udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ilonczai Tamás

1997. május 28.

Törzsök Erikával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével készült interjút közölt a Romániai Magyar Szó. Törzsök Erika kifejtette, hogy a HTMH fennállása nem függhet egy-egy választás után létrejövő kormány szándékától, vagy a napi politika hullámzásától, mivel a határon túli magyarsággal való törődést az alkotmány írja elő. 1990 óta változott a hivatal kormányzati szerepfelfogása is. Elmondta: 1990 elején a HTMH elsősorban a határon túli magyarság képviselőjeként jelent meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy gondolja, "az a helyes szerepfelfogás, ha a HTMH a magyar közigazgatás részeként szervezi, generálja azokat a folyamatokat, melyek a szomszédos országokban élő magyarságot mindennapi megélésében segíthetik." A kisebbségpolitikát részben a magyar kormány programjának integratív részeként kell felfogni. A kisebbségpolitika támogatást is jelent, de legalább olyan fontos a közös gondolkodás, eszközkeresés, együttműködés. Az elmúlt négy évtized során az államosítás és az asszimilációs törekvések következtében jelentős veszteségek érték a magyarságot. Jogos igénye a romániai magyarságnak az óvodától a felsőoktatásig működtetett önálló iskolarendszer. Ehhez többek között gazdaságilag erős kisebbségre van szükség, azért, hogy az állami forrásokon túl létrehozhassa és működtethesse intézményeit. "Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az utóbbi két évben több gazdaságfejlesztési központot hoztunk létre Erdélyben, illetve, hogy ez év során létrejön az a kockázati alap, mely azokat a vállalkozókat támogatja, akik Romániába kívánnak befektetni" ? jelentette ki Törzsök Erika. A lap a továbbiakban Románia NATO-csatlakozási esélyeiről kérdezte a HTMH elnökét. Amennyiben esetleg Romániát nem vennék fel az első körben, az nem jelentene visszaesést a két ország viszonyában. - A regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozta. /Ilonczai Tamás: Rengeteg tennivaló van még. Interjú Törzsök Erikával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. december 14.

A Kis-és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ és a Vállalkozók Fóruma Pécsi Ferenc parlamenti képviselő kezdeményezésére nemrégiben beindította a Vállalkozók Klubját, ahol szatmárnémeti és megyei vállalkozók havonta egy alkalommal összeülnek. Legutoljára a 133/1999-es kis-és középvállalkozások törvényét vitatták meg. /Ilonczai Tamás: Hézagpótló kezdeményezés Szatmárnémetiben. Vállalkozók Klubja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2000. május 9.

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2001. március 16.

Márc. 15-én látott napvilágot Szatmár megyében egy új magyar kiadvány, az Élesztő ifjúsági folyóirat. Az újság a Szatmárnémeti Madisz támogatásával jött létre, főszerkesztője Ilonczai Tamás. A lapot középiskolás diákok írták, szerkesztették és tördelték. Nem egy adott intézmény tanulóinak szól, hanem valamennyi szatmári magyar diáknak. /(bodnár): Új ifjúsági havilap. Élesztő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./ (6. old.) Az Élesztő nyelvművelő rovatában dr. Bura László tanár cikke is olvasható. Az első lapszám /Ilonczai Tamás: Új ifjúsági havilap. Megjelent az ÉLESZTŐ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2001. június 8.

Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban 1996 nyara óta működik a Filmklub, ahol minden szerdán igényes filmeket vetítenek. Lepedus István, a klub megálmodója és koordinátora tudomása szerint hasonló filmklubok Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben és Kolozsváron is működnek. A film megtekintése után majdnem minden alkalommal, beszélgetés indul a film kapcsán. /Ilonczai Tamás: Ötéves a filmklub. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2001. augusztus 11.

Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. augusztus 29.

Csángóföldi bábszínház-turnéra indul a Szatmárnémeti MADISZ. A négynapos turné során, aug. 31-szeptember 3. között az ifjúsági szervezet hét amatőr bábszínésze legalább hat csángóföldi településen (köztük Pusztina, Somoska, Klézse) lép föl Veress Zoltán Irgum Burgum Benedek című verses meséjének bábosváltozatával. Az ifjúsági szervezet fiatal szimpatizánsai saját készítésű bábok és kellékek segítségével mutatják be a mackótörténetet, Irgum Burgum Benedek kalandozásait. Az amatőr bábszínészek a kiválasztott települések iskolájának, kultúrházának színpadán lépnek föl, s amennyiben ilyen helyiség nem áll rendelkezésre, egy iskolaudvar vagy egy sík szabadtéri terület is megteszi. Vándor-turnéjuk során az amatőr bábosok saját sátrukban szállnak majd meg, ellátásukról és utazásukról is maguk gondoskodnak. /(Ilonczai Tamás): Irgum Burgum Benedekkel a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

2001. szeptember 14.

Szept. 2-án Klézse községben, a délelőtti misét követően megalakult a román római katolikus egyház Dumitru Martinas Egyesületének helyi fiókszervezete. A magyar és csángóellenes kirohanásokkal teli gyűlésen a helyi román lakosokon kívül Bákó város parlamenti képviselői és a Dumitru Martinas Egyesület elnöke (Gheorghe Bejan) is jelen volt. A gyűlés csángóellenes vezetői a fiókszervezetet "a község nyugalmát megzavaró sorozatos (magyar-csángó) provokációk" válaszlépéseként alakították meg. A bákói román nyelvű napilap (Desteptarea) szeptember 3-i száma beszámolt a történtekről Együtt a magyar támadások ellen címmel. A gyűlés vezetői és a fiókszervezet megalapítói azt javasolják a helyi csángó magyaroknak, hogy ha magyar iskolát kívánnak, akkor keressenek más lakhelyet maguknak. /(Ilonczai Tamás): Csángóellenes gyűlés Klézsén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2001. szeptember 17.

Aug. 31. és szept. 3. között a Szatmárnémeti MADISZ amatőr bábszínészei öt csángóföldi településen /Trunkon, Somoskán, Klézsén, Pusztinán és Külsőrekecsinben/ mutatták be Veress Zoltán Irgum-Burgum Benedek című mesejátékát. A csángóföldi bábturné megvalósítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Klézsén Istók Pál adott otthont a szatmáriaknak. A turné során a szatmáriak mindvégig az Istók család otthonában laktak. Legelőször Trunkon lépett közönsége elé a bábszínészcsoport. Itt Róka Szilvia magyar anyanyelvű tanítónő vállalta magára a szervezési munkálatokat. Trunkon egy önzetlen román vállalkozó biztosította a helyszínt. Száznál is több gyermek összegyűlt. Róka Szilvia tanítónő elmondta, hogy ősztől magyar nyelvre tanítja a helyi gyermekeket. A szervezésben oroszlánrészt vállaló Hegyeli Attila néprajzkutató, aki az EMKE megbízásából a csángóföldi magyar nyelvű oktatásért felel, legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott fedett termet biztosítani a szatmáriaknak. Az iskolák román igazgatói hallani sem akartak a magyar nyelvű bábelőadásról. Sem Somoskán, sem Klézsén nem adtak kölcsön iskolatermet, pedig vakáció lévén semmire sem használták. A szatmáriak a szabad ég alatt tartották meg az előadást, igen nagy sikerrel. Pusztinán Bilibók Jenő, a Csángó Szövetség alelnöke vállalta magára a szervezést. Búcsú volt aznap Pusztinán, egy lakóháznál Székelyföldről érkezett római katolikus pap tartott magyarul Szent István-misét. A gyermekeken kívül közel száz idős ember is megtekintette Irgum-Burgum Benedeket. Külsőrekecsinben már több mint 100 gyermek várt a szatmáriakra. Külsőrekecsinben egy diszkóteremben tartották meg az előadást. Hegyeli Attila közölte, hogy ősztől az eddigi két település helyett már nyolc településen nyolc tanítónő fogja magyarul tanítani a helyieket. /Ilonczai Tamás: Szatmári amatőr bábszínészek turnéja Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2001. november 9.

November 3-án három Szatmár megyei településen tartott ingyenes bábelőadást a Szatmárnémeti MADISZ, Bogdándon, Hadadnádasdon és Hadadon mutatták be a népszerű mackójátékot. Az ifjúsági szervezet fiataljai augusztus 31. és szeptember 3. között csángóföldi bábturnén vettek részt. 2001 végéig összesen 12 Szatmár megyei települést fognak meglátogatni Veress Zoltán meséjével az amatőr bábszínészek. Bogdándon kb. 120 gyermek tekintette meg a játékot. Bogdándon fogy a lakosság is, egyre kevesebb a gyerek, és egyre többen dolgoznak külföldön. Hadadnádasdon is összesereglettek a gyermekek. A helyi iskolában a megvásárolt tűzifa nem lesz elég tél végéig, ráadásul a felvágatásra sem maradt pénz. Hadadon a tágas kastélyban léptek fel. /Ilonczai Tamás: Irgum Burgum Benedek Szatmár megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2001. december 3.

2002 januárjától előreláthatóan három hónapos "próbaidőre" felfüggesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - közölte Vasile Ciocan regionális vámparancsnok ezredes. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvárásainak, ezért számos törvényt is módosítani kellett. Nemcsak készpénz szükséges mostantól a külföldre utazáshoz. A román állampolgároknak érvényes egészségbiztosítást, oda-vissza szóló (menettérti) busz-, vonat- vagy repülőjegyet kell felmutatniuk, az autók esetében pedig érvényes zöldkártyát. Ciocan szerint ez a törvény sem hibátlan. Eddig a konzulátus alkalmazottai seperték be a csúszópénzeket, most máson a sor. Az elmúlt években a konzulátusi dolgozók mesés vagyonokat gyűjthettek be: egy-egy vízumért akár 2-3000 amerikai dollárt is elkértek azoktól, akik valamilyen okból kifolyólag legálisan nem juthattak hozzá. Ha valaki például Magyarországra kíván utazni és nincs meg a rendeletben előírt valutatartaléka, lefizet egy magyarországi orvost, aki olyan igazolást állít ki neki, melyben az áll, hogy az illető külföldi gyógykezelésre szorul, illetve ellátásáról gondoskodnak. Számos németországi, ausztriai állampolgár húzott hasznot abból, hogy hivatalos meghívót árusított a román állampolgárok részére. Az ideiglenes vízumkényszer megszüntetésével valószínuleg még több nyugati állampolgár fog mesés összegekhez jutni az igazolások, meghívók árusításából. /(Ilonczai Tamás): A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998