udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: I. Tóth Zoltán

2007. szeptember 20.

Újra kiadták Bíró Sándor Kisebbségben és többségben /Pro Print, Csíkszereda/ című könyvét a Magyar Kisebbség Könyvtára sorozatban. Alcíme: Románok és magyarok 1967-1940. „A magyar szakirodalom nagyon sokáig feltűnően elhanyagolta a kiegyezési korszak nemzetiségi kérdéseinek tárgyalását. Ennek az volt az oka, hogy maguk a magyar szakkörök is az ellenséges propagandaművek egyoldalú felfogásának hatása alatt álltak, és a túl kényesnek tartott kérdésekhez általában óvakodtak hozzányúlni. Később, különösen az első összeomlás után, hozzáfogtak az ún. „magyar” elnyomás mentegetéséhez. A mentőkörülmények felsorolása természetesen csak polemikus formában történhet, ami végeláthatatlan és mindinkább elmérgesedő vitákra adhat alkalmat. A kérdés igazi megoldása nem a „magyar elnyomás” mentegetése, hanem megmagyarázása a délkelet-európai (sőt európai) nacionalizmus keretei között. Bíró Sándor tanulmánya lényegében a mentegető irányzathoz tartozik, de ennek eddig legértékesebb hajtását képezi. Módszerének legfontosabb vonása az, hogy a magyarországi románság helyzetét annak saját megnyilatkozásai alapján mutatja be. Forrása elsősorban a legújabb kori történetkutatás kimeríthetetlen kincsesbányája: a hírlapirodalom, ami mellett esetenként felhasználja a tudományos és adatközlő publikációk vonatkozó részeit is. ”(I. Tóth Zoltán) /Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 20./

2007. október 11.

A Magyar Tudományos Akadémia első határon kívüli területi szervezete, a Kolozsvári Területi Bizottság létrehozása után megalakult ennek bánsági munkacsoportja is. Október 9-én a temesvári magyar egyetemi oktatókat és kutatókat tömörítő Techné Egyesület égisze alatt ültek össze a professzorok, tudományos fokozattal rendelkező kutatók, hogy lerakják a testület alapjait. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság /KAB/ megalakulásáról Toró Tibor atomfizikus, az MTA külső tagja és Preitl István szabályozástechnikai professzor, az MTA köztestületi tagja számolt be. A bánsági munkacsoport célja összefogni a tudományosságot, az MTA elveit alkalmazni és pályázatokban részt venni (körülbelül 30 köztestületi tagja van az MTA-nak a térségben). Elnöke – mint egyedüli akadémikus – Toró Tibor, társelnöke Preitl István, az ügyvezetői teendőket Jánosi Endre, a Techné elnöke látja el. Terveik között szerepel egy Bolyai János-emlékszoba kialakítása, amelyhez az anyag nagy részét Toró magángyűjteményéből szolgáltatná, és néhai I. Tóth Zoltán történésznek, akadémikusnak, egykori temesvári piarista diáknak, az 1956-os budapesti forradalom mártírjának is állítanának egy mellszobrot a katolikus középiskolában. /P. L. Zs. : Bánsági akadémiai munkacsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998