udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Huszár János

2001. augusztus 15.

Szabadkán aug. 17-én nyílik meg az új magyar főkonzulátus, a megnyitó ünnepségre várják Orbán Viktor miniszterelnököt is. Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete a vajdasági Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy a konzulátus feladata lesz a vajdasági magyarság helyzetének, illetve az önkormányzatok és a művelődési élet történéseinek figyelemmel kísérése. A konzuli feladatokat Huszár János látja majd el Szabadkán, aki diplomataként dolgozott a belgrádi nagykövetségen 1994-1998 között. A konzulátus megnyitását egybekötik a szabadkai Szent István-napi megemlékezéssel. A Szent Teréz-templomban szentmisét tartanak, majd a palicsi Sportközpontban este kenyérszentelés lesz, s itt mond ünnepi beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Orbán Viktor magyar kormányfő jelenlétében Szabadkán pénteken megnyílik az új magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2003. május 31.

Máj. 31-én Zentán felavatták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet (VMMI), amely a jövőben a délvidéki magyarság kulturális és szellemi központjaként fog működni. Az épület alapkövét tavaly január 22-én, a magyar kultúra napján tette le többedmagával Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) akkori elnöke, s az intézetet most avatta fel Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke és Juhász Attila zentai polgármester. Az ünnepi megnyitón a HTMH korábbi és mostani elnöke mellett jelen volt Huszár János, Magyarország szabadkai főkonzulja. Juhász Attila az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: az intézet a teljes tárháza lesz a délvidéki magyarság múltjának és jelenének, kultúrájának és szellemi potenciáljának. A VMMI az Orbán-kormány által létrehozott, a délvidéki magyarság művelődését és szellemi életét ápolni hivatott félmilliárd forintos pénzalap költségeiből épült fel. Juhász szerint a VMMI-nek fel kell térképeznie a délvidéki magyarság múltját, jelenét és a jövőjét. Remények szerint a VMMI a délvidéki magyarság "jövőépítő és stratégiai" központjává válik. Az intézményben kap majd helyet az egyházi dokumentációs központ, itt lesz a délvidéki magyarság kulturális "katasztere", amelybe összegyűjtik az információkat és adatokat az összes délvidéki magyar művelődési és civil szervezetről. Multimediális funkciókkal ellátott, előadó- és olvasóteremmel is rendelekező számítógépes központ kap itt helyet, emellett délvidéki digitális magyar könyvtár létrehozását tervezik, illetve az intézet ad majd otthont a délvidéki magyar népzenei archívumnak és képtárnak. /MTI, Zentán felavatták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet/

2004. június 22.

Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2004. december 10.

Benedek Huszár János illyefalvi polgármester nem fejthette ki érveit a helyi tanács autonómia-népszavazást jóváhagyó döntése mellett, mivel a megyei törvényszék bírónője, elfogadva a prefektúra kifogását, külön írásos megbízatás híján nem ismerte el a községi tanács jogi képviselőjének. A prefektúra jogtanácsosa szerint ,,a polgármester a községet képviseli, és nem a tanácsot”, ezért szerinte annak külön fel kell őt írásban hatalmaznia hasonló ügyekben.    Illyefalva tanácsa – elsőként a megyében – okt. 20-i döntésével elhatározta, hogy március 20-ra kiírja az autonómia-népszavazást. (Az Székely Nemzeti Tanács indítványáról van szó/(b. kovács): Az illyefalviakat nem hallgatták meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2005. január 31.

Fellebbezést nyújtott be a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróságon az illyefalvi helyi tanács a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete ellen, amely a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról hozott határozat visszavonására kötelezte az önkormányzatot. Benedek Huszár János illyefalvi polgármester elmondta: jogászokkal és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel folytatott konzultációk után a referendum kezdeményezői a jogi harc folytatása mellett döntöttek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2005. március 18.

A brassói táblabíróság március 17-én tárgyalta középfokon az illyefalviak autonómia-népszavazás perét. Ítéletet egy hét múlva hirdetnek, de a helyi önkormányzatot képviselő Benedek Huszár János polgármester fontosnak tartja, hogy ,,85 év óta először az autonómia nem koncepciós peren jut el a román igazságszolgáltatás felső fórumaira, polgári peren, tágyilagos érvelések hangozhattak el”. Benedek Huszár János érveivel arra világított rá, hogy a prefektúra indokai nem helytállóak, a helyi határozatnak van törvényes alapja. Egyrészt a közigazgatási törvény, amely arról rendelkezik, hogy a helyi tanács dönthet a település határairól, másrészt a refe­rendum­törvény, amely előírja, különleges fontosságú helyi ügyekben népszavazás szervezhető. /Farkas Réka: Érdemi tárgyalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2005. május 10.

Fenntartható vidékfejlesztés, hagyományos gazdálkodás az EU-csatlakozás küszöbén címmel szervezett háromnapos tanácskozást az erdélyi unitárius egyház, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az amerikai Project Harvest Hope Alapítvány. Az sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban tartott rendezvényen Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, a műhelymunka célja olyan kérdések megvitatása, mint a nagyüzemi szinten művelt gazdálkodás hatásai a falvak lakosságára, ennek ökológiai és emberi erőforrásokat érintő következményei. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva polgármestere köszöntőbeszédében Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt idézte, aki szerint több érv szól az EU-csatlakozás mellett, mint ellene, de két vesztese van: a mezőgazdászok és a határon túli magyarok. Kolumbán Gábor, az erdélyi unitárius egyház főgondnoka hangsúlyozta, hogy Székelyföldön fokozott figyelmet kell fordítani a vidékfejlesztésre. /Bíró Blanka: Kettős lépéshátrányban a csatlakozás előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2006. szeptember 28.

A nagy politikai vihart kavart csíkszeredai polgármesteri találkozóra nemcsak az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestereket hívták meg, hanem a függetleneket is. A meghívást Illyefalva független polgármestere, Benedek Huszár János is elfogadta. Benedek Huszár János kifejtette, Székelyföld gazdaságát nem lehet ugyanazokkal a mutatókkal jellemezni, mint amelyeket a nyugati, akár európai, akár tengeren túli társadalmakra érvényesek. Figyelembe kell venni ennek a régiónak a sajátosságait, tradícióit, helytörténetét, hagyományait. Jó lenne Székelyföldön fönntartania 75 százalékos etnikai arányt. Székelyföldnek az az előnye hogy van tiszta borvízforrása, vannak erdei, vannak természeti erőforrásai. Ezt fogják jó pénzért megvásárolni a turisták, de csak úgy, hogy mindez itt marad. A Szövetség a Székelyföldért egyesület legfontosabb feladata, hogy bevonja a szakértőket annak felmérésébe, hogy Székelyföld milyen adottságokkal rendelkezik, milyen irányba kell elindulni. /Mózes Edith: „Székelyföld kis Svájc, de nem a bankok Svájca”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

2006. december 9.

Nem volt zökkenőmentes a Szövetség a Székelyföldért Egyesület december 7-i alakuló ülése. Nézeteltérés alakult ki a kilenctagú vezetőtanács megválasztása körül. Egy listáról felolvasták az öt Kovászna és négy Hargita megyei jelöltet, majd felszólították az egybegyűlteket, hogy szavazzák meg az ajánlott testületet. Kiss József, Zágon polgármestere felháborodott, mondván, kihagyták Orbaiszéket, kijelentette, akkor a Kovászna környékiek távoznak. Rövid tárgyalás után visszaléptették Bölöni Dávidot, Csernáton községvezetőjét, és helyette felkerült a listára Kiss József. Ezt követően szólalt fel Benedek Huszár János, Illyefalva független polgármestere, és kérte, a nem RMDSZ-es polgármesterek is kapjanak helyet a testületben, hisz 100.000-150.000 székelyföldi magyart képviselnek. Demeter János megyei tanácselnök próbálta megmagyarázni, hogy ez nem politikai szervezet. /Farkas Réka: Kommunista módszerekkel választottak? (Szövetség a Székelyföldért Egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

2007. április 4.

A Baróton kiadott Erdővidék regionális hetilap 500. lapszámának megjelenését ünnepelték a lap egykori és mostani szerkesztői és nagyszámú az Erdővidék Múzeumát zsúfolásig megtöltő érdeklődő jelenlétében. Az Antal István irányította lap közel tíz esztendeje jelentkezett először. Antal István a tízéves lapkészítés folyamát felidézve elmondta, legfőbb erényük, hogy önkéntes tudósítókat tudtak szerezni, ez lett fő éltető ereje és fenntartója a lapnak. A lap új arcát Könczei Elemér kolozsvári grafikus tervezte. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke kiemelte, az Erdővidék sikere annak köszönhető, hogy olvasóit érdeklő információkat tartalmaz, ugyanakkor felkészíti a régiót a mentalitásváltásra. Benedek Huszár János, a lap első szerkesztője, most sepsiillyefalvi polgármester, a lap fontosságát a tájékoztatásban és értelmezésben határozta meg. /Váry O. Péter: Múltidézés és jövőkeresés (Az Erdővidék 500. lapszáma). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2007. július 23.

Háromnapos rendezvény keretében ünnepelte Sepsiillyefalva az Illés-napokat. Az idei rendezvény súlypontját a LAM Alapítvány fennállásának tizenöt éves jubileuma alkalmából szervezett események jelentették. Július 20-án a római katolikus templomban a rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara adott hangversenyt, Kelemen Antal vezetésével. Ezután az egybegyűltek átvonultak a központi parkba, ahol a baróti Dugó és a Haverock rockbanda koncertezett Másnap felnőtt- és gyerek-minifocibajnokság zajlott a sportpályán. Délután a községháza előtt életfát avattak. Ezt hagyományteremtő szándékkal állították, minden évben Illés-napokon a két faluünnep között született gyerekek nevét tartalmazó érmét felszegezik a fára – mondotta Benedek Huszár János polgármester. A községháza felújított előterében állandó fotókiállítás nyílt: Illyefalva nevezetes épületeit archív felvételeken s összehasonlításként Bakó Zoltán mai fotóin mutatják be. Ismertették Illyefalva első falufüzetét, majd Zorkóczy Zenóbia színművésznő bemutatta A székelyek című verses-zenés összeállítását. Este a Szászcsávási Cigányzenekar hangversenyezett, majd a Session Jazz Band koncertezett. A LAM Alapítvány régiófejlesztési stratégiája tizenöt év távlatából címmel konferenciát tartottak a KIDA-központban. Már 1990-ben működött, de hivatalosan csak 1992-ben alakult meg a LAM (Landwirschaft-Agricultura-Mezőgazdaság) Alapítvány, innen a tizenöt év. Kató Béla helybeli református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese, a LAM Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, fontosnak tartották visszatekinteni az eltelt időszakra, mivel Romániának az Európai Unióba való belépésével a svájci támogatók visszavonulnak a programból. A svájci HEKS (az evangéliumi református egyházak segélyszervezete) támogatásával beindult tevékenységek az elmúlt évek folyamán egyre bővültek. Két fő tevékenységi kört fejtett ki az alapítvány: a felnőttképzést és vállalkozások beindításához nyújtott hitelezést. Mintegy 3000 hitelt folyósítottak 18 millió dollár értékben, ezek nyomán 12 000 munkahely létesült. 1999-ben önálló pénzintézetet hoztak létre, két hitelszövetkezetet alakítottak, melyek tevékenységét a román kormány ellehetetlenítette. Így 2005 decemberében részvénytársaságot alapítottak, mely a hitelezési tevékenységet folytathatja. Irodát nyitottak Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is. Képzés terén három szakon államilag elismert oklevelet biztosítanak. Fellépett a Háromszék Táncegyüttes Erdélyország az én hazám című műsorával. Este az Echinox együttes koncertje zárta az Illés-napokat. /Szekeres Attila: Illyefalvi Napok a LAM Alapítvány jubileumának jegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2007. november 8.

György Ervin, Kovászna megye prefektusa elégedetlen a restitúció ütemével. Ezután hetente nyilvánosságra hozza a megkésett önkormányzatok feketelistáját, és figyelmeztető levelet is küld az érintett polgármestereknek. A Kovászna megyei prefektúra szakemberei az elmúlt hetekben végigjártak valamennyi települést, és a helyszíni tapasztalataik alapján állították össze az első feketelistát. Erre Nagyborosnyó, Sepsiillyefalva, Kovászna, Barót, Réty és Zágonbárkány került fel. Ha a lista közzétételét követően sem gyorsítják fel a visszaszolgáltatások ütemét, a második alkalommal pénzbírságot szabnak ki, figyelmeztetett György Ervin. Hozzátette: Sepsiillyefalva a statisztikák alapján ugyan rosszul áll, viszont a valóságban ezen a településen a legigazságosabb a föld-visszaszolgáltatás. Benedek Huszár János polgármester ugyanis újraméreti a településhez tartozó földterületeket, és ennek alapján osztja újra a földeket. Ez a folyamat azonban időigényes, és éppen emiatt került feketelistára a település. Nagyborosnyón nincsenek szabad földterületek, ezért a kérések többségét kénytelenek kárpótlásra javasolni. Hasonlókép a helyzet Kovásznán, Rétyen. Kovászna megyében eddig csak Árkoson zárult le a föld-visszaigénylési folyamat. A megyében a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása közel 80 százalékban történt meg. /Kovács Zsolt: Bírság a restitúció késlekedéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2007. december 12.

Lemondott polgármesteri tisztségéről Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva elöljárója. A háromszéki község vezetője januártól egyéves futamidejű PHARE-projektet menedzsel, emiatt mondott le mandátumáról. Elmondta, arra vállalkozott, hogy a pályázat révén arculatot teremt a nyolc önkormányzatot magában foglaló Sepsi régiónak, és ez egész embert kíván. A székelyföldi autonómia megvalósításának egyik előfeltétele – a politikai akaraton túl –, hogy együttműködés jöjjön létre a régió közigazgatási egységei között. A Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Kökös és Illyefalva önkormányzataiból álló Sepsi régió az egyetlen Székelyföldön, amelynek projektjét elfogadta a belügyminisztérium a helyi közigazgatás modernizációjára kiírt pályázaton. Siker esetén ez egész Székelyföldre kiterjeszthető modellé válhat, vallja a volt polgármester. A projekt januárban kezdődik, ennek keretében elkészítik a régió fejlesztési stratégiáját, honlapját, filmjét, plakátokon, településtáblákon népszerűsítik, és megszervezik a kistérségi iroda működését is. /Kovács Zsolt: Lemondott az illyefalvi polgármester. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2008. január 5.

Benedek Huszár János, aki független jelöltként került Sepsiillyefalva polgármesteri székébe 2004-ben, fél évvel mandátuma lejárta előtt lemondott tisztségéről, s még nagyobb fába vágta fejszéjét: a Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt menedzsere ez év elejétől. Polgármesteri munkája elején a községházán volt két öreg számítógép. Most minden egyes munkatársnak számítógépe van internet-hozzáféréssel, a hivatalban van telefonközpont, fénymásoló. A munkatársak fele huszon-, harmincéves, többen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Hivatali ideje alatt a legnagyobb megvalósításokat pályázatok útján érték el, ezek között van a községháza informatikai rendszerének és az önkormányzat költségvetésének hatékonnyá tétele, melyet a megyéből ők nyertek el. A községi utak aszfaltozásával jól haladnak. Tavasszal kezdődött Illyefalva és Aldoboly teljes vízhálózatának felújítása és bővítése. Az iskolákat alapvetően fel tudták újítani. Az egyedüli székelyföldi község Illyefalva, ahol campus épül, s ez az egyetlen zöldmezős campus-beruházás Székelyföldön. A Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola költözik ki ide. Tizennyolc szolgálati lakást készítenek el, és fiatal oktatókat szeretnének letelepíteni. Ez a legfontosabb beruházás, mert intézményépítés. Székelyföldnek leginkább intézményekre van szüksége, és az intézményi autonómia által tudja megvalósítani a saját területi autonómiáját. /Szekeres Attila: Intézményeket kell építeni (Számvetés Benedek Huszár Jánossal, Illyefalva lemondott polgármesterével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2008. január 25.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete nem kívánja támogatni Benedek Huszár Jánost, ha megpályázza a baróti polgármesteri tisztséget a helyhatósági választásokon – szögezte le sajtóközleményben Csiki Béla, az MPSZ erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva nemrég leköszönt polgármestere, függetlenként indulna. /Gyergyai Csaba: Az MPSZ nem közösködik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2008. szeptember 25.

Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár Termében élénk érdeklődés közepette került sor a székely kultúráról szóló beszélgetésre. A meghívott vendég Sylvester Lajos és az erdővidéki gyökerű Benedek Huszár János volt. Megállapodtak abban, ha van igény a Székely Kultúra Napjainak megszervezésére, akkor indokolt a rendezvény lebonyolítása. A Tortoma Önképző Kör névadó szava tizennyolc erdővidéki bronzkori halomsírt őrző, mondákat és legendákat szülő hegy neve. /(csernátoni): A Székely Kultúra Napjai Baróton (A Tortoma Önképzőkör kezdeményezése) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

2008. október 11.

Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén az egyik meghívott, Benedek Huszár János térségfejlesztő menedzser megjegyezte, hogy az Erdővidéki Múzeumnak gazdag székelykapu-gyűjteménye lehet, hiszen a múzeum helyiségeit is feldarabolt kapufélfákkal fűtik. Egy Vargyasról származó székely gyalogkapu – jobbágykapu – tűzre került. A barbár történetet Demeter László muzeológus adta elő: a polgármesteri hivataltól segítséget kértek, küldenének át a múzeumhoz egy alkalmas férfit láncfűrésszel, hogy az udvaron lévő hulladék fát darabolná fel. Utólag derült ki, hogy a láncfűrészes férfi feldarabolta a múzeumi kiállítási tárgynak szánt százesztendős kapualkatrészeket. /Sylvester Lajos: Értékmentés helyett pusztítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

2009. december 22.

Sikeresen zárult a PHARE által támogatott Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt, elkészült a települések és a térség fejlesztési terve, december 21-én az érintett polgármesterek létrehozták a további működést segítő Sepsi Egyesületet. Két évvel ezelőtt kezdte el munkáját a Benedek Huszár János által irányított munkacsoport, céljuk volt Sepsiszentgyörgyöt meg a környékén levő hét községet – Árkost, Sepsikőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Illyefalvát és Kököst – erős, egységesen működő régióként felépíteni. Megszületett a kisrégió fejlesztési stratégiája is, román nyelvű változata már könyv formájában is megjelent, a magyar változat január elején kerül nyomdába. Elkészült egy dokumentumfilm is, mely Új esély címmel ismerteti a térséget és településeit. Az egyesület székhelye Illyefalván marad, az önkormányzat tulajdonában levő egykori jegyzői lakot újították fel e célból. /Farkas Réka: Létrehozták a Sepsi Egyesületet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998