udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Gabriella

2000. január 15.

A tanügyi reformról fejtette ki véleményét Bálint István, a Bolyai Farkas Középiskola /Marosvásárhely/ igazgatója és Horváth Gabriella igazgatóhelyettes. A Református Kollégium a jelenlegi iskolai évig a Bolyai tagozataként működött, majd önálló státust kapott a minisztériumtól, és utána - tanév közben - működési engedélyét megint visszavonták. - Az iskolák önálló pénzügyi gazdálkodása előnyt jelenthet, ha a tanács, az iskola valamint a szponzorok összehangoltan tevékenykednek. - A törvény szerint a tanács csak a költségek bizonyos százalékát fedezi, a többit az iskolának kell előteremtenie. A jövőben nem biztosítanak beruházási keretet az iskoláknak. - Lehetőség lesz arra, hogy az iskolák olyan osztályokat indítsanak, melyek önfenntartók. - A magyar tagozat kilencedikesei a tankönyvhiány miatt szenvednek. Jövőre a tizedik osztálynak már alternatív tankönyveket kell használniuk, s akkor valószínűleg ugyanilyen cirkusz lesz a magyar tankönyvek hiánya miatt. Elképzelhető az, hogy egyes évfolyamok tankönyv nélkül fognak kifutni. Viszont a Tanügyminisztérium nem hirdette meg a pályázatokat a tankönyvírásra, fordításra. - Jelenleg a Bolyai Farkas Középiskolában az osztályok kétharmada magyar tannyelvű. - A kormányrendelet szerint febr. 15-én megnevezik a kivételes státusú iskolákat, és ezek vezetői megválogathatják majd a tanári gárdát. /Tanügyi reform - alulnézetből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), január 15-16./

2001. január 29.

Jan. 27-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum és Református Kollégium tanári szobájában több intézmény, szervezet képviselőinek jelenlétében Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere kihirdette: Bolyai Évnek nyilvánítják a 2001. és 2002. esztendőt. A világhírű Bolyai Jánoshoz kapcsolódik a rendezvénysorozat, születésének 200. évfordulójáig, 2002. december 15-ig kerül sor a különböző, ezzel kapcsolatos eseményekre. A rendezvénysorozatot dr. Dorin Florea polgármester is támogatja. Neves személyiségek és egyesületek vesznek részt a szervezésben, így dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor Bolyai-kutatók, a Bolyai Társaság marosvásárhelyi fiókja, Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum és Horváth Gabriella, a Református Kollégium igazgatója, az Öregdiákok Baráti Köre, a Romániai Matematikai Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókja, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja, valamint az EMKE. Ezen szervezetek képviselői jelen voltak a sajtótájékoztatón. A kezdeményezők szeretnék, ha ez alatt a két év alatt köztéri szoborként Marosvásárhelyen felállítanák Bolyai János híres pszeudoszféráját, és ez idővel a város egyik szimbólumává válna. A rendezvénysorozat nyitányaként megkoszorúzták azt a tavaly elhelyezett emléktáblát, mely azon a házon áll, ahol Bolyai Farkas élt. Bolyán, a Medgyes közeli faluban, ahonnan a család származik, Bolyai-szobát rendez be a két kutató, Kiss Elemér és Weszely Tibor. 2001. szeptemberében a Romániai Fizikai Tudományos Társaság konferenciát szervez a témáról, és megtartják a Körmöczi János fizikus napokat. 2002. januárjában szeretnék felavatni Marosvásárhelyen a tudomány és technika házát, melyet Bolyai Jánosról neveznek el. Jövő nyáron, júliusban A nem euklideszi geometria a modern fizikában címmel nemzetközi konferencia lesz a városban. (Máthé Éva): Meghirdették a Bolyai Évek-et. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2001. június 7.

Szeptember elsejétől két önálló tanintézmény, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum valamint a Református Kollégium működik a nagy múltú marosvásárhelyi középiskola épületében, amely 44 osztálynak ad helyet, harmincnak a magyar, 14-nek pedig a román tagozaton. Az 1125 diákot (ebből 774-en tanulnak a magyar tagozaton, 105-en a Református Kollégiumban) a betanító pedagógusokkal együtt 105 tanár oktatja. Bálint István igazgató leszögezte: A jelenlegi gazdasági helyzet s az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé, hogy hosszú távú terveket készítsünk. A Bolyai továbbra is élenjáró intézménynek számít. A tavalyi végzősöknek több mint 90 százaléka főiskolán, egyetemen tanul. /(bodolai): Új világot a régiben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./ 21 diák ballagott az idén önállósított Református Kollégiumból /Marosvásárhely/, tájékoztatott Horváth Gabriella igazgatónő. A kollégium testvérkapcsolatban van az országban működő nyolc hasonló intézménnyel, valamint a pápai és a kecskeméti református kollégiummal. Nemrég kaptak Argentínából egy 18.000 kötetes könyvgyűjteményt, magyar, angol és német nyelvű könyvekkel. Hollandiából 15 Pentium 1-es számítógépet adományoztak a kollégiumnak, amelyeket közösen használnak a Bod Péter Református Diakóniai Központtal. /(bodolai): Két kilencedik osztály a Református Kollégiumban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2001. december 27.

Megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elismerése jeléül nem csak életműdíjjal jutalmazta a tanerőket, hanem kitüntetésben részesítette a kiváló pedagógusokat. Tőkés András, a Maros megyei RMPSZ elnöke a díj fontosságát hangsúlyozta. Maros megyében Ezüst Gyopár-díjat vehetett át Donáth Árpád - főtanfelügyelő-helyettes, Kovács Júlia - szaktanfelügyelő, RMPSZ- ügyvezető elnök, Horváth Gabriella - a Bolyai Líceum aligazgatója, RMPSZ-ügyvezető elnök, Ábrám Noémi - tanítónő, Mihály István - tanár, Bocskai László - a segesvári pedagógus-szövetség elnöke, ugyanakkor díszoklevélben részesült Szabó György Pál - tanár, Mánya Béla - tanár, Farkas Ernő - szaktanfelügyelő, Csegzi Sándor - alpolgármester, tanár, Borsos Szabolcs - tanár, Andrási Árpád - marosludasi pedagógus- szövetség elnöke, Kun László - a régeni pedagógus-szövetség elnöke, Pataki László - a dicsőszentmártoni pedagógus-szövetség elnöke. /Kovács Orsolya: Ezüst Gyopár- díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./

2002. március 17.

A Nemzeti dal lelkesítő sorai - Mátray László színművész előadásában - vezették be márc. 15-én Temesváron, a Millenniumi templomban tartott ökumenikus ünnepséget. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa olvasta fel, majd Halász Ferenc történész, Temes megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 154 évvel ezelőtti eseményekről. /Pataki Zoltán: Ökumenikus ünnepség a Millenniumi templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

2002. december 11.

Csak Albertini Zoltán vállalja Maros megye főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget a versenyvizsgán. A törvényes előírás szerinti harminc nappal szemben alig öt nappal előbb hirdetett versenyvizsgát a Maros megyei tanfelügyelőség a főtanfelügyelő-helyettes és pedagógusház-igazgatói tisztségre. A megye magyar nemzetiségű főtanfelügyelő-helyettese, Dónáth Árpád egészségi okokra hivatkozva nem hajlandó újabb mandátumot vállalni, a tanfelügyelőséget az iskolai év végéig viszi. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség megyei szervezetének ülésén a négy lehetséges utódot nevezett meg Albertini Zoltán, Andrássy Árpád, Horváth Gabriella és Nagy Edit személyében. Az újságíró megkérdezte, hogy Albertini miért nem volt hajlandó az épületre kitenni a helyhatósági törvény által előírt kétnyelvű táblát. Albertini válasza: nem tartja fontosnak ezt a lépést, ennél lényegesebb dolgokra szeretné fektetni a hangsúlyt. /Szucher Ervin: Új versenyvizsgát hirdetnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2003. augusztus 18.

Aug. 16-án Bólyán felavatták Bolyai János matematikus szobrát, Ioan Candea nagyszebeni szobrászművész alkotását. Az avatáson a település román és német lakói is részt vettek. A Bolyai-szobor avatóján tartott beszédekben elhangzott: a matematikus szobra a tudás és egymás megbecsülésének jelképe lehet. A rendezvényen Kötő József EMKE-elnök kifejtette: a Bolyai-szobor "a kultúra mementója", amely lehetővé teszi a fejlődést. Szombathfalvi-Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke elmondta: a szoborállítás ötlete a tavalyi Bolyai-ünnepségek kapcsán született, de pénz hiányában a műalkotás csak most készülhetett el. A szoborállításhoz szükséges pénzösszeget a Szeben megyei önkormányzat biztosította. A Bolyai-emlékszoba létrehozása óta számtalan belföldi és határon túlról érkező turista, matematikus, kutató, diák látogatott el Bolyára. A szoboravató előtt átadták a bólyai római katolikus felekezeti iskola felújított épületét. /Antal Erika: Bolyai-szobrot avattak Bólyán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./A fő szervező, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc szerint talán ez az egyetlen olyan magyar vonatkozású szobor Romániában, amely - az 1989-es események után állami pénzből készült. A 600 lelkes Bólya faluban mindössze nyolcvanan magyarok, ők is vegyes házasságban élnek, kivéve egy idős házaspárt. Bolyai János ifjúkorában sok időt töltött Bólyán. Emlékét tavaly óta a katolikus templom udvarán levő plébánia épületben berendezett Bolyai-emlékszoba is őrzi. A világhírű matematikusokra sokan emlékeztek a szoboravató alkalmával, többek között dr. Kiss Elemér akadémikus, a ma élő talán legjelesebb marosvásárhelyi Bolyai-kutató; Szombatfalvi Török Ferenc, a szoborállítás ötletgazdája; valamint Gheorghe Giurgiu, a Szeben Megyei tanács alelnöke. Ioan Anghelina polgármester beszédében kijelentette, felemelő érzés, hogy "egy román népből vétetett matematikus ilyen nagy tudós lett"... Döbbenetes volt a marosvásárhelyi népes küldöttség tagjai számára (közöttük a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem matematikusai; Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester; Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója; Horváth Gabriella tanárnő, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója; dr. Weszely Tibor, a másik jeles Bolyai-kutató és sokan mások) az, hogy a szoboravatás előtt, és közvetlenül utána tendenciózusan, fülsiketítően a legradikálisabb, magyarellenes román dalokat (pl. a "Noi suntem romani" címűt) harsogták a hangszórók. Kérdésemre, hogy miért volt erre szükség, a Szeben megyei RMDSZ-elnök ennyit mondott: a faluval el kell fogadtatni azt, hogy ez az emlékmű elsősorban az övék. /(Máthé Éva): Bolyai János-szobrot avattak Bólyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. szeptember 6.

Elérkezett a számvetés, a kiértékelés ideje - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Zilahon megrendezett, a partiumi megyék RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek szept. 5-6-i konferenciáján. Az RMDSZ kampányban van, az elkövetkező egy évben azonban még számos tennivaló van, mint például az aradi Szabadság-szobor ügyének rendezése, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül a magyar beiskolázási szám meghatározása. Markó az alkotmánymódosításról szólva kiemelte az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzatokban, dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatásra vonatkozó jogot. Megjelent és előadást tartott Persányi Miklós magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, a környezetvédelem kihívásait, illetve az Európai Unió által támasztott követelmények megfontolását ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Románia komoly fejlődés kezdetén áll, Magyarország készen áll e területen szerzett tapasztalatai átadására, illetve az elkövetkezőkben hangsúlyos szerepet kell kapnia a határvidéken létrejövő együttműködésnek. Demeter János, Országos Önkormányzati Tanács elnöke az önkormányzatok tízéves történetét áttekintve, a változásokra hívta fel a figyelmet. Közösen kell megtanulnunk élni az új lehetőségekkel, utalt az előcsatlakozási folyamat során igénybe vehető pénzalapokra az előadó. Eckstein Kovács Péter szenátor az Európai Unión belül a kisebbségek helyzetéről tartott előadást. Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára a magyarországi önkormányzati reform irányait vázolta, a küszöbön lévő európa uniós csatlakozás tükrében. /Partiumi Önkormányzati Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2003. október 17.

Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián vehette át a Richter Gedeon Alapítvány Magyar Kémiaoktatásért díját Horváth Gabriella, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatóhelyettese. A kémia szakos tanár az első határon túli pedagógus, aki a kitüntetésben részesül. Az alapítvány 1999 óta évente négy pedagógus kiemelkedő munkáját jutalmazza a díjjal. Horváth Gabriella kilenc éve a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny erdélyi szakaszának irányítója, a Takács Csaba Kémiai Emlékverseny kezdeményezője, a Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló szakmai továbbképző szervezője. 1990-től négy szakkönyve jelent meg Erdélyben és Magyarországon. /Sz. E.: Díj a kémiaoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2003. december 2.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei szervezete nov. 29-én a Marosvásárhelyen tartotta tisztújító közgyűlését. A két éves tevékenységről Tőkés András elnök és Kovács Júlia ügyvezető alelnök számolt be. A közgyűlés megválasztotta az új elnökséget. A taglétszám 1510-re bővült. A pedagógusok nehezen vállalnak vezetői funkciókat, az iskolák közötti együttműködést nemcsak a magyarországi, de a megyén belüli tanintézményekkel is szorosabbra kell fűzni. Kovács Júlia hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak és nyertek támogatást, pályáztak ugyanakkor a mozgásterápia- és a diszlexiás tanfolyamok megszervezésére, a megyei iroda felszerelésére is. Előfordul, hogy a magyar tagozaton románul tanulnak tantárgyakat, pl. zenét. Az ilyen visszás helyzetekre megoldásokat kell találni. Nagy Edit, a Pedagógusok Házának új igazgatója hangsúlyozta, igyekeznek, hogy magyar nyelven is legyenek továbbképzések. A tisztújítás során a Maros megyei RMPSZ elnökévé újraválasztották Tőkés Andrást, alelnök lett Dónáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettes és ügyvezető alelnök Horváth Gabriella, a Bolyai Fakas Líceum aligazgatója. /Antalfi Imola: Tisztújítás a Maros megyei RMPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2004. június 17.

Három nap múlva kellene rajtolnia Marosvásárhelyen az Országos Diákszínjátszó Fesztiválnak (ODIF), a szervező Bolyai-gimnáziumnak azonban még nem áll rendelkezésére a szükséges pénzalap, jelezte Horváth Gabriella igazgatóhelyettes. A szervezők pályáztak az Illyés Közalapítványnál és a Communitasnál, az előbbitől még választ sem kaptak, a Communitas válasza negatív volt. Éppen ezért más támogatókat kellett keresniük, a székelyudvarhelyi HEBE Alapítványtól már beérkezett 200_ezer forintnyi támogatás, és helyi vállalkozók is ígértek különböző összegeket. Mindez azonban még mindig nem lesz elég az ötnapos fesztiválra érkező közel négyszáz diákra számított 400 millió lejes költségvetéshez. /Antal Erika: Elmaradhat a marosvásárhelyi diákszínjátszó fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2005. május 5.

Május 4-7. között tartják Marosvásárhelyen a Bolyai-napokat a Bolyai Farkas Líceumban sportversenyekkel, ki mit tuddal, történelmi, földrajzi témakörű, valamint nyelvvetélkedőkkel, kiállításokkal és filmvetítéssel. A nyitó ünnepségen Bálint István igazgató és Horváth Gabriella aligazgatónő díjazták az országos és nemzetközi versenyek nyerteseit, valamint az őket felkészítő tanárokat. /Mészely Réka: Megkezdődtek a Bolyai-napok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2007. február 19.

Tisztújító közgyűlést tartott Marosvásárhelyen a pedagógusok Maros megyei szakmai szervezete. Tőkés András megyei elnök beszámolójában elhangzott, egy ideje kispadon ülnek. A magyar kormány éveken át a szövetségen keresztül nyújtott támogatást a pedagógusoknak. Így jött lére a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) és a Teleki Oktatási Központ (TOK), az anyanyelvű továbbképzés két fontos fóruma. Idővel azonban a politika rátette a kezét a támogatások egy részére, s a BNYA-n mind kevesebb lett a helyek száma. A pénztelenség, az elszegényedés egyre kiszolgáltatottabbá tette a szövetséget. Márton Zoltán, a TOK vezetője némileg ellentmondott Tőkés Andrásnak abban, hogy szó sincs a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének halódásáról, mivel például Hargita megyében jól működik. Dáné Károly, a Tankönyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény lehetőségeiről számolt be, és támogatást ígérve könyvírásra biztatta a pedagógusokat. Elhangzott, hogy újabb kis iskolákat fognak felszámolni. Ha ez megtörténik, pedagógusok maradnak állás nélkül. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a megyei szervezet élére, a két ügyvezető elnök Fülöp Judit és Molnár Zoltán lett. /(bodolai): Új vezetőség a pedagógusszövetség megyei szervezete élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2007. március 15.

A nemrégiben tartott tisztújítás során Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Maros megyei szervezetének élére. A Szovátán tartott országos elnökségi ülést követően március elsején a megyei vezetőség is összeült, és a legfontosabb teendőket vette számba. Az ülésen elhangzott a területi elnökök igénye, hogy folytassák a vidéki találkozókat, amelyeken a tanfelügyelőség képviselői is részt vettek. /Bodolai Gyöngyi: Új elnök a megyei pedagógusszövetségnél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

2008. február 1.

Nemsokára lezárul az új tanügyi törvénytervezetről valamint a tanerők jogállására vonatkozó tervezetről indított vita. A magyar pedagógusszövetség (RMPSZ) felhívást intézett az iskolákhoz, hogy nyilvánítsanak véleményt a tervezetekről. Horváth Gabriella, a Maros megyei szervezet elnöke elmondta, a megyéből 20 iskola küldte el véleményét. – Aláírásgyűjtésbe kezdenek a román nyelv oktatásával kapcsolatos cikkely módosításáért. A kisebbségi oktatásra vonatkozó mellékmondat helyett azt javasolják, hogy az oktatást minden szinten és minden típusú tanintézményben a kisebbségek nyelvén is tegyék lehetővé. A javaslatot tevők hátrányos megkülönböztetésnek tartják, hogy a katonai, valamint a közrend- és közbiztonság-fenntartó szakemberek képzését kizárólag román nyelven írják elő. Horváth Gabriella utalt a kedvező változásokra is. A XII. osztályban a földrajz és történelem oktatása román nyelven történt. A törvénytervezet előírja, hogy mindkét tantárgyat lehet anyanyelven tanítani, a Romániára vonatkozó fejezetekben azonban a román nyelvű elnevezéseket is fel kell tüntetni. Szintén pozitívumot jelent a tankönyvekre vonatkozó cikkely, amely szerint bármilyen, a minisztérium által jóváhagyott tantervnek megfelelő tankönyvet lehet használni, legyen az fordítás vagy külföldről behozott tankönyv, amit a szaktárca láttamozott. /(bodolai): Vita a tanügyi törvénytervezetről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2008. május 14.

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont május 9–11. között a magyar tannyelvű középiskolák III. országos tantárgyvetélkedőjének, amelyen az első és a második helyezett által kapott oklevél, amit a Tanügyminisztérium bocsát ki, egyenértékű az országos tantárgyversenyeken szerzett diplomákkal. Az országos olimpián egy-egy tantárgyból egy-egy diák juthat tovább, előfordult, hogy az azonos eredményt elérő magyar illetve román anyanyelvű diák közül az utóbbi jutott tovább az országos szakaszra, ezért volt szükség erre a versenyre, nyilatkozta Horváth Gabriella igazgató-helyettes. /Antalfi Imola: Huszonnégy középiskola diákjai mérték össze tudásukat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2009. január 24.

A Maros Megyei Tanfelügyelőség a következő tanévre olyan beiskolázási tervet állított össze, amelyben a magyar nyelvű szakközépiskolai oktatást alaposan csökkentették, több mint 400 magyar nyelven tanuló nyolcadik osztályos számára korlátozzák az anyanyelven való továbbtanulást. Tiltakozásul a Maros Megyei Magyar Pedagógus-szövetség és a CEMO aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az aláírásokat összesítik, és a tanfelügyelőségen a vezetőtanács elé fogják terjeszteni, tájékoztatott Horváth Gabriella, a pedagógus-szövetség megyei elnöke. /(mezey): Aláírásgyűjtés a magyar szakközépiskolai osztályokért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2009. január 26.

Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Maros megyei beiskolázási terv miatt, mely mindössze 1400 helyet biztosít a továbbtanuláshoz a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára, a 3700 román anyanyelvű tanuló számára pedig 4200-at. „Az eset az anyanyelven való tanulási jogot sérti, a többségével szemben” – nyilatkozta Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Ha a diszkrimináció gyanúja beigazolódik, pénzbeli büntetést – legtöbb nyolcezer lejt –, vagy megrovást kap a főtanfelügyelő. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) az általuk is diszkriminatívnak tartott jelenlegi beiskolázási terv megakadályozására aláírásokat is gyűjtött. – A törvény szerint, mindenkinek jogában áll anyanyelven tanulni – jelentette ki Horváth Gabriella, az (RMPSZ) Maros megyei elnöke. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Diszkriminál a beiskolázási terv? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2009. január 30.

A Maros megyei tanfelügyelőség bizottsága eldöntötte, marad a hatvan 9. osztály az 1892 nyolcadik osztályt végző magyar tanulónak. A 3565 román gyereknek viszont 143-at, azaz hattal többet biztosítanak, mint ami tervezetben szerepel. A bírósághoz fordulhatnak azok a magánszemélyek, illetve civil szervezetek, melyek elégedetlenek a Maros megyei tanfelügyelőség 2009–2010-es tanévre vonatkozó beiskolázási tervével – mondta Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, reagálva a döntésre. „Itt nemcsak számadatokról, de elvi kérdésről is szó van: a román gyerekeknek a választási lehetőségük is sokkal több, mint a magyaroké, akiktől még azt a jogot is elveszik, hogy anyanyelven tanuljanak” – értékelte a döntést Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke. /Antal Erika: Marad a 60 magyar osztály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2009. március 9.

A magyar tannyelvű szakoktatás szükségességéről, valamint önállóan működő magyar szakközépiskola létrehozásáról tárgyaltak az elmúlt héten a Maros megyei oktatásügyi intézmények vezetői a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban megszervezett pedagógustalálkozón. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség helyi fiókjának elnöke, Horváth Gabriella, akárcsak a Sapientia-EMTE jelen levő dékánja, Hollanda Dénes professzor azon a véleményen volt, hogy csakis különálló intézmény biztosítaná a magyar nyelvű szakoktatást Maros megyében. Pethő László mérnök-tanár, a vásárhelyi Electromaros Gimnázium munkatársa vitaindító felszólalásában siralmas helyzetképet vázolt a hazai szakoktatásról. „Itt olyan autószerelők kapnak diplomát, akik életükben egyetlen gyakorlati órán sem vettek részt – jegyezte meg a pedagógus. – A tanműhelyeket egyenként felszámolták, tönkrementek. A román szakoktatásban dolgozó tanárok érdemtelenül magas jegyeket osztogatnak, így a magyar tanárok sem lehetnek igényesek, mert akkor hátrányos helyzetbe hozzák a diákokat.” Papíron mindenütt léteznek magyar osztályok, azonban a szakoktatás román nyelven történik, kivételt talán az építészeti szakiskola képez. Többek szerint feltétlenül szükség van egy vásárhelyi magyar szakiskolára. Csintalan Sándor marosvásárhelyi római katolikus esperes úgy véli: az egyház a visszakapott épületei valamelyikében teret tudna biztosítani a szakiskolának. /Máthé Éva: Magyar tanintézményt hoznának létre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2009. július 3.

Véget ért az érettségi. Az előző napokon az írásbeli érettségi tételek több mint háromórás késéssel érkeztek meg. A gimnáziumi képzés jellegétől függően történelemből, földrajzból, biológiából és testnevelésből vizsgáztak a maturandusok. Az országos adatok szerint a diákok több mint fele a testnevelést, egynegyede a földrajzot, egytizede pedig a történelmet választotta. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatóhelyettese, Horváth Gabriella elégedett az idei érettségivel. A matematika jelentett némi gondot néhány diáknak, magyarból pedig a Fanni hagyományai bizonyult nehéznek. /Antal Erika: Véget ért az érettségi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2009. augusztus 14.

Most indul a tanügyi reformtervezet nyilvános vitája a pedagógusok, szülők, és hallgatói érdekképviseletek részvételével. A tét jelentős: a törvénycsomag átalakítaná a teljes oktatási rendszert, megváltoztatná az általános iskolai képzést, a középiskolai felvételik-beiratkozások rendszerét, a tanárok szakfelügyeletét, valamint kötelezővé tenné a 12. osztályt. A kötelező 12 osztály bevezetéséről megoszlanak a vélemények. Péntek János, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora pozitívan értékeli a javaslatot. Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke negatívan értékeli a kötelező 12 osztály bevezetését. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy mindenki képes lenne elvégezni a 12 osztályt, és képes lenne leérettségizni. Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. /Antal Erika, Sipos Zoltán: Kötelező tizenkettő? A miniszoknyát és a mobiltelefont is tiltanák ezentúl a hazai iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2009. november 6.

A jövő évi beiskolázási tervekről, a magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen a pedagógusok és a tanintézmények vezetői. Az RMPSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Horváth Gabriella, a Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatója jelezte: főként azért van szükség arra, hogy már most elkezdjék a magyar tannyelvű kilencedik osztályok listájának az összeállítását, hogy elkerülhető legyen az olyan helyzet, mint ami idén tavasszal kialakult, amikor a tanfelügyelőség nem indított elég osztályt a magyar általános iskolát végző diákok számára. A 2009/2010-es tanévre végül 59 magyar osztályt hagyott jóvá a minisztérium, de különböző okok miatt csak 56 osztály telt meg. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta: míg tavaly 1892 magyar tanuló végzett a 8. osztályokban, számuk idénre 1713-ra csökkent. Eszerint a következő tanévben 60 magyar osztályt kérnek a tanügyi tárcától. Horváth Gabriella szerint lehet, hogy 55-56 osztály telik meg jövőre, mert lesz lemorzsolódás. A magyar óvodákért felelő Maros megyei tanfelügyelő, Kovács Júlia arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes községekben túl könnyedén lemondanak a pedagógusok az óvodai magyar csoportokról. A szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpont igazgatója, Vass Ferenc szerint a román szülők sokkal öntudatosabbak, mint a magyarok: összetartanak, és mindig pontosan tudják, hogy mit kérjenek a tanfelügyelőségtől. Fazakas Piroska nagysármási angol szakos tanárnő jelezte: a mezőségi község lakosságának körülbelül a negyven százaléka magyar, azonban évek óta nem sikerül egyetlen magyar 9. osztályt sem indítani a településen. /Máthé Éva: A magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2009. november 10.

A Maros megyei tanfelügyelőség kész új magyar kilencedik osztályok létrehozására is, ha a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége időben megindokolja, hogy szükség van azokra – jelentette ki Matei Dumitru megyei főtanfelügyelő azon a megbeszélésen, amelyet a beiskolázási terv körül kialakult múlt évi botrány megelőzése érdekében szerveztek. A rendezvényen a magyar tannyelvű közép- és általános iskolák, valamint a magyar tagozattal működő tanintézetek igazgatói és aligazgatói vettek részt. Horváth Gabriella, az RMPSZ megyei szervezetének elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt évben a magyar tagozaton végzett és a számítógépes elosztáson részt vett 1508 diák közül 199-en román tannyelvű osztályokban tanulnak tovább. Egyrészt anyagi meggondolásból választották a lakhelyükhöz legközelebb álló román iskolát, másrészt pedig olyan szakokra jelentkeztek, amelyekből nem működnek magyar tannyelvű osztályok a megyében. Ezért új szakok, új osztályok létrehozása szükséges, hogy mindenkinek esélye legyen az anyanyelven történő továbbtanulásra. Dumitru főtanfelügyelő figyelmeztette az igazgatókat, hogy a kis létszámú I-VIII. osztályokat nem lehet fenntartani, s meg kell szervezni, hogy egyik községközpontból a másikba szállítsák az iskolásokat. A főtanfelügyelővel Péter Mária aligazgatónő szállt vitába, aki szerint az osztályok számának a csökkentését csak fokozatosan, az első osztályoktól kezdve lehetne elkezdeni, ellenkező esetben a gyermekek érdekeit veszik semmibe, akik ott kezdték el tanulmányaikat, és sok munkát szenteltek a választott szak elsajátítására. Szó volt az Ádámos községhez tartozó iskolák ügyéről, ahol az igazgatónő a tanfelügyelőségen tett ígérete ellenére úgy oldotta meg a tanügyi állások számának a csökkentését, hogy megnyomorította a magyar tagozatot. /(bodolai): Kérések és ígéretek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998