udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Neacsu, Ilie

1991. szeptember 25.

Az Europa című antiszemita lap igazgatója, Ilie Neacsu egy nemrégiben napvilágot látott újabb lapnak, a Nemanul Romanescnek is igazgatója. A Cuvintul 35. számában interjút közölt Ilie Neacsuval. Neacsu kifejtette, hogy a zsidók törekvése a többi nemzet alárendelése. Romániában a miniszterelnök zsidó, mondta, hozzátéve: "hogy fogadhatnék el egy zsidó miniszterelnököt? Ez több volna a soknál." "A magyarokkal más a helyzet. Támadnak bennünket, támadjuk őket. Ez természetes, hogy így legyen." Neacsu az ország elnökét szereti, tiszteli. Az interjút Kántor Erzsébet fordításában közölték. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1991. október folyamán

Ilie Neacsu saját lapjában /Europa/ figyelmeztette a magyarokat: vigyázzanak, mert ha háború lesz a két ország között, Magyarország megszűnik. Azt a sok ocsmányságot, amit eddig eltűrt részükről a románság, egyszer megbosszulják, az ezredvégre el kell, hogy foglalják Budapestet, mert a magyarság, Európa "legdestabilizálóbb etnikuma", eltűnhetne már. Az Europa és a Romania Mare fiókszerkesztőségeket nyithatna, az egyiket Pesten, a másikat Budán, hogy lehetőséget nyújtson az ázsiai hordáknak, hogy román légkörben rendezzék az ezredforduló megünneplését. /Europa (Bukarest), okt., 48. sz., MTI/ - Egy példa a magyarellenes, uszító cikkekből.

1992. május 17.

Nagyváradon ünnepségsorozattal /Varadinum napok, máj. 10-17/ emlékeznek meg a város fennállásának 900, a török iga alóli felszabadulásának 300 éves és Szent László szentté avatásának 800. évfordulójáról. Képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, külföldön élő nagyváradiak találkozója, szavalóverseny, tudományos előadások, könyvbemutatók, ökumenikus istentiszteletek szerepelnek a programban. Az ünnepzáró szentmisén beszédet mondott az ünnepségre a városba érkező Paskai László bíboros, esztergomi érsek, továbbá John Bukowsky érsek, pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi püspök is. /Új Magyarország, máj. 14., máj. 18./ A szép ünnepség-sorozatot meg akarta zavarni a Vatra Romaneasca által rendezett szimpózium, melyet A sajtó a nemzet szolgálatában címmel szerveztek. A szélsőséges lapok /Romania Mare, Europa, Timpul-Bucuresti, Natiunea, Romanul, Phoenix, Adevarul/ munkatársai, volt szekuritatésok, illetve aktív SRI-tisztek jelentek meg a rendezvényen. Felszólították a lakosságot, hogy lépjen akcióba a magyar "betolakodók" ellen, szükség esetén fegyverrel is. Ilie Neacsu volt szekus tiszt az elmúlt rendszert aranykornak nevezte, szerinte Tőkés László püspököt a Kőrösbe kell dobni. /Liviu Valenas: A Romania Mare nagyváradi akciója. Dreptatea (Bukarest), máj. 19.- magyar fordításban hozta: Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

1992. szeptember 17.

A "zsidó szabadkőművességtől" kívánja megtisztítani az országot a Romania Mare lappal azonos szellemű Europa hetilap főszerkesztője, Ilie Neacsu, a Romania Mare Párt szenátorjelöltje. /Magyar Hírlap, szept. 18./

1992. október 30.

Dr. Moses Rosen főrabbi okt. 30-án a bukaresti zsinagóga olvasótermében tartott sajtótájékoztatóján tiltakozott a szélsőséges Europa hetilap okt. 20-27-i számában Ilie Neacsu által közzétett fiktív levél közlése miatt. Az újság szerint a levelet bizonyos Itic Strul írta, Haifából. A levél hangneme olyan, hogy a főrabbi bevallása szerint ha román lenne, a levél olvastán maga is zsidó vérre szomjazna. Egy ilyen nemzetgyalázó levél hogyan kaphatott helyet a sajtóban? E levél kapcsán Moses Rosen beszámolt egy korábbi esetről: 1991 májusában, szintén az Europa hetilapban Ilie Neacsu aláírásával megjelent cikk a zsidóság elleni durva, pogromszerű támadás volt. A Romániai Zsidóközösség Szövetsége a cikk megjelenése után a törvény védelméhez fordult. Románia legfőbb ügyészétől kértek eljárást a szerző ellen. Hivatalos választ többszöri sürgetésre, egy év után kaptak: a válasz elutasító volt. Ilie Neacsu tehát büntetlenül folytathatta antiszemita propagandáját. /Éltes Enikő: Itic levele és Europa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. január 14.

Egy példa a román uszító sajtóból: a hírhedt antiszemita Europa lap szerint Iliescu "szájtátva hallgatja a kaméleon-akadémikus Moses Rosent, a románok legnagyobb elképedésére. A rabbi pedig törvénytervezettel jött elő, melyben javasolta, hogy büntessék meg a hazafiakat és kedvezzenek az árulóknak, a jöttmenteknek és a nomádoknak." /Ilie Neacsu: Axa Cotroceni-Sinagoga = A Cotroceni-Zsinagóga Tengely/, Europa (Bukarest), 1992. dec. 22-31. - Idézi: Média (Nagyvárad), jan. 14./

1994. március 2.

Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

2000. december 14.

Corneliu Vadim Tudor pártja, a Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai között az egykori Szekuritáté tisztjei, az igazságszolgáltatással szembekerült üzletemberek és a megrögzött antiszemiták egyaránt találhatók. Tudor előszeretettel veszi magát körül a volt kommunista rezsim politikai rendőrségének egykori tábornokaival, ezredeseivel és jól kiépített kapcsolatrendszere van a Szeku helyébe lépő Román Hírszerző Szolgálat /RHSZ - román rövidítése SRI/ berkeiben: könnyűszerrel jut hozzá bizalmas információkhoz. Néhány példa. Ilie Mercét, a Szekuritáté egykori ezredesét, aki a kommunista rezsim bukása után az RHSZ-ben töltött be magas funkciót, most a Nagy-Románia Párt képviselőjévé választották. RHSZ-tisztsége lehetővé tette számára, hogy a nyilvánosság előtt Tudor segítségére siessen, amikor azzal vádolták a pártvezért, hogy az egykori politikai rendőrség besúgójaként tevékenykedett. Andrei Zeno szintén szekus volt, azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Constantinescut CIA-ügynöknek nevezte. Számos nyíltan antiszemita és idegengyűlölő ember csatlakozott Tudor pártjához. Köztük talán a legismertebb Corleone, alias Dumitru Dragomir, a Labdarúgó Szövetség elnöke, az Atac la persoana című hetilap igazgatója. Ilie Neacsu egykori kommunista aktivista 1991-93 között az Europa című antiszemita hetilap vezetője volt. Dumitru Puzdrea bírósági ügyei hónapokon keresztül a román sajtótermékek címoldalán szerepeltek, Dumitru Popot adócsalással és engedély nélküli benzinkutak működésével vádolják, Cornel Otelea tábornokot hamisítással és csalással vádolják. /Valóságos fauna. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./

2001. február 27.

A kommunista erők megnyerték a parlamenti választásokat Moldva Köztársaságban. Az összeszámolt 97,26% szavazatból, a Kommunista Pártnak 50,2%-ot sikerült megnyernie. Így abszolút többséggel fognak szerepelni az országgyűlésben, lehetőséget kapva az államelnök választására. /A moldvai választások . = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 26. - 38. sz./ Moldovában a kommunisták visszaszerezték a hatalmat, tízévi demokrata kormányzás után - ez derült ki a szavazókerületek több mint kétharmadából beérkezett, előzetes adatokból. A Vlagyimir Voronyin vezette kommunisták több mint hatvan helyhez juthatnak a 101 tagú parlamentben. Így ők alakíthatnak kormányt, és megválaszthatják az elnököt, valamint a parlamenti elnököt. A centrista miniszterelnök, Dumitru Braghis tömörülése a vártnál kisebb támogatást kapott, 14 százalék körüli voksaránnyal. A Romániával való egyesülésért fellépő kereszténydemokrata párt 8 százalékra számíthat. A kommunisták népszerű választási ígéreteiknek köszönhetik sikerüket (a korrupció, bűnözés és munkanélküliség felszámolása, az Oroszországhoz és a Független Államok Közösségéhez, vagyis Moldova fő piacaihoz fűződő kapcsolatok erősítése, csatlakozás az orosz-fehérorosz unióhoz). A Független Államok Közösségének országai közül Moldova az első, ahol a kommunisták visszatértek a hatalomba. /Kommunista visszatérés Moldovában. Erősíteni kívánják a kapcsolatot Moszkvával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ A román politikai vezetők - Adrian Nastase miniszterelnök, Adrian Severin, Andrei Chiliman, Ilie Neacsu - úgy vélik, hogy a kommunisták Moldova Köztársaságban elért győzelmét az ország nehéz gazdasági és társadalmi helyzete, valamint a többi politikai erő szereplése idézte elő, és reményüket fejezik ki aziránt, hogy az ország tovább halad a reformok útján és tovább fejlődnek majd a Romániával fenntartott kapcsolatok - írja az Adevarul és a Curierul National. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27. - 39. sz./

2002. március 2.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke márc. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a párt képviselői meghatározatlan időre parlamenti sztrájkba lépnek, amennyiben a kormányzó Szociáldemokrata Párt megtartja képviselőházi tisztségében Ilie Neacsu és Sever Mesca képviselőket. A pártelnök meghatározatlan időre szóló parlamenti sztrájkról és a képviselők végleges visszavonásáról is beszélt, anélkül azonban, hogy pontosan megmondja, pártja melyik tiltakozást választja. A két képviselő az elmúlt héten lépett ki az NRP-ből és beiratkozott a kormánypártba. /Parlamenti sztrájkkal fenyeget az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 7.

Ilie Neacsu képviselő, a Nagy-Románia Párt egykori tagja kijelentette, hogy több parlamenti képviselővel és civil szervezetekkel együtt az igazságszolgáltatáshoz fordul az NRP törvényen kívül helyezése érdekében, mivel ez a párt "szélsőséges" alakulat. Neacsu közölte, először Corneliu Vadim Tudor pártelnököt pereli be rágalmazásért. Hozzátette: ugyanezt teszik Sever Mesca, Raj Tunaru, Costel Avram és Culita Tarita képviselők is. Ilie Neacsu az NRP-vezért fasiszta propaganda és fajgyűlölet miatt is bepereli. "Ezt követően 30 napot adunk minden NRP-tagnak, hogy elhatárolják magukat Vadim Tudortól, mivel több civil szervezettel együtt kezdeményezni fogjuk az NRP törvényen kívül helyezését", mondta a képviselő. Hozzáfűzte, hogy a kérelemhez csatolni fogja az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatát is, amely szintén szélsőségesnek tartja az NRP-t. – A szenátus ma tárgyalja a Nagy-Románia Párt Erdély elárulása című bizalmatlansági indítványát. A múlt héten Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke visszautasította az egyszerű indítvány napirendre tűzését azzal az indokkal, hogy házszabályellenes, hiszen a benyújtott indítványok nem bírálhatják egy párt, jelesen a kormányzó Szociáldemokrata Párt cselekedeteit, csupán a kormányét. Másnap az NRP ezzel a címmel új indítványt nyújtott be, amely ezúttal nem az SZDP–RMDSZ protokollumot bírálta, hanem a státustörvény életbe léptetéséről szóló Orbán-Nastase egyezményt. /Neacsu az NRP törvényen kívül helyezését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

2004. április 10.

Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998