udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: II. Géza /magyar király/

2005. február 15.

A Népszabadság Online február 11-én Sibiuként emlegette Nagyszebent, azt a várost, melyet II. Géza király alapított, ahol 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek Thököly Imrét fejedelemmé választották, amely 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között pedig Szeben vármegye székhelye volt. Az eset nem példa nélküli. A Népszabadság egyik decemberi számában Kolozsvár, mint Cluj-Napoca jelent meg /Tibori Szabó Zoltán neve alatt ez áll: „cluj-napocai tudósítónk”/. Ez akkor elnyerte Gheorge Funar szenátor tetszését is. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 15./

2007. március 1.

Marosfelfaluban a református egyház tulajdonában levő Árpád-kori templomot mintegy 800 évvel ezelőtt, II. Géza magyar király idejében építették a betelepített szászok. A hajó IV. Béla-kori, erről a falba helyezett téglák tanúskodnak. A templom udvarán levő temetőt Szent László rendelete után kezdték használni. E történelmi műemléket szeretné az egyházközség felújítani. Borbély László miniszter megígérte, ha elkészül a terv és a munkálatok költségvetése, megpróbál segíteni. A helyi önkormányzat támogatja a romtemplom felújítását. /(vajda): Ritka műemlék a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. május 9.

Nagyszebenben az idegenvezető azt mondja, hogy Romániában a Brukenthal Múzeum volt az első múzeum. Amikor a múzeum létrejött, Romániának még híre-hamva sem volt. Nagyszeben városát II. Géza magyar király alapította, aki 1141-1162 között uralkodott, ő hívta be a szászokat. Thököly Imrét 1690-ben itt választották Erdély fejedelmévé. 1703-1791 között az erdélyi gubernium székhelye a Habsburg Birodalomban, 1849-1865 között Erdély fővárosa, majd Szeben vármegye székhelye. A múzeumalapító báró Samuel von Brukenthal (1721-1803) magyar nemesi család sarja, ugyanis apja magyar nemesi címet kapott, természetesen ettől ők még szászok voltak. Brukenthal Samuel 1777-től Erdély kormányzója lett. A Brukenthal-palotát 1778-1788 között építtette, 1790-ben már képtárat és könyvtárat rendezett be az épületbe. Brukenthal az evangélikus egyházra hagyta múzeumát, és az egyház 1817. február 25-én megnyitotta a nagyközönség számára is. A román állam 1946-ban államosította, és a képek egy részét elvitte Bukarestbe. Most folyik a küzdelem, hogy visszaszolgáltassák ezeket jogos tulajdonosának, az evangélikus egyháznak, illetve a múzeumnak. /Kuti Márta: Szebeni anziksz (Történelmi lecke zavaraink ellen). = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998