udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Imreh-Marton István

2006. augusztus 19.

A művelődésszervezés mint szakma a legtöbb országban ismeretlen, Európa nagyhatalmai is inkább menedzsereik egy részét képezték tovább a kultúra területén. A közművelődési szakember fogalma és szakmája a kultúra fontosságát különösen a második világháború után Magyarországon született meg. Noha a román szakképzés és törvénykezés nem ismeri ezt a fogalmat, lehetőség nyílt ilyen irányú szakképzésekre. Szakirányú végzettséget igazoló, államilag elismert diplomát adnak a résztvevők kezébe, amely az Európai Unióba való belépés pillanatától kezdve különösen szükséges lesz. A Kovászna Megyei Művelődési Központ két képzést is indít 2006 őszén. Egyrészt az önkormányzati alkalmazásban dolgozó, művelődési házakat vezető személyek szerezhetnek ,,kulturális intézmény-vezetői” diplomát, másrészt a civil szféra felől érkezők a falunap-szervezőtől a haknizó színészig-zenészig kerülhetnek a kulturális menedzser-impresszárió szakképesítés birtokába. /Imreh Marton István: Képzés kulturális menedzsereknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

2006. november 21.

Támogatásukról biztosították a Kovászna Megyei Művelődési Központ kulturális menedzserképzés programját a VII. Honismereti Népfőiskola résztvevői. A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE országos elnöksége és Maros megyei szervezete, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban megrendezett A szórvány közművelődési helyzete és jövőképe témájú konferencián előadást tartott Dáné Tibor Kálmán, Imreh-Marton István, Balla Zoltán, Vetési László és Gál Sándor. Szó esett a szórvány- és a tömbmagyarság kulturális kapcsolatépítésének lehetőségeiről is. /Szórvány kultúr-menedzserek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2006. november 23.

A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE országos elnöksége és Maros megyei szervezete, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ november 17-én Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban megrendezte a VII. honismereti népfőiskolát, amelynek a témája: A szórvány közművelődési helyzete és jövőképe. Dáné Tibor Kálmán, Imreh-Marton István, Balla Zoltán, Vetési László és Gál Sándor tartottak előadást. A kerekasztal-megbeszélésen szó volt a szórvány- és a tömbmagyarság kulturális kapcsolatépítésének lehetőségeiről. /A szórvány közművelődéséről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2007. január 17.

Új egyetem kezdi meg működését jövő hónapban Háromszéken: az intézmény az országban egyedüliként művelődésszervezőket képez majd – tájékoztatott Imreh-Marton István, a Kovászna megyei Művelődési Központ vezetője. Elmondta, a Pécsi Tudományegyetem Andragógiai Intézetének háromszéki tagozata az árkosi EU-központban kap helyet. Már februártól beindulhat az oktatás. Első lépésként két csoport diákot, összesen 40 személyt vennének fel az egyetemre. Ők a bolognai rendszernek megfelelően három éves képzésben vesznek részt, és a végén művelődésszervezésre, illetve személyügyi szervezésre szakosodhatnak. A tervek szerint a diákokat a Pécsi Tudományegyetem szakemberei hétvégenként – péntektől vasárnapig – oktatnák. Az EU-csatlakozást követően magyarországi egyetem immár könnyen létesíthet tagozatot Romániában. /Kovács Zsolt: Árkoson is lesz egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2007. január 19.

Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2007. január 26.

Partnerség jött létre a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (MKKKK), a Kovászna Megyei Művelődési Központ (KMMK), valamint a Bod Péter Megyei Könyvtár (BPMK) között Sepsiszentgyörgyön. Ennek eredménye volt Vetési László református lelkész szórványügyi előadása, Mészáros Tibor irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa gondozta Márai Sándor-emlékkiállítás, illetve Réti Balázs zongoraművésznek, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának hangversenye. Másfél éve Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója kezdeményezte a kulturális intézményvezetők havi-kéthavi találkozóját, együttműködését. /Domokos Péter: Kultpezsgőtabletták. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2007. szeptember 4.

Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában dr. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke köszöntötte azokat, akik megtervezték, kivitelezték vagy támogatták a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának lebonyolítását. A családias összejövetelen megyei tanácsi képviselők, polgármesterek, a rendezvény támogatói, a sajtó képviselői vettek részt. Demeter János a díszoklevelek, emléklapok és a tanácstagok számára átadott millenniumi kiadvány, a Háromszék vármegye reprint kiadású kötetének átadása közben kiemelte Damokos Csaba formatervező és Zakariás Attila műépítész alkotó munkáját, Imreh-Marton Istvánnak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatójának és csapatának a tevékenységét. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának mérlege egyértelműen pozitív. A hatalmas érdeklődés, a páratlan mértékű jelenlét, az egész térséget átfogó rendezvényözön olyan lelki, kulturális és történelmi dimenziójúvá bővítette a találkozót, amilyenre összességében 1940 óta aligha volt példa, állapíthatta meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tűz nem alhat ki (Díszoklevelek átadása Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2008. szeptember 17.

A szomszédos Hargita megyével fűzné szorosabbra a kapcsolatot a Kovászna Megyei Művelődési Központ, ennek megfelelően Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója bejelentette, a november elején sorra kerülő Őszi Közművelődési Napokon Hargita és Kovászna megyei előadók műsorából áll majd össze a kulturális program. A nyolcnapos rendezvényen ingyen megtekinthető színházi-, bábszínházi- és néptáncelőadások, különböző stílusú zenei koncertek, könyvbemutatók, kiállítások, gyermekfoglalkozások várják a közönséget. /Bíró Blanka: Kultúrnapok a küszöbön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2008. szeptember 18.

Mesejátékkal próbálja népszerűsíteni a népi hangszereket és a zenét a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A tervek szerint több falusi óvodába és iskolába is eljuttatják majd a megszemélyesített hangszerek történetét bemutató előadást. Félő, hogy a gépzene fokozatosan kiszorítja a népi zenét, és elvesznek a hagyományaink – indokolta Imreh-Marton István igazgató a Kovászna Megyei Művelődési Központ kezdeményezését. A keretmesét a népi hangszereket is készítő Csibi Szabolcs zenész írta. /Bíró Blanka: Dorombszó Zengőpatakán: mese a népi hangszerekről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998