udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hubay Miklós

1994. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./

1995. április 6.

Az utóbbi években nyilvánvaló a budapesti Nemzeti Színház törekvése, hogy színházi kapcsolataival, játékrendjével a magyar kultúra egységét tükrözze színpadhoz juttassa a magyarországi és határon túli szerzők műveit, állapította meg Páll Árpád színikritikus. Ezt példázza az, hogy a színház meghívásos drámapályázatot írt ki. Három egyforma díjjal jutalmazta a zsűri Sütő András Balkáni gerle, Hubay Miklós Lavina és Páskándi Géza Diana és a róka című drámáját. A díjkiosztás márc. 16-án történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1996. október 30.

Születésének 90. évfordulója alkalmából okt. 30-án Horváth Imre-emléktáblát lepleztek le Nagyváradon, a költő házának falán, a mai Horváth Imre utcában. Az avatáskor dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, a kétnyelvű márványtábla kezdeményezője emlékezett a költőre, majd Daniel Vulcu és Meleg Vilmos színészek szavalták el Horváth Imre néhány költeményét. A táblát Hubay Miklós, a magyar PEN-Klub elnöke leplezte le, majd Kapy István nagyváradi alpolgármester koszorúzta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

1998. szeptember 3.

Először Digitális Halhatatlanoknak nevezték azt a kezdeményezést, hogy a kortárs Kossuth-díjas írók munkái Internetre kerüljenek. Jelenleg Digitális Irodalmi Akadémia a neve, 1999 januárjára már mindegyikükről lesz anyag a világhálón. A következő írók munkái kerülnek Internetre: három erdélyi, Sütő András, Kányádi Sándor és Lászlóffy Aladár, egy felvidéki, Dobos László, két nyugati magyar író, Határ Győző és Méray Tibor, továbbá: Gyurkó László, Csoóri Sándor, Rákos Sándor, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Hubay Miklós, Bertók László, Orbán Ottó, Fejes Endre, Tandori Dezső, Lázár Ervin, Szabó Magda, Lakatos István, Petri György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Faludy György /Kanadából hazatért/, Bodor Ádám, Spiró György, Takáts Gyula, Kuczka Péter, Gyurkovics Tibor, Mészöly Miklós, Moldova György, Ágh István, Sánta Ferenc, Konrád György, Somlyó György, Kertész Imre, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa. - Megállapodtak az elhunytak műveinek gondozásáról és Internetre juttatásáról: jelenleg tárgyalnak Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Mándy Iván és Weöres Sándor hagyatékának megvásárlásáról. /Magyar Hírlap, szept. 3./ Gyurkó László a kommunista rendszerben Kádár János életrajzot, Petri György pedig a rendszerváltás után hírhedt vallásgyalázó verset írt.

1999. július 28.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar PEN Klub, Román PEN Klub és a Romániai Magyar PEN Klub július 30. és augusztus 1. között nemzetközi írótalálkozót rendez Marosvásárhelyen, Segesváron, illetve Fehéregyházán és Székelykeresztúron. Július 31-én a résztvevők jelen lesznek a fehéregyházi ünnepségen és megkoszorúzzák az újonnan felavatott Petőfi-szobrot, majd Székelykeresztúron felkeresik a Gyárfás-házat, ahol a költő utolsó estéjét töltötte, 20 órakor irodalmi estet tartanak a keresztúri múzeum nagytermében. Augusztus 1-jén Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetés során a költészet, az irodalom mai hivatásáról lesz szó. A nemzetközi írótalálkozón - többek között - jelen lesznek Konrád György, a Nemzetközi PEN alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Dobos László (Szlovákia), Váry Fábián László (Ukrajna), Dávid Gyula, Egyed Emese, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla és Sütő András. /Nemzetközi írótalálkozó a Petőfi- évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

1999. augusztus 3.

Petőfi halálának 150. évfordulójára emlékezve júl. 31-én a PEN-központok irodalmi estet szerveztek Székelykeresztúron. A múzeumban népes hallgatóság előtt megtartott rendezvényen hazai és külhoni magyar és nem magyar írók népes csoportja volt jelen. Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar PEN Klub elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, utána Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, majd Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mondott beszédet. A méltatóbeszédek után a költők kaptak szót, Petőfi-ihlette verseket olvastak fel, saját műveikből nyújtottak ízelítőt. Jean Luc Moreau Franciaországból Petőfi-verseket olvasott fel magyarul és franciául. /Pen-központok irodalmi estje Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2001. augusztus 11.

A tokaji írótábor idén aug. 14-6-a között zajlik Magyarság és Európa - Németh László irodalmi vitái címmel. A tanácskozást, elnöki minőségében, Székelyhidi Ágoston író, kritikus nyitja meg. A gazdag programban szerepel többek között: Millenniumi Irodalmi Emlékpark létesítése, koszorúzás Széchenyi István szobránál. Az előadók rangos névsorából nem hiányzik: Bertha Zoltán, Monostori Imre, Hubay Miklós, Tarján Tamás, Tornai József, Pomogáts Béla. Az idei Írótábor díszvendégei között van a 100 éve született Németh László egyik lánya, dr. Németh Ágnes, valamint dr. Lakatos István, Püski Sándor és Püski Sándorné. A Tokaji esték házigazdái Pomogáts Béla, Cs. Varga István, Kiss Gy, Csaba, és Mezei Katalin lesznek. /S. Muzsnay Magda: Németh László emlékezete Tokajba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2002. május 4.

A magyar kultúra nagyon sokat vesztett pozíciójából Váradon — fogalmazott Pomogáts Béla, aki az Anyanyelvi Konferencia képviseletében vett részt a Varadinumon, a máj. 2-i magyar—román kulturális közeledés napjának pedig egyik szorgalmazója volt. "Az EU sokat adhat Váradnak, használják ki! Sürget az idő, a város határozott identitással az eurointegrációban nagyobb szerepet kaphat" - javasolta Pomogáts azon a kerekasztal megbeszélésen, melyen a román kulturális folyóiratok főszerkesztőivel és nagyváradi magyar írókkal, költőkkel találkozott. Hubay Miklós drámaíróval díszvendégei voltak a román—magyar kulturális közeledést szorgalmazó egész napos eszmecsere-sorozatnak. Fölvetődött, hogy próbáljanak két nyelvű, kulturális folyóiratot indítani, amelyben magyar szerzők románra átültetett alkotásait, illetve a román írók, költők magyarra fordított munkáit közölnék. A Körösvidéki Múzeumban bemutatkozott valamennyi folyóirat és fiatal váradi testvérük, a Várad, melyet a helybeli Ady Társaság és elnöke, dr. Indig Ottó ad ki, mindenféle támogatás nélkül. Tavaszy Hajnal az Ady Társaság titkára a provincializmus kérdését taglalta: a távolságok miatt nem igazán tudni, mi történik a két fővárosban a kulturális kapcsolattartás szintjén. Dénes László költő, az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a kultúrát, s benne a váradit is, megölték a kommunizmus évei. /(Balla Tünde): Magyar—román kulturális közeledés a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2006. október 16.

Gyermekkoráról, életéről, terveiről mesélt a 88 éves nagyváradi születésű Hubay Miklós író, drámaíró, műfordító Nagyváradon, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének meghívására tartott közönségtalálkozón. Gille Ottó rendező bevezetőjében arról beszélt: több évtizedes barátság köti Hubay Miklóshoz, és mindketten kettős szerelem áldozatai: Nagyváradé és a színházé. Hubay Miklós elárulta, a csángókról ír drámát. „Dolgozom, csak a látásommal van baj. A saját jegyzeteimet sem tudom elolvasni, bármilyen nagybetűvel írom” – mondta. /Both Abigél: Csángó-dráma Hubaytól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2006. november 20.

Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatónak, Hubay Miklós drámaírónak, Fejtő Ferenc írónak, Kokas Ignác festőművésznek, Törőcsik Mari színművésznek, T. Sós Vera matematikusnak és Újfalussy József zeneesztétának ítélték oda idén a Hazám-díjat. A november 18-i díjátadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke méltatta a kitüntetettek életművét. A XXI. Század Társaság elismeréseit Kocsis András Sándor alelnök és Ördögh Szilveszter író, kuratóriumi elnök adta át a díjazottaknak a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepségen. A Hazám-díjat 2001. október 31-én alapította a XXI. Század Társaság. Az elismerést a társaság évente olyan embereknek ítéli oda, akik a magyar közgondolkodásban, az ország tudományos, illetve művészeti életében kiemelkedő szerepet játszanak.  /Hazám-díj Kallós Zoltán erdélyi néprajztudósnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2007. május 10.

Irodalmi konferenciát és költészetnapi felolvasóesteket szervezett az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) április 12-13-án Kolozsváron, Kánon(ok). Pantheon(ok). címmel. Április 12-én az erdélyi magyar irodalmi lapok vezető szerkesztői beszélgettek a magyarországi szerzők erdélyi irodalmi folyóiratokban való jelenlétéről. A rendezvényen részt vett Orbán János Dénes (Irodalmi Jelen), Szilágyi István, Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kántor Lajos, Balázs Imre József (Korunk), Fekete Vince és Lövétei Lázár László (Székelyföld), a beszélgetést Egyed Emese vezette. Az eszmecsere „ikerrendezvényeként” délután az ELTE két professzora, Margócsy István és Tarján Tamás irodalomtörténész beszélgetett az erdélyi szerzők magyarországi recepciójáról. A költészetnapi rendezvénysorozat másnap az E-MIL közgyűlésével folytatódott, és erdélyi magyar költők felolvasóestjével zárult. Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával tüntették ki Vida Gábor írót, a marosvásárhelyi Látó szerkesztőjét a Költészet Napján. A 90 éves Hubay Miklós, a magyar drámaírás klasszikusa, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnöke, a firenzei egyetem egykori tanára volt a Korunk Akadémia vendége április 15-én, a Kolozsvár Társaság székhelyén. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10./

2007. szeptember 22.

Szeptember 21-én, a magyar dráma napja alkalmából elismeréseket adtak át, felolvasást, beszélgetést, illetve tanácskozást rendeztek Budapesten és több vidéki helyszínen. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg. A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), a Színházi Dramaturgok Céhe és az Új Színház közös rendezvénye az OSZMI konferenciatermében kezdődött. Átadták a Szép Ernő-jutalmat: életműdíjat kapott Hubay Miklós drámaíró, a színpadi beszéd megújításáért pedig Parti Nagy Lajos író, drámaíró részesült az elismerésben. A Madách Irodalmi Társaság és a Szalézi Kollégium szervezésében szeptember 21-én kezdődött a XV. Madách Szimpózium kétnapos ülése. A tanácskozás első napjának programját Csesztvén, a művelődési házban tartották, délután koszorúzást rendeztek Balassagyarmaton, a Madách-szobornál. /Megemlékezések a magyar dráma napján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

2008. április 17.

Hubay Miklós dráma- és esszéírót, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnökét látta vendégül április 15-én a Korunk Akadémia soros rendezvénye. A 90. életévét nemrég betöltött drámaíró irigylésre méltó memóriával idézett fel eseményeket, történeteket a Kolozsvár Társaság székhelyén. Kántor Lajos irodalomtörténész köszöntötte jeles vendégét, majd Kötő József színháztörténész beszélt a meghívott munkásságáról. A Nagyváradon született Hubay Miklós életének legfontosabb helyszínei: Nagyvárad, Budapest, Genf, Firenze. Negyven darabot írt, tanított a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1955–1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, majd 1957-ben mindkét állásából elbocsátották. A gyerekeit is kitették az óvodából. Tizenöt éven át nem kapott állást Magyarországon, évekig fordított és a filmgyárnak írt forgatókönyveket. Azután 15 évet töltött Firenzében, ahol katedrát ajánlottak fel neki az egyetemen. /Köllő Katalin: Találkozás Hubay Miklóssal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2008. április 25.

Hosszas vita után Nagyvárad díszpolgárává avatták Hubay Miklós drámaírót, de a többi magyar vonatkozású napirendi pont megvitatását a testület tagjai elhalasztották. A 90 éves váradi születésű drámaíró díszpolgár esetében Mihai Drecin Nagy-Románia párti (PRM) tanácsos kifogásolta, hogy Hubay Nagyváradon született ugyan, de Magyarországon alkotott. Drecin szerint alaposan meg kellene vizsgálni életművét, azt, hogy a Kossuth-díjas drámaíró nem folytatott-e románellenes propagandát a második világháború idején, amikor Genfben a Nouvelle Revue de Hongrie nevű folyóirat szerkesztője volt. Mihai Drecin, aki a PRM váradi polgármesterjelöltje is, a Szent László híd átnevezéséről szóló határozattervezetet sem hagyhatta szó nélkül: „európai gondolkodást” kért RMDSZ-es társaitól. Mihai Manea liberális párti tanácsos Ménmarótról akart hidat elnevezni, a román képviselők elvitatták Szent Lászlótól a városalapító címet. Végül elnapolták a kérdést. Ez lett a sorsa a másik két magyar vonatkozású, Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos kezdeményezte határozattervezetnek is. Ezekben az szerepelt, hogy az olimpiai uszoda Sonnenwirth Miklós úszóedző, míg a városi stadion Bodola Gyula labdarúgó, volt román és magyar válogatott nevét viselje. A héttagú RMDSZ-frakció hiába szavazott a halasztás ellen, esélyük sem volt a 18 román tanácsossal szemben. „Egyértelműen etnikai szavazásról van szó, kezdődik a kampány, a román tanácsosok egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy magyar elnevezéseket hagyjanak jóvá” – értékelte a döntést Delorean Gyula. A tanácsülésen az egyetlen, magyarság számára kedvező döntés az volt, hogy visszavonták a napirendről azt a határozattervezetet, amelyben elutasítják, hogy a Rhédey-kert és a Szent László tér hivatalosan is ezt a nevet viselje a Balcescu park és Unirii tér helyett. /Fried Noémi Lujza: Kampányízű etnikai szavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. augusztus 28.

A néhány napja megjelent Nyilvános tiltakozás című közleményt, a Daniel Vighi temesvári író, újságíró kezdeményezését, amelyben Traian Stef, a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának a könyvtár éléről való feltételezett menesztése ellen tiltakozott, mintegy 63 író, irodalomkritikus, történész, és képzőművész írta alá A közlemény szerint Stef „hibája” az, hogy a könyvtár igazgatójaként olyan irodalmi rendezvényeknek adott helyet – a budapesti Noran Kiadó közvetítésével – amelyeknek meghívottjai Esterházy Péter, Konrád György, Spiró György, Bodor Ádám, Závada Pál, Ágoston Vilmos, Hubay Miklós, valamennyi nemzetközi hírnévnek örvendő író. „Emiatt – írja a közlemény – a Bihar Megyei Tanács útilaput kötne Traian Stef talpára, azzal vádolva őt, hogy »románellenes árnyalatú magyar kulturális rendezvényeket támogatott«. Az aláírás-listán nem csupán Romániában élő értelmiségiek neve szerepel, hanem Ausztrália, Németország, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Svájc is jelen van egy-két név erejéig, de a legtöbb szignó mégiscsak romániaiaktól érkezett. Íme a szöveg: „ A románellenesség és a »nem adjuk el az országot« szlogen jegyében időnként felélednek a Ceausescu-féle kulturális fasizmus idejéből örökölt primitív és képzelőerő-hiányos támadások, amelyek újabban Traian Stef ellen irányulnak”. A közleményt küldő feladó, Daniel Vighi ugyanakkor megjegyzi levelében: „Íme, ismét egy eset, amikor a nacionalizmust politikai ürügyként használják fel egy sikeres menedzser és kultúrember leváltására, a nagyváradi politikai klientúra érdekében. ”Kiderül a Nyilvános tiltakozás szövegéből, hogy Traian Stef „csupa hazagyűlöletből olyan nagyszerű antológiát állított össze”, amelyben tíz kortárs román novellista, a nyolcvanas nemzedék tagjainak művei olvashatók magyar nyelvű fordításban, a kötet a már említett Noran Kiadónál jelent meg, Esterházy Péter előszavával. „A budapesti Ünnepi Könyvhéten az antológiát Konrád György mutatta be, a könyvvásár egyik legfontosabb eseményeként számon tartva” –, zárul a közlemény. A listán olyan neveket találhatók, mint például: Horia Roman Patapievici, Vladimir Tismaneanu, Andrei Oisteanu, Ioan T. Morar, Ioan Grosan, Nicolae Prelipceanu, Dumitru Tepeneag, vagy Anamaria Beligan, Carmen Musat, Ovidiu Pecican stb. – Traian Stef még a helyén van. /Köllő Katalin: Civil kurázsi. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998