udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Huszár Adolf

1999. szeptember 3.

A kormány szept. 2-i ülésén elfogadta a határozattervezetet az aradi vértanúk emlékművének visszaadásáról az Assisi Szent Ferenc-rendnek. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben leplezték le a tizenhárom aradi vértanú emlékére. Az I. C. Bratianu által vezetett román kormány utasítására később lebontották, és alkotóelemei azóta több aradi gyár raktárában megfordultak, jelenleg pedig egy helybeli kaszárnyában találhatóak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a kabinet ülésén szó volt a továbbiakról is, tehát arról, amiben a román és a magyar miniszterelnök korábban megegyezett, nevezetesen, hogy létrehozzák a kiegyezés emlékparkját, amelyben helyet kapna a szóban forgó szoborcsoport is. Így a tegnapi kormányhatározat gyakorlatilag az első lépést jelenti e terv megvalósításának útján. /Az aradi vértanúk emlékműve a minorita rendhez kerül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2003. augusztus 18.

Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2005. április 15.

Gyakorlatilag felmérhetetlen, hogy helyhiány vagy más okok miatt mennyi kincs porosodik vagy penészedik a régió múzeumainak raktáraiban, pincéiben. A tárgyak jelentős része a magyar történelemhez kötődik. Aradon Peter Hügel, az aradi múzeum igazgatója korszerűsítési elképzeléseit kínkeservesen verekszi csak át környezetén. – Az 1848-as részből a ’70-es évek elejéig sokkal többet lehetett látni, mint ma. Akkor Ceausescu ideológusainak parancsára az 1848-as részleget szétverték, helyét a dák ősök és a szocializmus dicsőítése vette át. 1989 után a kommunista relikviákat leszedték, de a történelemszemlélet mit sem változott. Peter Hügel szeretne több 1848-as anyagot kiállítani. A Feszty-hármaskép végleges helyét az igazgató nem a múzeum falain belül képzeli el. Szeretné a katolikus templom udvari épületeinek egyikében állandó helyet találni, s hosszú évekre megőrzésre odaadni az egyháznak. Hügel elismerte, hogy a raktározási körülmények borzalmasak, a falak vizesek, pereg a vakolat, a kincsek állapota pedig folyamatosan romlik. Puskel Péter, Arad múltjának egyik legavatottabb ismerője szerint elérkezett az idő, hogy előkerüljön a raktárból Aradi Zsigmond Búsuló Arad című szobra, Csiky Gergely, Fábián Gábor mellszobra, a Kossuth-szobor, Huszár Adolf Szabadság-szobrának makettjei, Arad szabad királyi város kincsesládája, több tucatnyi értékes festmény, és még lehetne sorolni. Bizonyos aradi román körök hallani sem akarnak a ’48-as részleg kibővítéséről, más magyar ereklyék leporolásáról. Eltekintve a bányamúzeumoktól, Hunyad megyében elvileg három történeti vagy néprajzi múzeum létezik. Azért csak elvileg, mert a legjelentősebb, a dévainak helyet adó épület közel egy évtizede felújítás alatt áll, s azóta nincs állandó kiállítás. A múzeum alapítása dr. Téglás Gábor és dr. Torma Zsófia, a földkerekség első amatőr régésznőjének nevéhez, pontosabban az általuk 1882-ben létrehozott “Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulathoz” fűződik. Az általános történeti múzeumból a 80-as években a “dák és római civilizáció múzeuma” lett. Az elnevezés a mai napig megmaradt. A múzeum gyűjteménye akár százezernél is több darabból áll, állította Bodó Krisztina régész, a múzeum munkatársa. Sok régi kőszobor, oszlopdarab vagy egyéb kőfaragvány Déván a szabad ég alatt áll. Vajdahunyadon van a másik múzeum, ott is folynak ásatások. Szászvároson a Néprajzi Múzeum nem panaszkodhat helyhiányra, de a magyar vonatkozású kiállított tárgyak jóformán teljességgel hiányoznak. /Chirmiciu András: Pincekultúra. Múzeumok rejtegetett magyar kincsei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998