udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Botos, Ilie

2003. október 30.

Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását okt. 29-én a felsőház jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti (PSD) szenátor, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészségéhez "a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban". A felvetésre Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: ő maga másképpen értelmezi az alaptörvényt, nem Románia központi térségének elkülönüléséről van szó. Ez nem szeparatizmus, a helyi autonómia pedig az egész Európában elismert közigazgatási szervezési elv és forma - fejtette ki az RMDSZ szenátora. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, s biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben "már teljesíti kötelességét" - közölte a román közszolgálati rádió. /Vita az SZNT-ről - szenátusi jogi bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./

2003. november 8.

Nov. 7-én Bukarestben ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén mindenekelőtt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat szerkezeti átalakítása, a két intézmény demilitarizálásának kérdése szerepelt. A téma megvitatását a jelenlevők egy későbbi időpontra halasztották. Az ülésen Ion Iliescu államfőn kívül részt vett Adrian Nastase kormányfő, több miniszter, Ilie Botos főügyész, valamint a hírszerző szolgálatok vezetői. A főügyész bemutatta az államügyészség működési reformtervezetét, illetve álláspontjukat a rendőrség bűnügyi osztályára vonatkozóan. A tanács jóváhagyta a 2004-ben besorozásra váró kiskatonák, illetve a csökkentett időtartamú katonai szolgálatra köteles felsőoktatási intézmények végzőseinek számát. A védelmi miniszter ismertette a román légvédelem újjászervezésének koncepcióját a NATO-légvédelem keretében, továbbá tájékoztatta a tanácsot azokról a lépésekről, amelyeket a NATO-tagországok katonai hírszerző szolgálataival való összeférhetőség és közreműködés megteremtésének érdekében foganatosítottak. A Legfelső Védelmi Tanács tagjai elemezték a nemzetbiztonsági szervekre vonatkozó költségvetési javaslatokat. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Későbbre halasztották a hírszerző szolgálatok átszervezését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2003. december 12.

Az APADOR-CH emberjogi szervezet nyomására Ilie Botos legfőbb ügyész nyilvánosságra hozta, hogy 1996 és 2002 között körülbelül húszezer, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy telefonbeszélgetéseinek lehallgatására adtak ki engedélyt az illetékes szervek.Ezek közül 5489 személyt a Legfőbb Ügyészség engedélyével figyeltek, a többi jóváhagyást a nemzetbiztonságért felelős szervek adták ki. Előzőleg a Legfőbb Ügyészség sorozatosan megtagadta a kérést ezért az emberjogi szervezet a Legfőbb Bíróságon szerzett érvényt igazának. /Cseke Péter Tamás: Lehallgatások, ezrével. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2005. június 17.

Katonák lőttek a tüntetőkre 1990 júniusában, nem a bányászok – jelentette ki Dan Voinea katonai ügyész, akit az 1989-es decemberi és az 1990 júniusi véres események kivizsgálásával bízott meg Ilie Botos főügyész. Azokban a napokban hatan haltak meg, húszan megsebesültek. Voinea szerint sokan csak álcázták magukat bányászoknak, ők belügyisek voltak. Az ügyben 20 személy érintettségét vizsgálják, köztük Ion Iliescuét – erősítette meg Voinea. /Bányászoknak álcázott belügyisek? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2005. július 20.

Nem indít eljárást a bukaresti Legfőbb Ügyészség a fekete márciusként elhíresült 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom ügyében, holott az 1989. decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás esetében ez megtörtént. Ilie Botos, Románia főügyésze közölte: a nyomozóhatóság keretében hamarosan különleges ügyészcsapat alakul, amely sürgősségi eljárásban vizsgálja ki a 15 évvel ezelőtti romániai forradalom, illetve a ’90-es bányászjárások dossziéit. A Krónika napilap írásban kért választ a Legfőbb Ügyészségtől: szándékában áll-e a nyomozóhatóságnak eljárást indítania az 1990. március 20–21-i, hat halálos áldozatot és számos sebesültet követelő marosvásárhelyi fekete március kapcsán. A hatóság szűkszavú válaszából kiderül: a Legfőbb Ügyészség nem indít eljárást a másfél évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen lezajlott események ügyében. Az 1990. március 19-én kirobbant véres etnikai összecsapás kitervelőinek és felbujtóinak megnevezésével a mai napig adós a román hatalom. A pogromot követően kizárólag magyar és roma nemzetiségű személyeket hurcoltak meg, és ítéltek el. Közülük Cseresznyés Pál a rászabott tíz év börtönbüntetésből hatot leült. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes idén március 21-én elmondta: mindannyian tudjuk, kik azok az emberek, akiket behoztak Vásárhelyre vidékről, akiket husángokkal fölfegyvereztek, de ma már nem róluk kell beszélni, hiszen őket belehajtották, belerántották a konfliktusba. A felbujtókról keveset tudunk, hangsúlyozta. A 15 évvel ezelőtti események idején a Maros Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő Kincses Előd ügyvéd meggyőződése, hogy a pogromot a román belügyminisztérium 0215-ös számú speciális egysége szervezte. Kincses szerint az RMDSZ vezetősége hibát követett el, amikor 15 évvel ezelőtt leült tárgyalni a Vatra Romaneasca nacionalista szervezet képviselőivel. Kincses Előd, aki közel hatéves magyarországi emigráció után térhetett haza, miután a román hatóságok népirtásra, gyilkosságra és rongálásra való felbujtással vádolták, majd megszüntették ellene az eljárást – nemrég nyilvános vitára hívta ki Virgil Magureanut. A Román Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka azonban nem vállalta a fekete március „örökségével” való szembesítést. /Rostás Szabolcs: A Legfőbb Ügyészség nem indít kivizsgálást a marosvásárhelyi pogrom ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2005. november 4.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kijelentette, nincs szándékában lemondani amiatt, hogy botrány robbant ki az Ilie Botos főügyésszel a Patriciu-ügyben folytatott telefonbeszélgetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy jogában áll bármilyen intézménynél tájékozódni biztonsági kérdésekről. /Tariceanu: nem mondok le! Vizsgálat indult a telefonálgatás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2005. november 9.

A parlament előtt „gyónta meg” bűneit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, akit azzal vádolnak: barátja, üzleti partnere, Dinu Patriciu Rompetrol-elnök ügyészségi kihallgatásának napján felhívta Ilie Botos főügyészt. A telefonálás puszta ténye nagy vihart kavart a médiában. A botrányt a leköszönő elnöki tanácsos, az exliberális Elena Udrea robbantotta ki. A miniszterelnök kérte, hogy a Különleges Távközlési Szolgálat /az egyik titkosszolgálat/ adja át a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak az Ilie Botos főügyésszel, valamint a Traian Basescu államfővel folytatott telefonbeszélgetések felvételét. Tariceanu elmondta, a főügyészt kormányfői minőségében hívta fel telefonon, hogy tájékozódjon, de nem állt szándékában befolyásolni a vizsgálatot. A Különleges Távközlési Szolgálat nem rendelkezik a kormányfő telefonbeszélgetéseinek felvételeivel – jelentette ki Tudor Tanase, az intézmény igazgatója. /”Meggyónta” bűneit Tariceanu. A beszélgetések nyilvánosságra hozatalát kérte. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2006. január 14.

Adrian Nastase a volt kormányfőnek, aki jelenleg a képviselőház elnöki, és az SZDP ügyvezető elnöki tisztségét tölti be, vagyonbevallásával jelentkeznie kell a korrupciós ügyek kivizsgálására létrehozott kormányhivatalnál. Egy ingatlan megvásárlásának ügyéről van szó, de Ilie Botos, Románia főügyésze kifejtette: a vizsgálatot nem csak erre az ingatlanra, hanem a politikus adóbevallásában szereplő javakra, bankszámlákra is ki akarják terjeszteni. Mircea Geoana, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Nastase örök riválisa, a sajtón keresztül azt üzente neki: alaposan elege lett abból, hogy a pártra is kihassanak az ügyvezető elnök kétes vagyoni ügyletei. /Nastasét kihallgatja a korrupcióellenes hivatal. Geoana arra használja fel a botrányt, hogy megszabaduljon riválisától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2006. március 1.

Alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re Székelyudvarhelyre meghirdetett Székely Nagygyűlést –kérte Ilie Botos főügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív párti képviselő. A politikus (aki 2004-ben a Nagy-Románia Párt színeiben jutott képviselői mandátumhoz, januárban ellenben átigazolt kormányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re meghirdetett Székely Nagygyűlést. Szerinte ugyanis „sérti az alaptörvény előírásait” az RMDSZ „hallgatólagos jóváhagyásával” meghirdetett rendezvény, hiszen – mint a konzervatív képviselő fogalmaz – ezen „kikiáltják a Székelyföld területi autonómiáját”. /Calian a Székely Nagygyűlés betiltását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2006. április 4.

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2006. július 22.

Négy fontos figura „menesztése” után bizonyosodott be csak igazából, hogy mekkora hatalma van Traian Basescu államfőnek. A három titkosszolgálati vezető, valamint Ilie Botos főügyész július 21-én történt lemondása jelzésértékű a romániai politikai erőviszonyokat illetően. Az elnöki teljhatalom gyakorlása nem újdonság Romániában. A „félelnöki” választási rendszer 1989 óta viszályt keltett az államfő és a miniszterelnök között. /Borbély Tamás: Pitiáner marakodás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2006. október 6.

Beiktatták Románia főügyészi tisztségébe október 5-én a magyar férje nevét viselő Laura-Codruta Kövesit, aki eddig a Szeben megyei ügyészségen tűnt ki hatékony munkájával. Kövesi elődje, Ilie Botos azt követően mondott le júliusban, hogy a terrorizmussal és a tavaly Irakban elhurcolt három román újságíró elrablásának megszervezésével vádolt Omar Hajszam szíriai üzletember elmenekült Romániából. /Beiktatták az új főügyészt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2006. november 7.

Ismét kihallgatták gyanúsítottként az 1990. június 13–15-i bukaresti bányászjárás ügyében Ion Iliescu volt államfőt, aki az elmúlt négy hónapban több ügyészségi idézésnek nem tett eleget. Iliescu felháborodásának és értetlenségének adott hangot májusban, amikor először gyanúsítottként hallgatták ki. Ilie Botos, Románia egykori főügyésze 2004 elején a bányászjárások áldozatai egyesületének (AVM) 1997. évi feljelentése alapján rendelte el a vizsgálatot. Az AVM 1997-ben a polgári peres ügyekben illetékes ügyészségen nyújtotta be keresetét Miron Cozma egykori bányászvezér, egy „alkalmilag” bányásznak öltözött Nicolae Camarasescu nevű egykori szekuritátés tiszt, továbbá több politikus (köztük Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican-Voiculescu), több egykori miniszter (például Mihai Chitac belügyminiszter és Traian Basescu szállításügyi tárcavezető) egy rendőrfőkapitány (Gheorghe Diamandescu) és egy volt főügyész (Gheorghe Robu) ellen. A feljelentők azzal vádolták a felsoroltakat és más hivatalos személyeket, hogy az ország bányaipar központjaiban megszervezték, szították és a fővárosba szállították „a román államberendezkedés, a fiatal román demokrácia megvédelmezésére” felkért és feltüzelt bányászokat. Szerintük ők a felelősek a fejszékkel, baltákkal, vasdorongokkal, csákányokkal, láncokkal és elektromos kábelekkel felfegyverzett bányászok által Bukarestben elkövetett barbár cselekedetekért. /-or-: Ismét kihallgatták a gyanúsított Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998