udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Réka

1993. május 20.

Ünnepség keretében leleplezte Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében Lázár Irén igazgató és Czirják Árpád kanonok Márton Áron nagyméretű gipszszobrát, Kún György alkotását, aki a szobrot az iskolának ajándékozta. Jakab Gábor. A Keresztény Szó /Kolozsvár/ főszerkesztője mondott beszédet. Péterfalvy András, a brüsszeli Nemzetközi Báthory István Alapítvány kuratóriumának tagja jelen volt a szoboravatáson, beszédében három lényeges vonást emelt ki, amely összekapcsolja Venczel Józsefet és Márton Áront: történelmiség, kompetencia és sajátos transzilvanizmusuk. /Horváth Réka: Márton Áron szobra Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2001. december 13.

A székelyudvarhelyi SZ-MADISZ szervezésében, illetve a Communitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa támogatásával novemberben indult az "Udvarhelyszék jövőjéért" önkormányzati képzés. A két éves program során a résztvevők, a negyedévente sorra kerülő előadássorozatokon kapnak megfelelő képzést különböző, az önkormányzatokat érintő témakörökben. A következő képzési időszak dec. 15-16-án lesz, Parajdon. Előadást tart Benedek Árpád Csaba képviselőházi tanácsos a Román Szociális Fejlesztési Alap támogatási rendszeréről; Kovács Péter a különböző előadási technikákról, Porcsalmi Bálint a kampányszervezés módszereit ismerteti, Horváth Réka az EU támogatási politikájáról tart előadást. /Udvarhelyszék Jövőjéért - önkormányzati képzés. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 13./

2005. július 5.

Szakmai műhelytanácskozásra került sor a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Hidvégi Mikó Imre Alapítvány közös szervezésében Kolozsváron. Témája: A magyarországi támogatáspolitika jelene és jövője az Európai Unión belül és kívül, Románia – erdélyi magyarság. Salat Levente (BBTE) emlékeztetett a magyar alkotmányra, miszerint Magyarország felelősséget érez az utódállamok magyarsága iránt. E téren a kedvezménytörvény volt az egyik próbálkozás, azonban megvalósításai elmaradtak a várakozásoktól. Nagy kérdés, hogyan lehet EU-konformmá tenni a támogatáspolitikát. Mindenekelőtt le kell választani a politikai klientúra kényszerpályájáról. Salat Levente arról a dilemmájáról is szólt, hogy a támogatáspolitikában mi a cél tulajdonképpen. Szerinte egy olyan identitás-szerkezetet erősítenek meg, amely lehetetlenné tesz a romániai magyarság hatékony integrálódását a romániai politikai közösségbe, a román társadalomba. Szerinte a magyar identitás erősítésével az önámításnak az a formája, melyet a támogatáspolitika fenntart, a meg nem hirdetett kiürítésnek a stratégiája. Kiss Dénes A magyarországi támogatások számokban című előadásában, amely az MTA kutatási eredményét ismertette, a romániai magyar kulturális intézményrendszerrel, a nonprofit szervezetekkel foglalkozott. Elmondta: ezek vertikális típusú kapcsolatteremtésre törekszenek, ennek következtében horizontális kapcsolatnak nyoma sincs. A pénzt adók nagyon sokszor nem ellenőrzik, mire is adták ki a pénzt. Tüzetes vizsgálat alapján rájöttek, hogy több, magát kulturális jellegűnek valló szervezet tevékenysége nem fedi ezt a fogalmat. A kutatási adatok szerint az erdélyi intézmények nem nagyon pályáznak EU-s pénzekre. Inkább ismeretségi kapcsolatokat használnak ki. Tibád Zoltán (IKA-alkuratóriumi elnök) a szemléletmód megváltoztatását hangsúlyozta. Úgy tűnik – jegyezte meg –, hogy a magyar politikai elit nem tudja, mit kezdjen a határokon kívül élő magyarokkal. Tibád Zoltán kérte egy összmagyar magyar fejlesztési terv kidolgozását. Horváth Tamás (Hidvégi Mikó Imre Alapítvány) A romániai magyarok uniós felkészítése, közös magyar– román tervezés című előadásában kifejtette: most nagyon sokan Budapesten úgy gondolják, hogy a támogatási rendszer a régi formában nem mehet tovább. Ríz Ádám (Hídvégi Mikó Imre Alapítvány) A határon túli támogatáspolitika újabb dilemmái az EU-ban / az EU határán címmel tartott előadást arról, hogyan lehetséges valamilyen integrált forrás felhasználása. A politikai döntéshozók számára elkészítettek egy közigazgatási szemléletű ajánlatot. A határon túli politikai elit bizonyos értelemben kézben tartja a Magyarországról érkező források irányítását. Ki kell nevelni a térségfejlesztő menedzsereket. Székely István (Jakabffy Elemér Alapítvány) előadása – A magyarországi támogatáspolitika lehetséges szerepe a Romániai EU-csatlakozás után – erdélyi reflexió a szakértői javaslatokra. Az előadó arról értekezett: Magyarországon, az eddigi 15 éves tapasztalat alapján, milyen változtatásokat kell hozni a támogatáspolitikai rendszerben, illetve a támogatás konkrét programjaiban. Bodó Barna (ERMACISZA) az Erdélyi magyar civil szervezetek felkészültsége az EU-s források fogadására című előadásában elmondta: szerinte senkinek nincs tudomása arról, hogy a romániai civil szféra milyen emberi és milyen anyagi erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb, nagyobb erőforrásokat tudjon megcélozni és lehívni. Bodó Barna és csoportja már nyert EU-pályázatot. Horváth Réka (BBTE) A romániai előcsatlakozási alapok és az erdélyi magyarok; mit hozott, mit hozhat az Európai Unió című előadásában hiteles tényekkel bizonyította, hol is lehetne a romániai magyarság érdekeit a magyarországi támogatáspolitikába, pályázati rendszerbe beépíteni. /(Csomafáy Ferenc): A támogatáspolitika jelene és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2005. november 11.

A támogatási időzítés miatt összevont kötetben jelent meg a 2004-re és 2005-re vonatkozó Romániai Magyar Évkönyv. A kiadványsorozat ötödik tagját november 9-én Kolozsváron, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székhelyén Horváth Réka politológus mutatta be. A több mint nyolcszáz oldalas évkönyv követi elődeinek célját: ízelítőt ad a romániai magyar társadalomtudományokat foglalkoztató témákból. Az első fejezet a politikatudományoké, a második: adatok gazdasági kérdésekről, a regionális fejlesztésről, az ifjúsági szervezetekről, állam és egyház viszonyáról. A harmadik részt a szerkesztők az oktatásnak szentelték. A negyedik fejezetben esettanulmányok szerepelnek (pl. ipari parkokról, az aradi Szabadság-szoborról, a romániai privatizációról stb.). Az utolsó rész kronológiát, dokumentumokat tartalmaz 2004 és 2005 hazai közéletére vonatkozólag. Bodó Barna, a sorozat mindenese és egyik szerkesztője szerint ez az évkönyv, elődeitől eltérően, már nem csak az egyszerű számbavételt szolgálja, hanem elemez is. A kiadvány 32 szerzője 37 témát dolgozott fel a politikatudományok, gazdaság, oktatás, kutatás, kultúra, műemlékvédelem, szociológia, ifjúság és sport területéről. /Ördög I. Béla: Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2007. április 20.

Számos érdeklődő jelenlétében április 20-án Kovásznán a városi képtárban megnyílt a Kőrösi Csoma Sándor-napok képzőművészeti tárlata, melyen hatvanhat erdélyi és magyarországi képzőművész alkotásai sorakoztak. A tárlatot – melynek idei témája: Jelek – Deák Ferenc, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola magyar szakos tanára nyitotta meg. A megnyitón közreműködött Márk Attila brassói daltulajdonos és Horváth Réka nagykanizsai szavaló. /Bodor János: Jelek a képtárban (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

2007. április 26.

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

2008. február 22.

A Székelyföld modernizációjáról szóló vita kapcsán a hozzászóló a modernizáció kifejezésnél állt meg: kinek a felelőssége egy modernizálási projekt felépítése? A vitában az elitnek, az egyetemen oktatóknak meg is kellene szólalniuk. Horváth Réka számára a fejlesztési megközelítés a kihívás. 2005-ben a romániai egy főre eső GDP 3680,5 euró volt. Hargita és Kovászna megye a rangsorban az országos átlag alatt helyezkedik el, de az erdélyi megyék közül megelőzi például Szatmár és Szilágy megyét. A 2006-os átlagjövedelmek esetében a romániai átlag felett (866 RON) egyetlen erdélyi megye helyezkedik el, az pedig Kolozs. Az átlag alatt van Hargita 704 RON és Kovászna megye 656 RON. A 2006-os munkanélküliségi ráta tekintetében hét erdélyi megye – Hargita, Fehér, Kovászna, Hunyad, Krassó-Szörény, Szilágy, Brassó – van az országos átlag felett. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen születtek olyan tanulmányok, amelyek Székelyföld gazdasági helyzetét vizsgálják. A létező kutatócsoportokat fel kell kérni, összegezzék munkájukat. /Horváth Réka: Modernizációs ötletbörze. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./ Előzmény: Csutak István : Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2008. december 17.

Horváth Réka Kolozsváron a BBTE Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karon tanít földrajzot, politika- és kommunikációtudományt. Ha az EU-ról van szó, akkor Horváth Rékát kell kérdezni, vagy bele kell olvasni a blogjába. Ez a szakterülete, ennek él. Nemrég jött haza, az Európai Parlamentben volt 5 hetes gyakornokságon. Horváth Réka Kolozsváron született, a líceumot a Báthoryban végezte, akkoriban még itt indult az egyetlen magyar matematika–fizika osztály. Budapesten folytatta, a közgazdaságin, ahol nemzetközi kapcsolatok, illetve európai tanulmányok szakon végzett. Utána egy év Bukarest, egy év Brüsszel, azután pedig ismét Kolozsvár. Pesten alapképzés, Bukarest: doktori iskola, Brüsszelben magiszteri képzés és doktori képzés, Kolozsváron pedig oktatás, de itt is elvégezett egy mesterit. A magiszteri témája Brüsszelben a magyar kisebbség politikai képviselete Romániában és Szlovákiában. A doktori témája: a magyar kisebbség politikai képviselete. Horváth Réka alapító tagja a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Regionális Kutatások Munkacsoportjának. Ez a munkacsoport több tudományterületről érkező oktatókat és kutatókat foglal magába. A munkacsoport eddigi jelentősebb megvalósítása a Horváth Gyula professzor által szerkesztett Északnyugat-Erdély kötet, valamint a hamarosan megjelenő Dél-Erdély kötet. /Románszki Zsuzsa: ,,Nekem érték a tanítás, mert óriási felelősség” Interjú Horváth Rékával, a BBTE egyik leglegebb tanárával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998