udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hovanyec László

1995. szeptember 30.

Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népszabadság munkatársa, Hovanyec László. Az 1989-es változás óta eltelt években a kapitalista átalakulásban a romániai magyar közösség merevebb, kevésbé rugalmas volt, mint a románság. Maros megye lakossága 40 %-a magyar nemzetiségű, viszont a 206 privatizációs megbízottból 4-5 magyar. Ez az adat is mutatja, hogyan szorították ki a magyarságot bizonyos gazdasági folyamatokból. - Az RMDSZ a gazdaságban, a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. Ugyanakkor a dinamizmus jele, hogy mennyi eredményes alapítványa, egyesülete van ma az erdélyi magyarságnak. "Az RMDSZ bizonyos szemszögből nézve nem politikai szervezet, hanem olyan közösségi képződmény, amely egyszerre képes szolgálni és mozgósítani tagjait." - Az RMDSZ olyan Európát óhajt, "amelyben a nyugati jogrend mindenütt ki tudja kényszeríteni a polgári normák betartását." - "A jelenlegi magyar kormánynak a romániai magyarsággal kapcsolatos politikája alapvetően nem különbözik az előző magyar kormányokétól." Az RMDSZ-nek gyümölcsözőek a HTMH-val való kapcsolatai, ugyancsak jók a kapcsolataik a magyar kormány tagjaival. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedik a romániai magyar közösség jövőjét illetően, Markó Béla azt válaszolta: "Legfőképpen az itt élő kétmillió magyarban. Ennek ha nem is a nagyobb hányada, de igen jelentős része tömbben él." Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy nem magatartáskódexre van szükség, hanem alapszerződésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1., Népszabadság, szept. 23./

2006. május 31.

Bodor Pál tavaly volt 75 éves. Születésének évfordulója alkalmából Hazám- ill. Simonyi- díjjal tüntették ki „életművéért, gyökérhűségéért, a sajátosság méltóságának megőrzéséért”. Az irodalmi Simonyi-díjat eddig Szabó Magdának (erdélyi Kossuth-díjként értékelte) és Beke Györgynek ítélték oda. A díj alapítója a hazai magyar irodalom jelese és mecénása, Böszörményi Zoltán. A Hazám-díjat minden évben hét ember kapja. A kitüntetekkel interjúkötetet készített Hovanyec László. Az idei díjazottak: Berek Kati színművész, Cselőtei László természettudós, Gál István filmrendező, Kányádi Sándor, Korniss Péter fotós, Seregi László koreográfus és Bodor Pál. Június elsején Budapesten lesz Bodor Pál Saxum Kiadónál megjelenő Búcsúlevél nincs c. kisregényének a bemutatója. A kisregény az ötvenes években játszódik a kolozsvári Bolyai Egyetem diákjainak körében, lélektani krimi. Bodor Pál a Népszabadságban publikál. /Hevesi Mónár József: Bodor Pál köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31/


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998