udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Horváth Szabolcs

1998. november 13.

Nov. 5-7-e között Budapesten tartották az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Kongresszusát. Dr. Horváth Szabolcs főorvos fölvázolta az előzményeket. A rendszerváltás után Patrubány Miklós, Török István és ő volt a kezdeményező. Maroknyi elszánt magyarországi orvos végiglátogatta Erdély nagy kórházait, keresték a kapcsolatteremtés lehetőségeit és a segítségnyújtás módozatait. A Magyarok Világszövetség, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és Pest megye támogatása tette lehetővé a rendszeres találkozást, az együttgondolkodást a nemzet egészségügyi sorskérdéseiről. A mostani kongresszus fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök volt, a védnökök között a SOTE rektora és Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke is szerepelt. A tanácskozást támogatta a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége és több megyei önkormányzati vezető. Ezen a mostani kongresszuson 127 előadás hangzott el. Az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Tudományos Tanácskozása nyilatkozatot adott ki. Ebben megállapították, hogy a magyarságot sújtó népbetegségek határon innen és túl sok hasonlóságot mutatnak. A nemzet jövője szempontjából a legtragikusabb tény a magyarság fogyása. A legsürgősebb tennivaló a családok megerősítése és az élveszületések számarányának növelése. /Napi Magyarország, nov. 13./

2007. augusztus 31.

Novák Zoltán marosvásárhelyi történész, illetve Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, majd Pál-Antal Sándor főlevéltáros előadásával kezdődött augusztus 30-án Marosvásárhelyen az immár negyedik alkalommal megrendezett kisebbségtörténeti konferencia. A Borsos Tamás Egyesület, a Maros Megyei Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (Sepsiszentgyörgy) által szervezett rendezvénysorozaton számos érdekes előadást hangzott el. A kétnapos konferencia során szó esik az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar kisebbségről, annak jelenéről és múltjáról, valamint a magyarországi nézőpontokról is. Az idei cím és téma Kisebbségi életpályák. A szóban forgó előadásokat több „kategóriába” sorolták a szervezők: Helyzetképek, „Aktivizmus”: pályák és értelmezések, Magyarországi nézőpontok, Identitáspolitikai keresztutak, Átalakuló társadalompolitikai konstrukciók. Az estet Horváth Szabolcs, K. Lengyel Zsolt és László Márton könyvbemutatója zárta. Az értékőrzés átalakulása a megváltozott viszonyok között témában kezdődnek az értekezések, ezt a Változatok a baloldaliságra című „blokk” követi. Délután Kitekintés a közös téma, majd A politikai felelősség és a szakmai elkötelezettség esete a közgondolkozással – kutatási tapasztalatok és közéleti elvárások. Az előadások jó része a huszadik századot tárgyalja, szó esik a kisebbségi-többségi viszonyról, a menekültekről és hálózataikról, irodalomról, ifjúsági életről, történetírásról, kommunista aktivizmusról, a kisebbségi érdekérvényesítésekről, magyarságtudományról, eszmetörténeti kutatásokról, identitástudatról, görög katolikus magyarokról és számos egyéb témáról. /Nagy Botond: Kisebbségi életpályák. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2007. szeptember 4.

Sikeres volt a marosvásárhelyi Kisebbségtörténeti Konferencia a szervező, Novák Zoltán szerint. A Román Tudományos Akadémia munkatársa szerint a nézetbeli különbségek abból fakadnak, hogy míg az idősebb korosztály konkrét emlékekkel és személyes tapasztalatokkal is rendelkezik a közelmúltból, a fiatal kutatók főleg írásos források alapján alakítják ki véleményüket. A Kisebbségtörténeti Konferencián közel harminc erdélyi, délvidéki és felvidéki történész és társadalomkutató mutatta be kutatásainak eredményeit. A résztvevők közül hárman – Horváth Szabolcs, K. Lengyel Zsolt és László Márton – tanulmányköteteikkel is előrukkoltak. Az előadásokat a szervező Magyar Tudományos Akadémia és a Borsos Tamás Egyesület közéleti vitával szerette volna zárni az ülést. A Tismaneanu-jelentésről és az 1944 utáni román–magyar állambiztonsági szervek együttműködéséről elhangzottak az előadások, azonban a hozzászólásra felkért RMDSZ-politikusok közül csak Borbély László tett eleget a meghívásnak. /Szucher Ervin: Történelmi vita hozzászólók nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2007. október 26.

A marosvásárhelyi tanács október 25-i ülésén vitát keltett a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezet, amelyet végül – a Kossuth Lajos utca kivételével – elfogadtak. Sita Ioan Nagy-Románia párti tanácsos kérte az ülésvezetőt, vegyék le napirendről az utcanevekre vonatkozó pontot. Ebben javasolták, hogy a Pál Antal Sándor levéltáros, Sebestyén Mihály volt helyi tanácsos, Horváth Szabolcs tanár, Káli Király István volt tanácsos, valamint Böjthe-Beyer Barna informatikus, illetve dr. Bakos Levente alpolgármesterből álló bizottság által fordított magyar utcaneveket fogadja el a tanács. Sita Ioan szerint jogtalanul szerepel a jegyzéken Kossuth Lajos neve, ugyanis szerinte ilyen utca nincs Marosvásárhelyen. Dr. Benedek István, az RMDSZ frakcióvezetője határozottan elutasította ezt az ellenvetést. Elmondta, nem lett volna meglepő, ha ezeket az érveket 1990-ben hallja. Végül a tanácsosok elfogadták a jegyzéket. Bakos Levente alpolgármester elmondta, ez a tanácsi határozat feljogosítja a polgármesteri hivatalt arra, hogy elkészítsék és kihelyezzék a magyar megnevezéseket is tartalmazó utcaneveket Marosvásárhelyen. /Vajda György: A Kossuth utca kivétel. Kétnyelvű utcanévtáblák Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2007. november 15.

Az ember egy erdélyi középnagy városban él, ahonnan osztálytársai, barátai, rokonai az évtizedek során kivándoroltak, elköltöztek, meghaltak, így alig marad olyan ember, akivel gyerekkoruk óta ismernék egymást, vallja Sebestyén Mihály. Elég ritka az olyan, aki már az ember gyermekkorában is ugyanabban, a városban lakott. Következésképpen ugyanazokat az utcaneveket kéne ismerniük. Azonban az újabb generáció a későbbi, hatóságilag nyilvánvaló rosszindulattal kieszelt neveken emlegetik az utcákat. Mi, kolozsvári magyarok több-kevesebb pontossággal ismerjük a város történeti magyar utcaneveit, olyanokat, hogy Farkas utca, Mátyás király tér, Petőfi utca, Jókai utca, Karolina tér, Szentlélek, Linczegh, Szentegyház, Unió, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Postakert stb., holott ezeket az utcákat már vagy két emberöltő óta nem így hívják. Valamilyen titkos hajszálereken át felszívódik belénk a névhálózat – mondta a cikkírónak valaki. Itt, Marosvásárhelyen mintha konformistábbak lennének, az emberek, a nevezetes dátumokból alkotott sáptye nojembriék és sásze mártyiék most is pattognak magyar ajkakon. Miként orvosolható a baj? A tanácsban szélmalomharcot folytatnak egy-egy régi magyar utca nevéért, a vásárhelyi lapok a mai aktuális név mellé zárójelben hozzátehetnék a régi elnevezést. Hátha megragad, visszahonosodik... Egyelőre olcsóbb megoldás, mint a táblacsere. Azoknak, akik ezt megszívlelnék, a cikkíró ajánlja a vonatkozó irodalom tételeit Vígh Károly, Pál-Antal Sándor, Horváth Szabolcs, Mátéfi Levente utcanévkönyvéből. /Sebestyén Mihály: Szívügy. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Például: Pál-Antal Sándor: A marosvásárhelyi utcák, közök és terek történeti névtára – Indicatorul al strazilor, pasajelor si pietelor din Targu Mures /Mentor, Marosvásárhely, 1997/


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998