udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 146 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-146
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ionescu, Ileana Stana

1991. november 21.

Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./

1992. június 3.

Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1992. szeptember 17.

Szemkovics Aristotel román férfi elmondta az újságírónak, miért kell menekülnie: a Ceausescu-rendszer idején többször bevitték a Securitate emberei és megverték, bebörtönözték. A rendszerváltás után újra felkereste Ionescu volt szekus, aki pénzt ajánlott neki, hogy vegyen részt a kormánypalota "ostromában". Nem vállalta. 1992-ben ismét felkereste Ionescu, annak ellenére, hogy lakást változtatott. Dollárt ígért, arra kérve Szemkovicsot, hogy lépjen be az RMDSZ-be és a választások előtt dobjon egy Molotov-koktélt a Front vagy egy másik párt székházára. Nem tette meg, ellenben Magyarországra jött, egy menekülttáborba. Itt is felkereste egy Nicolae nevű ezredes, 29 ezer lejt adott neki azzal, hogy szolgáltasson információkat a táborról.../Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1993. február 18.

Az 1990 óta megjelenő Aven Amentza, Romale főszerkesztője, Vasile Ionescu nyilatkozott lapjáról. 1990-ben még tíz lapja volt a cigányságnak Romániában, de ezek sorra megszűntek. Az ő lapjának is csökken a példányszáma, jelenleg huszonötezer. A lap román nyelvű. A romák területi szempontok szerint: román cigányok, dobrudzsai török cigányok és erdélyi magyar cigányok. Nyelvészeti szempontból: üstkészítők, letelepedett cigányok, vargák, kalányosok. /Ferencz Zsuzsanna: Még sokat kell tanulnunk a cigánybüszkeségről. = Média (Nagyvárad), febr. 18./

1993. március 2.

A Nemzeti Liberális Párt és az Új Liberális Párt fúziójára került sor Brassóban. Az egyesült párt új elnöke Mircea Ionescu-Quintus volt igazságügyminiszter. Az előző elnököt, Radu Campeanut több politikai hibával vádolják. Ezzel két liberális erőközpont van, a másik a febr. 20-án megalakult Liberális Párt. /Liberálisok újabb fúziója. = Magyar Hírlap, márc. 2./

1993. július 14.

A Romania Libera című bukaresti román lap is elítélte Funar polgármester újabb ötletét: a Brassai Líceumban akarja elhelyezni a közgazdasági kar egy részét. /I.Ionescu: Funar lámpással keresi a bajt /a cikk magyar fordításban:/ Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1993. augusztus 28.

Az aug. 28-i kormányülés után Vacaroiu miniszterelnök bejelentette a személyi változásokat: ez elnöki tanácsadóvá kinevezett Misu Negritoiutól Mircea Cosea vette át a reformügyi tanács vezetését, Cristian Ionescu helyett Constatin Teculescu az új kereskedelmi miniszter, Mihai Golu művelődésügyi minisztert Petre Saldulescu, Gheorghe Angelescu ifjúsági és sportügyi minisztert Alexandru Mironov váltja fel. A kormány tájékoztatási főosztályának új vezetője Dumitru Popa, aki Octavian Partenie helyébe lép. Kötelezővé tették a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők részére a vagyonnyilatkozat elkészítését. /Pesti Hírlap, aug. 30./

1993. október 30.

Románia és az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája új együttműködési egyezményt kötött, melyet Aurel Ghibutiu és Richard Lesher írt alá Washingtonban. - Ugyanitt befejeződött a román-amerikai üzleti tanács ülése, melyen részt vett Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter. /Új román-amerikai kereskedelmi egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1994. március 7.

Márc. 7-én kétnapos hivatalos látogatásra Litvániába érkezett Iliescu elnök Teodor Melescanu külügyminiszter, Cristian Ionescu kereskedelmi, Andrei Chirica távközlési miniszter és mások társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1994. május 11.

Itamar Franco brazil miniszterelnök meghívására Vacaroiu miniszterelnökkel az élen népes küldöttség tesz látogatás Brazíliában, majd Peruba és Paraguayba is ellátogatnak. A kormányfőt elkíséri Dumitru Popescu iparügyi, Cristian Ionescu kereskedelmi, Liviu Maior oktatásügyi miniszter, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és más tisztségviselők, üzletemberek. Máj. 11-én hivatalos megbeszélések szerepeltek a programban. Üzletkötés a céljuk, hangoztatták a küldöttség tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1994. október 25.

A kölcsönös egyetértés szellemében kezdődtek meg az Európai Unió-Románia vegyes bizottsága keretében folyó tárgyalások Bukarestben, a bizottság román elnöke Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter, az EU részéről pedig Horst Krenzler. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

1994. december 28.

A napokban visszafogadták a Demokratikus Konvencióba /DK/ a Nemzeti Liberális Pártot /NLP/. Az NLP Radu Campeanu vezetésével az RMDSZ konvenciós tagsága miatt vált ki a DK-ból. Időközben változás történt az NLP vezetésében /jelenleg Mircea Ionescu Qintus az elnök/, azonban korábban a DK hajthatatlannak bizonyult az NLP visszatérési kérelmeivel szemben. Most viszont fordulat történt. /Új Magyarország, dec. 28./

1995. május 5.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára máj. 5-én Iliescu elnök két új minisztert nevezett ki: a kulturális tárcát Marin Sorescu költőtől Virgil Marginean festőművész vette át, a kereskedelmi miniszter posztján Cristian Ionescu helyébe Pezru Crisan közgazdász doktor, a Romanoexport eddigi vezérigazgatója került. Mindketten kijelentették, hogy egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1995. augusztus 7.

Verestóy Attila szenátor és Asztalos Ferenc, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke megbeszélést folyatott Sorin Ionescu tanügyi államtitkárral, illetve Ovidiu Ianculescu vezérigazgatóval, a minisztérium Főiskolai Vezérigazgatósága vezetőjével az idei felvételi vizsgákról, előzőleg pedig Verestóy Attila tárgyalt Liviu Maior oktatásügyi miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 590. sz./ Az RMDSZ oktatási válságtanácsa közbenjárására aug. 7-én Liviu Maior oktatási miniszter engedélyezte azt, hogy idén még anyanyelven lehet felvételezni azokból a tárgyakból, amelyeket anyanyelven tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1995. augusztus 7.

Verestóy Attila szenátor és Asztalos Ferenc, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke megbeszélést folyatott Sorin Ionescu tanügyi államtitkárral, illetve Ovidiu Ianculescu vezérigazgatóval, a minisztérium Főiskolai Vezérigazgatósága vezetőjével az idei felvételi vizsgákról, előzőleg pedig Verestóy Attila tárgyalt Liviu Maior oktatásügyi miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 590. sz./ Az RMDSZ oktatási válságtanácsa közbenjárására aug. 7-én Liviu Maior oktatási miniszter engedélyezte azt, hogy idén még anyanyelven lehet felvételezni azokból a tárgyakból, amelyeket anyanyelven tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1995. augusztus 30.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa aug. 30-án Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt az oktatási törvényről, de utána nem volt hajlandó nyilatkozni. A főbiztos megbeszélést folytatott az igazságügyminisztériumi tisztviselőkkel is, a cigánysággal kapcsolatban érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1995. augusztus 30.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa aug. 30-án Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt az oktatási törvényről, de utána nem volt hajlandó nyilatkozni. A főbiztos megbeszélést folytatott az igazságügyminisztériumi tisztviselőkkel is, a cigánysággal kapcsolatban érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1996. február 10.

Febr. 10-én Brassóban műszaki, tudományos és gazdasági együttműködési megállapodást parafált Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazgatója és Nicoale Ionescu, a román államvasutak /SNCFR/ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1996. február 21.

Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1996. március 19.

Petre Roman volt miniszterelnök tanúvallomást tett egy perben, a bukaresti katonai törvényszéken, azzal kapcsolatban, hogy még miniszterelnökként hogyan kellett menekülnie 1991. szept. 25-én. Amint kijelentette, próbált tárgyalni a bányászok vezetőivel, ám a kora délutáni órákban a testőrök azt javasolták, hogy hagyja el a miniszterelnöki hivatalt, mert nem tudják biztosítani épségét. Corneliu Ionescu, a biztonsági szolgálat ezredese szólította fel, hogy hagyja el az épületet. - Bár, mint kormányfő, az épületben kellett volna maradnom, emlékezett a volt miniszterelnök, mégis távozott, a Cotroceni-palotába. /Amikor a kormányfő menekült. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

1996. május 15.

Négy évvel ezelőtt magyarok százezrei támogatták a Demokratikus Konvenciót /DK/, amely azóta valósággal kipenderítette az RMDSZ-t az ellenzéki erők összefogásából. A magyarfaló Radu Ceontea már szintén ott található a DK színeiben, mint szabadelvű. A DK nagyváradi választási gyűlésén Mircea Ionescu Quintus, a Stolojan kormány volt igazságügy-minisztere így fogalmazott: Mit nem adna, hogy miniszter legyen a Tiszától a Dnyeszterig. Romániában a szavazatok elnyeréséért a Tisza-Dnyeszter távlatokban lehet csak gondolkodni, tette fel a kérdést a beszámoló írója. /Benkő Levente: Miniszter a Tisza-Dnyeszter közén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1996. november 6.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 6-án az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Ugyanaznap Markó Béla találkozott Emil Constatinescuval, a Román Demokrata Konvenció elnökével, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével. Ionescu-Quintus leszögezte, hogy Viorel Catarama alelnök kijelentése, miszerint pártja ellenzi az RMDSZ részvételét a koalícióban, nem több magánvéleménynél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

1997. március 1.

Márc. 3-án Mihály volt király Curtea de Argesbe, a román királyi ház temetkezési helyére látogatott. Márc. 2-án több közéleti személyiséget fogadott Bukarestben, köztük volt Radu Vasile, a KDNPP főtitkára, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica igazságügyminiszter. Radu Vasile márc. 3-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. Radu Vasile részt vett azon a magánebéden, amelyet Ciorbea miniszterelnök adott a király tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1997. április 1.

A két ország NATO-törekvéseiről, valamint a magyar-román békefenntartó katonai alakulat felállításáról tárgyalt ápr. 1-jén Budapesten Constantin Dudu Ionescu védelmi minisztériumi államtitkár és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1997. április 21.

Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére és jelenlétében ápr. 21-én újabb találkozóra került sor a Cotroceni Palotában Victor Ciorbea kormányfővel és a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón jelen voltak Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Petre Roman, a DP elnöke, Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A több órás megbeszélésen a kormánykoalíciós pártok vezetői gazdasági-pénzügyi szakemberekkel ? köztük a Román Nemzeti Bank kormányzójával és az Állami Vagyonalap elnökével ? együtt, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter jelenlétében a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, különös tekintettel az eladósodott nagyvállalatok helyzetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 1016. sz./

1997. április 23.

Anton Ionescu, a Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei képviselője Kolozsváron az Építészeti Tanszék magyar nemzetiségű diákjai körében közvélemény-kutatást végzett, és hasonló eredményre jutott, mint a januári felmérés: a magyar egyetemisták nem akarnak magyarul tanulni, mert akkor tanulmányaik befejeztével nem kaphatnak állást. - A hallgatóknak ezek szerint fogalmuk sincs az Európai Unió szabad munkaerőpiacáról, ahol a mesterségüket több nyelven ismerő szakemberek árfolyama magasabb. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1997. május 17.

A Nemzeti Liberális Párt márc. 17-én tartott kongresszusán újraválasztották elnöknek Mircea Ionescu Quintust, első alelnöknek pedig Valeriu Stoica igazságügyminisztert. A kongresszust az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1997. május 20.

Antal István Hargita megyei képviselő máj. 20-án, napirend előtti felszólalásában válaszolt Nicolae Ionescu RNEP-es képviselő múlt heti felszólalására a csereháti kisegítő iskola ügyében a koalíciós kormány március 14-én hozott, a Vacaroiu-kormány utolsó, 1346. számú határozatát semmisnek nyilvánító kormányrendeletével kapcsolatban. Az RMDSZ képviselője rámutatott arra, hogy mind az Adevarulban május 12-én megjelent cikk szerzője, akit a legjobb indulattal sem lehet újságírónak nevezni, hiszen egyetlen célja a közvélemény félretájékoztatás és az etnikai feszültségek szítása -, mind pedig a nemzeti egységpárti képviselő, aki valótlan, állításaival ugyancsak félre akarta vezetni a T. Házat és viszályt akart kelteni a kormánykoalíciós partnerek között teljesen hamisan állítják be a Ciorbea-kormány e kérdésben hozott határozatát. Antal István ismertette a valós helyzetet, és azt, hogy a kormány döntése nem változtat az adományozók eredeti célján - jelesül, hogy kisegítő iskola működjön a székelyudvarhelyi árvák számára ?, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot, és kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek, és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1031. sz./

1997. június 26.

Jún. 26-án az RMDSZ képviselőházi frakciója Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel az oktatási törvény helyzetéről. Ugyanaznap külön tárgyalt erről a kérdésről a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciója, utána pedig a KDNPP, az NLP, az SZDU és az RMDSZ szenátusi frakciói egyeztettek a tanügyi törvény kapcsán a miniszterelnök jelenlétében. Az egyeztetésen jelen volt Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Mircea Ionescu Quintus, az NLP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Köztudott, a koalíción belül éles nézeteltérések vannak az oktatási törvény elfogadásának módját illetően. Mivel ebben a parlamenti ülésszakban már nem lehet elfogadni a törvényt, az RMDSZ véleménye szerint sürgősségi kormányrendeletet kell kiadni. Ezt az álláspontot támogatja az SZDU is és a miniszterelnök is, aki viszont kéri a kormánykoalíciós frakciók támogatását.Minthogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt frakcióin belül továbbra is nézeteltérések vannak, jún. 30-án újabb egyeztetésekre kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./

1997. július 12.

Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori vezetője /1978-ban disszidált az Egyesült Álalmokba/ szerint a román titkosszolgálatok apparátusában még mindig nagy számban vannak olyan emberek, akikre nem szabad NATO-titkokat rábízni. A román titkosszolgálatokban erős ellenállás tapasztalható a reformokkal szemben. Pacepa név szerint említette az "óriási befolyással" rendelkező Mihai Camaran tábornokot, akit annak idején a KGB kitüntetett "a NATO elleni harcban elért kiemelkedő eredményeiért". Az AP idézi Michael Ledeent, az American Enterprise Institute kutatóintézet munkatársát, aki egyetért Pacepa javaslatával, hogy Románia esetében a lassú előrehaladás politikáját kell alkalmazni. A The New York Timesnak adott interjújában Constantin Ionescu védelmi miniszterhelyettes is elismerte: ahhoz, hogy Románia elfogadható legyen a NATO számára, "meg kell tisztítania" külföldi hírszerző szolgálatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-146




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998