udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Gyöngyvér

1999. június 3.

Pár hónap leforgása alatt immár másodszor jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt Horváth Gyöngyvér grafikusművész, kiállítása Kolozsváron látható. /(németh): Pillangószárnyakon. Horváth Gyöngyvér kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1999. augusztus 10.

Inaktelkén Bálint Ferenc református lelkipásztor és felesége, Erzsébet évek óta küszködnek, hogy összegyűjtsék a vidékre jellemző munkaeszközöket, népviseletet, varrottasokat, szőtteseket. Gazdag gyűjteményük pillanatnyilag a parókia garázsában van. Nemrég sikerült megvennie az egyháznak egy 28 áras területet, egy öreg házzal. Ezt szeretnék múzeumnak berendezni. A tiszteletes elmondta, hogy 1993-ban svájci segítséggel sikerült felépíteniük gyülekezeti termüket. A lelkész megtanulta a bútorfestést is. /Horváth Gyöngyvér: A lelkész bútort fest és kórust vezet. Látogatás az inaktelki múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

1999. november 25.

A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2000. február 3.

Alexandru Farcas, a kolozsvári zeneakadémia rektora rendhagyó sajtótájékoztatóján felolvasta a parlament tanügyi bizottságához intézett beadványát. A rektor ismertette nehéz helyzetüket: a zenekadémia tanárai október óta nem kapták meg fizetésüket, vagy csak annak nagyon kis részét kapták kézhez. A rektor bízik abban, hogy sikerül kialakítani a zenei intézmények társadalmi védettségét. /Horváth Gyöngyvér: Anyagi gondok a Gh. Dima Zeneakadémián. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2000. április 1.

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2000. július 11.

Inaktelkén a háromnapos rendezvénysorozat /júl. 7-9/ a IV. Református Világtalálkozó, a millenniumi rendezvények és a hagyományteremtő Kalotaszegi Napok keretébe illeszkedett. Az első nap istentisztelettel kezdődött, majd bemutatták Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasok világából című, 1896-ban megjelent kötetének hasonmás kiadását. A kötetet Beke György író méltatta, megemlékezve Kalotaszeg nagyasszonyának áldozatos munkásságáról. Júl. 8-án Balogh Ferenc, Gazda Klára és Mezei Elemér a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai tartottak előadást Kalotaszeg történelméről, népi építészetéről, népviseletéről, néphagyományairól, népességviszonyairól. Megnyitották a tájházat, mely Bálint Erzsébet tiszteletes asszony áldozatos gyűjtőmunkájának köszönhető. Júl. 9-én, vasárnap a református világtalálkozó ünnepi istentiszteletére került sor. /Horváth Gyöngyvér: Inaktelki találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2000. július 15.

Inaktelke szinte teljesen magyar település. A faluban még őrzik a festett bútorokat és a kalotaszegi ruhákat. Az elmúlt héten háromnapos rendezvényt tartottak. Bálint Ferenc inaktelki lelkipásztor immár második alkalommal gyűjtötte össze a falu lakóit és a magyarországi testvérgyülekezeteket. Nagy esemény volt a tájház felavatása. A külföldi vendégeket a falubeliek szállásolták el. Az első ilyen jellegű találkozót 1996-ban rendezték meg. Bálint Erzsébet asszonynak végre teljesült az álma: júl. 7-én felavatták az inaktelki tájházat, melynek anyagát több évi áldozatos munkával gyűjtötte össze. /Horváth Gyöngyvér: Az ünneplőbe öltözött Inaktelke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2000. szeptember 18.

Szept. 18-án Kolozsváron a hídelvi református templomban kezdődött meg az Erzsébet út 59. szám alatt megnyíló missziós ház avatóünnepsége, mely elsősorban az utcagyerekek problémáját próbálja felkarolni és számukra szegénykonyhát fog működtetni. A missziós program felekezeti és nemzetiségi hovatartozás nélkül fogja segíteni az utcagyerekeket. Dr. Molnár János professzor megköszönte a külföldiek és hazaiak hozzájárulását. Az Erdélyi Református Nőszövetség (ERN), amelynek elnöke Molnár Jánosné, a zsoboki református egyházközség tiszteletese, kezdeményezte, hogy Kolozsváron szükség van egy házra az utcagyerek-misszió céljára. A program beindításával még várni kell egynéhány hónapot, mivel a berendezés hiányos, és emiatt az egészségügy nem adhat működési engedélyt. - A ház az AKSZA nevet kapta, melynek magyar megfelelője: felékesített. /Horváth Gyöngyvér: A szeretet lelkével történő cselekedetek. Református otthon utcagyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2000. október 2.

Szept. 30-án Kolozsváron, az unitárius püspökség dísztermében bemutatták az egyház gondozásában megjelent A szent szabadság oltalmában - Erdélyi unitáriusok 1848-1849-ben című tanulmánykötetetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette: 50 esztendő óta ez az első alkalom, hogy az erdélyi unitárius egyház könyvbemutatóval jelentkezik. A könyv közös munka gyümölcse. Dr. Gaal György, a könyv szerkesztője beszélt a kötetről: kétévi munka eredménye ez a könyv. /Horváth Gyöngyvér: Rendkívüli unitárius könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2000. november 18.

Nov. 16-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában bemutatták az 1982-től megjelent 9 Ellenpontok szamizdat kiadványait összefogó kötetet, amely a Pro-Print Kiadó és a Teleki László Intézet közös programja keretében jelent meg. Bárdi Nándor budapesti történész, vette fel a kapcsolatot a kiadványok szerzőivel. Nem mindenben értett egyet velük, de végül e kapcsolat vezetett a kötet megjelenéséhez. Tóth Károly a nyolcvanas évekről beszélt, áldozatvállalásukról, hiszen feleségével sokszorosították a kéziratokat. Szőcs Géza 18 évvel ezelőtti lebukását, illetve a folyamodványaival kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. A kilenc számban olyan értékek gyűltek össze, melyet büszkén vállalhatnak a szerzők - mondotta. /Horváth Gyöngyvér: Ellenpontok 1982. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2001. március 8.

A kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, mely a Homo Ludens Alapítvány égisze alatt működik, febr. 16-26. között Svájcban vendégszerepelt. Vincze László társulatvezető elmondta, hogy az ottani Wanderbühne Dr. Eisenbarth társulat és az ő társulatunk között létrejött cserekapcsolat eredménye volt ez a kiszállás. A svájci utat egy bécsi és egy magyarországi fellépés előzte meg. A Csillagszemű juhász szerepelt műsorukon. /Horváth Gyöngyvér: Sikeres turné. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2001. március 12.

A nagyenyedi nemzetközi képzőművészeti festőtábor tavaly volt ötéves. Bukarestben, a Román Irodalmi Múzeum galériájában nyílt meg képzőművészeti tárlatuk. A kiállításon 21 ország művésze 51 alkotással képviselte magát. A kiállítás szervezője a Nagyenyedi Inter-Art Alapítvány volt, melynek elnöke, Balog István most azon fáradozik, hogy a Bukarestben bemutatott munkákat Indiába is vigye. /Horváth Gyöngyvér: Bukaresti kiállításon öt év alkotómunkája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2001. április 19.

Balog István, a nagyenyedi Nemzetközi Alkotó Tábor szervezője, nemrég tért haza Indiából, ahova tíz erdélyi képzőművész (Kőmíves Andor, Munteanu Marcel, Horváth Gyöngyvér, Horváth Attila, Ilie Adriana, Luga Alexandru, Kléh Gyöngyvér, Fülöp Mária, Fleiss Dorohea, Balog István) 30 munkáját vitte el kiállításra. Elmesélte, hogy a tavalyi tábor egyik résztvevője volt Chiru Chakravarty indiai festőművész, aki közbenjárt, ennek eredményeként megérkezett a hivatalos meghívó Bombay-be. Balog István egyben az Inter-Art alapítvány elnöke, és egyik fő céljuk az ilyen jellegű rendezvények támogatása és szervezése.- Idén októberben megszervezik Nagyenyeden az indiai képzőművészek csoportos kiállítását. /Horváth Gyöngyvér: Erdélyi képzőművészek kiállítása Indiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2001. június 8.

Jún. 6-án a szenátus és a képviselőház kulturális bizottságai nem fogadták el a Román Televízió 2000. évi jelentését, jóllehet az elmúlt évben a televíziós társaságnak sikerült megszabadulnia adósságaitól, sőt, nyereségessé vált. Az RTV jelentése ellen 20-an, mellette 4-en (az RMDSZ képviselői) szavaztak. Amennyiben a parlament is jóváhagyja a döntést, az RTV hivatalban levő vezetőségi tanácsát fel lehet oszlatni. - 1998-ig a közszolgálati adó élén rendszerint olyan vezetők álltak, akiket az éppen hatalmon levő párt nevezett ki. Három évvel ezelőtt végre demokratikus úton választották meg a vezetőséget. Gálfalvi Zsolt, az RTV vezető tanácsának tagja szerint a szavazás kimondottan politikai jellegű volt és arra irányult, hogy a parlamentben többséget alkotó RTDP és nem utolsósorban a Nagy-Románia Párt tehesse rá kezét a televízió vezető tisztségeire. Nem kell túlzott képzelőerő ahhoz, hogy milyen intézkedésekre lehet számítani akkor, ha a döntéseket a Nagy-Románia Párt képviselői hozzák. /Horváth Gyöngyvér: Új összetételű vezetőtanácsot akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2001. június 23.

Jún. 16-20. között rendezték meg Sikondán (Magyarország) 120 határon túli és 80 magyarországi diák és ifjúsági lapszerkesztő részvételével a kárpát-medencei gyermektalálkozót, melyet a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúság Közalapítvány szervezett. A rendezvény lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, a határon túli magyar nyelvű ifjúsági kiadványok tartalmi, szerkesztési problémáinak megbeszélésére. Az erdélyi kiadókat a kolozsvári Napsugár és Szivárvány részéről Zsigmond Emese, a Tinivár Kiadó részéről dr. Bartha Zoltán, a nagyváradi Szemfüles részéről Molnár Anikó, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány részéről Náznán Olga, a sepsiszentgyörgyi Cimbora részéről Farkas Ágnes képviselte. A vajdasági Jópajtás, a horvátországi Barkóca, a burgerlandi Hírhozó, valamint a magyarországi Szivárvány és Hetedhéthatár diákolvasóinak és szerkesztőinek együttléte hasznos volt. /Horváth Gyöngyvér: Nemzetközi gyermektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. szeptember 19.

Szept. 13-án kezdődött és 23-ig tart az immár hagyományos Pécsi Napok fesztivál. A kolozsvári Kuckó Játszóház irányítói harmadik alkalommal vettek részt a pécsi Szivárvány Gyermekház által szervezett programban. A munkasátor oldalait kalotaszegi varrottasok díszítették, Csoltkó Anna-Mária kis méretű kézimunkákon mutatta be és tanította meg az érdeklődőknek az írásos hímzést, az elkezdett munkadarabokat a gyermekek hazavihették, hogy otthon tovább gyakorolják a tanultakat. /Horváth Gyöngyvér: Szivárvány-Kuckó kézműves játszóház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2001. október 30.

Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. január 25.

Jan. 23-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban megnyitották azt a képzőművészeti tárlatot, amelyet az üzlet kirakatában a Világhírnév internetes hetilap munkatársainak (Soó Zöld Margit, Forró Ágnes, Lészai-Bordy Margit, Horváth Gyöngyvér, Orbán István, Essig Klára, Essig József és Jánosi Andrea) alkotásaiból állítottak ki. A 35. megjelenésénél tartó Világhírnév (www.vilaghirnev.ro) főszerkesztője, Szabó Csaba, elmondta: fórumul szolgálnak azoknak a tollforgatóknak, képzőművészeknek, akik műveiket az egész nagyvilágnak meg kívánják mutatni. Németh Júlia műkritikus premiernek nevezte a kirakat-tárlatot, amely jól ismert művészek alkotásai révén a könyv jegyében, eredeti ötletből született meg. /Ö. I. B.: Rendhagyó kirakat-tárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2003. december 4.

A nagyenyedi Balog István nyolcadik éve fáradhatatlan szervezője Nagyenyeden az augusztusban zajló nemzetközi alkotótábornak. Grafikáiból és festményeiből nov. 30-án nyílott kiállítás a Kairói Nemzetközi Kulturális Központban az ottani román nagykövetség támogatásával, december 1-jén pedig a Bombay Artist Centre-ben nyitották meg tárlatát. /Horváth Gyöngyvér: Határtalan nagyenyedi képzőművészet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2004. június 14.

Jún. 12-én Kolozsváron a Református Kollégium visszanyert épületében ünnepélyesen átadták rendeltetésének a felavatott dísztermet. Ez alkalommal neves erdélyi magyar képzőművészek felajánlásaiból jótékonysági célú képzőművészeti kiállítás és vásár nyílt, melynek bevételét az iskola további felújítására fordítják. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a kollégium közös szervezésében 65 munka került közönség elé mai vagy már elhunyt művészektől. Neves művészek /Soó Zöld Margit, Incze János Dés, Fodor-Nagy Júlia, Ferenczy Júlia, Essig Klára, Starmüller Géza, Károlyi Zöld Gyöngyi, Székely Géza, Kancsura István, Takács Gábor, Orbán István, Horváth Gyöngyvér, Essig József, ifj. Starmüller Géza stb./ munkái láthatók. Székely Árpád igazgató elmondta, külön öröm hogy a tárlatra Erdély minden tájáról érkezett felajánlás. /Felavatták a Református Kollégium dísztermét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2004. augusztus 26.

Horváth Gyöngyvér és László állította ki Nagyenyeden, az Inter-Art Galériában alkotásait. Horváth Gyöngyvér önmagáról elmondta: 1977-ben végzett a kolozsvári képzőművészeti akadémián, grafika szakon, és azóta majdnem folyamatosan részt vesz Kolozsvár művészeti életében – egyrészt mint kiállító, de főleg mint könyvek, folyóiratok illusztrátora. Elmondta, hogy a nagyenyedi tábort szereti a legjobban, ahol közös alkotómunka folyik. Horváth Gyöngyvérnek Nagyenyeden ez az első egyéni kiállítása. /Stílus-expresszivitás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2004. december 22.

A Szabadság napilap elmúlt 15 éve alatt a szerkesztőség többen tagja meghalt, így Bazsó Zsigmond, Krizsán Zoltán, Nagy Károly, Okos György és Pálfi Mircea, akik a rendszerváltás utáni években még aktív tagjai voltak a lapnak. Sok olyan kolléga van, aki innen ment nyugdíjba, vagy más lapoknál keresett magának munkahelyet, többen Magyarországra telepedtek át. Gál Mária, Dózsa Sándor, Horváth Gyöngyvér, Kiss János, Krajnik-Nagy Károly, László Ferenc, Lokodi András, Nits Árpád, Nits Ilonka, Orbán Ferenc, Ördög Béla, Pillich László, Szabó Piroska, Székely Raymond és Turós Jakab László hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak a Szabadság belső munkatársaiként. /Makkay József: Munkatársaink voltak... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2005. szeptember 10.

Szeptember elsején megnyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban Horváth Sz. Gyöngyvér, kolozsvári grafikusnő tárlata. Széles Horváth Gyöngyvér műfaji palettája, erre az alkalomra csak kollográfiáiból és vegyes technikával készült tájsorozatából válogatott. Az ódon utcarészletek, a régi házak és tartozékaik ihlették képeit. /N. M. K.: Tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2006. március 3.

Horváth Gyöngyvér kolozsvári grafikusművész, alkotásaiból nyílt eladással egybekötött kiállítás Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. /Grafikai tárlat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 3./

2006. május 13.

A nagybányai művésztelep és festőiskola megalakulásának 110. évfordulója újabb alkalom az emlékezésre. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága nemzetközi kiállítással köszöntötte az évfordulót: a Teleki Magyar Házban május 6-án megnyílt Tavaszi tárlaton a kortárs nagybányai művészek alkotásai mellett magyarországi művészek, továbbá a nagyváradi Vassy Erzsébet, a csíkszeredai Gothárd Veronika valamint a kolozsvári Gally Katalin és Horváth Gyöngyvér festményei és grafikái is láthatók. /(n): Nagybánya – múlt és jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2007. július 14.

Megnyitotta kapuit a II. Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábor Nagyenyeden július 10-én, négy ország 20 ifjú képzőművész-jelöltjével. Balog István a táborvezető-szervező. Az ifjú művészeket Horváth Gyöngyvér grafikus (Kolozsvár), valamint Juga Alexandru (Nagyenyed) segíti. /Horváth László: Nagyenyed. Zajlik a II. Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2007. július 14.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában látható Horváth Gyöngyvér grafikai tárlata. A művész kerek harminc éve, 1977-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát és első, 1979-es, Korunk galériabeli bemutatkozása óta jónéhány kiállításon túl van. Vegyes technikával készültek alkotásai. A tárlat másik vonulatát a kollográfiák képezik. /Németh Júlia: Ellentétes hangulatok, fehér csend és Klimt csókja. Horváth Gyöngyvér grafikai tárlata a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2008. február 14.

A reneszánsz év jegyében nyitották meg február 12-én Kolozsváron a Művészeti Múzeumban azt a kiállítást, amely egyben a tizenhatodik alkalommal sorra kerülő Mátyás Napok – Dies Mathiae Corvini rendezvénysorozatának nyitórendezvénye is volt. A Studioart – Reményik Sándor Alapítvány és az Amaryllis Egyesület által szervezett kiállítás már a nevében is – Vivat Rex – hordozza a tárlat tematikáját, a kiállító művészek (Fazakas Tibor, Horváth Gyöngyvér, Essig Klára, Takács Gábor, Bordy Margit, Tompos-Opra Ágota, Veresspál) Mátyás királlyal, illetve Vajdahunyad várával kapcsolatos munkái kaptak helyet. /Köllő Katalin: Kiállítás a reneszánsz év jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2009. január 10.

Németh Júlia műkritikus több évtizede figyelemmel kíséri a Kolozs megyei tárlatokat. Az éves termést bemutató mostani minden eddigit felülmúl, bizonyítva: Kolozsvár megtartotta nagy mestereinek köszönhető hírnevét, művészeti központ jellegét. A Szentegyház utcai galéria elvesztésével néhány művész, többek között Feszt László munkái idén hiányoznak. A tárlaton látható többek között Gally Katalinnak a kultikus népi faragóművészetből ihletődött munkája, Tosa Szilágyi Katalin látványos kompozíciója, Kováts Ildikó angyala, Kocsis Edit és Lini Enikő festménye, ifj. Starmüller Géza modern Piramisa. Felházi Ágnes Szubjektív táj című festménye egyfajta vallomás is. Sipos László kakasa különleges alkotás, a művész számtalan variációban megfestett szárnyasáról van szó. Szarkasztikusabb hangvétel jellemzi Kőmíves Andor alkotását, Gedeon Zoltán hangulatainak világával lep meg, Nagy Endre míves színvilágával. Ugyanígy színgazdag Dobribán Emil, Tompos Opra Ágota és Lukács Éva. A szobrász Kolozsi Tibor minden évre tartogat egy-egy meglepetést, Visszhang című bronzszobra ezt igazolja. Lőrincz Lehel szintén bronzba fogalmazza művészi elképzeléseit. Különleges hangvételű munka Gergely Zoltán Királyfeje. A grafika, kerámia és textil részleg hasonlóképpen gazdag, így Soó Zöld Margit munkája, Horváth Gyöngyvér a kollográfia műfajában csillogtatta meg tehetségét, míg Székely Géza rézkarcban jeleskedett. Táj a tájban megoldással készült Bordy Margit újszerű táj-képe, a szokásosan biztos teljesítményt nyújtotta Valovits László. Száz művész száznyolcvan alkotása tekinthető meg a hagyományos seregszemlén. /Németh Júlia: Képzőművészeti szalon a minőség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2009. szeptember 5.

Augusztusban 14. alkalommal rendezték meg a nagyenyedi alkotótábort, 15 ország 35 művésze volt jelen. A táborban Hollósy Katalin tűzzománc és Szabán György keramikus művész rajzkészségét, illetve festői tudását csillogtatta meg. Balog István táborszervező álma az volt, hogy egy jó sokszorosító grafikaműhelyt is létesítsen. Ma már tízen használják a műhelyt, amit a kolozsvári Horváth Gyöngyvér vezet. /Horváth László: XIV. Nagyenyedi Inter-Art Nemzetközi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998