udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth József

1992. február 12.

A választásokon Bukarest után a legtöbb külföldi megfigyelő Marosvásárhelyen járt, tapasztalataik nem minden esetben kedvezőek. Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos és dr. Horváth József magyarországi parlamenti képviselő ? mindketten hivatalos nemzetközi megfigyelők ? felháborodottan számoltak be a sajtó képviselőinek arról, hogy a 10-es választási körzetbe alig kaptak bebocsátást, s miután ez mégis megtörtént, azt mondták nekik, hogy "üljenek a sarokba és ne pofázzanak". Arról érdeklődtek, miért nem tartják be a törvény erre vonatkozó 60. cikkelyét, ugyanis ottjártukkor össze-vissza hevertek az asztalon a még nem érvényesített, fel nem használt szavazólapok. Hasonlóan mostoha bánásmódban részesült Sandra Coliva asszony, az amerikai Republikánus Intézet képviselője. A 64-es körzetbe Csapody Miklóst, a magyar parlament külügyi bizottságának tagját Borz Partenie elnök be sem engedte. Rendellenességek több helyen voltak. Gernyeszegen 250 katona szavazott, annak ellenére, hogy az ottani egység száma a félszázat alig haladja meg. /Bögözi Attila: Az urnák árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

1999. október 22.

Sarmaság első írásos említése 1355-ből való. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 4933 lakosából 3583 református, 918 ortodox, 264 római katolikus, 120 baptista felekezetű. Horváth József tanár írta meg Sarmaság kismonográfiáját. - Sarmaságon október 17-én tartották a község címer- és zászlóavató ünnepségét. /A címer- és zászlótervező Pécsi L. Dániel (Budapest)/. Három lelkész - a református, az ortodox és a római katolikus - áldotta meg, szentelte fel a község zászlaját a templomban, hogy azt követően százak vonuljanak végig az utcán a polgármesteri hivatal elé, ahol Balogh Zoltán polgármester román és magyar nyelvű köszöntőjét követően került sor a zászlófelvonásra. Sarmaságon megnyílt Katona Gyula fafaragásainak és Suba András ötvösmunkáinak /helybeliek művészek/ kiállítása. /Sarmasági jelképek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2000. szeptember 2.

Aug. 7. és 21. között Horvátországban és Magyarországon vendégszerepelt a kolozsvári magyar opera. Magyarországon Esztergomban, Nyíregyházán és Budapesten léptek fel. A vendégjátékról Simon Gábor igazgató, Hary Béla karmester és Horváth József karigazgató számolt be. Esztergomban Erkel István király operáját mutatták be, Budapesten és Budakeszin templomi koncerten lépett fel a társulat. /Hintós Diana: Újra külföldön szerepelt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2003. november 7.

Kiss Kornél Iván a nagybányai színjátszásról írt, megjelenés előtt álló kötetéből közölt részletet a hetilap. A kommunista rendszerek több mint százmilliós emberveszteséget okoztak, amire nem volt példa a világtörténelemben. Az ötvenes években Nagybánya tartományi székhely volt. A tartományi párt és államvezetésben volt többek között Uglár József, Lőw Pál, Horváth József, Uglár Vilmos, Suta László. Közülük többen nem vallották magukat magyarnak, de magyar kultúrkörben nevelkedtek. Részben nekik volt köszönhető, hogy azokban az időkben, a diktatúra lehetőségeihez mérten, virágzott a magyar művelődési élet. Abban az időben Nagybányán hat magyar általános iskola és egy középiskola működött. Ezen kívül két szakközépiskolának voltak magyar tagozatai. 1953-ban a kolozsvári Szentgyörgyi István Színiakadémián egy kiváló tehetségeket ígérő évfolyam 18 tagja kapott oklevelet. Az összeforrott fiatal közösség egyik színházhoz sem akart elszegődni, hanem együttmaradva, új színház létrehozása mellett döntött. Együtt Nagybányára jöttek, így jött létre a nagybányai magyar színházi tagozat. Ez a színház három évig működött Nagybányán, amikor áthelyezték a színházat Szatmárnémetibe. /Kiss Kornél Iván: Elvinni a szót... A hatalom szorításában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 7./

2004. május 3.

Idén 21 tehetséges fiatal képzőművész, író, zenész és színész részesült egy esztendőre szóló ösztöndíjban a Communitas Alapítvány jóvoltából. Az egy esztendeig havi 4 millió lejes juttatást jelentő ösztöndíj kitüntetettjei: Balázs Imre József, Demény Péter, Farkas Welman Éva, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Zsidó Ferenc, Jakab Noémi, Karácsonyi Sándor Áron, Kiss Iringó Márta, Léstyán Csaba, Pokorny Attila, Barabás Olga, Molnár Levente, Péter Hilda, Tompa Klára, Zayzon Zsolt, Béres Melinda, Horváth József, Lászlóffy Zsolt, valamint a Schola Gregoriana Monostoriensis és a Tiberius vonósnégyes. A díjkiosztó ünnepségre ápr. 30-án, Marosvásárhelyen került sor. – Az erdélyi magyarság szerves része a nemzetnek, de ugyanakkor külön lélek is, amely ha szabadságot kap "tud tenni csuda dolgokat" – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az ösztöndíjainak ünnepélyes átadásakor. Markó úgy értékelte, a Communitas Alapítvány a magyarság önállóságra való törekvésének az egyik lehetséges kerete. Az alapítvány egy része az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka támogatására szolgál, másik jelentős része, nyilvános pályázatok révén, a művelődési élet, oktatás, ifjúsági mozgalom valamint a fiatal művészek megsegítését célozza. A Communitas nyújtotta keret nagyságrendben az idén már megközelíti, jövőben pedig el fogja érni azt, amennyi az Illyés Alapítványban az erdélyi magyarság rendelkezésére áll. Az ünnepség részeként tárlatnyitóra is sor került. A Communitas Alapítvány három tavalyi díjazottja, Ferencz S. Apor, Nemes Kovács Ernő és Wilhelem József Hunor képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás. /Alkotni a szülőföldön érdemes. 21 alkotói ösztöndíjat adott át a Communitas Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 14.

Szilágysomlyón és Zilahon Szilágyság-kutatásnak szentelt tudományos ülésszakot tartottak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Zilah és vidéke fiókszervezete, a Báthory István Alapítvány, a Pro Zilah Egyesület, a somlyói EMKE és a Hepehupa művelődési folyóirat szervezésében. A fő előadó dr. Egyed Ákos akadémikus volt, aki az EME-alapító Mikó Imre tevékenységét méltatta. Mikó Imre születésének idén szeptemberben lesz a 200. évfordulója, ezért a 2005-ös esztendőt Mikó-évnek nyilvánították. Horváth József, a sarmasági középiskola történelemtanára Kemény Jánosra, az emlékíró erdélyi fejedelemre emlékezve a Sarmaság 850 éves történetét vázolta. Bejelentette, hogy a közösség mellszobrot szándékozik állítani a fejedelemnek. Varga Réka egyetemi hallgató idős Wesselényi Miklós színházkoncepcióját mutatta be, Oláh Miklós krasznai tanár a 800 éves Kraszna helytörténetét összefoglaló dolgozatát olvasta fel, Kiss Zoltán szilágypaniti tanár a krasznai, magyarkeceli és a szilágysomlyói református egyházközségek vagyonfosztásáról beszélt, Joikits Attila szilágysomlyói helytörténész a város Trianon utáni történelmét foglalta össze, Fejér László a földvári haláltábor szilágysági túlélőinek vallomásait ismertette, dr. Széman Péter orvos pedig a 20. századi Erdély és Szilágyság demográfiai változásait mutatta be. Az ülésszak végén az EME Zilah és vidéke fiókszervezete Petri Mór-díjat adományozott dr. Egyed Ákosnak és Major Miklós szilágynagyfalui néprajzkutatónak, aki több tudományos munka társszerzője, illetve monográfiák írója. /Fejér László: A Szilágyság-kutatás napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2007. január 5.

Több mint harminc év után először lép fel a Kolozsvári Magyar Opera a város román operaházában, a Kolozsvári Nemzeti Operában, Bartók Béla két színpadi művét, a Fából faragott királyfi című táncjátékot és A kékszakállú herceg vára című operát adják elő január 7-én. A két társulat természetesen eddig is folyamatosan együttműködött, az énekesek, karmesterek vendégszereplése révén – Hary Bélát, Horváth Józsefet jól ismeri a román opera közönsége –, azonban vendégjátékra csak a hetvenes években volt példa. /Rostás-Péter Emese: Bartók-művek a Bocskai téri színházban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. május 17.

Giuseppe Verdi Traviata című operáját mutatja be a kolozsvári Magyar Opera május 17-én, Gy. Tatár Éva rendezésében, vezényel Horváth József. /Márton Éva: Szerelem és balítélet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2007. szeptember 11.

A Kolozsvári Magyar Opera új évadjának programját Simon Gábor igazgató és Szép Gyula aligazgató ismertette. Az évadnyitó előadás szeptember 23-án lesz Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. művével, vezényel Incze G. Katalin. Szeptember 27-én Verdi Rigolettóját tűzték műsorra, Horváth József vezényletével. Október 7-én lesz a tavalyi Bartók-napok elmaradt „adóssága”, A csodálatos mandarin bemutatója, vezényel Jankó Zsolt. A táncjátékesten A fából faragott királyfival együtt mutatják be a darabot. Október 11-én G. Puccini Bohémélet c. darabját láthatja a közönség, a budapesti Operaház vendégművészeinek fellépésével, vezényel Selmeczi György. Októberben még a Marica grófnő, A bajadér és a Csárdáskirálynő kerül műsorra, továbbá Operettgálára várják a közönséget, valamint tudományos ülésszak lesz. /F. I. : Készen áll az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2008. január 8.

Fogyatékkal élő gyerekek megsegítésére szervezett jótékonysági hangversenyt Marosvásárhelyen a kolozsvári Classica szimfonikus zenekar. A tagjai között marosvásárhelyi diákokat is számon tartó zenekar újévi koncerttel, közkedvelt klasszikus zeneszerzők műveivel szórakoztatta a közönséget. A Classica szimfonikus zenekart 2006-ban Catinean Adelin, Dániel Zsolt László, Dimén Szabolcs, Makkay János és Moldován Róbert Sándor alapította Horváth József karmester vezetésével. A zenekar fejlesztésében, tevékenységének koordinálásában részt vállalt Csákány Csilla muzikológus, Petre Sbarcea karmester, Angi István professzor, valamint Márkos Albert és Béres Melinda hegedűművész. . /Antal Erika: „Segítettek, hogy segíthessünk” = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2008. január 15.

Kiemelkedő zenei esemény zajlott január 6-án Marosvásárhelyen. A Classica szimfonikus zenekar tartott operagálát a Nemzeti Színház nagytermében, a bevételt a mezőcsávási gyermekotthonok támogatására ajánlották fel. A Classica Zenekar Egyesület 2006 januárjában jött létre olyan lelkes zenészekkel, mint Dániel Zsolt-László, Dimény Szabolcs, Makkay János, Moldován Róbert-Sándor. Horváth József vezetésével működik, aki jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera karmestere. A Classica zenekar az első erdélyi magán szimfonikus zenekarok közé tartozik a csíki és a szebeni kamarazenekarok mellett. /Orbán Piroska muzikológus, zenetanárnő: Jótékonysági operagála. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

2008. december 20.

A kolozsvári Magyar Opera önálló létezésének 60. évfordulója alkalmából rendezett operagálát, telt házzal. A nézőket Simon Gábor, az operaház igazgatója köszöntötte. A gálaest első felét élőben közvetítette a Kolozsvári Rádió. Három felvonás, három karmester: Hary Béla, Horváth József és Kulcsár Szabolcs dirigált operettekből részleteket. Marton Melinda is fellépett, végül közös dalolás zárta az operagálát, mindenki fennhangon énekelte, hogy „Szép város Kolozsvár”. /Csákány Csilla: Hatvanadik évfordulóját ünnepelte a Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. január 26.

Az emlékíróként, sőt zsoltárfordítóként is ismert Kemény János (rövid ideig Erdély fejedelme) nem sokat tartózkodott sarmasági birtokán, mégis igazi kultusza van a szilágysági nagyközségben. A hét végén emlékeztek meg a róla elnevezett kúriában az 1662 januárjában, a nagyszőlősi csatában bekövetkezett halálának évfordulójáról. Az ünnepségen Horváth József, a líceum történelemtanára méltatta Kemény János életpályáját. /S. L. : Kemény-kultusz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2009. március 26.

Prokofjev Hamupipőke című balettjének felújított változatát március 29-én mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera balettkara, Áment István koreográfiája alapján. Közreműködik az opera balett- és zenekara, Horváth József karmester zenei vezetésével. /Turánitz J. Lajos: Felújított Hamupipőke a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998