udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Gizella

2006. február 3.

Február 1-jén Kolozsváron a Pro Philosophia Alapítvány és Pro Philosophia Kiadó tartott könyvbemutatót a Sapientia EMTE központi épületében. Tonk Márton, az alapítvány és kiadó igazgatója emlékeztetett, hogy utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak könyvbemutatót. Horváth Gizella Maine de Biran című kötete a francia filozófus munkásságának monográfiája. A szerző hozzászólásában elsősorban a nemrégiben elhunyt Szegő Katalinnak mondott köszönetet, aki elsőként olvasta a kéziratot és szaklektorként nagy segítséget nyújtott számára. Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek című kötetéről maga a szerző volt kénytelen beszélni, a felkért előadó, Egyed Péter hiányában. Demeter Attila elmondta: jelenlegi könyve szisztematikus összegzése mindazoknak a felvetéseknek, következtetéseknek, amelyekre az elmúlt tíz évben jutott a téma kapcsán, így tehát egy folyamat végére jutott. A Kellék 25., jubileumi számáról Szigeti Attila, a kötet egyik szerkesztője beszélt. A filozófiai folyóiratot annak idején négyen – Tonk Márton, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd és Szigeti Attila – „alapították”, másod-, harmadéves filozófia szakos diákokként. A jubileumi szám megjelenését a Pro Professione, a Communitas és az Illyés Alapítvány támogatta. /Köllő Katalin: A Pro Philosophia Kiadó újdonságairól. Hármas könyvbemutató a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2006. március 20.

Március 17-én mutatták be a Sapientia EMTE kolozsvári székházában Angi István zeneakadémiai tanár Zeneesztétikai előadások című könyve második kötetét. Dr. Horváth Gizella, a Partiumi Egyetem filozófia tanszékének vezetője, egyetemi adjunktus és Fodor Attila, a zeneakadémia doktorandusa értékelte Angi István hiánypótló könyveit. Lászlóffy Zsolt, a Partiumi Egyetem adjunktusa kiemelte: Angi István mindenki másnál jobban érti és közelíti meg a zene formáját. /N.-H. D.: Hiánypótló kötet a zeneesztétikában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2008. július 28.

Magyarország és Románia határának két oldalán magyarok élnek, így a határ menti regionális együttműködésnek nemzetstratégiai vonatkozása is van – hangzott el július 25-én azon a nagyváradi találkozón, amelyet Tőkés László EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagjaként kezdeményezett. A jelen lévő neves szakemberek, önkormányzati képviselők, üzletemberek a most formálódó uniós agrárpolitikával kapcsolatos közös álláspont kialakítása mellett a régió sokoldalú fejlesztésének esélyeit latolgatták. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke egyes vidékek sajátosságai, szokásai, hagyományai megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Az egyetemek szellemi „erőközpontokként” léphetnek elő, értett egyet Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja és Kátai János, a Debreceni Egyetem dékánja. /D. Mészáros Elek: Régiós nemzetstratégia magyarlakta vidékeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2008. szeptember 3.

Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./

2008. szeptember 9.

Horváth Gizellát választotta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorává a felsőfokú oktatási intézmény szenátusa. „Elsősorban a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) intézményes akkreditálását szeretném elérni, illetve felgyorsítani ezt a folyamatot” – nyilatkozta. A rektori megbízatást nem egy teljes mandátum idejére vállalta, mindössze addig, ameddig sikerült elérnünk az egyetem akkreditálását, de legtöbb két évre. Az intézmény a református püspöki székhelyből saját épületbe költözne, amelynek már le is tették az alapkövét. Az építkezés költségeit a Sapientia– PKE-hálózathoz tartozó ingatlanok értékesítéséből fogják fedezni. A júniusi felvételit követően a 475 meghirdetett helyből 287 betelt. Voltak szakok, amelyeken nem maradtak helyek, másokon ellenben a tandíjmentes helyek sem teltek be. Ezért meghirdették az őszi pótfelvételit. /Fried Noémi Lujza: Cél az akkreditáció megszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2008. október 2.

Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2008. október 2.

„Az akkreditálás egy nehéz út vége, és egy nehéz út kezdete is, az új lehetőségek új feladatokat is jelentenek. Rövid időn belül kérvényezhetjük a mesterképzés akkreditálását, és idénre tervezzük a menedzsment és az angol nyelv és irodalom szakok akkreditálását is” – közölte az intézmény akkreditációja kapcsán Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint mondta, a PKE immár megszervezheti az államvizsgát. Tőkés László, az intézményt alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az elmúlt négy évben az akkreditálás elérését, név szerint említve Markó Béla RMDSZ-elnököt, illetve Asztalos Ferenc és Toró T. Tibor képviselőket, de hozzátette: nem engedik, hogy bárki is kampánycélokra használja fel az akkreditálást. „Nem kételkedünk abban, hogy az RMDSZ is tett lépéseket, de ezzel a négy évvel nem lehet dicsekedni. Szili Katalin az elmúlt héten többször is közbenjárt Bogdan Olteanunál, és én magam hívtam fel Victor Hrebenciucot, aki a napirendi bizottság elnöke” – árulta el Tőkés. Elmondta, hogy a magyar kormánnyal még folynak a tárgyalások a Sapientia-EMTE–PKE hálózatnak nyújtandó támogatásról, és a román kormánytól is kérnek támogatást, például az új székház felépítésére. Arra is kérik a magyar felet, hogy a román–magyar közös kormányülésen járjon közben annak érdekében, hogy a román fél tartsa be ígéretét, amely szerint az akkreditáció elnyerése után anyagi támogatásban részesítik a PKE-t. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: A Sapientián a sor. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ További szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését sürgeti a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), élve a parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel. Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora Nagyváradon sajtóértekezleten beszéltek a végleges akkreditációról. Felidézték, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1990-ben megalapította a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), majd közel egy évtizedig tartó, eredménytelen küzdelem után létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, amely 1999-ben a SIRF jogutódjaként hívta életre a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az ennek nyomán megalakult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egyazon magánegyetemi hálózatban működő PKE létrejöttében és fenntartásában meghatározó szerepet játszott és vállal Magyarország, amelynek a folyamatos költségvetési támogatása biztosítja ennek az egyetemi rendszernek a létét és fejlődését – olvasható a dokumentumban. Az aláírók emlékeztettek: a PKE felsorolt három szakja 2004 júniusában nyerte el az Országos Akkreditációs Tanács szakmai elismertetését, ami lehetővé tette az intézmény törvény általi akkreditációját. Ez azonban több mint négy évet váratott magára.,,Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán »ügyrendi«, hanem elsősorban politikai okai voltak” – állapították meg a nyilatkozók, akik szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. Az elért eredmények tehát az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek gyümölcsei. /Élni a lehetőségekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2009. június 9.

Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./

2009. június 11.

Budapesti kormányzati illetékesek rosszallóan, a kolozsvári BBTE magyar tanszékeinek vezetői megütközve fogadták azt a hírt, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar irodalom és nyelv szakot készül beindítani. A kolozsváriak bevallják, hogy intézményi konkurenciáról is szó van, de a szakmai képzést is féltik. Horváth Gizella, a PKE rektora nem kívánt reagálni a kolozsvári tanszékvezetők felvetéseire. „A magyar kormány nem finanszírozza a magyar tanszék beindítását Nagyváradon” –jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. /Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda, Totka László: Öngyilkos kettőzés? A kolozsvári BBTE mellett a nagyváradi PKE-n is indulna magyartanár-képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2009. október 5.

A román–magyar közös kormányülés napirendjén szerepelhet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami támogatásának kérdése – közölte a felsőoktatási intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az egyetem elnöke. Elmondta, hogy a magyar államtól a kormányváltozást követően kérni fogják: a tanintézet egy összegben kapja meg az elmúlt hét évben elmaradt támogatást, ez ugyanis lehetővé tenné a további fejlesztéseket. Az új tanévben 384 diák jelentkezett az egyetemre, tíz százalékkal több, mint tavaly – számolt be Horváth Gizella, a nemrég akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A bölcsészkarra 200-nál, a közgazdasági karra 150-nél többen jelentkeztek, a művészeti karon mintegy 30 hallgató van. Idén három mesteri képzést indítottak, Európai szociálpolitikák, Filozófia és művészet a nyilvános térben, valamint Többnyelvűség és multikulturalitás címmel, ezekre 62-en jelentkeztek, a hallgatók egyharmada térítésmentes helyen tanul. Az akkreditálási folyamat lezárását kész pályázatokkal várták, közölte János-Szatmári Szabolcs egyetemi kancellár. Hermán M. János, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézet vezetője a felsőoktatási intézménnyel való jó együttműködést hangsúlyozta. /Fried Noémi Lujza: Tízéves a váradi PKE. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2009. november 11.

Együttműködési szerződést írt alá a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem a helyi önkormányzattal. Az egyetem hallgatói különböző projektekben segíthetik a várost, az önkormányzat pedig a középiskolás tanulókkal együtt díjazná a legügyesebb egyetemistákat. Az együttműködési keretszerződés alapján a felsőoktatási intézmény mindhárom kara számára találtak is feladatot a városháza illetékesei. A bölcsészettudományi és a közgazdaság-tudományi kar segít a jövőben a városfejlesztési stratégiák kidolgozásában, a művészeti kar hallgatói pedig beleszólást nyernek a városi kulturális rendezvények szervezésébe. A társadalomtudományi tanszék diákjai a város szociális térképének elkészítésében segíthetnek. A keretszerződést Horváth Gizella, az egyetem rektora a város alpolgármesterével, Biró Rozáliával közösen dolgozta ki. A Partiumi Keresztény Egyetemen november 10-én zajlott a rektorválasztás, a vezetői munkát ezentúl János-Szatmári Szabolcs korábbi egyetemi kancellár látja el. János-Szatmári volt egyébként az egyetlen jelölt, aki megpályázta a rektori tisztséget. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: hallgatók a városért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998