udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: II. Piusz /pápa/

2005. március 4.

A nagyváradi Körösvidéki Múzeumban, a hajdani katolikus püspöki palotában a mai napig az egyház számít az első számú közellenségnek. A nagyváradi katolikus püspökség minden szinten megnyerte a palota restitúciójáért folytatott pert, s Tempfli József megyés püspök hét szobát már birtokba is vehetett. A többi száz – egyelőre – másé. Az épület udvarán panteonszerűen állnak egymás mellett a román történelem nagy alakjai, a Krisztus előtti IV. században élt Dromichaitész géta-dák királytól Avram Iancu negyvennyolcas móc vezérig. Furcsák a feliratok. „Hunyadi János nem annyira a magyarok, mint inkább a románok hírnevét öregbítette, mivel közülük származott” – áll a tábla az erdélyi vajda büsztjének talapzatán. Ugyanez a felirat szerepel a múzeum történelmi részlegén a megfelelő helyen, s itt már az is kiderül, hogy az idézet 1501-ből, II. Piusz pápától származik. Igaz, hogy II. Piusz 1464-ben meghalt… A Körösvidéki Múzeum ma is a módszeres történelemhamisítások, magyarság- és egyházellenes indulatok gerjesztésének melegágya. Az 1437-es bábolnai parasztfelkelés például azért robbant ki – állítják –, mert túl nagyok voltak az egyházi dézsmák. A századforduló „elmagyarosító akcióinak” illusztrálására a tanárok járandóságát megállapító, magyar nyelvű törvénycikkely másolatát helyezték az üveg mögé; a román és magyar szövegek közti nyilvánvaló különbséget viszont csak a magyarul is tudók észlelhetik. Az épületből 1948-ban kellett kiköltöznie az egyháznak. A beköltöző görög menekült tönkretették az épületet. Eltüzelték az intarziás parkettát, a stílbútorok lábához kecskéket és juhokat kötöttek. Most az eltűnt tárgyak pótlására nincs esély, és kárpótlásban nem reménykedek. /Lukács János: Lépésenként veszik birtokba a palotát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2007. április 28.

Korom Imre Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című, alaposan dokumentált könyve számos új adatot mutatott be. Korom Imre hangsúlyozta, hogy XII. Piusznak a világháború alatt kifejtett humanitárius tevékenységéről alkotott képébe beilleszkedik a zsidók érdekében és védelmében végzett munkája is. A zsidók náci üldözése miatti aggodalma pápasága első éveitől igen erős volt, és nem mulasztotta el ezt nyíltan is kimutatni. A pápa részéről egy szenvedélyes hangú tiltakozás nem kényszeríthette volna ki a gyilkos tevékenység szüneteltetését, hanem lerombolta volna azokat a lehetőségeket is, amelyek megmaradtak a diplomácia számára, hogy fellépjen a zsidók érdekében olyan országokban, mint Magyarország és Románia. A pápa mindent megtett a zsidókért, amit csak diplomáciai, gazdasági és erkölcsi értelemben lehetett. 1958-ban, a pápa halálakor az akkori izraeli külügyminiszter, Golda Meir így nyilatkozott: „Osztozunk az egész emberiség gyászában. Amikor népünk rettenetes vértanúságot szenvedett el, a pápa fölemelte szavát az áldozatokért. ” Korom Imrét /sz. Lupény, 1979/ Dr. Jakubinyi György érsek szentelte pappá 2004-ben. Két évig a kolozsvári Szent Mihály plébánia segédlelkésze, jelenleg Gyulafehérváron, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium diákjainak lelkivezetője és hitoktatója, ugyanakkor a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet latin nyelv tanára. /Fodor György: Egy könyv, amely igazságot tesz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2007. május 23.

Kolozsváron a Szent Mihály Caritas szervezésében két vallásos (jellegű) könyv bemutatóját tartották. Fodor György, a Piarista Rendtartomány képviselője vázolta Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című kötet szerzőjének, Korom Imre pap életútját, aki a dél-erdélyi Lupényben született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Gyulafehérváron, a teológián folytatta. „A Katolikus Egyházat sokan támadták és támadják. Negyven éve, a hatvanas évek elejétől közkedvelt témája lett az európai és amerikai liberális sajtónak az egyház szerepének boncolgatása a II. világháború alatt. Sok mindennel vádolják az egyház vezetőit, de talán a legsúlyosabb vád az, hogy a háború alatt a Vatikán szemet hunyt az európai zsidók kiirtása fölött, mert az akkori pápát, XII. Piuszt mély, baráti szálak fűzték a náci Németországhoz és akkori vezetőjéhez, Adolf Hitlerhez. Hogy ez az állítás nem igaz, hanem csak rágalom, az minden jóhiszemű keresztény, sőt nem keresztény számára is világos (...)”, idézte Fodor György a könyvből, majd kifejtette: több tény is azt bizonyítja, hogy az 1939–1958 közötti időszakban regnáló XII. Piusz pápa sokszor tiltakozott a zsidók meghurcolása miatt. Korom Imre kiemelte: XII. Piusz fegyvere az őszinte tárgyalás és az igazság volt. Ezt követően Geréd Vilmos karnagy, a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet tanára ismertette a Dicsérjétek az Urat! második, bővített és javított kiadású énekeskönyvet. /Nagy-Hintós Diana: Kettős könyvbemutató a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2007. június 3.

Május 21-én Kolozsváron bemutatták Korom Imre Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában /Agapé Kiadó/ című könyvét. A könyv szerint „A múlt század pápái között XII. Piusz központi helyet foglal el nemcsak időrendben, hanem tevékenységének nagysága és gazdagsága miatt is”. A szerző könyvében korabeli dokumentumok felsorolásával olyan eseménysorokat tár a világ elé, amelyek az egymással vitázók érveikben nem igazán találhatók fel. Korom Imre hangsúlyozza, hogy XII. Piusz a világháború alatt kifejtett humanitárius tevékenységéről alkotott nagy képbe beleilleszkedik a zsidók érdekében és védelmében végzett munkája is. Maguk a zsidó szervezetek, egyéniségek több alkalommal kifejezték elismerésüket XII. Piusznak mindazért, amit a holokauszt idején értük tett. 1958-ban a pápa halálakor az akkori izraeli külügyminiszter, Golda Meir következőképpen nyilatkozott: „Osztozunk az egész emberiség gyászában. Amikor népünk rettenetes vértanúságot szenvedett el, a pápa fölemelte szavát az áldozatokért”. /Csomafáy Ferenc: Az „angyali pásztor” a háború pápája volt. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 3./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998