udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Antal

1991. augusztus 3.

1991. ápr. 20-án Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János és Salamon Antal moldvai származású katolikus papok levélben fordultak Ioan Robu bukaresti érsekhez, hogy engedélyezze, tarthassanak magyar nyelvű szentmiséket a moldvai csángók körében. Ugyanakkor felhívták a figyelmét arra, hogy a Kelet-Nyugatnak adott interjújában /1991. márc. 7./ helytelenül jelentette ki, hogy a csángók csángó nyelven beszélnek, mivel a csángó nyelvjárás a magyar nyelv egyik dialektusa. Robu 1991. ápr. 29-én kelt válaszlevelében azt próbálta bizonyítani, hogy a magyar misézés irodalmi nyelve tönkre teszi a csángó nyelvjárást, sokan pedig meg sem értik, mert a csángók nem tanultak magyarul az iskolában. Azt állítja, hogy az aláírók neve még nem bizonyíték arra, hogy a csángók magyarok. Hiszen ezek eltorzított nevek. A levélváltással kapcsolatban Kozma Szilárd beszélgetett Horváth Antal csíkszentdomokosi esperessel. Nevük nem eltorzított, hiszen hasonló nevek ezrével fordulnak elő a magyar nyelvterületen, jelentette ki Horváth Antal. Robu levele sértés nemcsak a moldvai csángó papok, számára, hanem mindazoknak, akik nevüket személyiségükkel azonosnak tekintik. Európát bejárta, mondta Horváth Antal, de nem talált olyan helyet, ahol ne misézhetett volna magyarul. Szülei hatvanadik házassági évfordulóján odahaza, a moldvai faluban viszont nem engedték meg ezt, még a szülői házban sem. /Kozma Szilárd: Kinek neve mennyire torz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. szeptember 15.

Aug. 18-án, a pápa látogatásakor Budapesten, a moldvai csángók a Szent István bazilikában hallgattak szentmisét. Több mint ezer csángó érkezett erre az alkalomra Budapestre. Rajtuk kívül sok Magyarországra települt erdélyi is eljött erre a szentmisére. A szertartás kezdetén otthonosságot teremtett az egész magyar nyelvterületen szokásos néhány ének. A moldvai csángók történetével legtöbbet talán Domokos Pál Péter foglalkozott, aki a mise előtt köszöntötte a Moldvából érkezett magyarokat. Azért zarándokolt ide a sok csángó, hogy megkérjék II. János Pál pápát, hogy magyar liturgiai nyelvet és magyarul beszélő papokat kapjanak. A pápa magyarországi apostoli útja során több alkalommal is szót emelt a nemzeti kisebbségek joga mellett, s a Hősök terén átvette a csángók ajándékát, amely a moldvai magyarok életét bemutató fényképek mellett hangot adott a kérésnek: kaphassanak magyar papokat. A szentbeszédet Horváth Antal, moldvai származású csíkszentdomokosi esperes tartotta. A csángók előtt életében másodszor prédikálhat magyarul, mondta az esperes, mert a moldvai falvakban eltiltották anyanyelvének használatától. /Pomogáts Béla: Csángó mise. = Új Ember (Budapest), szept. 15./

1991. november 10.

Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1992. május 24.

Máj. 24-én Csíksomlyón, a ferences kegytemplomban átadták azt a zászlót, amely alatt vonulnak majd a csángó magyarok a búcsú alkalmával. Az ünnepi szentmisére a megajándékozottak népviseletbe öltözve érkeztek, több autóbusszal. Ott voltak az adományozók, a budapesti Lakatos Demeter Társaság és a Magyar Piarista Diákszövetség képviselői. Az utóbbi szervezet nevében Némethi Gábor azt kívánta, hogy a Szűzanya és Szent István király, akiknek a képe látható a zászlón, egyesítse és erősítse meg a magyarságot, hogy minden körülmények között megmaradhasson. A Lakitelek Alapítvány is segítette a zászló elkészítését. A zászló nyelén apró fémlemezkéken 170 olyan moldvai település neve olvasható, ahol csángók laknak. Erőss Péter, a Moldvai Csángó Magyarok Szervezetének tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a csángó magyaroknak a legelemibb jogokat sem biztosították. Horváth Antal esperes az újságírónak elmondta, hogy eddig nem kapott választ a Vatikántól arra a levélre, amelyet az elmúlt évben személyesen adott át II. János Pál pápának magyarországi látogatása alkalmából, s amelyben a csángóknak magyar papokat kért. /Csíksomlyói zászlóátadás. Csángók fohásza. = Új Magyarország, máj. 25./

1993. február 12.

Erőss J. Péter, a Csángó Magyarok Szövetségének elnöke visszatekintett a szövetség megalakulására. A bejegyzéssel voltak nehézségeik, mert Domokos Géza nem lelkesedett az ötletért. Minek külön csángó szövetség? Mit szól majd a Vatra Romaneasca? - kérdezte. Végül mégis sikerült a bejegyeztetés. Erőss J. Péter, amint mondta, belefáradt az ellene folyó támadásokba, 1991-ben lemondott a szövetség elnöki tisztségéből /most újból ő az elnök/. Erőss J. Péter elismerte Atzél Endre páratlan segítségét, aki Magyarországon lakását egyfajta ingyenes szállodává alakította, kijárta azt, amire a csángóknak szüksége volt. Később azonban a kapcsolat megromlott, Erőss J. Péter vádaskodó hangon nyilatkozott Atzél Endréről /nem számolt el az adományokról/, kifogásolta, hogy Atzél segítségével egy másik csángó szervezetet is alakult. - Domokos Géza, az RMDSZ elnöke elismerte mindkét szervezetet. Atzél Endre később összekülönbözött Horváth Antal atyával. Horváth Antal ebben az ügyben beadványt juttatott el a Határon Túli Magyarok Hivatalába. - Erőss szerint elég egy csángó szervezet. /Bíró Béla: "A csángócskákat mindenki szereti?" = Brassói Lapok, febr. 12./

1994. március 7.

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1994. december folyamán

Horváth Antal luizikalugeri születésű pap /Csíkszentdomokoson katolikus plébános/ hosszú évek munkájával román nyelvű szöveggyűjteményt állított össze, amelyet Sepsiszentgyörgyön adtak ki /Stramosii catolicor din Moldova, Trisedes Press, Sfintu Gheorghe, 1994./ A címe magyarul: A moldvai katolikusok ősei. Könyvével azt bizonyította, hogy Moldva katolikusai nem elmagyarosodott románok, hanem őseik földjén élő magyarok. A szöveggyűjteményben kilencvenkét időrendbe sorolt szemelvény sorakozik, ismertette a könyvet Mezey László Miklós. /Honismeret, 6. sz./

1996. november 5.

Nov. 5-én átadták a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit a Magyarok Világszövetsége székházában. Bethlen Gábor-díjban részesült: Erdélyi Zsuzsanna folklorista, Markó Béla költő, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szépfalusi István író és felesége Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, a bécsi Bornemisza Péter Társaság munkatársai. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Pálfy G. István újságíró. Márton Áron emlékéremmel ismerték el Bohumil Dolezal prágai történész, Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár, valamint Sárközy Péter Rómában élő egyetemi tanár munkásságát, továbbá a Sao Paoloban működő Könyves Kálmán Szabadegyetem eddigi tevékenységét. Posztumusz Márton Áron-díjat kapott Horváth Antal csíkszentdomokosi kanonok. /Népszabadság, nov. 6./

2006. szeptember 10.

Tíz éve halt meg Horváth Antal /Lujzi-Kaluger, 1932. szept. 5. – Csíkszentdomokos, 1996. szept. 27./ plébános, tiszteletbeli kanonok. Mezősámsondon, Pusztakalánban, Csíkszentimrén és Csíkszentdomokoson volt plébános, Csíksomlyón temették a kegytemplom kriptájába. Ő telepítette le a segítő-nővéreket Csíkszentdomokosra. /Szirmai Béla: Tíz éve halt meg. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

2008. október 11.

A marosvásárhelyi Hidegvölgyben és a közvetlen közelében lévő Legelő utcában két roma iskola működik. Előbbit a pünkösdista egyház és a helyi önkormányzat, másikat, a Szivárványt egy holland alapítvány segít fenntartani. Itt iskolázzák be a telep több mint 700 gyerekéből azt a 210-et, akik óvodás-, illetve elemista korúak. Mindkét iskola sorsa folytonosan bizonytalanságban van, ráadásul mindkét intézményt azzal vádolják, hogy „szegregálják” a roma gyerekeket. Horváth Antal, a hidegvölgyi iskola pünkösdista lelkipásztora és igazgatója tiltakozást nyújtott át a hivatalosságoknak, amiért iskolájukat fel akarják számolni. /Mezey Sarolta: A romákat is óvják a szeparatizmustól? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998