udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sarbu, Ilie

2000. augusztus 24.

Temes megye önkormányzati küldöttsége Ilie Sarbu elnök vezetésével részt vett a Csongrád megyei Ópusztaszeren tartott Szent István-napi ünnepségeken. Ez alkalomból a csongrádi önkormányzat meghívta a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót alkotó valamennyi megye vezető tisztségviselőjét, akik a protokolláris látogatást követően ″csúcstalálkozót″ tartottak Szegeden. Eldöntötték, hogy szeptember végén ugyancsak Szegeden tartják a jelen törvényhozási ciklus első munkaülését. - Október elsején Temesváron véglegesítik a két megye együttműködésének négy évre szóló menetrendjét. /Temes-Csongrád kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

2000. szeptember 20.

Ilie Sarbu, a Temes Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy a makói hagymafesztivál alkalmából, Csongrád megyében tett látogatása idején találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A rövid megbeszélésre Magyarcsanádon került sor, és témája a határ menti megyék együttműködése, ezen belül a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitása volt. Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint a magyar fél mielőbb pontot szeretne tenni az ügy végére. /Magas szintű ígéret a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitására. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2000. október 27.

Temesváron felavatták a fogolytábor áldozatainak emlékművét. Az ünnepségen jelen volt Temes és Csongrád megyék hivatalos küldöttsége, továbbá megjelentek az egyházak képviselői, az RMDSZ megyei és városi tanácsosai, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség és a volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének néhány tagja, és a fogolytábor túlélőinek egy csoportja. Megnyitó beszédében Ilie Sarbu, a Temes Megyei Tanács elnöke elismerőleg szólt a közös - román, magyar, német - összefogásról, amely lehetővé tette, hogy a jeltelen tömegsírban nyugvó sok ezer áldozatnak mostantól emlékműve legyen. Neumann Ernő temesvári főrabbi magyarul és románul összegezte a mérhetetlen szenvedést, amely a fogolytáborban raboskodó férfiakat tizedelte. A katolikus egyház nevében Böcskei László általános helynök beszélt. Radó János, a műemlék felállításának kezdeményezője felvázolta a fogolytábor történetét. A tábort a németek kezdték építeni, és 1940-ben szerb hadifoglyok voltak első lakói. 1941 után orosz foglyokkal telepítették be, majd 1944 őszétől zömmel magyar - de több száz észak-erdélyi román nemzetiségű is volt köztük - hadifoglyok zsúfolódtak benne. A tízezer főre tervezett táborban olykor 30-35 ezren raboskodtak egyszerre. A túlzsúfoltság, a rossz táplálkozás és az egészségügyi feltételek teljes hiánya miatt 1945 tavaszán kitört tífuszjárványnak nyolcezren estek áldozatul, többségben (mintegy hétezren) magyar honvédek. /Sipos János: Mementó az Aradi úton. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. január 17.

A magyar élősertés, valamint a sertés- és a baromfihús behozatalát nehezítő protekcionista intézkedések eltörlését kérte Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a román mezőgazdasági minisztérium új vezetőitől. A nagykövet jan. 15-én találkozott Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterrel és Gheorghe Lupuval, a minisztérium főtitkárával. Sarbu közölte a magyar nagykövettel, hogy ezt a problémát is elemezni fogják az agráripari importvámok általános felülvizsgálatakor, és figyelembe veszik majd a nemzetközi egyezmények előírásait. A magyar fél ugyanakkor kifejezte készségét, hogy támogatná termelő szövetségek létrehozását szakemberek cseréjével, tapasztalatok átadásával és jogi információkkal. A kormány 1999. júl. 1-jén megszüntette a kedvezményes CEFTA-vámot a magyar sertés- és baromfihúsra, valamint a hústermékekre. Az intézkedést azzal indokolták, hogy rendezni akarják a román piacon kialakult zavarokat. Tavaly nyáron a kormány minden különösebb indoklás nélkül meghatározatlan időre meghosszabbította az intézkedés hatályát. /Magyarország az importvám eltörlését kéri Romániától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. január 26.

Módosítani akarja a földtörvényt a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja. Nicolae Vacaroiu, a Szenátus elnöke nyilatkozott erről, azzal indokolva a lépést, hogy szerintük a jogszabály jelenlegi formájában alkalmazhatatlan. Szerinte kifogásolható, hogy "a határőri közbirtokosságok esetében Ausztriából és Magyarországról is érkeznek olyan személyek, akik 200-300 hektárt követelnek az ország területéből″. Hasonlóképpen nyilatkozott Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter is. Ő az egykori állami gazdasági birtokokok privatizálási eljárását is módosítani akarja. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

2001. március 27.

A Képviselőház márc. 27-i ülésén Tamás Sándor háromszéki képviselő interpellált, megkérdezve Ilie Sarbu mezőgazdásági, élelmezési és erdőgazdálkodási minisztert, hogy miért nem teszik közzé a miniszter határozatának mellékleteit, amelyek a vissza nem adható erdős területek listáit tartalmazzák. A minisztérium képviselője válaszában kifejtette, hogy ezeket a listákat terjedelmük miatt nem teszik közzé, de leküldték azokat a Területi Erdő- és Vadgazdálkodási Felügyelőségekhez. Tamás Sándor elfogadta, de nem tartotta kielégítőnek e választ, hiszen, mint mondta, az érintettek köre több százezer állampolgár. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1937. sz./

2001. augusztus 23.

Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter azt ígérte, hogy megszigorítják a magyarországi búza-, illetve lisztbehozatalt. Szerinte a Magyarországról importált áru minősége rosszabb a belföldinél. A miniszter kijelentette, hogy Románia az ilyen minőségű terméket az importáló cégek nyomása ellenére sem fogadja el. Szakemberek viszont azt mondják, hogy a tárca szándékosan emelte teljesíthetetlen szintre a minőségi mércét, s mert a belföldön termelt búza minősége messzire elmarad a Magyarországiétól. /Nem kell a magyar búza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2001. augusztus 27.

Az elmúlt hét végén látogatásra Hargita megyébe érkezett Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter, aki megbeszélést folyatatott a Romsilva, valamint az Erdészeti Felügyelőség munkatársaival. A miniszter végül a megoldott problémák között említette a folyamatban lévő peres ügyek mielőbbi újravizsgálását. A miniszter ígérte, hogy azon esetekben, melyek elévültek, megszüntetik az eljárást. A tárca vezetője szerint így hamarosan megtörténhet a tulajdonba helyezés. Több delegáció is járt nála és személyesen Markó Béla RMDSZ-elnökkel is tárgyalásokat folyatatott, ezek után hozta meg döntését: meneszti Orbán Albertet, az Erdészeti Felügyelőség főfelügyelőjét. Indokként a miniszter a felügyelőre bízott feladok sorozatos mulasztását nevezte meg. /(Daczó Dénes): Miniszteri látogatás Hargitában. Leváltották az erdészeti főfelügyelőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2001. november 15.

Semmilyen konkrét megállapodás nem született Bukarestben az egyes magyar agrártermékekkel szembeni román protekcionista intézkedésekről folytatott román- magyar megbeszéléseken. Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter nov. 14-én fogadta Fodor Balázst, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát, aki a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vezette a magyar küldöttséget. Románia 1999 júliusától egyoldalúan felfüggesztette a magyar baromfihús esetében a 25 százalékos kedvezményes CEFTA-vámot és 45 százalékos vámot vetett ki a magyar termékre. Időközben az Európai Unióból behozott baromfihús vámját nullára csökkentették, és meghatározott mennyiségben az Egyesült Államok is vámmentesen szállíthat baromfihúst Romániába. Idén ősszel a vártnál jobb hazai gabonatermelés értékesítésének nehézségeire hivatkozva a román kormány - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásait megsértve - jóval szigorúbb minőségi követelményeket írt elő az importbúzával szemben, mint amilyen követelményeket a hazai termékkel szemben alkalmaznak. A találkozó után Fodor Balázs elmondta: kérték, hogy a búza esetében Románia tartsa be a WTO-egyezményben vállaltakat, a baromfihús esetében pedig Románia a CEFTA-egyezménynek megfelelő vámtételt alkalmazza Magyarországgal szemben. Fodor Balázs emlékeztetett arra, hogy a búza ügyében Magyarország panaszt emelt a WTO-nál. A kérdés érdemi tárgyalását nov. 19-én kezdi meg a világszervezet. /Magyar-román agrárkereskedelmi megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2001. december 8.

Dec. 4-én Ilie Sarbu mezőgazdasági, közélelmezési és erdőgazdálkodási miniszter 472. számú rendeletével jóváhagyta a közbirtokosság erdészetének vagy bármilyen más, ezután alakuló magánerdészeti struktúrának a bélyegző- és tiltó kalapácsok használatát. Ez jelentős előrelépés a Csíki Közbirtokossági Erdészet ügyében. Ezentúl ezek az erdészeti hivatalok állami tulajdonban lévő erdőrészeken is végezhetnek szolgáltatásokat. E fontos lépések megtételében Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor is a közbirtokossági erdészet segítségére volt. /(Daczó Dénes): 472. számú rendelet. Zöld utat kapott közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2001. december 29.

Liberális parlamenti körökből származó információk szerint a Szociáldemokrata Párt komolyan számít arra, hogy jövőre kormánykoalíciót létesítsen az RMDSZ-szel, és felajánlotta az Ilie Sarbu jelenlegi tárcavezető moszkvai nagykövetté való kinevezésével megüresedő mezőgazdasági tárcát. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője határozottan cáfolta, hogy a szövetség komolyan fontolgatná a kormánybalépést, így tehát egyetlen tárcára sem áhítozik. Az RMDSZ-SZDP megegyezést elemző bizottság január közepén terjeszti elő észrevételeit, ezt követően születik majd döntés egy következő protokollum megkötéséről, amit majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa hivatott megerősíteni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: RMDSZ-es mezőgazdasági miniszter? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2002. január 8.

Románia védővámot szándékozik bevezetni a magyar búza és liszt behozatalára - jelezte Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter. Azt is közölte, hogy Bukarest egyelőre nem szándékozik eltörölni a magyar baromfihús behozatalára kivetett védővámot. A román kormány tavaly, a vártnál jóval bőségesebb gabonatermés betakarítása után rendkívüli mértékben megszigorította a magyar búza és liszt behozatalára vonatkozó minőségi előírásokat. Ezzel a lépéssel Bukarest megsértette mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), mind a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) szabályait, mivel a minőségi követelmények szigorítását a hazai termelőkkel szemben nem alkalmazta. Magyarország a WTO-hoz fordult panasszal, de miután a román kormány ígéretet tett az intézkedés visszavonására, eltekintett a peres eljárástól. Magyar részről úgy tekintették a román fél ígéreteit, hogy a baromfihúsra fenntartott korlátozások idén január elsejével hatályukat vesztik. Ez a várakozás alaptalannak bizonyult, román részről azt jelezték, hogy idén március végéig mindenképpen marad a védővám. /Védővámterv búzára és lisztre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2002. január 22.

Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy perek az erdős gazdák és a közbirtokosságok birtokba helyezését Hargita megyében. A csíkszeredai erdészeti igazgatóság megpróbálja megakadályozni a magánerdészeti struktúrák létrejöttét, ők pereskednek. Bár a pereket a közbirtokosságok alapfokon megnyerték, az igazgatóság fellebbezett. Barbulescu, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat egyik aligazgatója kijelentette, hogy mindenkit be kell perelni, aki magánerdészeti struktúrában gondolkodik. Ezért az Antal István képviselő készítette kimutatásokkal bementek Verestóy Attila szenátorral Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. Kérték a perek felfüggesztését. A miniszter megígérte, hogy felülvizsgáltatja a peres ügyeket. /Román Győző: Per a fáért. Beszélgetés GARDA DEZSŐ Hargita megyei parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./

2002. március 7.

Febr. 6-án, Ion Iliescu elnökkel történt konzultációt követően Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke elmondta: az államfőtől, a korrupcióellenes kampány szellemében, Adrian Nastase kormányfő, Ilie Sarbu, Serban Mihailescu és Miron Mitrea miniszterek menesztését kérték, akik — a DP szerint — a kabinet legkorruptabb tagjai. /Kormányszintű nagytakarítást akar a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

2002. december 18.

A magánerdészetek bélyegzési jogainak visszaszerzése érdekében nyújtott be törvénymódosító-tervezetet Garda Dezső és Verestóy Attila RMDSZ-es honatya. Garda Dezső parlamenti képviselőnek, valamint a magánerdészetek és közbirtokossági társulások vezetőinek másfél éves utánajárása után 2002. áprilisában Hargita megyében megkezdhették működésüket a magánerdészetek. "Az azóta eltelt időszakban azonban ezek működtetését akadályoztatták az állami erdészetek" - jelezte Garda képviselő, mintegy 17 - többnyire névtelen - feljelentés érkezett a megyében működő magánerdészetek rovására. Ezek a bélyegzési jog megvonását eredményezték, így a karácsonyfaszezonban a magánerdészetek elestek a fenyők értékesítésének jogától. Ez ügyben Garda Dezső Verestóy szenátorral közösen több beadvánnyal fordult Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. A törvény módosító javaslatát múlt héten elfogadta a szenátus. Azonban a karácsonyi ünnepek miatti parlamenti vakáció lehetetlenné tenné a törvénykezdeményezés idei elfogadását a képviselőházban, éppen ezért a kezdeményezők egyeztetéseket folytatnak a miniszterrel. Garda Dezső elmondta: a bélyegzési tilalom feloldásának gyorsított módozatáról folytatott tárgyalások során Sarbu ígéretet tett a mielőbbi pozitív válaszra. /Gergely Edit: Bélyegzési tilalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. június 5.

Horia Grama prefektusnak le kellene mondania, vagy le kellene váltani - mondta a parlament alsóházának plénuma előtt Tamás Sándor képviselő. Tamás szerint a prefektus semmibe veszi a törvényeket, és teljesen a kormánypárt programja ellen dolgozik. "A prefektus és titkára hónapok óta a magánerdészetek létrehozása ellen harcol. Az érvényben levő törvények szerint engedélyezett a magánerdészeti hivatalok létesítése, és Romániában ez idáig 44-et jegyeztek be, melyek közbirtokosságok, magánszemélyek, egyházak és tanügyi intézmények erdőterületeit gondozzák. Mindezek ellenére a prefektus sorra megtámadta a helyi tanácsoknak a magánerdészetek létesítéséről szóló határozatait" - mondta Tamás Sándor. Hozzátette, több Kovászna megyei szenátor, képviselő és polgármester kérte már az illetékeseket, hogy figyelmeztessék a prefektust. Visszajelzés eddig csupán Ilie Sarbu mezőgazdasági minisztertől érkezett, aki szintén nem ért egyet a prefektus tevékenységével. /Bartos Lóránt: Panaszok a prefektusra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2003. augusztus 14.

Az Agricultura Romaniei hetilap cikkírója a háromszéki román közösséget ért sérelemnek tekinti a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás területének visszaszolgáltatását. Török Sándor polgármester cáfolta a szaklapban megjelenteket, és kifejtette, a jogos tulajdonukat követelő gazdák minden bizonnyal hatékonyabban kísérletezhetnek majd az érintett földterületen.A cikk szó szerint idézte Horia Grama Kovászna megyei prefektus Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszternek írt levelét. A prefektus levelében kifejtette, hogy miért nem ért egyet az állomás területének 227 hektárra való csökkentésével. A kézdivásárhelyi kísérleti állomás Ceausescu rendeletével alakult meg. A földeket az akkori termelőszövetkezetektől verbuválták össze.Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere meglepődve olvasta az újságcikket: "Az utolsó talpalatnyi földdel kapcsolatosan megjegyezném, hogy ez a terület az utolsó rögig a háromszéki gazdák telekkönyvezett tulajdona, amit a román állam teljesen jogtalanul vett el, és amelyet a kilencvenes évek elején, valamint a 2000-ben megjelent törvények alapján próbál valamilyen formában visszaszolgáltatni. A cikkből számomra kiderül, hogy az írója szerint a földtörvény csak a Romániában élő románokra vonatkozik, a magyarokra nem. Mi nem kérünk egyebet, csak azt, amit a törvény minden egyes állampolgár számára biztosít." /Bartos Lóránt: "Az utolsó talpalatnyi román föld". = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2003. szeptember 16.

Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2003. december 9.

Szakértői vegyes bizottságot állít fel a magyar és a román agrártárca. Erről Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatta az újságírókat Budapesten azt követően, hogy megbeszéléseket folytatott román kollégájával, Ilie Sarbu román mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszterrel. Magyarországnak uniós csatlakozását követően kiemelt fontosságú lesz a két ország állategészségügyi szolgálatainak zökkenőmentes együttműködése. A két szolgálat kapcsolata hosszú idő óta jó. Magyarország EU-csatlakozását követően az átmeneti időszakban a magyar állategészségügyi szolgálat csak Nagylakon lesz jelen. Az EU területére belépő szállítmányok ellenőrzésére csak ezt az egy határállomást kívánja az előírások szerint fejleszteni Magyarország. A múlt évben a Romániába irányuló magyar agrár-élelmiszeripari kivitel 130,44 millió dollárt tett ki, míg a Romániából származó import 32,2 millió dollár volt. Az idei év első kilenc hónapjában az agrárkereskedelmi forgalom már elérte a 185,66 millió dollárt, míg az import csak 17,41 millió dollárra rúgott. Az emelkedés a szakértők szerint a nagyarányú liszt- és gabonaszállításoknak, továbbá az állati takarmányok és a hús, valamint húskészítmények exportjának köszönhető. Magyarország és Románia monitoring bizottságot hozott létre a határon átfolyó vizek megfigyelésére. /Magyar-román agrártárgyalások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./

2004. március 9.

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2004. július 12.

Minisztereket szabadít fel pártmunkára Adrian Nastase miniszterelnök, négy hónappal a törvényhozási és elnökválasztások előtt. A kormányfő közölte, hogy öt miniszteri poszton lesz változás a kormányban. A kormánypártot /PSD/ pedig a rendkívüli pártkongresszusig koordinációs iroda vezeti. Egyebek között erről döntöttek a PSD testületének ülésén. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási minisztérium eddigi vezetője, Elena Dumitru helyébe Dan Mircea Popescu szenátort nevezik ki. Az új miniszter a Vacaroiu-kormányban (1992-1996) már vezette ezt a tárcát. Ilie Sarbu eddigi földművelésügyi miniszter helyére Petre Daea jelenlegi államtitkár kerül. Dan Nica kommunikáció és információ- technológiai miniszter helyére Adriana Ticau államtitkár lép. A közigazgatási és belügyminisztérium közigazgatási ügyekkel megbízott (tárca nélküli) minisztere, Gabriel Oprea utódjának Gheorghe Ermacu jelenlegi államtitkárt jelölték. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási tárca szakszervezeti kapcsolatokkal megbízott (tárca nélküli) minisztere, Marian Sarbu helyére Bogdan Niculescu Duvazt nevezik ki – közölte a miniszterelnök. A leváltott miniszterek feladata az lesz, hogy a választásokig hátralévő hónapokban minden energiájukat a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) újjászervezésére fordítsák. /Változások a kormányban, a kormánypárt élén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2006. augusztus 12.

Elutasította az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) szóvivője, Cristian Diaconescu, hogy pártja bármiféle tárgyalást folytatna a kormánypártokkal, annak ellenére, hogy a párt alelnöke, Ilie Sarbu pont az ellenkezőjéről nyilatkozott. – Tudják meg, konkrét egyeztetések vannak mind a DP és SZDP vezetők, mind a NLP és SZDP között. Képmutató tehát a D.A. Szövetség, amely nyilvánosan távol tartják magukat tőlünk, miközben legtöbb esetben éppen ők kezdeményezik a tárgyalásokat – mondta Sarbu. /Diaconescu: nincs SZDP–D.A. egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2006. november 7.

Varujan Vosganian után az Egyesült Államokban élő Liviu Turcu egykori hírszerzési vezető újabb politikusokat vádol azzal, hogy együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval. Az érintettek többsége ellen nem először hangzik el ez a vád, de újdonságot jelent, hogy a kommunista külügyi hírszerzés volt igazgatója most már a bizonyító iratokat rejtegető katonai és hírszerzési egységek számjelzését is nyilvánosságra hozta. A listán nagy nevek találhatók, olyan politikusoké, akik meghatározták Románia politikai életét az elmúlt tizenhat évben. Turcu szerint Románia két volt miniszterelnöke, Adrian Nastase és Radu Vasile is kompromittálta magát azáltal, hogy együttműködött a kommunista hírszerzéssel, de a volt hadügyminiszter Mircea Pascu és a volt mezőgazdasági miniszter Ilie Sarbu, valamint a liberális Teodor Melescanu és Mircea Cosea politikusok is foltos múltúak lennének. A volt hírszerzési vezető még Alin Teodorescu, Eugen Dijmarescu és Gelu Voican-Voiculescu ellen fogalmazott meg hasonló vádat. Turcu szerint a dossziék megcsonkításáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai is meggyőződhettek. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ azt állítja, mindent átszállított az átvilágítóknak, a több mint egymillió iratcsomónak azonban csak a fele rendelkezik kartotékokkal. Utóbbiak tartalmazzák azokat az útmutató adatokat, amelyek megkönnyítik a kutatók munkáját. Turcu szerint 1989 óta többször is megcsonkították az iratokat, ezért amikor a titkosszolgálatok jelenlegi vezetői úgy nyilatkoznak X vagy Y politikusról, hogy nem léteznek olyan dokumentumok, amelyek a Szekuritátéval való együttműködésüket bizonyítanák, akkor azt jelenti, hogy ezeket valójában eltüntették. Az átvilágítók közölték, hogy megvizsgálják a Turcu által közzétett információkat. /Turcu listája: ismert politikusokat vádol együttműködéssel a volt hírszerzési vezető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2006. november 11.

Nagy port kavart Liviu Turcu volt kémfőnök, aki 1989 elején az Egyesült Államokban kért és kapott menedékjogot, és aki két héttel ezelőtt előállt egy listával. Turcu szerint az elmúlt tizenhat esztendőben az éppen hatalmon lévők úgy használták fel a szeku irattáraiban levő dossziékat, ahogyan érdekeik megkívánták. Iratcsomókat tüntettek el, más iratcsomókat átfésültek, meghamisítottak, így a dossziéállomány mára már teljes megbízhatatlanná vált. Turcu több vezető politikusról tudja, hogy fedett tisztjei voltak a Szekuritáténak, a rájuk vonatkozó akták mégsem érkeztek meg az átvilágítókhoz. Turcu tizenegy névből álló listát közölt. A lista élén Adrian Nastase volt kormányfő áll, de szerepel a lajstromon Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, Teodor Melescanu szenátor, jelenlegi liberális párti alelnök, volt külügyminiszter, valamint egész sor olyan személyiség, akik 1990 után miniszterek vagy miniszteri rangú kormánytagok voltak. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa két példát hozott fel a lista hitelességére. Amikor 2000-ben Adrian Nastase miniszterelnök lett, sebtében közzétett életrajzában még olvasható volt, hogy a nyolcvanas évek végén hosszabb időre Oslóban járt, ahol a világbékét tanulmányozta. Ezekben az években Romániából nem lehetett átjutni a határokon, világbékét tanulmányozni. Nastase akkoriban Franciaországban is gyakran megfordult, s 1984-től kezdve a strasbourgi emberjogi intézet tanulmányi igazgatója volt. Ezek az információk kis idő múltán kikerültek a kormány-honlapon olvasható életrajzából. Hasonló eset Ilie Sarbu volt miniszteré, aki teológiát végzett, 1984–1985-ben ökumenizmust tanult Svájcban, 1989-ben angolt Birminghamben. Turcu azt állítja, hogy Teodor Melescanu szenátornak ő maga írta alá 1989 előtt fedett tisztként a külföldi misszióra történő kiküldetési parancsát. Turcu azt bizonyítja, hogy mindenki, aki 1989 előtt a nagypolitikában labdába rúgott, valamilyen szinten a kommunista titkosszolgálatok embere volt. Valamennyien zsarolhatók voltak. Emlékezetesek Emil Constantinescu szavai: „legyőztek a struktúrák”, amikor bejelentette, hogy nem vállalja az újabb megmérettetést, és visszavonul az államelnöki posztért folytatott harcból. /Tibori Szabó Zoltán: Turcu listája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2008. december 19.

Kissé mintha minden fordított sorrendben történne Romániában a választások után. A jobboldal a baloldallal szövetkezik, a legkisebb, parlamentbe jutott szervezet – az RMDSZ – hirtelen a két nagy párt közti koalíciós tárgyalások egyik fő tárgyává válik, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egyiknek sincs rá égető szüksége a többség kialakításához, aztán a két alakulat elosztja a minisztériumokat és minden más földi hatalmat, miközben a frissen kijelölt közgazdász kormányfő jóformán szóhoz sem jut, erre visszavonul, aztán új miniszterelnököt nevesít az államfő, lassan-lassan pedig a tárcavezetők neve is nyilvánosságra került. A miniszterek névsorát olvasva, mintha feltámadt volna hajdani Nemzeti Megmentési Front, amelyből származik a két kormányzó párt. Régi arcok kerültek ismét a tárcák élére – Ilie Sarbu mezőgazdasági, Ecaterina Andronescu oktatásügyi, Marian Sarbu munkaügyi, Radu Berceanu szállításügyi miniszter –, akik korábban sem bizonyítottak, de a hűséges pártkatonai szolgálatot tárcavezetői tisztséggel jutalmazták. Vannak olyan nevek is, melyek akár jó választásnak is bizonyulhatnak: Toader Paleologu lesz a művelődésügyi miniszter, Cristian Diaconescu pedig minden bizonnyal helytáll majd külügyérként, a belügyminisztériumtól megfosztott Vasile Blaga pedig a fejlesztési tárcát irányíthatja. A névsorból kiderül: a miniszterek kinevezésénél nem a hozzáértés, szakmai felkészültség volt a legfontosabb kritérium. Attól sem riadtak vissza, hogy új minisztériumokat hozzanak létre: Elena Udrea vezetésével például a turisztikai tárcát, de hasonló a helyzet a sport- és ifjúsági minisztérium esetében is, amelyet Monica Iacob Ridzi vezet majd. A leendő kabinetről a névsoron kívül sokat elárul, hogy nincs még végleges kormányprogram. /Farcádi Botond: Névsor van, program nincs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

2009. január 12.

Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke internetes blogján kijelentette, hogy Ilie Sarbunak magyarázatot kellene adnia a párt vezetősége előtt a sajtónak tett nyilatkozata kapcsán. Ilie Sarbu ugyanis kijelentette, hogy „két évig szőtte az összeesküvést” Traian Basescuval a PSD-PDL szövetség létrehozása érdekében. A Cotidianul napilap szerint Ilie Sarbu PSD-alelnök kijelentette, hogy ő meg Traian Basescu két éve hisz a PSD-PDL szövetségben, és két évig dolgozott annak létrejöttéért. /Sarbu kitálal. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2009. augusztus 4.

Az RMDSZ szerint a kormány politikai hovatartozás alapján osztja az uniós pályázati pénzeket a vidéki településeknek, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnának a pályázatok objektív elbírálása érdekében, mondta Klárik László, a Kovászna megyei önkormányzat menedzsere. Klárik arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány órával a határidő előtt Ilie Sarbu tárcavezető miniszteri rendelettel megváltoztatta a községek rászorultsági besorolását, ami nagy pontkülönbséget eredményezhet az elbírálásnál. Eddig a besorolást a statisztikai hivatal végezte, a mezőgazdasági miniszter rendelete ezt írta felül. Ennek alapján például Kolozs megyében 16 nagyon szegény kategóriába tartozó község lett, holott eddig nem volt egy sem. Kovászna megyében viszont hat község a közepesen szegény besorolásból a módosabba került, és így elveszítik az ezért járó pontokat. /Bíró Blanka: Klárik László: a kormány politikai alapon bírálja el az önkormányzatok pályázatait. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998