udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ivanov, Igor

2000. május 12.

A román és az orosz külügyminiszter megállapodott arról, hogy szakértői szinten felújítják a tárgyalásokat a két ország közötti alapszerződésről - jelentette be ápr. 11-én Petre Roman, aki Igor Ivanovval az előző napon Strasbourgban, az Európai Tanács miniszteri bizottsága ülésének keretében egyezett meg erről. Az alapszerződés ügye negyedik éve holtponton van, miután 1996-ban Románia az utolsó pillanatban visszalépett attól, hogy parafálja a szerződéstervezetet. Románia 1991-ben alapszerződést kötött a Szovjetunióval - néhány hónappal annak felbomlása előtt. 1996-ban a közelgő választásokra való tekintettel a Vacaroiu-kormány akkor közölte Moszkvával, hogy nem parafálja a szerződés tervezetét, amikor az akkori orosz külügyminiszter, Jevgenyij Primakov már a Bukarestbe tartó repülőgép fedélzetén ült. Ion Iliescu akkori államfő azért visszakozott, mert a tervezett szöveget Romániában kemény bírálatok érték. A diplomáciai vita egyik következménye az lett, hogy miközben Románia gyakorlatilag teljes mértékben kiszorult az orosz piacról, az energiahordozók importfüggősége fennmaradt, s így évi 1 milliárd dollárt meghaladó román hiány alakult ki a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Román részről elsősorban azt szeretnék elérni, hogy az alapszerződés ítélje el a Ribbentrop-Molotov paktumot. Bukarest álláspontja az, hogy a paktum elítélésével megteremtődik annak feltétele, hogy visszakövetelje Besszarábiát és Észak-Bukovinát. A Románia által vitatott hovatartozású két terület jelenleg a Moldovai Köztársaság, illetve Ukrajna része. /Román-orosz alapszerződés. Felújítják a tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2001. február 8.

Mircea Geoana román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke febr. 7-én Moszkvában tárgyalt kollégájával, Igor Ivanovval. Az orosz-román kétoldalú kapcsolatok mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tevékenysége volt a fő téma. Orosz kommentárok szerint a román miniszter moszkvai vizitje a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítését is célozza: Bukarest elégedetlen amiatt, hogy az árucserében évente komoly - 500 millió és egymilliárd dollár közötti - román deficit jelentkezik. Az EBESZ tekintetében alapvető probléma marad a csecsen kérdés. /Mircea Geoana Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2001. október 24.

Várhatóan már a jövő év elején Oroszországba látogat Ion Iliescu - szögezték le okt. 23-án Moszkvában Igor Ivanov orosz és Mircea Geoana román külügyminiszter megbeszélése után. A két ország kormányközi vegyes bizottságának ülésére Moszkvába érkező román politikust fogadta Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is. Moszkva és Bukarest meg kívánja gyorsítani a kétoldalú alapszerződés tervezetének előkészítését, s arra törekszik, hogy az orosz-román csúcsot már a jövő év elején meg lehessen tartani - közölte Ivanov. Bukarest elsősorban a második világháborús események értékelése, területvesztése kapcsán támasztott előfeltételeket a román-orosz alapszerződés tekintetében. /Moszkva (vissza)várja Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2003. május 6.

Mircea Geoana román és Igor Ivanov orosz külügyminiszter máj. 5-én Bukarestben parafálta a két ország készülő alapszerződésének véglegesített szövegét. Az alapszerződést, amelynek kérdéséről több mint egy évtizede folytak a tárgyalások Bukarest és Moszkva között, a tervek szerint júliusban írja alá a két ország államfője az orosz fővárosban. A két fél közötti ellentéteket elsősorban az okozta, hogy Bukarest mindenáron azt szerette volna, ha az alapszerződésben szó esik az első világháború idején Oroszországba vitt román kincstár sorsának tisztázásáról, illetve a dokumentum elítéli a II. világháborút megelőzően kötött Ribbentrop-Molotov paktumot. Orosz részről ugyanilyen határozottsággal elutasították a román felvetést. A megoldást az a megállapodás hozta, amelynek értelmében az alapszerződéshez függelék formájában egy politikai nyilatkozatot csatolnak majd, s ebben a nyilatkozatban szerepel ez a két kérdés. /Orosz-román alapszerződés függelékkel. A múlt beleszólt a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2003. május 7.

A július elején aláírásra kerülő román-orosz alapszerződés egy olyan politikai eszköz, amely bebizonyítja, hogy a két állam közt fennálló bizonyos tartózkodás megszűnt, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A dokumentum lezárja a múlt egyik érzelmi és szubjektív eseményekkel terhes fejezetét - fogalmazott a kormányfő. Adrian Nastase Bukarestben találkozott Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. Vlagyimir Putin orosz államfő meghívta Iliescut július elejére Oroszországba, melynek során aláírják a román-orosz alapszerződést. /Nastase a román-orosz alapszerződésről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2003. május 7.

Az év végéig létrejöhet a román-orosz gázipari vegyesvállalat. A gazdasági együttműködésre került a hangsúly Igor Ivanov orosz külügyminiszter bukaresti látogatásának utolsó napján.Az orosz cégek - elsősorban kőolaj- és földgázkitermelő vállalatok - évente 1,3 milliárd dollár értékben exportálnak Romániába, a román társaságok kivitele Oroszországba alig haladja meg a 40 millió dollárt. Igor Ivanov közölte: Moszkva hajlandó belemenni egy román-orosz földgázipari vállalat létrehozásába. A társaság az orosz Gazexport és Gazprom, illetve a román Romgaz és Transgaz vállalat részvételével jönne létre. A vállalat üzemanyag-behozatallal foglalkozik majd, és tervezik a hazai szállítási és raktározási infrastruktúra bővítését is. Ezáltal lehetővé válna, hogy Románia a jelenleginél alacsonyabb, valószínűleg az előállítási áron hozzon be földgázt Oroszországból. /Sz. L.: A hangsúly a gazdaságon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2003. június 23.

A kelet- és közép-európai régióból Horn Gyula ex-miniszterelnök vett részt a volt kormányfőket tömörítő InterAction Council hétvégi, moszkvai tanácskozásán. A klub 20 évvel ezelőtt, Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár kezdeményezésére alakult meg. A szervezet több mint 30 tagja - akik találkoztak Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökkel és Igor Ivanov külügyminiszterrel is - a nemzetközi terrorizmus, a vallások együttélése, valamint az európai-amerikai viszony problémáit vitatta meg az orosz fővárosban. Horn Gyula ez utóbbi kérdéshez szólt hozzá a tanácskozáson. Utalt arra: Európa nem folytathat Amerika-ellenes politikát. Horn Gyula szerint Európát és Amerikát összekötik a közös politikai értékek, a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a jogállamiság, valamint a közös biztonságpolitikai érdekek, továbbá a szélsőséges, antidemokratikus rendszerek elszigetelése, a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés is. Az ENSZ reformjáról szólva a szocialista politikus úgy vélekedett, hogy ki kell mondani a tagállamok jogát az önvédelemre. Horn szerint az orosz szakértők nagy jelentőséget tulajdonítanak annak az úttörő szerepnek, amit a demokratikus baloldal játszott a kelet-közép-európai változásokban. /Horn Gyula Moszkvába látogatott. Ápolt kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998