udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 261 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-261
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hunyadi Mátyás

1992. június 12.

Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1992. július 4.

Hunyadi Mátyás Csángó templom című versét közölte a lap. Hunyadi Mátyás /sz. Nagyvárad, 1958/ rövid magyarországi áttelepülés után hazaköltözött Nagyváradra, 1990 elején. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

1992. november 28.

Magyar értelmiségiek tiltakozó nyilatkozatát közölte a Szabadság: tiltakoztak a bejelentett, Mátyás király szobrát fenyegető illetéktelen módosítás ellen. A kormány segítségét kérik, mert Funar polgármester intézkedései nyugtalanságot keltenek a lakosságban. A Iorga-szöveg elhelyezése a szobron azt jelenti, hogy ezzel kisajátítják Mátyás királyt, etnikumközi feszültséget teremtenek. Hetvennél többen írták alá, azok, akiket a szöveg megfogalmazása utáni órákban el lehetett érni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1992. november 30.

Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1992. november 30.

Nov. 30-án reggel megjelentek Kolozsvár főterén, Mátyás király szobránál a munkások. Egyre több magyar fiatal sietett a térre, délután magyar teológus diákok élő lánccal vették körül a szobrot, később hazafias dalokat éneklő román tüntetők érkeztek a térre. Rendőrök vetettek véget a tüntetésnek és hátrább szorították a tömeget. A magyar tüntetők egyházi dalokat énekeltek. A rendőrparancsnok csitította a magyar fiatalokat, ekkor románok nacionalista dalokat kezdtek énekelni. /A Mátyás-szobor elleni merénylet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1., Magyar Nemzet, dec. 1., Népszabadság, dec. 1./

1992. december 30.

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke szerint az erdélyi magyarság legnagyobb ereje az összefogottság, a fegyelmezettség és az öntudatosság. Nyilatkozatában elmondta, hogy Kolozsvárott más a helyzet, mint Temesváron vagy Bukarestben, itt a szélsőséges nacionalisták szerezték meg a hatalmat. Az RMDSZ-nek viszont tekintélye van. Mátyás király szobrának ügyében az RMDSZ az Európa Tanácshoz, az UNESCO-hoz fordul. Szőcs Géza vissza akar vonulni az RMDSZ vezetéséből. /Éltes Enikő: Beszélgetés Szőcs Gézával, az RMDSZ alelnökével. = Új Magyarország, dec. 30./

1993. január 16.

Grigore Zanc Kolozs megye prefektusa jan. 14-én érkezett átirata elmarasztalta az RMDSZ és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tiltakozását Mátyás király szobrának ügyében. Funar polgármester törvényesen járt el, állítja a prefektus. A román államhatalom tehát nyíltan támogatja Funar kisebbségellenes lépéseit. /(makkay): Zanc-Funar koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1993. február 2.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a tanácsülésen bejelentette legújabb tervét: írjanak ki népszavazást arról, hogy Mátyás király szobrát egyszerűen beolvasszák, és a bronzból öntsék ki Avram Iancu szobrát. /Németh Júlia: Népszavazás a Mátyás-szobor beolvasztásáról? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szobrot mindenképpen eltávolítják a főtérről, hogy a helyére Baba Novac szobrát állíthassák. /(Botos): Népszavazás szoborolvasztásról? = Új Magyarország, febr. 2./

1993. február 6.

Febr. 6-án Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a Vatra Romaneasca. Iliescu elnök a szövetségnek küldött üzenete burkolt figyelmezetésnek is tekinthető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és a türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette. Megintette a magyar kisebbséget is, hangsúlyozva, hogy Románia egységes nemzetállam, a területi autonómia pedig elképzelhetetlen. Ötezres tömeg gyűlt össze a Vatra Romaneasca ünneplésére. Zeno Opris elnök a szövetséget méltatva rámutatott arra, hogy szükség van a Vatrára, hiszen a magyarok Székelyföldön borzalmas mészárlást rendeztek, elkergetik az iskolákból, a munkahelyekről a románokat. Az RMDSZ-t horthysta-kominternes szervezetnek nevezte. /B. T., Bukarest: Hároméves a Vatra Romaneasca. = Magyar Hírlapm febr. 8./ Funar, Vatra Romaneasca alelnöke biztosította a hallgatóságot, hogy Mátyás király kolozsvári szobra nem sokáig lesz a magyarok szimbóluma. Befejezésül a jelenlevők lelkesen skandálták: Ki a magyarokkal az országból! /(mózes): Ünnepelt a Vatra Romaneasca. Funáriáda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9., Magyar Nemzet, febr. 9./

1993. február 11.

Az Európa Tanács legutóbbi ülésszakán Bratinka József, a szervezet magyar delegációjábak vezetője, az MDF országgyűlési képviselője levelet intézett Leni Fischer asszonyhoz, az ET Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökéhez, valamint Jacques Baumelhez, az Európai Műemlékvédelmi Albizottság elnökéhez. Levelében tájékoztatatást adott arról, hogy Funar kolozsvári polgármester lépései a város Mátyás király-szobrával kapcsolatban az európai műemlékvédelem ellen számító tettek. Funar "1992. novemberében elrendelte, hogy egy történelmi műemlék talapzatára román nyelvű, nemzeti és kegyeleti érzéseinket sértő feliratot helyezzenek el." /Levél a Mátyás-szobor ügyében. Súlyos sérelem. = Pesti Hírlap, febr. 11./

1993. február 26.

Folyik a magyar emlékművek kisajátítása. Kolozsváron Mátyás király szobra után Mátyás szülőházán álló magyar nyelvű emléktáblát veszik célba a nacionalisták. Az emléktábla Zala György alkotása, 1889-ben avatták fel /Murádin László: Szobor után emléktábla? = Új Magyarország, febr. 26./

1993. április 6.

Funar, Kolozsvár polgármester eldöntötte, Kolozsváron fel kell állítani Avram Iancu szobrát, amely méreteivel, monumentalitásával majd túlszárnyalja Mátyás király szobrát. Pályázatot írt ki. A bírálóbizottság elnöke, Raoul Sorban művészettörténész, a Szocialista Munkáspárt tagja nem az esztétikát vette figyelembe, hanem a politikumot. Ilie Beinde nyert, aki primitív elképzelések rabja. Pályaműve 20 méter magas, bazaltkövekből rakott oszlop, a tetején áll majd Avram Iancu 5 m-es bronzszobra. Hiába tiltakoztak a művészek, a román értelmiségiek, Funar nem hallgatott rájuk, idén december 1-jén szeretnék fölavatni a szobrot. /Balogh József, Bukarest: Funar úr szobrokkal álmodik. = Népszava, ápr. 6./

1994. január 14.

Funar polgármester bejelentette, hogy tervezi a Mátyás szobron a Mathias Rex felirat kicserélését Matei Corvinulra. /Németh Júlia: Mathias Rex helyett Matei Corvinul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

1994. január 21.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívással fordult az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz és a magyar közösséghez: tiltakozásul Funar polgármester újabb tervére Mátyás király szobrának módosítása ellen, jan. 22-én 11 órakor minden templomban konduljanak meg a harangok, ugyanebben az időpontban "lélekben és érzéseitekben legyetek velünk az önazonosságunk jelképeit gyalázó indulatok ellen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1994. január 27.

Elhangzanak ugyan tiltakozások az Antonescu-szobor felállítása ellen, azonban ez nem akadályozza meg azt, hogy több városban is fel akarják állítani a háborús bűnös szobrát. Közben folytatódnak a Mátyás-szobor elleni merényletek. Tófalvi Zoltán megkérdezett több ellenzéki román politikust, levetetné-e Mátyás király szobráról a törvénytelenül elhelyezett feliratot, azonban ezt egyikük sem vállalná. Dráma zajlik a romániai magyarság művelődéstörténeti értékei körül. /Új Magyarország, jan. 27./

1994. június 8.

Jún. 8-án több ezer ember tüntetett Kolozsváron, Mátyás király szobra előtt, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület által meghirdetett népgyűlésen. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva elmozdítanák helyéről a szobrot. A gyűlést dr. Octavian Buracu egyesületi elnök nyitotta meg. Pop Mihai egykori politikai fogoly elmondta, hogy Funarok jönnek, mennek, de Mátyás király szobra megmarad. Doina Cornea szerint a szobor szimbólum, a város arculatához tartozik. A jelenlegi vezetők e szimbólumot el akarják tüntetni, mert őket semmi sem köti a város történetéhez. Tőkés László magyarul és románul elmondott beszédében Doina Corneával értett egyet, aki szerint élő lánccal kell megvédeni a szobrot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1994. június 13.

Funar polgármester jún. 13-án a városi ülésen ismét kijelentette, hogy Mátyás királyt a kommunisták nevezték el Mathias Rexnek. A szobor talapzata rossz állapotban van, meg kell javítani, állt elő javaslatával Funar. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1994. június 17.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tanácskozásán elemezte a helyzetet. A tanügyi törvénytervezet eddigi képviselőházi vitája nem szolgálja a kisebbségi oktatást. Az államosított ingatlanok szenátusi vitája nem a megkárosítottak szempontjait mérlegeli. Mátyás király kolozsvári szobrának eltávolításának terve elleni tiltakozásul világnyelveken készítenek dokumentációt és azt eljuttatják az ENSZ szakosodott szervezeteihez, az Európa tanácshoz és a román államfőhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1994. június 28.

Gyulán jún. 22-25-e között megrendezték a Kézfogások magyar-román baráti találkozót magasrangú magyar és román politikusok, művészek részvételével. A megjelentek - köztük Adrian Dohotaru külügyi államtitkár - aláírták a Román Írószövetség elnökének, Laurentiu Ulicinak a tiltakozó közleményét: elvi egyet nem értésület fejezték ki a román-magyar interetnikumi kapcsolatok feszültségének fokozására irányuló kísérletekkel szemben. Helytelenítik Funar kolozsvári polgármester tervét Mátyás király szobrának eltávolítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1994. július 1.

A Gazeta de Cluj 22. számában megjelent "Memorandisták replikája" című cikk magyarellenességét kifogásolta Gheorghe Vasilescu ügyvéd, idézett a cikkből: "...nem szégyenlitek magatokat Európa gyilkosai, antiszemiták, barbárok, semmirekellők? Mátyás király szobránál mintegy 1500 honvéd bitang mutatta ki a foga fehérjét." Az Interetnikai Párbeszéd Szövetség szervezte jún. 8-i tiltakozó gyűlésről van szó, ahol sok román is megjelent. A cikkíró "memorandisták" név mögé bújt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

1994. július 8.

A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./

1994. augusztus 18.

Tőkés László nyilatkozott a szabadkai hetilapban: "Nem csupán Mátyás király szobrát akarják tönkretenni, hanem Mátyás király maradék népét." "...Mátyás szobra egyfelől Kolozsvár jelképe, másfelől viszont az egyetemes magyarság egyik legfőbb szimbóluma. Ezért bátran mondhatjuk, hogy az egész határon túlra szakadt magyarság szellemi, kulturális és történelmi egységét veszik célba ezek a barbár cselekedetek, a kisantanti politika szellemében fogant akciók." Fontos, hogyan reagál az anyaország, jegyezte meg Dudás Károly. Tőkés László válasza: Az új kormány "idejében szólt, elítélte az esetet. Aggódva figyelünk viszont arra, hogy az új kormánykoalíció milyen békülékeny húrokat penget, mert ezt az utódállamok ugrásra kész nacionalistái könnyen kihasználhatják." /Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 18./

1995. április 13.

Kolozsváron is megünnepelték a Vatrát, tizenöt szónoklat hangzott el. Az ünnepségen újabb feszültséget keltő intézkedések tervéről szónokolt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Bejelentette, hogy román és angol nyelvű táblát helyez el Mátyás király szülőházán, amelyből kiderül, hogy "a magyarok legnagyobb királya román volt". A Petőfi-emléktáblát pedig kiegészíti olyan szöveggel, amely "leltározza" a magyarok által 1848/49-ben elkövetett románellenes atrocitásokat. Funar azt is tervezi, hogy a Fő téri Szent Mihály templomot elveszi a magyaroktól és a német közösségnek adja, mivel azt annak idején szász mesterek építették. A város magyar lakosságát hozzá kell segíteni, hogy belépjen a Vatrába, hogy ne legyenek a terrorista és fasiszta RMDSZ tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Magyar Hírlap, ápr. 13./

1995. szeptember 2.

Miként képzeli el a történelmi megbékélést Iliescu elnök, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalakító pártoktól, amelyek magyarellenességükkel, xenofób magatartásukkal tűntek ki? - kérdezte a román sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez "nem illett bele" Iliescu elnök beszédének szerkezeti felépítésébe". Közben Funar polgármester bejelentette, hogy Mátyás király szobrát Vajdahunyadra kell költöztetni, a Hunyadiak kastélyába, és helyébe a román nép latin eredetét jelképező római anyafarkast kell felállítani. Funar szerint az alapszerződést csak azután lehet aláírni, hogy Budapest bocsánatot kér a magyarok által Észak-Erdélyben elkövetett atrocitások miatt, a román államot, a károsultakat és az elhurcolt zsidókat pedig kárpótolja. A polgármester több ízben börtönnel fenyegette a tanügyi törvény ellen tiltakozókat, a magyarokat barbároknak nevezte, akiket "európai életmódra" kell szoktatni, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, szept. 2./

1995. október 16.

Háromnapos ismerkedő látogatásra Kolozsvárra utazott Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, okt. 16-án dr. Csiha Kálmán református püspökkel, dr. Czirják Árpád főesperessel, római katolikus érseki helynökkel, az RMDSZ Kolozs megyei vezetőivel, a Heltai Klubban a város magyar értelmiségével, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. Szőcs Ferenc a perfektussal tárgyalva kitért a romániai, kiváltképp a kolozsvári magyarságot ért sérelmekre, a Mátyás király szobra körüli ásatásokra, a Magyar Opera elleni polgármesteri támadásokra. A prefektus a magyarság aggályait túlzottnak ítélte, egyszerűen nyilatkozat-háborúról beszélt, az RMDSZ szélsőségeseit emlegette. /Miklós László: Családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Zanc a sérelmeket egyéni kisiklásoknak nevezte. /Magyar Nemzet, okt. 17./

1995. október 17.

Bodor Pál írásában /Történelmi ki kicsoda vadkeleten/ ahhoz fűzött megjegyzéseket, hogy Funar polgármester Mátyás király szobrát Kolozsvárról Vajdahunyadra akarja száműzni. Kit érdekel az uralkodók eredete, jegyzi meg Bodor Pál. Basarab vajda feltehetőleg kun volt, ez mit sem von le román történelmi érdemeiből. Mihai Viteazul eredete sem tisztázott, akad eretnek román történész, aki szerint görög zsoldosvezér volt. Az egyesítő A. I. Cuza fejedelem félig görög, a múlt század eleji felkeléseket szervező Elefteria vagy az 1821-es szabadságmozgalom mártírja, Tudor Vladimirescu görög származású, Eminescu lengyel, Caragiale albán származású, de Coresi diakónus sem volt román. Azonban ez nem von le semmit érdemükből. /168 Óra (Budapest), okt. 17./

1996. január 10.

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Grigore Zanc megyei prefektushoz írt nyílt levélben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja miatt. Funar jan. 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján román és angol nyelvű emléktáblát akar elhelyeztetni Mátyás király kolozsvári szülőházán, melynek szövege közönséges név- és tényhamisítás: meghamisítja a király nevét /Mathias Rex sohasem volt "Matei Corvin"/, másrészt azt állítja, hogy román volt, holott édesanyja Szilágyi Erzsébet, tehát csak román. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11., 694. sz./ Gheorghe Funar polgármesterkedése óta a kolozsvári városháza megsokszorozta alkalmazottainak számát, mégsem akad senki az illetékesek közül, aki a magyar sajtót is tájékoztatná a polgármesteri hivatal döntéseiről. Dican igazgató, a protokoll osztály vezetője szerint a hivatal csak írásos közlemények alapján értekezik a sajtóval, maga is csak kikapcsolt magnó előtt volt hajlandó a Mátyás király szülőházára kerülő új emléktábláról egyáltalán szót ejteni. A régi emléktábla mellé egy azzal azonos nagyságú, kétnyelvű táblát akarnak elhelyezni a következő szövegel: "A történelmi hagyománynak megfelelően ebben a házban született Matei Corvin, a nagy hadvezérnek, Erdély vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia. A román Matei Corvint az uralkodásához (1458-1490) fűződő vívmányok alapján Magyarország legnagyobb királyának tekintik." A bronztáblát jan. 24-én helyezik el. A városi tanácsban nem tárgyaltak erről. A polgármester ismét kész tények elé akarja állítani a tanácsosokat. /(németh): Mátyás király román eredetét hirdető emléktáblát helyeznek a szülőházra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

1996. január 11.

Az RMDSZ városi és megyei tanácsosai és parlamenti képviselők tanácskoztak Kolozsváron jan. 10-én emléktábla-ügyben. A Mátyás király szülőházára tervezett kétnyelvű emléktábla szövegét olyan történelem- és névhamisításnak minősítik, amely árt a román-magyar barátság ügyének, s csak egyetlenegy célt szolgál, nemzetiségek közötti feszültség szítását és Gheorghe Funar választási kampányát. A gyűlésen megfogalmazott tiltakozó jegyzéket elküldték Grigore Zanc prefektusnak is. A prefektusnak írt nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg közönséges név- és tényhamisítás. A király soha nem volt Matei Corvin, azaz Hollós Máté, másrészt a felirat szerint román volt. Köztudott, hogy a nagy király édesanyja Szilágyi Erzsébet volt, tehát MATHIAS REX már ezért sem lehetett csak román! A magyargyűlöletéről hírhedt Gheorghe Funar polgármester Mátyás királyt kisajátítja a románságnak, s ezzel nemcsak a történelmet hamisítja meg, hanem megsérti a magyarság önérzetét. A zászlórudak elhelyezése, a Főtér feldúlása, emléktábla levakoltatása, utcanevek eltüntetése azt mutatja, hogy interetnikai feszültséget akar gerjeszteni Kolozsvár román- és magyarajkú lakói között. A nyílt levélben emlékeztették a prefektust arra, hogy a városi tanácsban nem vitatták meg az emléktábla ügyét, a tervezés, kivitelezés költségvetését sem szavazta meg a városi tanács. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kérte a prefektust, hogy akadályozza meg Gheorghe Funar polgármestert "eme név- és tényhamisító, tudatosan magyarellenes és provokatív szándékának a kivitelezésében!" /RMDSZ-képviselők a legújabb emléktábláról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1996. január 13.

Zanc prefektus halogató választ küldött az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének nyílt levelére. amelyben tiltakoztak Gheorghe Funar polgármester azon terve ellen, hogy kétnyelvű emléktáblát helyezzen el Mátyás király szülőházán. Zanc közölte, hogy Funar megszerezte a Művelődési Minisztérium jóváhagyását. Zanc ugyanakkor jelezte, felkérte a polgármestert, hogy bírálja felül szándékát. /Gyűrűzik az emléktábla-botrány Grigore Zanc prefektus halogató válasza az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1996. január 14.

AZ RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ jan. 12-14-én Székelyudvarhelyen tanácskozott, a Csapó József RMDSZ-szenátor által kidolgozott személyi autonómiáról, melyet elfogadott munkadokumentumnak. A további kodifikáció feladatát egy szakértői csoport fogja elvégezni. Az SZKT foglalkozott Katona Ádám állásfoglalásával. Katona Ádám is vitatkozott. értelmezve kijelentését. Markó Béla kifejtette, hogy nem személyekre szóló büntetést kíván, hanem elvi állásfoglalást. Tőkés László püspök kifejtette: elfogadhatatlan, ahogyan Katona Ádám a témához közelített, de kérte a képviselőket, ne feledjék Katona érdemeit sem. Az SZKT állásfoglalása leszögezte, hogy az RMDSZ "elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a verbális agressziót", a szövetségben nincs helye az intolerancia semmiféle megnyilvánulásának. Az SZKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ismertette a román és magyar államfőhöz intézett újabb levelét, ebben kifejtette, hogy a megbékélés "legfőbb akadálya a romániai magyar kisebbségi nemzetközösség rendezetlen helyzete". - Az SZKT elfogadott nyilatkozata szerint az RMDSZ "a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely biztosítja a romániai magyarság közképviseletét". Az RMDSZ szükségesnek tartja a romániai magyar közösség politikai, gazdasági, kulturális megerősödését, a belső önrendelkezés jogának fokozatos érvényesítését, az aktív szerepvállalást a román politikai életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 696. sz., Simon Judit: Az SZKT elfogadta a személyi elvű autonómia statútumtervezetét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 17./ "Négy éve folyik Kolozsváron, Erdély fővárosában, Gheorghe Funar polgármester, RNEP-pártvezér kezdeményezésére és irányításával a kulturális etnikai tisztogatás, a törvényesség lábbal tiprása: a magyar utcanevek eltüntetése, magyar vonatkozású emléktábla levakoltatása, a város műemlékzónának nyilvánított, történelmi Főtere arculatának a teljes megváltoztatása, a Mathias Rex-szoborcsoport meggyalázása, otromba zászlórudak engedély nélküli szereltetése a szobor mellé, a főtéri ásatások kiterjesztése, törvénytelen kísérlet a városközpont magyaroktól való megtisztítására stb. Hogy a magyar elem végleges eltüntetése, tönkretétele a célja e következetesen szélsőséges nacionalizmusnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a bejelentett további tervek, úgymint: egy, a történelmet durván meghamisító emléktábla feltétele - 1996. január 15-én - Mátyás, Mathias Rex kolozsvári szülőházára; tavasz elején a Lupa Capitolina-szobor elhelyezése a Főtéren, Decebal és Traianus mellszobrával együtt, majd később a Traianus-oszlop másolatának ugyancsak a Főtéren való elhelyezése, legvégül pedig a Mathias rex-szoborcsoport eltüntetése Kolozsvárról. Eleddig hiábavalóak voltak tagságunk, Kolozsvár magyar lakosságának sorozatos tiltakozásai - amelyet romániai magyar nemzeti közösségünk is támogatott -, mivel hogy Gheorghe Funar polgármester visszaél hatalmával, kihasználja kisebbségi kiszolgáltatottságunkat, s mert a jogvédelem intézményes keretei még mindig a politikának vannak alárendelve. Gheorghe Funar polgármester négy éve tartó önkényeskedése, törvénysértési, következetes és provokatív magyarellenes, feszültségkeltő megnyilvánulásai mind azt tanúsítják, hogy a PUNR-nek és vezérének legfőbb célkitűzése gáncsot vetni Romániában a demokrácia kiteljesítésének, a jogállamiság megvalósulásának, mindenféle román-magyar megbékélési kísérletnek ezzel felmérhetetlen erkölcsi, politikai kárt okozva a román népnek, Románia európai integrálódásának. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanács ismételten és a leghatározottabban elítéli Gheorghe Funarnak és pártjának xenofóbiáját, szélsőséges nacionalizmusát, a magyar nép önérzetét sértő provokációit, kultúránk egyetemes értékeinek megsemmisítését célzó intézkedéseit. Ezért azzal a kéréssel fordulunk Románia elnökéhez, Románia Parlamentjéhez és Kormányához, valamint Kolozs megye Prefektusához, hogy sürgősen és a leghatározottabban lépjen fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényeskedése, törvénysértései, szélsőségesen nacionalista és xenofób megnyílvánulásai ellen, elejét véve ezzel egy olyan esetleges interetnikai konfrontációnak is, amely beláthatatlan következményekkel járhat, s nemcsak feldúlja Kolozsvár törékeny békéjét, de egyszersmind továbbrontja Románia nemzetközi megítélését." /Az SZKT állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-261




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998