh Edgár felhívta a figyelmet, hogy nem az alapításra, hanem a névadás aktusára kell emlékezni, hiszen 1945-ben a Groza-kormány az 1872-ben létesített, 1918-ban Szegedre költöztetett, 1940-ben visszatelepült Ferenc József Egyetemet törvényesítette, tehát a névadás és a jogfolytonosság kapott újra törvényes keretet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-158




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998