udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Imreh Lajos

1995. november 21.

Nov. 21-én ünnepelték Tordán a Jósika Miklós Közművelődési Egyesület megalakulásának 25. évfordulóját. Imre Lajos elnök /egyben az egyik alapító tag/ emlékezett az elmúlt időszakra. Csetri Elek történész áttekintette az aranyosszéki művelődési hagyományokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 22., 667. sz./

1997. június 22.

Jún. 22-én a tordai színház termében ünnepelte fennállása 125. évfordulóját a Tordai Magyar Dalkör. Tőkés Gyula elnök megnyitó beszéde után Fülöp Dezső mészkői lelkész vezetésével az egybegyűltek közös imán emlékeztek meg a dalkör néhei tagjairól és karnagyairól, majd Imre Lajos, a Jósika Miklós Művelődési Egylet elnöke ismertette a dalkör történetét. Ezután Kötő József, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke átadta az EMKE díszoklevelét a dalkör karnagyának, majd Guttmann Mihály a romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke üdvözölte a jubiláló dalosokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 24., 1055. sz./

1998. február 24.

Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1998. május 12.

Kolozskara szórvány református gyülekezete /48-ra apadt a létszámuk/ máj. 9-én emlékezett Imre Lajos teológiai professzorra, aki 110 évvel ezelőtt született és 1914-21. között a falu lelkipásztora volt. Dr. Buzogány Dezső tartott előadást Imre Lajosról, kiemelve, hogy hozzájárult az Ifjúsági Keresztyén Egyesület megalakulásához, 1923-ban pedig az Ifjú Erdély egyik elindítója volt. Az ünnepség másnap folytatódott. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1999. május 1.

Ápr. 31-én Kolozsváron Dávid Gyula irodalomtörténész és Tonk Sándor egyetemi tanár mutatta be dr. Imre Lajos hajdani teológiai tanár Önéletírás /Kolozsvár, Történelmi Füzetek 2./ című kötetét. Tonk Sándor a szerző emberi nagyságát emelte előtérbe. /Könyvbemutató a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1999. július 30.

Az elmúlt napokban szülőfalujában elhunyt Imreh Lajos. Sepsiköröspatakon született 1917. április 18-án. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1948-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1948 és 1973 között magyar szakos tanár, kevés ideig iskolaigazgató. Szervezte, vezette a Jósika Miklós Művelődési Kört /Torda/, tudósításait, írásait a Művelődés, a Falvak Dolgozó Népe, az Igazság közölte. 1985-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Sáska sógor című, székely tréfákat tartalmazó gyűjteménye. /Keszeg Vilmos: Meghalt Imreh Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2004. december 7.

Tizenkettedik alkalommal került sor Tordán Aranyosvidék kisiskolásainak Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedőjére. Dunai Erzsébet tanítónő, a rendezvény főszervezője elmondta, a 65 gyerek a lehető legjobban teljesített. /L. E. K.: XII. Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2005. december 13.

Tordán a Teodor Murasanu Általános Iskolában idén is megszervezték az Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedőt, melyen 63 aranyosvidéki kisdiák vett részt. Dunai Erzsébet, a rendezvény főszervezője elmondta: az idei versenyen a gyerekek kitűnően szerepeltek. Imreh Lajos magyartanára volt a tordai Mihai Viteazul Líceumnak, ő alapította meg a tordai Jósika Miklós Művelődési Kört is. Sokat tett az anyanyelv ápolásáért Tordán, méltó volt arra, hogy róla nevezzék el a vetélkedőt. Aranyosszék /Aranyosegerbegy, Aranyosgyéres, Várfalva, Bágyon, Tordaszentmihály, Harasztos, Tordatúr, Kövend, Mészkő/ érkeztek diákok. /Ladányi Emese Kinga: Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2006. július 25.

Elhunyt Vöő Gabriella /Vöőné Zattler Gabriella/. Kolozsváron született 1937 augusztus 26-án. Egyetemi tanulmányait szülővárosában, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen végezte, magyar nyelv és irodalom szakon. 1960-tól kezdődően nyugalomba vonulásáig a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókja Etnográfiai és Folklór Osztályának kutatója volt. Terepjárása során főként prózaepikumokat rögzített. Megfigyeléseket tett a folklórszöveg elhangzási körülményeit, a hagyományos szövegrepertórium szerkezetének változását, az egyéniségnek a hagyomány őrzésében és alakításában játszott szerepét illetően. Munkatársával, Nagy Olgával felfigyeltek a görgényüvegcsűri Jakab Istvánra. A vándor cigánycsaládból származó mesemondó meserepertóriumának rögzítése az eredeti funkcióban élő népmese monografikus bemutatását eredményezte (1974, 2002). Vöő Gabriella 1980-ban megszerezte a doktori címet. Disszertációjának közölt változata a Tréfás népi elbeszélések című kötet (1981). Ezt követően Vöő Gabriella a tréfás szövegek gyűjtésének és kiadásának irányítója volt. Elő- vagy utószóval látta el Duka János adomagyűjteményét (1983, 1995), Imreh Lajosnak egy tréfamestert bemutató kötetét (1985). A magyar népmesék tréfakatalógusa megszerkesztésével bekapcsolódott a magyar népmese-katalógust előkészítő kollektíva munkásságába. Tudományos eredményei beépültek a magyar folklorisztikába. /Keszeg Vilmos: Vöő Gabriella (Kolozsvár, 1937 – 2006, Budapest–Kolozsvár) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2008. október 11.

Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Sághy Gyula Házsongárdi rekviem című képes albumának második kiadását, amely 482 fotójával mutatja be az összmagyar kulturális örökség részének számító neves sírkertet. Gaal György, a kérdéskör avatott szakértője a Házsongárd irodalmáról tartott előadást. Számba vette azokat a személyiségeket, akik a városi tanács 1882-es, első ilyen rendelete óta a régi sírok összeírásával, szakszerű felmérésével foglalkoztak: Kelemen Lajos, Herepei János, Nagyajtai Kovács István, Imreh Lajos, Kiss András, Kántor Lajos és László, végül maga az előadó, aki 1972-től számtalan tanulmány, dolgozat szerzője. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a kilenc éve tartó, gyakran szélmalomharcnak is felfogható, sziszifuszi restauráló munkájukról beszélt. A tervek szerint szigorítják a temetőben a munkaengedélyek kiadását, és a munkálatokat végző cégek autóinak belépését (jelenleg gyakran ezekkel szállítják el a lopott műtárgyakat), továbbá térfigyelő kamerákat szerelnek fel. /A Házsongárdról, fotókkal és élő szóval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998