udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 85 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hunyadi János

1991. július 18.

Nem kerültek elő Hunyadi János Zajkány faluban álló emlékművének tönkretevői, tájékoztatta az újságírót Hunyad megye helyettes főügyésze. Az emlékművet június 13-án ledöntötték. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékműnek a magyar felirattal ellátott középső részét a múzeumba szállíttatja, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. /(Deák Levente): Egyelőre gyanúsítottak sincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1992. június 27.

Ion Oancea képviselő a parlamentben interpellált, azt állítva, hogy Pataki Imre, Hargita megye prefektusa nem fordít gondot a román katonák emlékműveinek gondozására. Oancea képviselő magyarellenessége közismert, 1990 januárjában az elsők között azzal vádolta a székelyeket, hogy románok fejével labdáznak. Pataki Imre a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy ez a vádaskodás alaptalan. Épen Ion Oancea volt az, aki a kommunista diktatúra, Ceausescu idején beadvánnyal fordult a megyei pártbizottsághoz 50 magyar emlékmű lebontását kérve, Helyükre saját elgondolása alapján emelt szobrokat még Ceausescu idején Gyergyóditróban, Csíkszépvízen és Csíkszentmártonban. Oancea képviselőnek számot kellett volna adnia a magyar emlékművel elpusztításáról. Pataki Imre hozzátette: Hunyad megyében viszont ismeretlenek ledöntötték Zajkány falu határában Hunyadi János emlékművét. A hatalmas szobor ledöntéséhez legalább traktor kellett. /Bogdán Tibor, Bukarest: Szborvita Hargitában. = Magyar Hírlap, jún. 27./

1992. július 18.

A Hunyadi János zajkányi emlékművét tönkretevő tettesek nincsenek meg, közölte a Hunyad megyei ügyészség helyettes főügyésze. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékműnek csak magyar felirattal ellátott középső részét múzeumba szállíttatja, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. /Deák Levente: Egyelőre gyanúsítottak sincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. júl. 18./

1995. június 8.

Jún. 1-4-e között Vajdahunyadon és Déván a Hunyadi János Humanitárius Társaság megrendezte a Hunyadi Kultúrnapokat. Az egyetemes zenekultúra értékeit mutatták be. Barabás Kásler Magda, a vajdahunyadi közönség kedvelt előadóművésze moldvai csángó népdalokat és barokk műveket adott elő, Ruha István hegedűművész fellépése volt a fénypont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./

1996. július 6.

A Magyar-Román Baráti Társaság júl. 5-7-e között kerekasztal-beszélgetést szervezett Budapesten Jövőképek civilnézetben címmel, amelyre a két országban működő szervezetek voltak hivatalosak. Fodor István, a Magyar Békeszövetség titkára békeéremmel tüntette ki Tóth Jánost, a társaság budapesti elnökét, a találkozó főszervezőjét és Stoi Dimitrie nyugdíjas aradi történészt. Több felszólaló volt, így Gyurics László, a Hunyadi János Baráti Társaság elnöke és dr. Nádai Csaba, aki gazdasági szempontból közelítette meg a magyar-román viszonyt. A gazdasági kapcsolatokat nehezítik a rossz utak, a korszerűtlen telefonhálózat, a sorban állás a vámnál és a korrupció. Ezt elsősorban a nyugati tőkebefektetők nehezményezik, ezért nem sietnek Romániába. Nádai szerint legalább 150 ezer román állampolgár dolgozik Magyarországon, azonban a két ország között semmiféle egyezmény nincs a vendégmunkásokat illetően. A magyar állam sem igazán támogatja a törvényes munkavállalást, amikor a munkavállalási vízumot 12 dollárról 56 dollárra emelte. A beszélgetésen a résztvevők hangoztatták, hogy a társaság civil jellegét meg kell őrizni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1996. augusztus 20.

Nagybánya legjelentősebb középkori műemléke a Szent István templom tornya, az István torony. A templom leégett, de a torony megmaradt. A torony a turistáknak kiadott füzet szerint Nagy István /Stefan cel Mare/ moldvai fejedelem emlékét őrzi. Ez történelemhamisítás. Az 1387-es oklevél már Szent István király templomáról beszél. Stefan cel Mare ezzel szemben 1457-1504 között uralkodott. Továbbá a tornyot Hunyadi János építtette, ezért is nevezték a tornyot Hunyadi-toronynak a múlt században. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 20.

Nagybánya legjelentősebb középkori műemléke a Szent István templom tornya, az István torony. A templom leégett, de a torony megmaradt. A torony a turistáknak kiadott füzet szerint Nagy István /Stefan cel Mare/ moldvai fejedelem emlékét őrzi. Ez történelemhamisítás. Az 1387-es oklevél már Szent István király templomáról beszél. Stefan cel Mare ezzel szemben 1457-1504 között uralkodott. Továbbá a tornyot Hunyadi János építtette, ezért is nevezték a tornyot Hunyadi-toronynak a múlt században. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1996. november 6.

1994 augusztusában alakult meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Humanitárius Társaság, elnökük, Schmidt Alfréd ismertette tevékenységüket. A vajdahunyadi szórványban élő magyarok kulturális egyesülete, ökumenikus magyar óvodát tartanak fenn. Könyvtárukban 3400 könyv sorakozik. Öregek otthonát, magyar házat szeretnének létrehozni. Gyűjtést rendeztek a dévai várban található Dávid Ferenc emléktábla helyreállítására, avatása nov. 9-én lesz. Orvosi tanácsadó testületet is működtetnek. Tavaly és idén is megrendezték a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. Gyűjtöttek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tatarozási munkálataik fedezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Tervezik a magyar ház létesítését, továbbá időszakos kiadványok megjelentetését. Segítséget kapnak az EMKÉ-től és az RMDSZ-től. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1997. március 5.

Vajdahunyad magyar közösségéről beszélt Hauer Erich, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a megyei ügyvezető elnök, az 1994-ben megalakult Hunyadi János Humanitárius Társaság /HJHT/ titkára elmondta, hogy a római katolikus egyház termeiben működik egy ökumenikus óvoda, a megy egyik legnagyobb könyvtára és egy ingyenes orvosi rendelő. Azelőtt nagy probléma volt, hogy nem lehetett magyar könyvet és újságot kapni, sikerült megszervezni a könyvárusítást, a Hunyadvármegyét és a temesvári Új Szó hetilapot terjesztik is. Az ifjúsági szervezet, az 1990-ben alakult MADISZ lassan abbahagyta tevékenységét. Többszöri próbálkozás után végül Szombati Izabella vezetésével sikerült újraindítani a MADISZ-t. -Rendszeresen tartanak a városban kulturális előadásokat, kiállításokat. Ígéretet kaptak, hogy Vajdahunyadon ősztől az Egészségügyi Technikumban magyar tagozat létesül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1997. május 7.

A többi lapokhoz hasonlóan a tegnapi Jurnalul National is ismerteti Szőcs István filmjét A nemzeti televízióban a magyarok tudatosan elferdítik Erdély történelmét címmel. Az Adevarul de Cluj szerint Kolozs megye prefektusa Alexandru Farcas elítéli a kolozsvári televízió magyar adása által közvetített revizionista jellegű műsort. Farcas szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben "ilyen műsorok közvetítése értelmetlen". A lap szerint a műsorban Szőcs István Erdély Magyarországhoz való visszakerülését javasolta. A Mesagerul Transilvan ismerteti Ioan Aurel Pop történész válaszát Szőcs István műsorára, melyben cáfolja annak kijelentéseit. Szerinte Szőcs ugyanazt teszi, mint amit egyes román történészek és esszéisták, akik lebecsülték a kisebbségek hozzájárulását a kultúrához. Felteszi a kérdést "hogy lehet, hogy az erdélyi múltban ne legyen helye egyetlen románnak vagy szásznak sem, egy Hunyadi Jánosnak, Mátyásnak, Olahusnak vagy Heltainak?". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 7., 83. sz./

1997. május 14.

Az erdélyi magyar műemlékek fogyatkoznak, nagy részük az 1989-es változás után tűnt el. Hunyad és Krassó-Szörény megyében a következő műemlékek eltűnéséről számolt be Fodor Endre Vulkánról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1994-ben eltüntették. Zajkányról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1995-ben ismeretlenek eltüntették. Piskiről: Bem emlékobeliszk, 1899-ben avatták fel, már nincs meg. A kenyérmezei emlékoszlop még áll, csak a magyar feliratot tüntették el. Herkulesfürdőn emléktábla örökítette meg I. Ferenc József, I. Károly román és I. Sándor szerb király 1896-os találkozását, a tábla 1993-ban eltűnt. Széchenyi emléktábla /1896/ ma már szintén nincs meg. Buziásfürdőn a Deák Ferenc pihenőpad /1896/ is eltűnt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1997. május 14.

Az A Hét Lapszemle rovata ismertette a Heti Új Szó (Temesvár) 2. száma alapján a vajdahunyadi könyvtár pusztulását. Szalvátor atya, ferences történész Barangolás a múltban címen bemutatta a katolikus egyház vajdahunyadi intézményeit. A régi ferences templomot Hunyadi János kezdte építeni 1442-ben, annak emlékére, hogy Marosszentimrén győzelmet aratott a török hadak fölött. Vajdahunyad ferences kolostoriskolája Vajdahunyad művelődési központja volt a két világháború között, összetartotta az 1500 főnyi hívőt. A kolostort és a teológiát betiltották 1948. dec. 2-án, a ferences könyvtár 22 ezer kötetes, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát elkobozták. Az állományt először egy terembe dobálták, majd ötven ládába csomagolva egy fásszínbe helyezték. 1950-ben állami tulajdonba vették a könyvtárat, a kivezényelt munkásokkal a városháza alagsorába vitették a könyveket, a szén közé dobálva. Ősszel az udvarra került a megmaradt állomány, az esőbe. A maradékot a dévai könyvtárba szállították, újra a pincébe hányták, végül a szemétbe került az egész. /A Hét (Bukarest), febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./

1997. október 18.

Az AMPress román hírügynökség összeállítást továbbított a sajtónak "az Internet románellenes anyagai elégedetlenséget és keserűséget okoznak Kolozsváron" címmel. Eszerint a Virtual Library Corvinus Könyvtára, a kanadai Hunyadi János Közösség anyagának 23 olyan címszavát tartalmazza, amelyek a magyar történelemmel és a volt magyar királyság területén élő magyar kisebbség helyzetével kapcsolatosak. Ez a könyvtár interneten a következő kulcson érhető el: http:/www.net.hu/corvinus/whirlw/htm. Ebben a könyvtárban az egyik anyag címe: A dák-római kontinuitás mítosza. A könyvtárban elérhető anyagot azt bizonyítják, hogy a románok nem léteztek Erdélyben 1247-ig. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 18.- 31., 21. szám/

1998. március 24.

Csíkszeredán a Székely Károly Ipari Líceumban ünnepélyes keretek között - a testvérlíceumok küldöttségének részvételével - zajlott le az intézmény névadója, Székely Károly emlékplakettjének /Hunyadi János szobrászművész alkotása/ felavatása. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt a Csíkszeredából elszármazott Márkos András rajzainak kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1999. április 9.

Ápr. 9-én a kormányülésen a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt. A helyébe kinevezték az RMDSZ által javasolt Winkler Gyula vajdahunyadi mérnököt Hunyad megyei alpefektusnak. Winkler Gyula /sz. Vajdahunyad, 1964. márc. 14./ Temesváron szerzett mérnöki diplomát 1998-ban. Több továbbképző tanfolyamot végzett el az utóbbi években Franciaországban, Szombathelyen és Déván. 1996-tól fejlesztési igazgatója volt egy cégnek. Alapító tagja és alelnöke a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak és az EMKE helyi szervezetének. 1996-tól RMDSZ-tanácsos a Hunyad megyei tanácsban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2000. január 18.

Gyergyószárhegyen rendbehozták az emlékműveket. A Hősök emlékoszlopát már 1990-ben rendbe tették, a megrongált címer helyett új készült, a márványtáblákon sorakozó neveket újrafestették. A második világháborúban elesett 76 személy nevével márványtáblát helyeztek az oszlopra, amit 1990. augusztus 20-án ünnepi szentmisén szentelt meg Simon József plébános. A Tatárdombnál az 1990. március 19-én szélsőséges elemek által megrongált márványtábla helyébe az eredeti, 1908-as szöveggel ellátott márványtáblát helyezték el 1990. november 15-én. Az 1596-os Véres farsang néven ismert történelmi esemény emlékére az emlékoszlopon 1992. augusztus 1-jén feliratos márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: Bármilyen kegyetlen is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyek tudatából a szabadság utáni vágyat, amelyért évezredes történelme során annyi vért hullatott, DE SOHA LE NEM MONDOTT RÓLA. 1992. szeptember 22-én az 1916. szeptember 22-én benyomuló román katonák által kivégzett községi elöljáróknak állítottak emléket egy emlékkővel. 1994. október 6-án felszentelték az 1848-49-es magyar szabadságharc gyergyószárhegyi hőseinek névsorát tartalmazó emléktáblát a hősök emlékoszlopán. A millecentenárium évében, 1996. április 26-án márványtáblát helyeztek el a hősök emlékoszlopán a következő felirattal: Millecentenárium 896-1996 - Emlékezz magyar, e föld 1100 éve szülőfölded. Ugyancsak ez alkalommal elültettek tizenegy millecentenáriumi fát és a mellettük levő táblákon történelmünk nagyjainak nevei sorakoznak /Árpád fejedelem, Szent István király, IV. Béla király, Hunyadi János, Mátyás király, Szilágyi Erzsébet, Bethlen Gábor fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Szent László király és Antall József/. 1998. március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a hősök emlékoszlopára emléktáblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: 1848-1998 - A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket. Isten áldd meg a szabadságszerető magyart! Ugyanezen a napon a szárhegyi temetőben lévő honvédsírra márványtáblát helyeztek el: Gurzó Lajos 1848-as honvéd főhadnagy. A Szárhegy határában 1944-ben lelőtt két német katona sírját vaskereszttel jelölték meg. 1998. november 1-jén márvány emléktáblát helyeztek el Both Ferenc 1848-as honvéd alhadnagy sírkövén. /Borsos András, Gyergyószárhegy Hősök emlékoszlopa Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2000. május 20.

Összehangolt munkára van szükség - így összegezhető Hauer Erich tanár, az RMDSZ megyei és vajdahunyadi listavezető tanácsosjelöltjének választási programja. Vajdahunyadon az elmúlt időszakban sikerül egy jól működő rendszert kialakítani az RMDSZ-en belül, ezt kellene kiterjeszteni mind a megyei szervezetre, mind a helyiekre is. Hauer Erich tanácsosjelölt fontosnak tartja: minden RMDSZ-tanácsos írásban kötelezze magát, hogy a választásokat követően tanácsosi fizetésének 10%-át leadja a szervezetnek, hogy ebből fedezni lehessen a legszükségesebb kiadásokat. Vajdahunyadon már létrejött az úgynevezett egyeztető tanács, amelyben valamennyi magyar politikai, szakmai és civil szervezet, egyház és iskola képviselteti magát. - Valamennyi kulturális eseménynek a Hunyadi János Humanitárius Társaság biztosít anyagi és formai keretet, a gazdasági szféra megerősödését pedig a nemrég alakult Magyar Vállalkozók Egyesülete biztosítja. /Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2000. május 27.

Máj. 27-én Magyar Házat avatnak Vajdahunyadon: alapítványok, egyházak támogatásával a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak sikerült egy esztendő leforgása alatt használhatóvá tenni az épületet. A földszinti részben a HJHT irodáját, az RMDSZ-székházban működő orvosi rendelőt és könyvtárat szeretnék működtetni, a manzárd rész pedig vendégfogadásra szolgál. Az ünnepélyes avatáson jelen lesz Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke, Winkler Gyula Hunyad megyei alprefektus, a testvérváros Szombathely küldöttsége, az Illyés Alapítvány képviselője és számos más közéleti személyiség. /Gáspár-Barra Réka: Vasárnap magyar házat avatnak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2000. július 27.

Zajkány közelében 1442-ben Hunyadi János 15 000 magyar, román, szász, szerb és székely vitézével megverte az betörő török sereget. A csatát az európai történelem is számon tartja, hiszen hosszabb idő óta ez volt az első olyan győzelem, amelyben egy szultáni csapatokkal megerősített török sereg felett Európa kultúráját, vallását képviselő sereg győzedelmeskedett. A zajkányi győzelem emlékére az 1896. évi millenniumi ünnepségek alkalmával emlékművet emelt a Hunyad vármegyei magyarság: az oszlopot az országút mellett állították fel, hogy messziről láthassa a vándor. Az emlékoszlopot ledöntötte a vak román nemzeti gyűlölet. Amennyiben foglalkoztatná őket a valódi megbékélés gondolata, már régen helyreállíttatták volna az emlékművet. Szabó Csaba évek óta a román-magyar megbékélés egyik legbeszédesebb emlékoszlopának tekinti a zajkányit. /Szabó Csaba: Beszédes megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2000. november 1.

Okt. 28-án negyedszer rendezte meg a Román Nemzetiségi Kulturális Napokat a Budapesti Román Egyesület, jelezte Gyurich László, a budapesti székhelyű Hunyadi János Magyar-Román Kör elnöke. Az egyesület elnöke, Roxin László újságíró arról tájékoztatott, hogy egyesületükben szép számmal vannak Erdélyből kitelepedett magyarok, van néhány szlovák nemzetiségű és zsidó tagjuk is. A pártoló tagokkal együtt kétszáz körüli a Budapesti Román Egyesület tagjainak létszáma. Utóda az 1980-ban alakult Budapesti Román Klubnak, így ez évben két évtizedes fennállásukat is ünnepelték. Rajtuk kívül még csak egy olyan civil szervezet van a magyar fővárosban, amely románokat tömörít, a Budapesti Román Kulturális Társaság, akik az egyesületből váltak ki. Széthúzás van a budapesti románok között, elsősorban az itt született és az Erdélyből, Romániából áttelepült román között. - Szerinte az áttelepült románok lehetnek olyan tizenötezren. /Guther M. Ilona: Budapesti románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2000. november 3.

Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete székházában okt. 27-én megnyílt a kolozsvári Tóthpál Tamás grafikus grafikatárlata. Tóthpál Tamást Erdélyben főleg természetjáróként ismert. 1992-től az Erdélyi Gyopár grafikusa. A kiállítást a Hunyadi János Román-Magyar Baráti Kör titkára, Gyurich László, az EKE régi barátja nyitotta meg. /Szabó Csaba: Bakancsos grafikus Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2001. május 3.

Az RMDSZ és az EMKE által kiadott, 2001-re szóló Eseménynaptárból válogatott a lap májusi rendezvényeket. Máj. 6-án Tordaszentlászlón a Kalotaszegi Tájházmúzeum újraindítására. - 7-14. között Vajdahunyadon a dévai Szivárvány Irodalombarátok Kör vendégszerepel "Éltem én, Márai Sándor" című előadásával. - 17-én Temesváron a 120 éve született Jakabffy Elemérre, Szatmárnémetiben Dsida Jenőre, május 18-án Szatmárhegyen Páskándi Gézára emlékeznek az irodalomkedvelők. 18-20. között Szatmárnémetiben zajlanak a VI. Jakabffy Napok. 24-27. között Csíksomlyón építészkonferenciára kerül sor. * Május 25-27. között rendezik meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Zenei Napokat, május 26-27-én kerül sor Kolozsváron a Balázs Ferenc emléknapra, május 27-én pedig Dévavári ünnepségek zajlanak Vajdahunyadon. Diákrendezvények: 3-6. között Temesváron a IX. TMD Nyári Olimpia. - Május 4-5. között a Dicsőszentmártonban tartják a Küküllő menti líceumi és általános iskolások szavalóversenyét. -. Középiskolások balladamondó versenyét rendezik meg Sepsiszentgyörgyön 11-13. között, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. /(Mezei Kinga): Májusi történések, események. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2001. december 7.

Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2001. december 16.

Az Erdélyi Püspökséget 1009-ben alapította Szent István király, ebből a századból való a Gyulafehérváron épült első székesegyház is. Ennek helyén létesült a második katedrális is, amelyet valószínűleg Szent László király uralkodása alatt kezdek építeni. A történelem során többször kárt szenvedett és átépítették, így nyerte el mai formáját a gyulafehérvári székesegyház. Több történelmi személyiség nyugszik a templomban, így Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond és Izabella királyné, I. Rákóczi György fejedelem és Martinuzzi György bíboros. A Gyulafehérvári Egyházmegyének - a 2000. évben megjelent jubileumi sematizmus szerint - 500 ezer híve van, 304 temploma, ebből 258 plébániatemplom, 350 papja /közülük 43 nyugdíjas, 111 fő pedig 40 évnél fiatalabb/. /Czoborczy Bence: A Gyulafehérvári Egyházmegyében. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./

2002. március 8.

Rendkívüli esemény történt: március 3-án magyar történésznek is alkalma nyílott román tévéműsorban véleményt mondani a múlt vitatott kérdéseiről. A bukaresti Humanitas Ungurii címen román nyelven adta ki Paul Lendvay bécsi magyar közíró könyvét, erről szólt Cristian Tabara, a Pro TV népszerű sztárjának szokásos vasárnapi rovata. A ProTV Demény Lajos akadémikust, Kereskényi Sándor szenátort és Bogdan Murgescu tudományos kutatót hívta meg a beszélgetésre. Demény Lajosnak alkalma nyílott egy román tévéműsorban román közhelyeket, legendákat szertefoszlatni. Ezt ugyan a maguk háza táján megtették egynémely kiátkozott román tudósok is, mint például Lucian Boia, Giurescu, Constantiniu professzorok, de objektív szemléletű könyveik csak egy szűk értelmiségi réteghez jutottak el. Mi az igazság a Hunyadiak román származásáról? Demény: Mátyás király édesanyját Szilágyi Erzsébetnek hívták. Mi az igazság, hogy erdélyi románok csak jobbágyok lehettek. Demény: nem igaz, mert közülük is kerültek ki nemesek, politikusok, neves értelmiségiek. Demény: egyetlen épeszű magyar sem képzeli már határmódosítással megváltoztatni a múltat. Erdélyt egyébként hétmillió románnal együtt kellene a tízmilliós Magyarországhoz csatolni. A műsor kritikus pontja természetesen a dák–román kontinuitás volt. Demény Lajos: nem azon kell rágódni, ki volt itt előbb, hanem bemutatni a dokumentumokat, régészeti leleteket, a demográfiai, nyelvészeti, antropológiai érveket, és ezáltal kiiktatni a kliséket. Erdély népessége a honfoglalás idején... Itt a felvétel montírozói elvágták a képet és a hangot, hogy a műsor beilleszkedjék az egy órába. Csak a későbbiekben sikerült Demény Lajosnak némely utalásokat tenni tévhitekre, rossz beidegződésekre, veszélyekre. A középkorban nem nemzetek, hanem vallások és rendek voltak, tehát Hunyadi János nem magyarokat, románokat vagy szerbeket védelmezett, hanem a keresztény világot. A másik nagy veszély, amire Demény figyelmeztette a történészeket: társadalmi konfliktusokból ne gyártsanak nemzeti felszabadítási harcot. /Barabás István: Magyarok nyilai román képernyőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. június 22.

A budapesti Fafaragók Baráti Körének részvételével a hét elején tábor kezdődött Tusnádfürdőn, amelyen a budapesti XVIII. kerület fafaragói vesznek részt. A Frech Ottó által vezetett csapat az ittlétük alatt a helyi millenniumi emlékparkba készít három egészalakos szobrot Szent Istvánról, Hunyadi Jánosról és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről. A szobrokat a tervek szerint a Hargitai Megyenapok végén állítják fel. /(Daczó Dénes): Millenniumi szobrok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2002. augusztus 7.

Évtizede elmúlt, hogy a Hunyad megyei Zajkány határában ismeretlen tettesek traktor igénybevételével leborították a buzogányos Hunyadi emlékművet. Azóta csak annyi történt, hogy a buzogányt - korabeli sajtóhír szerint - a Hunyadi várba vitték. Hunyadi János serege 1442-ben szétverte a törökök nyolcvanezer főnyi seregét. Az emlékmű egyelőre tovább romlik. /Makay Botond: A zajkányi emlékmű tovább romlik. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2002. szeptember 9.

Az elmúlt hétvégén került sor a Tusnádfürdői Napok megszervezésére. Volt vetélkedő gyermekek számára, folklórműsor, tárlatmegnyitó (a helyi Molnár Elemér grafikusé), tűzijáték, ezt követően pedig reggelig tartó utcabál. A nap fénypontját mindenképp a millenniumi parki szoboravatás jelentette, amelyen jelen volt Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert képviselő és Romfeld Magdolna, a prefektúra főtitkára: ünnepélyes keretek közt kerültek helyükre Szent István, Bethlen Gábor és Hunyadi János impozáns (az előbbi magassága 3,5 m) faszobrai. Ezeket a tavasz folyamán megszervezett tusnádfürdői szobrásztáborban alkották budapesti művészek, s adományozták a városnak. Szept. 8-án a helybeliek, anyaországi (tabi, budapesti, jánoshalmi) vendégeik és a környékbeliek hagyományaikhoz híven Kisboldogasszony-misés búcsún vettek részt. /Millenniumi szoborpark Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

2002. szeptember 24.

A sarmisegetuzai önkormányzat a napokban megtisztíttatta a zajkányi Hunyadi János emlékmű környékét. A buzogányos oszlop Hunyadi törökellenes győzelmének állított emléket. Az emlékművet a millennium alkalmából állíttatta Hunyad vármegye, és az oszlop 1992-ig hirdette a fényes győzelem emlékét. Tíz évvel ezelőtt erőgép segítségével ismeretlen tettesek ledöntötték az oszlopot. A Hunyadi-buzogányt a tettesek bedobták egy duzzasztóba, de jóérzésű zajkányiak kihalászták, és bevitték a helyi múzeum udvarára. Onnan ellopták a buzogányt, és most már nem tudják, hol lehet. - Tízmillió lejért talpra lehetne állítani a zajkányi Hunyadi János emlékművet - ha erre igény mutatkozik. /Szabó Csaba: Ahol rabigát és emlékművet törnek össze. Már látható a ledöntött Hunyadi-emlékmű. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998