udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Illyés Judit

2007. július 11.

„Nem akarjuk kockáztatni a magyarok brüsszeli képviseletét, nyitottak vagyunk a párbeszédre, azonban Tőkés László részéről eddig még nem érkezett válasz a meghívásomra” – nyilatkozta Markó Béla sajtótájékoztatóján. Az egyeztetést Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke javasolta egy nappal korábban. „A Markó-Tőkés találkozóra július huszadikán kerülhet sor, ugyanis abban az időszakban várhatóan mindkét magyar politikus a nyári szabadegyetemen lesz. Azonban, ha a július 20-ára tervezett nyilvános fórumra Markó nem látogat el, az mind a szervezők, mind a résztvevők számára nagy csalódást jelenthet” – fejtette ki Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő. Markó a sajtótájékoztatón elmondta, még nem döntött arról, hogy ott lesz-e Tusnádon, ugyanis „a meghívás lényege nem az, hogy részt veszek-e egy nyári szabadegyetemen, hanem hogy létrejöjjön a kommunikáció az RMDSZ képviselői, illetve Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői között”. /Illyés Judit: ‘Nem kockáztat’ az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2007. augusztus 7.

„Amíg bukaresti politikusok, saját autójukon utazva, saját autójuk alkatrészein nem tapasztalják meg a Hargita és Kovászna megyei utak állapotát, addig nem hiszik el, amit az RMDSZ több mint tíz éve hangoztat: hogy közutak tekintetében Székelyföld évtizedekig hátrányos helyzetbe volt” – reagált Tánczos Barna, a közlekedési tárca államtitkára az államfő székelyföldi látogatása kapcsán. Tánczos Barna tájékoztatása szerint ezeknek az országutaknak a modernizálása, illetve rendben tartása kizárólag a minisztérium hatáskörébe tartozik. Az államtitkár képtelenségnek tartja, hogy ilyen esetekben az önkormányzatokat szidják. Rávilágított arra, mit jelent egy székelyföldi, erdélyi projektre pénzt szerezni, majd példaként emlegette azt az egymilliárd eurós beruházást, amelyet múlt hónapban sikerült sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyni, és amely egyébként, több mint fél évet hevert a pénzügyminisztérium valamelyik fiókjában. /Illyés Judit: Tánczos örvend az elnöksirámnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2007. augusztus 15.

Ezen a hét végén debütál Budapesten az I. Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja, a Dunánál alcímet viselő rendezvény a pesti rakparton kerül megrendezésre. Mintegy negyven együttes lesz jelen. Az Égtájak Irodája foglalkozik a programszervezéssel. A fesztivál egyrészt rendszeres találkozási és bemutatkozási lehetőséget kíván biztosítani a határon túl élő művészeknek, másrészt meg kívánja cáfolni azt a közhiedelmet is, miszerint a határon túli művészet egyenlő lenne a népművészettel. Többek közt a romániai Knock Out, a Defender, a Kumm és a Yesterdays is tiszteletét teszi, de a zenebarátok láthatják a szlovákiai Ghymest is. Szeptember 25. és október 13. között lesz majd a Kortárs Művészeti Fesztivál. /Illyés Judit: „Összművész“ határon túliak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2007. augusztus 24.

Elnapolták a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezet napirendjét az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, valamint a szakszervezetek képviselői között zajló találkozón. A kisebbségi ügyekért felelős főosztály az anyanyelv olyan speciális oktatására nyújtott be törvénytervezetet, amely nem csak az elemi oktatásban alkalmazott módszerekre vonatkozna, hanem a gimnáziumi oktatásra is. /Illyés Judit: Lebegtetik a kisebbségeket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2007. szeptember 6.

A nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésre tartottak, mikor a városba érkeztük előtt három rendőrautó megállította őket, a hatóságok elkérték irataikat, és magyarázat nélkül bekísérték őket a rendőrségre. A fiatalok magukkal vitték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület német és angol nyelvű szórólapjait, hogy felhívják a résztvevők figyelmét a romániai „kirakatökuméniára”. A rendőrök kihívtak néhány civil ruhás hatósági embert. A rendőrségre kísérték a fiatalokat, ahol három órán át tartották őket, először azzal indokolva az eljárást, hogy a kisbusznak nem volt személyszállítási engedélye. Amikor kiderült, hogy ez a vád tarthatatlan, akkor kijelentették: a kisbusz sötét oldalsó ablakai miatt gyanús, ezért ellenőrzik. Mind a járművezető, mind az utasok személyi okmányait elkérték, jegyzőkönyvet írtak, amit alá akartak íratni az EMI-sekkel. Ezt ők megtagadták. Eközben a Nagyszebenben tartózkodó magyar egyházfők készen álltak arra, hogy testületileg a rendőrségre menjenek tiltakozni, végül a fiatalokat kiengedték. A nagyszebeni rendőrség szóvivője, Luciana Baltes szerint közlekedési rutinellenőrzésről volt szó. Arra, hogy akkor miért zaklatták a busz utasait, a szóvivő nem tudott mit mondani. Amióta elkezdődött az ökumenikus rendezvény, az országutakon egymást érik a szúrópróbaszerű ellenőrzések. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: üldözéses filmbe illő jelenet volt, ahogyan félrehúzták, és körülzárták a kisbuszt. Az eljárás okát firtató kérdésre sokáig csak annyit mondtak, hogy „gond van velük”. Hosszasan kérdezgették a fiatalokat, hogy miért jöttek, kik ők, mit akarnak. Tőkés László szerint az EMI-tagokat zaklatták, személyi jogaikban sértették. Megakadályozták, hogy mint református és unitárius fiatalok, részt vegyenek az ökumenikus ünnepségen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye szerint tudomásukra jutott, hogy a nagyszebeni hatóságok „börtön- és pénzbüntetést” helyeztek kilátásba Tőkés László számára, amennyiben „bojkottálná” az Ökumenikus Nagygyűlést. Az egyházkerület szerint eleve nem bojkottálásról, hanem békés, tiltakozó demonstrációról volt szó a nagyszebeni református templom előtt, amiről a békesség kedvéért utóbb lemondtak, ehelyett szórólappal keresték meg a városban jelenlévő küldöttségek tagjait. Az egyházkerület tiltakozik a hatóságok fenyegetése ellen, amely szerintük egyazon sorba illenek a Nagy-Románia Párt (PRM), illetve a Román Ortodox Egyház képviselőinek a Tőkés László püspök és munkatársai ellen irányuló törvényhatósági zaklatásaival. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Rendőrökbe botlottak az EMI-sek Nagyszebenben. Tőkés: zaklatták, személyi jogaikban sértették a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ A Kárpát-medencei magyar delegációt ért folyamatos hátrányos megkülönböztetések miatt a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről való kivonulást fontolgatják a testület tagjai. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese elmondta: az ökumenikus találkozón több atrocitás is érte őket, emiatt állásfoglalást intéznek a nagygyűléshez. Az erre érkező reakciótól teszik függővé, hogy mit tesznek. A magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok is tiltakozott, mivel a rendőrök Nagyszebenben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület öt nagyváradi tagját tartóztatták fel. „Szirénázó rendőrfelvezetővel haladtunk a parkolóig” – idézte fel a történteket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke. Bekísérték őket a Szeben megyei főkapitányságra. A jegyzőkönyvbe a menetlevél, illetve a kiosztásra szánt tájékoztató kiadványokról szóló igazolvány hiányát foglalták bele. A rendőrök jelentős pénzbírsággal fenyegették őket a menetlevél hiánya miatt, abban az esetben, ha nem írják alá a jegyzőkönyvet. Az EMI tagjai ügyvédjük javaslatára csak úgy írták alá a jegyzőkönyvet, hogy belefoglalták azt is: az aláírók nem értenek egyet a benne foglaltakkal. A fiatalokat nem engedték be a konferencia helyszínére, viszont a szórólapokat sikerült bejuttatni a terembe. A rendőrség hivatalos nyilatkozata szerint csupán rutinellenőrző munkát végeztek, és csak pár percig tartották fenn az utasokat. Az eset után a magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok nyilatkozatban tiltakozott. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a karhatalom mondvacsinált okokra hivatkozva, jogtalanul korlátozta a református fiatalok személyi és szabadságjogait. Ez megdöbbentette a svájci, holland, német és osztrák egyházak delegátusait is. A Európai Egyházak Konferenciája szervezőstábja is fellépett a rendőrségen a fiatalok szabadon engedéséért” – áll a nyilatkozatban. /Demeter Kinga-Erika: Diszkrimináló ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./ „Először a jármű okmányaiba kötöttek bele, majd nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a gépkocsi sötét ablaküvege volt a gond. Rendőrségi túlkapás történt, de beszélünk jogászokkal, és nem fogjuk annyiba hagyni, hiszen korlátoztak szabadságjogainkban” – nyilatkozta Nagy Barna József, az akció egyik önkéntese. Az Erdélyi Magyari Ifjak /EMI/ közleménye szerint feltehetően törvénytelen lehallgatás nyomán volt tudomása a román hatóságoknak a készülő akcióról, a magyarázat nélküli bekísérés ennek a megakadályozását szolgálta. Nagyszeben polgármestere vélhetően a királyhágómelléki egyházkerület meghirdetett akciója miatt nem adott engedélyt magyar sátor felállítására, ahol népművészeti kiállítást terveztek. Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök sérelmezte, hogy a rendezvény diszkriminálja a magyarokat. Az ígéret ellenére sem vált a rendezvény egyik hivatalos nyelvévé a magyar nyelv a többi nyelv mellett, pedig jóval több magyar képviselője volt a rendezvénynek, mint esetleg olasz vagy francia. Adorjáni Dezső evangélikus püspök látszat-ökumenizmusnak nevezte a rendezvényt, „ahol az ortodox egyház nyomul az első helyekre megmutatni, ki az erősebb”. /Illyés Judit: „Kirakatökuménia” és káosz Szebenben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2007. szeptember 17.

A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a Maybe2 című tárlat. A kiállított művek javarészt a verbalitáson alapszanak. „Mára már nincsenek híreink” – hirdeti magát az egyik művész. Az első Maybe kiállításra 2002-ben került sor, akkor 24 fiatal alkotó mutatkozott be. „A Maybe-generáció tulajdonképpen a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban végzett képzőművészekből áll” – magyarázta Szabó Ágnes Evelin, a Maybe egyik szervezője. A kiállított munkák egy része közös alkotás, így a 23 kiállító közül többen is dolgoztak egy-egy munkán. Olyan műveket bocsátottak közszemlére, amelyek még nem voltak kivitelezve, és nem is lesznek, ezért is adták az idei Maybe-nek a Terv-Művek megnevezést. Tanácskoztak a térség kortárs művészetének problematikájáról, Ütő Gusztáv képzőművész, az Etna Alapítvány elnökének moderálásában. Felszólalt többek között Damokos Csaba, akinek nevéhez a Járda fesztivál fűződik. A meghívottak közt jelen volt Kerezsi Nemere, a Köztes Terek Hordozható Múzeumának képviselője, Toró Attila, aki a Képvidék fotóstáborok alapembere, Péter Alpár, az Art Station Megálló rendezvény képviselője, illetve a kézdivásárhelyi Vetró Barnabás, az UdvarTér kortárs művészeti mozgalom felelőse. /Illyés Judit: Szentgyörgyi Terv-Művek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2007. október 3.

Az Árkosi Európai Tanulmányi Központ volt a nyitóállomása az október 2-án Erdélyben bemutatkozó Kexport-roadshow nevű magyarországi környezetvédelmi programnak. Dióssy László, Magyarország környezetvédelmi tárcája szakállamtitkára a környezetvédelmi technológiák jelentőségét hangsúlyozta, melyhez ma már Magyarország felzárkózott. /Illyés Judit: „Környezettudat” Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2007. október 5.

Néhány terület-tulajdonjogi kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy a Kovászna megyei Kökös község határából eltávolított Székelyföld-tábla, illetve újabb öt elhelyezésének időpontját meghatározzák. Demeter János Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint a rendőrség hátráltja ezt a folyamatot azzal, hogy szabadságra vagy más okra hivatkozva nem írják alá az engedélyt. /Illyés Judit: Hátráltat a rendőrség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2007. október 9.

Frunda György ügyvéd szerint nincs bizonyíték, ami megállapítaná Paizs Ottó, Konrád János, Héjja Dezső és a tavaly elhunyt Reiner Antal bűnösségét. Az Európai Emberjogi Bíróság nemrég felülbírálta Románia Legfelsőbb Bíróságának ítéletét, kártérítésre kötelezve. A négy felperes fellebbezhet, majd Sepsiszentgyörgyön alapfokon kezdődhet elölről minden. Az Európai Emberjogi Bíróság szerint Románia Legfelsőbb Bírósága nem tartotta be az európai egyezményt, nem tartotta tiszteletben a vádlottak jogait, etnikai alapon diszkriminálta őket. A négy felperes ennek következtében vádlott-elítélt minőségében kérheti a fellebbezést. A visszakapott kártérítéssel elégedettek az érintettek, visszakapták, amit korábban fizettek az Agache családnak. A bűneljárás 1989-ben kezdődött, a vádlottakat csak rá kilenc évre ítélték el: három ember ült börtönben egy-egy hónap előzetesben. /Illyés Judit: Frunda György: alapot kell az Agache-pernek építeni. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2007. október 9.

Beadta felmondását Thiesz János, a Kovásznai Művelődési Ház igazgatója azt követően, hogy két megyei sajtóorgánumban, a Háromszékben és a Székely Hírmondóban kritikus hangvételű tudósítások jelentek meg a szeptember közepén szervezett városnapokról. Thiesz, 2000 augusztusától a kovásznai kulturális intézmény vezetője. Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere szerint az igazgató jobb állást talált, és azért távozik a posztjáról. /Illyés Judit: Buktatott a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2007. október 16.

„Létre fogunk hozni egy országos természetvédelmi hálózatot, brassói központtal, egy erdészeti hivataloktól független intézményrendszert, ahol az ügykezelést saját kezünkben tartjuk” – tájékoztatott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki képviselők kezdeményezésére létrejött, Milyen székelyföldet akarunk? című konzultációsorozat negyedik része zajlott október 15-én Sepsiszentgyörgyön. A fórum résztvevői zömmel Hargita és Kovászna megye erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberei, valamint a környező falvak polgármesteri hivatalainak képviselői voltak. /Illyés Judit: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2007. október 31.

A harmincezer lelket számláló Kézdivásárhely október 30-tól Székelyföld legnagyobb sportcsarnokával dicsekedhet, amely ezerkétszáz férőhelyével jóval nagyobb azoknál a létesítményeknél, amelyek az elmúlt évek során kormánytámogatással épültek. A csarnokot Borbély László fejlesztési miniszter és Török Sándor helyi polgármester adta át. Borbély reméli, hogy jövő év végéig befejezik a jégpályát is. Borbély László elmondta: azért épült itt Székelyföld legnagyobb sportcsarnoka, mert láttak hajlandóságot a helyi önkormányzat részéről, hogy pénzt áldozzon erre. /Illyés Judit: Székelyföld óriáscsarnoka. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2007. november 6.

A háromszéki magyarok világtalálkozója után Kovászna megye készül az Őszi Közművelődési Napok megrendezésére, most elsősorban a kisközösségek kulturális életének előmozdítása a céljuk. Ezúttal nem az intézmény, hanem azok a háromszéki, hagyományt vagy kultúrát képviselő egyesületek, csoportok szervezik meg, amelyekkel az elmúlt évek során sikeresen együttműködött a Kovászna Megyei Művelődési Központ. Idén elmaradnak a külföldi meghívottak, magyarázta Péter Orsolya, az intézmény szóvivője. November során mintegy harminc települést felkarolva, tíz erre felkért partner fogja bejárni a háromszéki falvakat, ahol néptáncot oktatnak, valamint gyermek-táncházakra, bábszínházakra, koncertekre, filmvetítésekre, guzsalyas játszóházakra is sor kerül. A program része az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) Sepsiszentgyörgyön havonta megrendezett, ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendő Rendhagyó történelemóra című előadássorozata is. A Tamási Áron Színház bábtagozata szintén összehangolja felső-háromszéki turnéját a közművelődési rendezvénnyel. /Illyés Judit: Háromszéken a világ szeme. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2007. november 8.

A sepsiszentgyörgyi Huszárik Filmklub, a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület, valamint a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja hozta létre a KortARS FILMnapokat, vizuális kultúra, film-, illetve videoművészet bemutatására. Zakariás Zalán fiatal színházrendezőnek és még másik huszonöt ifjú színházi embernek az első kisfilmje a Ződ. Ződ, azaz éretlenség – avatnak be a film alkotói a székelyül hangzó szó értelmébe. „Budapest és Bukarest között, középen helyezkedünk el, így nem veszünk részt egyik ország filmgyártásában sem, leszámítva néhány szerepet” – világítanak rá a szereplők az erdélyiség hátrányaira a filmkészítés terén. /Illyés Judit: Műhelyfilmek debüttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2007. november 16.

Bemutatták Kovászna megye turisztikai fejlesztési tervét a Sepsiszentgyörgyön tartott idegenforgalmi konferencián. A magyarországi meghívottak arról beszéltek, miként tegyék turisztikai szempontból is vonzóvá településüket. Minden faluban van valami egyedi, valami vonzó, erre pedig fel lehet építeni az adott település faluturisztikai stratégiáját, hangzott el. A fejlesztési tervben hangsúlyt kap a minőség, a tanulás és az innovációs fejlesztés. Fontos a tőke idevonzása, de úgy a turisták, mint a befektetők idecsalogatásának alapvető feltétele a települések világhálón való jelenléte. A Romániát idén meglátogató turisták száma év végére eléri a 6,7 milliót, ami a tavalyi évhez képest 15 százalékos növekedést jelent. /Illyés Judit: Faluturizmus internettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2007. november 30.

A romániai régiók struktúráját kritizálta Klaus Klipp, az ARE – Európai Régiók Gyűlésének főtitkára Árkoson. „Nem hiszem, hogy valaki, aki Bukarestben ül, jó döntést tud hozni más tartományokra vonatkozóan” – mondta. Románia folyamatosan veszít, és eddig is veszített amiatt, hogy a döntéseket nem azokon a szinteken hozták meg, amelyeken kellett volna. Az árkosi Európai Tanulmányok Központban régiós politikusok és köztisztviselők számára szervezett akadémiai képzés indult, a rendezvény megnyitóján vett részt Klaus Klipp is. Az általa képviselt szervezet – az Európai Régiók Gyűlése – tagjai 33 országból kerülnek ki, az unión kívüli országokban is vannak tagjai. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint fontos, hogy Románia számára is világossá váljon, a jelenlegi berendezkedés több szempontból sem jó: először is lassú, másodsorban nincs döntésképesség – a döntések Bukarestben születnek. Romániában jelenleg nem létezik a megyék szakszerű átvizsgálása. Demeter János elárulta: alávetik magukat az ARE szakemberei átvilágításának. /Illyés Judit: „A régiók okosabbak” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2007. december 3.

Sepsiszentgyörgyön mintegy ezer román ünnepelte az egyesülés évfordulóját a konzervatívok elnöke, Dan Voiculescu kezdeményezésére. Ioan Solomon, a sepsiszentgyörgyi Román Civil Fórum alelnöke azt szerette volna, hogy idén a város románjai és magyarjai együtt ünnepeljenek, csak néhány, tisztes távolságot betartó magyar csodálkozott rá az összeverődött, hórát járó tömegre, élükön Voiculescura. Román zászlók lengtek mindenfelé és román nemzeti színű kitűzőket viseltek a járókelők. Az erdélyi magyar politikusok autonómiatörekvéseit bírálva Voiculescu ígérte: a párt Románia csend- és békeigényét támogatja. Gyulafehérváron, a 89 évvel ezelőtti román nemzeti egyesülés színhelyén december 1-jén alig voltak ünneplők az utcán, a koszorúzásokon is jobbára csak a politikusok jelentek meg. Bukarest katonai parádéval és minden eddiginél látványosabb fényjátékkal üdvözölte a napot. /Illyés Judit: Nemzeti ünnep, buktatókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ „A területi autonómiáért folytatott harc tíz évvel vetheti vissza az ország fejlődését, és Koszovóvá változtathatja az országot” – jelentette ki Voiculescu Sepsiszentgyörgyön, hozzátéve, a felelősség a magyar politikusokat terheli, akik a szavazatok begyűjtése érdekében tűzik zászlajukra az autonómia ügyét. Szerinte senki nem lesz képes Románia „egységes, oszthatatlan nemzetállami” jellegét „többnemzetiségű államra” változtatni. /Kovács Zsolt: Kis Románia Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 18.

Jogi úton orvosolná Kovászna megye tanácsa a Székelyföld feliratú pannó visszahelyezésének ügyét, jelentette be Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke. A múlt héten felszólították az Útügyi Igazgatóságot, egy héten belül állítsa ki az engedélyt az augusztusban eltávolíttatott pannó visszaállításáról, másként beperelik a hivatalt. Az intézmény nem egyezett bele a reklámpannó felállításába. Kovászna megye tanácsa ezért jogi eljárást indított. /Illyés Judit: Útügyet perel Demeter János. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. december 19.

Eltelt egy év, és ezalatt semmi sem történt – vetette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésével megbízott Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szemére Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. Albert Álmos visszautasította a vádakat. /Illyés Judit: Széthúzás a Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2008. január 15.

Átadná, vagy legalábbis megosztaná a 18. életévüket betöltött diákok diszkriminálása elleni aláírásgyűjtés országos szervezését a Kovászna Megyei Diákönkormányzat – mondta el Nemes Előd, a szervezet vezetője. A tanulók a múlt héten kezdeményezett akcióban arra kérik a munkaügyi tárcát, ne hozza hátrányos helyzetbe a nagykorú diákokat azzal, hogy megvonja tőlük az állami támogatást (az úgynevezett gyerekpénzt). Január 14-én újabb hétszáz aláírással bővült az aláírók listája, megközelítve a négyezret. Paul Pacuraru munkaügyi miniszter 2008. január 11-én közölte, hogy a diákoknak járó állami támogatás helyett a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok más juttatásban részesülnek kárpótlásként. /Illyés Judit: Országosra bővül az aláírásgyűjtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2008. január 17.

Január 17-e az utolsó nap a magán-nyugdíjpénztárakhoz való jelentkezésre a 35 év alatti alkalmazottaknak. Az utóbbi napokban a magánnyugdíjak kérdése folyamatosan botrányt kavart. A magánnyugdíjak romániai piaca közel négymillió résztvevőt számlál, ezzel Lengyelország után (több mint 13 millió résztvevő) a térségben a legnagyobb. /Dancs Attila, Illyés Judit, Isán István Csongor: Urnazárás a magánnyugdíjaknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2008. január 31.

Románia egyetlen magyar mozgásszínházi műhelye, a Sepsiszentgyörgyön működő M-Stúdió újabb bemutatóra készül. A társulat már évek óta saját székház hiányában kénytelen dolgozni. A Háromszék Táncegyüttes égisze alatt működő mozgásszínházi műhely képviseli a Nyugat-Európában már korábban meghonosodott színházi formavilágot. Immár harmadik éve Uray Péter magyarországi rendező-koreográfus irányítása alatt működnek a fiatal táncszínészek. Albert Álmos polgármester jelezte, hogy idén székhelyet biztosítanak a Háromszék Táncegyüttesnek a könyvtár háta mögötti épület átalakításával. /Illyés Judit: Színház székházgonddal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2008. február 1.

Kovászna megyét átfogó idegenforgalmi internetes portált avattak Sepsiszentgyörgyön, amely a megye iránt érdeklődő turistákat kívánja megszólítani. „Fontosnak tartottuk, hogy létrejöjjön egy weblap, amely mindenkié, Háromszékről szól, és amelyet a világon bárki megtekinthet” – mondta Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a január 31-i portálavatón. A www.kovaszna.net-en magyarul, a www.covasna.net-en pedig román, illetve angol nyelven is böngészhető a weboldal, és mindhárom nyelven hasznos információkat kínál a térség iránt érdeklődőknek. „Szívedbe zárod” szlogennel indít a weboldal. /Illyés Judit: „Szívedbe zárod... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. február 8.

Első alkalommal folytattak február 7-én Székelyudvarhelyen megbeszélését a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői. A Tőkés László, EMNT-elnök, EP-képviselő és Szász Jenő, MPP-elnök által aláírt közleményben leszögezték: a konzultáción részt vevő felek áttekintették az MPP bejegyzése, illetve a tavaly november 25-én lezajlott európai parlamenti választások nyomán kialakult új politikai helyzetet, a politikai pluralizmus, a választás szabadsága megteremtése által az erdélyi magyar nemzeti közösség számára megnyíló lehetőségeket. A helyhatósági választásokra való felkészülés tekintetében az MPP felkérésére megegyeztek az egyeztető-jelölő bizottság felállításáról, melynek védnökségére Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét kérték fel. Az egyeztető-jelölő bizottság célja az önkormányzati választásokon nemzeti listák felállítása, az erdélyi magyar nemzeti ügy iránt elkötelezett személyek jelölése Erdély településein és megyei önkormányzataiban. Tőkés László EP-képviselő február 7-én Sepsiszentgyörgyön megnyitotta európai parlamenti irodáját, amelyet „kis európai székelyföldi nagykövetségként” kívánnak működtetni. /Egyeztető-jelölő bizottság létrehozásáról döntött az MPP és EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A közös egyeztető-jelölő bizottságok konkrét működési szabályzatát a jövőben dolgozzuk ki – fejtette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki szerint a bizottság célja nemzeti listák felállítása az önkormányzati választásokra. Tőkés László sürgette, hogy haladéktalanul üljenek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és az MPP vezetői, és állapodjanak meg a közelgő helyhatósági választásokra vonatkozó demokratikus verseny és együttműködés szabályaiban. Tőkés hangsúlyozta: az EMNT (mint az autonómiát szorgalmazó gyűjtőszervezet) „ugyanazzal a beállítottsággal“ fordul mind az RMDSZ-hez, mind az MPP-hez, vagyis nem pártelv alapján tesz különbséget közöttük, az EMNT célkitűzései jelentik a szempontot. /Illyés Judit: Tőkés tárgyalásokat sürget Tőkés tárgyalásokat sürget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Újraszervezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), hogy betölthesse a neki szánt szerepet, és az erdélyi magyarság egészét egyesítse soraiban – jelentette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Verseny és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

2008. február 22.

„Minden ember költő. Mi magunk vagyunk a csoda, a megélés. A költészet sokkal több, mint leírt vers, ami azáltal válik konkréttá, hogy nem tudjuk megállítani az időt” – vélekedett Halmosi Sándor budapesti költő, műfordító február 20-án Sepsiszentgyörgyön, ahol Demény Péter kolozsvári költővel tartották meg felolvasókörútjuk első találkozóját. Az alkotók immár öt éve olvasnak fel együtt, s ilyenkor elhozzák a legújabb köteteiket is. Demény Péter költőként közel tíz évig hallgatott. Ezúttal azonban magával hozta a tavaly év végén megjelentetett A fél flakon /Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című verseskötetét is. Halmosi Annapurna déli lejtőin (szeretők könyve) című alkotásának passzusaival ismertette meg a szentgyörgyi olvasókat. /Illyés Judit: A költészet „érintése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2008. február 26.

„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2008. április 2.

Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2008. április 10.

Átfogó közvélemény-kutatást tervez Antal Árpád képviselő, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesterjelöltje. Antalék húszezer lakásba fognak ellátogatni, 40 önkéntes közreműködésével. A politikus tájékoztatása szerint az RMDSZ az elmúlt két hónap során különböző közvélemény-kutatásokat végzett, amelyekben a politikusok népszerűsége mellett a lakosság valós problémáira kérdeztek rá. A politikus üdvözölte azt, hogy a Magyar Polgári Párt Csinta Samu újságírót jelölte polgármesternek, és sok sikert kívánt neki. /Illyés Judit: Antal korrekt kampányt ígér. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2008. április 17.

Függetlenként indul a Kovászna megyei tanácselnöki tisztségért Vajda Lajos, a megyei önkormányzat és az alsó-háromszéki területi RMDSZ-szervezet alelnöke. Vajda visszavonja jelölését az RMDSZ megyei tanácsosi listájáról, de továbbra is az RMDSZ tagja kíván maradni. Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje őszintén sajnálja Vajda döntését. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségére eddig négyen pályáznak: Vajda Lajos független jelöltön kívül Tamás Sándor az RMDSZ, Kovács István a Magyar Polgári Párt, Ciprian Vrinceanu pedig a Demokrata-Liberális Párt színeiben. /Illyés Judit: Vajda függetlenként indul. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2008. április 18.

Nagyszabású fesztivállal ünnepli jövőre fennállásának 60. évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – jelentette be Bocsárdi László igazgató rendkívüli, majd bemutatta a Reflex névre keresztelt Nemzetközi Színházi Biennálé tervét. A terv szerint azokat az előadásokat kívánják elhozni, amelyeket Lengyelország, Magyarország, Csehország, valamint Románia színházkritikusai kitüntettek. A rendezvény része egy műalkotás felavatása is: a Tamási Áron szellemisége iránti tisztelet jegyében köztéri alkotást állítanak a főbejárat elé. /Illyés Judit: Reflex – a színház berkeiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998