udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Incze Ferenc

1999. február 11.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a vele készített interjúban kiállt elődje, Tokay György tevékenysége mellett. A magyar egyetem ügyéről elmondta: decemberben leadta jelentését a különleges bizottság. Az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. Eckstein-Kovács Péter megállapította, hogy a bíróságnak az egyetem létesítését elmarasztaló ítélete törvénybe ütköző. A Kisebbségvédelmi Hivatal a Kormányfőtitkárság egyik főosztálya, nem költségvetési intézmény. Eckstein-Kovács Péter ezen változtatni szeretne. Arra a kérdésre, hogy mi a vélemény az egyes fasiszta megnyilvánulásokról, a kisebbségügyi miniszter kifejtette: a hivatal mindig tiltakozott az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. Erőteljes fellépés a kormánytól indulhat el. - Jelenleg a roma közösség hátrányos szociális helyzete foglalkoztatja a hivatalt. /Incze Ferenc: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a kormányprogram útján kíván haladni. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./

2001. november 12.

Két hét leforgása alatt Románia két legfőbb államférfija, Ion Iliescu és Adrian Nastase is találkozott az Amerikai Egyesült Államok elnökével, George Bushsal. Iliescu elnök nov. 10-én, az ENSZ New Yorkban megrendezett közgyűlésén találkozott Bush elnökkel, igaz, hogy csak néhány perc erejéig. Ion Iliescu az ENSZ kétnapos éves közgyűlésére utazott New Yorkba, a közgyűlésen Iliescu is felszólalt. A közgyűlés alkalmával Iliescu számos államfővel és politikai személyiséggel találkozott, köztük Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is, akit a "Románia Csillaga" renddel tüntetett ki /ez Románia legmagasabb kitüntetése./ Felszólalásában Iliescu hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc nem vonhatja el az ENSZ figyelmét annak eredeti tevékenységéről. Iliescu szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárul a legnagyobb feladat a világrészek, országok közti gazdasági és társadalmi szakadékok áthidalásának feladatában, valamint a szegénység csökkentésében. Javasolta, hogy a tudásfejlődés érdekében egy "nyílt együttműködési modellt" kell létrehozni, amelynek szolgáltatásában minden ország - különösen a legkevésbé fejlett államok - egyenlő részben részesül. /Incze Ferenc: Új ENSZ-politikát. Ion Iliescu is találkozott George Bushsal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2002. február 7.

A szólásszabadság súlyos megsértését látják az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjai az új audiovizuális törvényben, amely a Távközlési Minisztérium hatáskörébe vonja a sugárzási frekvenciák feletti rendelkezést. A CNA ezzel a törvénnyel elveszíti jogát a sugárzási licencek szétosztására. A törvénytervezetet határozottan elutasította mind a liberális, mind pedig a demokrata szenátorok szakbizottsági képviselete. A CNA elnökét eddig a tagok választották meg, ezután a parlament hatáskörébe kerül - így az elnököt a politikai többség választhatja. A törvénytervezet harmadik fejezete, amely ellenállásba ütközött, a jogszabály megszegésével járó büntetésekre vonatkozik: a büntetéseket kiváltó esetek nincsenek konkrétan meghatározva. A bírságolás esetektől függően 50-től 500 millió lej kifizetésére kötelezheti a sugárzókat. Egy ilyen méretű büntetés akár azonnali csődbe sodorhat egy vidéki rádiót, mutattak rá a CNA tagjai. A kulturális szakbizottság ülésén jelen levő Razvan Theodorescu művelődési miniszter a törvénytervezetet ért bírálatok ellenére hajthatatlan maradt a formát és tartalmat illetően. /Incze Ferenc: Korlátozzák a műsorszórási jogot? = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2002. április 8.

Meg kell tisztítani a hadsereg, a Belügyminisztérium és a román titkosszolgálatok berkeit a volt Szekuritáté tagjaitól még az Észak-atlanti Szövetség (NATO) prágai bővítési csúcsértekezlete előtt ? határozta el a Legfelső Védelmi Tanács /CSAT/ ápr. 5-i ülésén. Ioan Talpes, a nemzetbiztonsággal foglalkozó államelnöki tanácsos az ülést követően a sajtóval közölte, habár a NATO még nem kérte konkrétan, névre szólóan a volt titkosszolgálati személyzet elmozdítását, a CSAT úgy döntött, hogy saját politikát alkalmaz ebben a kérdésben. Eszerint minden olyan ügynök, aki közreműködött a hírhedt KGB-vel, vagy a román politikai rendőrséggel, vagy a NATO-államok kikémlelésével foglalkozott, a továbbiakban nem tevékenykedhet azon román belügyi struktúrákban, melyek NATO-dokumentum-hozzáféréssel rendelkeznek. A CSAT-ülésen részletekbe menően leszögezték Románia NATO-csatlakozási nemzeti tervének prioritásait, ezek között szerepel a hadsereg létszámának csökkentése, a hadsereg költségvetésének növelése és a korrupció visszaszorítása. A CSAT eldöntötte, hogy a következő öt évben az országos bruttó össztermék (GDP) 2,4 százalékát fordítják a hadsereg támogatására. Ioan Talpes elnöki tanácsos közölte, a prágai csúcsig 230 ezerről 140 ezerre csökkentik a hadsereg létszámát, azaz 112 ezerre a katonai állományt és 28 ezerre a hadsereg struktúráihoz tartozó civil személyzetet. /Incze Ferenc: Kisepert szekusok? Románia igazodik a NATO-feltételekhez. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2002. szeptember 30.

Titokban üléseztek Snagovon a NATO és a tagjelölt országok titkosszolgálatainak vezetői. Romániának azokat a titkosszolgálati tiszteket, akik részt vettek a "megtorló műveletekben", el kell távolítani - jelentette ki William Maetzer, a NATO titkosszolgálati osztályának igazgatója. Az Észak-atlanti Védelmi Szövetség államainak, illetve a NATO-tagjelölt országoknak titkosszolgálatai a múlt héten Snagovon megbeszéléseket tartottak, ahol a román hírszerző szolgálatok NATO-kompatibilissé válásának folyamatát is elemezték. Maetzer szerint a román illetékeseknek be kell vezetniük a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feletti parlamenti ellenőrzést, az illetékes minisztériumoknak pedig el kell fogadniuk a NATO-országokban alkalmazott, erre vonatkozó törvénycsomagot. Az SRI jelenleg 60 országgal áll csereinformáció-szolgáltatási viszonyban, a másik román szerezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat pedig 75 más országbeli szakintézménnyel. Radu Timofte, a SRI igazgatója szerint a volt Szekuritáté aktivistáinak kiszűrése a "demokrácia értékeivel szemben kinyilvánított lojalitás" kritériuma alapján megy végbe. /Incze Ferenc: Leplezett találkozás. Snagovon tanácskoztak a titkosszolgálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2002. október 7.

Romániában az amnesztia nyomán több mint 1200 személyt engedtek szabadon. Az okt. 4-én érvénybe lépett közkegyelmi jogszabálynak köszönhetően 1222 személy szabadult, további 869 kihágást elkövető személyt és elítélt 37 kiskorút engedtek ki. A törvény értelmében kegyelemben részesültek a kevésbé súlyos tettekért elítélt személyek, akiket öt évnél kevesebb fogságra ítéltek. Romániában közel ötvenszázalékos a börtönök túltelítettsége. Szeptemberben mintegy 50 ezer rabot tartottak számon Románia 47 börtönében. A foglyok életét megkönnyítő intézkedéseket is hoztak. A börtönlakók ezután három látogatót fogadhatnak havonta, illetve ugyanennyi csomagot kaphatnak, amelyek akár 15-15 kilogramm élelmiszert és gyümölcsöt is tartalmazhatnak. /Incze Ferenc: A közkegyelem hétvégéje. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2002. november 11.

Ristea Priboi brassói kormánypárti képviselő elmebetegnek nevezte azt a férfit, aki benne felismerte az 1987. nov. 15-i brassói munkástüntetés utáni megtorlás egyik kegyetlen kínzóját. A szocialista tömb egykori országainak mindennapjaira jellemző a kommunista rezsimek kiszolgálóinak a rendszerváltást követő politikai pozíciókba jutása. Romániában a kommunista rezsim pribékjei magabiztosan uralják nemcsak a titkosszolgálatokat, hanem a két legnépszerűbb parlamenti pártot - köztük a kormánypártot - is. Az 1989. decemberi eszmények hordozói a társadalom peremére kerültek, miközben kínzóik javarésze röpke hónapok alatt kiszabadult a börtönből, sőt - akárcsak Ristea Priboit - magas állami és pártfunkciókba kerültek. /Salamon Márton László: Ristea Priboi, a brassói pribék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ristea Priboi kormánypárti képviselő leváltását követeli, azzal vádolva a szóban forgó honatyát, hogy egyike azon szekusoknak, akik részt vettek az 1987-es brassói munkástüntetés szétverésében, illetve a letartóztatott személyek kínzásában. Priboi képviselőt jelenleg Adrian Nastase miniszterelnök közeli, megbízható emberei közé sorolják. Ristea Priboi kétes múltjáról egy brassói munkás tett említést a nemrégiben megjelent Brassó, 1987. november 15. A felejthetetlen nap című emlékkötetben. A könyv több, jelenleg hatalomban lévő személyről állítja - tanúk megszólaltatásával -, hogy felelősek a brassói megtorlásért. /Incze Ferenc: Újabb szekusbotrány. Kik verték a brassói munkásokat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Román Kémelhárító Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti bizottság - amelynek Priboi is tagja - kénytelen volt kivizsgálást kérni Ristea Priboi ügyében - nyilatkozta Constantin Nicolescu SZDP-s szenátor, a bizottság elnöke. /Kivizsgálják Ristea Priboi képviselő múltját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2002. november 21.

Nem rendelkezik az államelnök ezután a kormányfő visszahívásának jogával - döntötte el az Alkotmánymódosító Bizottság. Ezután a kettős állampolgárok is jogosultak közméltósági tisztségek betöltésére. Emil Constantinescu 2000-ben "menesztette" tisztségéből Radu Vasile miniszterelnököt, erre a jövőben nem lesz mód, nyilatkozta Varga Attila képviselő, az Alkotmánymódosító Bizottság nov. 20-i ülésén törölte az elnöki hatáskörből ezt a lehetőséget. Ezzel a Romániában fennálló félelnöki rendszert kívánják a parlamenti hatalmi formának alárendelni, melyben az elnöknek csupán protokolláris szerepet tulajdonítanak. A bizottság döntése szerint a kettős állampolgárságú személyeknek ezután lehetőségük adódik közméltósági tisztségek, illetve közhivatali, civil és katonai szerepkörök, állások betöltésére. /Incze Ferenc: Kié a hatalom? Háttérbe szorul az elnöki rendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

2002. november 28.

A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) a rendszerváltás után fokozatosan megtisztították a Ceausscu-korszak hírhedt politikai rendőrségének tagjaitól, illetve módszereitől - jelentette ki Ion Iliescu államfő, miután Adrian Nastase kormányfővel beszélgetésre hívták a SRI vezetőségét. Mint azt Radu Timofte szolgálati igazgató a sajtónak elmondta, a találkozón a Prága után követendő stratégiát tárgyalták meg, amely főként a titkosított NATO-információk védelmére vonatkozik. "A SRI által feldolgozott információk mintegy nyolcvan százaléka a kormányzati intézmények munkájában szolgál segítségül, ezért rendkívül fontos, hogy a hivatalok nagy figyelmet és fontosságot tulajdonítsanak ezeknek a forrásoknak - fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Hozzátette "továbbá részleteibe menően meg kell vizsgálni a SRI működését, életbe kell léptetni azokat a technikákat, amelyeket a NATO megkövetel." /Incze Ferenc: Nincsenek szekusok? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/

2002. december 10.

A román jobboldali erők tömörítését kísérelte meg dec. 9-i találkozóján a Népi Kezdeményezés Szövetsége (APA), amelyet több volt kormányzati politikus, civil társadalmi képviselő hívott életre a jelenlegi baloldali hatalom kiegyensúlyozására. A Népi Kezdeményezés tárgyalóasztalhoz hívta a Nemzeti Liberális Pártot, a Nemzeti Parasztpártot, a Jobboldali Erők Szövetségét, a Keresztény Néppártot, valamint a többi kereszténydemokrata és liberális beállítottságú politikai szerveződést, azonban nem kívánják a Román Demokratikus Konvenció (CDR) újraélesztését. Az APA alapító tagjai között található Vlad Rosca, Zoe Petre, Smaranda Enache, és Varujan Vosganian. /Incze Ferenc: Újjászerveződik a jobboldal. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2002. december 13.

Románia lakosságának fele nem látja tisztán az alkotmánymódosítás lényegét, a megkérdezett személyek 52 százaléka nem tudta megítélni, hogy szükséges az alaptörvény változtatása vagy sem - áll a Közvélemény- és Piackutató Központ (CSOP) közzétett felmérésében. Az alkotmány módosítását a válaszok alapján főként a tulajdonjog garantálása (20 százaléka a válaszoknak) indokolja. Érdekességként a módosításról véleményt alkotók kilenc százaléka a halálbüntetés visszaállítását is beiktatná az alkotmányba. A megkérdezettek csupán 9 százaléka tudott arról, hogy valamilyen fórumon javaslatot tehetett, és csupán 1,6 százalékuk tudta megnevezni konkrétan, hogy erre a célra speciális képeslapok, és egy internethonlap szolgált. /Incze Ferenc: Rossz tájékoztatás. Homályos az alkotmánymódosítás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2002. december 14.

Románia sokkal több jogot biztosít nemzeti kisebbségeinek, mint Magyarország az ott élő románoknak - jelentette ki a dec. 13-i távértekezleten Adrian Nastase kormányfő. Alig két nappal azután, hogy Mircea Geoana külügyminiszter tolmácsolta Kovács László magyar kollégájával a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román fenntartásokat, és megegyeztek abban, hogy ez a téma nem uralhatja továbbá a két ország diplomáciai találkozóinak naptárát, Adrian Nastase ismét a nyilvánosság elé hozakodott a problémával. "Nincs konfliktus Románia és Magyarország között a határon túli magyarok kedvezménytörvényét illetően, hanem csupán a magyar parlament által elfogadott jogszabály és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó európai standardok között van némi inkompatibilitás - jelentette ki Adrian Nastase. "A mi szempontunk nem különbözik az Európai Unió és az európai szervezetek javaslataitól, a törvénnyel kapcsolatos aggodalmaink és foglalatosságunk alapjai teljesen megegyeznek ezekkel a megjegyzésekkel"- jelezte. Adrian Nastase kijelentette, kormánya teljes felelősséget vállal a romániai nemzeti kisebbségekért, valamint a közösségekre jellemző problémák orvoslásáért. "Minden államnak van még mit tennie a kisebbségjogok területén, az erről a tevékenységről készített jelentést pedig minden évben kiértékeli az Európa Tanács. Románia efféle megfigyelését már jó ideje megszüntették, mivel mi olyan jogokkal is felruházzuk a romániai kisebbségeket, amelyeket Magyarország nem alkalmaz saját területén élő nemzeti kisebbségeivel szemben. Nastase itt említést tett a magyarországi román önkormányzat parlamenti képviseletének ügyére. A szélsőségesség megszűnésére jó példa - vélte Nastase -, hogy a hét elején csupán 80 ember tüntetett a budapesti román nagykövetség előtt amiatt, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából a magyar fővárosban szervezett ünnepségen. /Incze Ferenc: Nastase okít. Magyarország nem biztosít kellő jogokat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2002. december 14.

Dec. 13-án Bolyai János matematikusra emlékeztek Bukarestben, a Román Akadémia rendezésében tartott tudományos emlékülésen. A nemeuklideszi geometria tegnap és ma című szimpóziumot Romulus Cristescu, a Román Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. A bicentenáriumi Bolyai-év ünnepélyes megnyitására 2001. dec. 14-én, az alakuló lágymányosi egyetemvárosban került sor. A Bolyai-év fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint két világhírű magyar tudós, Oláh György és Teller Ede professzor. A Bolyai-év keretében Budapesten, illetve Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tartottak különböző rendezvényeket, szemináriumokat. Ezen a hétvégén több erdélyi városban tartanak a Bolyai-év zárásához kapcsolódó rendezvényeket. Dec. 12-én Képzőművészek a Bolyaiakról címmel kiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Dec. 14-én Kolozsváron megkoszorúzzák a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktáblát. Szintén dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban rendeznek ünnepi műsort. /Incze Ferenc: Bolyai-ünneplés Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2002. december 19.

Költségvetési keretek hiányában elmaradtak az idén a dec. 18-i Nemzeti Kisebbségek Napján az elmúlt években szokásossá vált ünnepi rendezvények - tájékoztatott Markó Attila helyettes államtitkár, a Tájékoztatási Minisztérium alárendeltségében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A hivatal vezetői jelentést tettek közzé, amelyben a 2002-es költségvetési évben alkalmazott politikákról, programokról számolnak be. Markó Attila elmondta, hogy 2002-ben sikerült számos, a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító jogszabályt a nemzetközi standardok szintjére emelni. A megvalósítások között elsőrendűnek nevezte az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény elfogadását. Siker a 2002-es év első felétől tevékenykedő Országos Diszkrimináció Elleni Tanács létrehozásának kiharcolása. Az oktatás területén jelentkező diszkrimináció megszüntetését célzó projekttel hat, kisebbségek nyelvén szerkesztett tankönyv kiadását támogatta a kisebbségvédelmi hivatal, amelyek között két magyar nyelvű - X. osztályos Fizika és a XI. osztályos Biológia - tankönyv is szerepelt. A néhány ezer példányban megjelenő két magyar tankönyvet az Ábel kiadó jelentette meg tízezer eurós állami támogatásból. A hivatal támogatási listáján szerepel: a Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári egyetemének megszervezése; a kisebbségi nyelveken megrendezett gimnáziumi tantárgyversenyek díjazottjainak strasbourgi és brüsszeli látogatása; a Bukarestben szeptemberben megrendezett Országos Nemzetiségi Színházi Társulatok Fesztiválja; a novemberben megszervezett Gaudeamus Könyvvásár Nemzetiségi Minivására, valamint a marosvásárhelyi Alter-Native Rövidfilmfesztivál. Ugyanakkor az Európa Tanács kisebbségek nyelvi chartáját /még 1995-ben aláírta Románia/ máig nem ratifikálták. A 4,4 milliárd lejes költségvetéssel rendelkező hivatal az idén teljességében felélte kereteit, 2002-ben 120 pályázatot támogattak - mondta Markó, kiegészítve, hogy 2003-ban az hatmilliárd lejt különítettek el erre a célra. /Incze Ferenc: Sikerek és félsikerek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2002. december 20.

Távolodik egymástól az Iliescu államfő és a Nastase miniszterelnök előrehozott választásokról és kormányváltásról kialakított álláspontja. Ion Iliescu dec. 19-én kijelentette: Adrian Nastase dolga, ha le akar mondani miniszterelnökségi tisztségéről. Ion Iliescu és Adrian Nastase között valóságos nyilatkozatháború dúl, Románia első két embere naponta ellentmond egymásnak. A parlament előtt mondott beszédében Ion Iliescu továbbra is a kormányátalakítás eshetőségét hangsúlyozta. Ezzel szemben Adrian Nastase ötletét folytatva Mircea Geoana külügyminiszter a kormány nevében kifejtette, szolidaritást vállalnak egy esetleges kormánylemondással. "Ez a döntés a kormány dolga, amelyet egységesen vállalunk" - mondott ellent Iliescunak a külügyi tárca vezetője. Ion Iliescu "sokkterápiát" hirdetett a korrupció ellen. Nastase miniszterelnök az előrehozott választások mellett kardoskodik. /Incze Ferenc: Iliescu nem bánja. A kormány szolidaritást vállal Nastaséval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2003. január 21.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti egyezményt felügyelő bizottság jan. 20-án Bukarestben találkozott, ahol a múlt évből megvalósítatlanul maradt kérdések megoldásáról tárgyaltak. A testület következő találkozóján, amikor a 2003-as protokollum elvi kérdéseit érintik, Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz. A PSD ismételten ígéretet tett a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatása ellen a Fehér megyei szervezet által benyújtott fellebbezés visszavonására. A könyvtárat három évvel ezelőtt az akkori kormány sürgősségi kormányrendelettel visszaadta a katolikus egyháznak. A rendelet végrehajtása helyett azóta csak pereskedés folyik. A PSD képviselői a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének visszaszolgáltatása, illetve a nagyváradi római katolikus püspöki palota ügyében májusra halasztott tárgyalás előrehozására is ígéretet tettek az RMDSZ-nek. "Ezek az témák a tavalyi protokollumban is szerepeltek, a PSD pedig már többször megfogadta, hogy intézkedik, azonban ezek mindmáig elmaradtak" - jegyezte meg Borbély László. Az RMDSZ ezen a héten több miniszterrel is találkozik, hogy a szövetség korábbi kéréseit tisztázzák. Kérni fogják a kormánypártot, hogy a sürgősségi kormányrendeleteket még elfogadásuk előtt ismertessék az RMDSZ-szel. Mind az RMDSZ, mind pedig a PSD szeretné, ha február első felében véglegesítenék és aláírnák a 2003-ra szóló protokollumot. /Incze Ferenc: Megoldatlan kérdések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

2003. január 31.

Nov. 30-án a Romániát és Magyarországot érintő természeti katasztrófák hatékony kivédésére dolgozott ki egyezményt Bukarestben a román és magyar belügyminisztérium szakértői csoportja. A készülő román-magyar katasztrófaegyezmény kitér a kétoldalú programokra és projektekre. A magyar minisztériumi csoport tagja lesz Salgó László országos rendőrfőkapitány is, aki a román országos rendőr-főkapitányság vezetőivel a két ország közti kormányközi egyezményben rögzített, bűnüldözési területen elért eredményeket, illetve a két állam hatóságai közti együttműködést tekinti át. /Incze Ferenc: Közös katasztrófavédelem= Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2003. február 6.

Puskás Bálint szenátor cáfolta a Curentul febr. 5-i számában megjelent hírt, miszerint az RMDSZ a titkosszolgálatnál igazgatóhelyettesi széket kérne a kormányzó párttól cserében a parlamenti támogatásért. A Curentul közölte, az RMDSZ kérni fogja, hogy a magyar kisebbség képviselői magas rangú beosztásokat kapjanak a titkosszolgálatok, a hadsereg és az igazságszolgáltatás struktúráiban. Puskás tagadta, hogy konkrét tisztségeket nevezett volna meg a Curentulnak adott nyilatkozatában. "A lap ferdített, hiszen én csupán annyit mondtam, hogy egyetértek Markó Bélának a kongresszuson elhangzott nyilatkozatával, miszerint fontosnak találja, hogy a magyarság képviseltetve legyen a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálat intézményeibe" - állította a szenátor. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ valóban fontosnak tartja a magyarság képviselőinek jelenlétét a rendőrség, diplomácia és titkosszolgálat struktúráiban, de nem vezetői tisztségek betöltéséről van szó. /Incze Ferenc: RMDSZ: félreinformálnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. február 7.

Irak számos alkalommal, több éven keresztül próbált katonai célokat szolgáló eszközökhöz és berendezésekhez hozzájutni Romániában - erősítették meg román illetékesek, miután Colin Powell amerikai külügyminiszter az Irak ellen szóló bizonyítékok ismertetésekor megnevezte Romániát. Mircea Geoana külügyminiszter a Powell-beszéd elhangzása után elmondta: Irak 1995-ben, 1996-ban és 1999-ben valóban próbálkozott azzal, hogy urán dúsításához szükséges felszereléseket vásároljon Romániától. Az Irak számára dolgozó közvetítők éveken át próbáltak a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket beszerezni Romániában - közölte Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője. Harnagea elmondta, az amerikai titkosszolgálatok 1998-ban figyelmeztették Romániát. Irak az elmúlt években összesen 44 millió dollárt fektetett be Romániában. A hivatalos adatok szerint jelenleg 5650 iraki tulajdonban lévő cég működik az országban. Ion Iliescu elnök helyeselte a Biztonsági Tanács eljárását, amely szerinte egy utolsó esély Iraknak. Ezen a véleményen van a kormány is, amely állásfoglalásában hangsúlyozta, "Románia minden lépésében támogatja az ENSZ biztonsági tanácsát, Irak lefegyverzése céljából". A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) febr. 10-én vitatja meg, milyen formában vegyen részt Románia egy esetleges Irak elleni katonai akcióban. /Incze Ferenc: Románia elfogadja Powell bizonyítékait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

2003. február 7.

Febr. 6-án az RMDSZ átadta a kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az idei együttműködési megállapodás megkötéséhez feltételül szabott kéréslistát, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A PSD két nap időt kért a húszoldalas (a tavalyi 14 oldalas volt) jegyzék áttanulmányozására, várhatóan febr. 9-én és 10-én vitatják meg a kéréseket. Borbély elmondta, ezúttal több garanciát kérnek a PSD-től a határidős kérdések időbeni teljesítésére. A megyei szintű megállapodások listáját két hónapon belül kell véglegesíteniük a területi szervezeteknek. /Incze Ferenc: Átadták a listát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2003. február 8.

Nastase miniszterelnök febr. 7-én megszüntetett húsz államtitkári és további három helyettes államtitkári tisztséget. Ezt még a január elején tartott snagovi miniszteri találkozón határozták el, amikor a kormánystruktúra átszervezéséről egyeztettek. Incze Ferenc: Húsz államtitkárt menesztettek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2003. február 8.

Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán, a két kormányfő mosolyfesztiválján Nastase bejelentette, hogy az építendő európai négyes számú közlekedési folyosó továbbra is mostoha közlekedési körülmények között tartja Erdélyt. /Csinta Samu: Autópálya-kanyarok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./ Az RMDSZ kérésére a parlamenti bizottság újravitatja a Bors-Kolozsvár autópálya sorsát. A kormány febr. 6-i ülésén a Nagylak - Arad-Temesvár-Lugos- Déva-Pitesti közötti, IV. páneurópai közlekedési folyosón kiépített autópálya-beruházást kezelte prioritásként, négymilliárd euróra becsülve a beruházást. A képviselőház visszaküldte a szakbizottsághoz a törvénytervezetet, mivel az RMDSZ kérte, helyezzék prioritási listára a Bors-Nagylak-Kolozsvár sztráda építését is. Romániának a 2007-ben remélt EU-csatlakozás előtt korszerű közlekedési hálózatot kell megteremtenie. /Incze Ferenc: Mellőzik Erdélyt a kormány sztrádatervei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2003. február 10.

Tabajdi Csaba, az Országgyűlés strasbourgi küldöttségének vezetője január végén még úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács plénuma minden valószínűséggel ejti tavaszi ülésszakának napirendjéről a kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentés megvitatását. Gheorghi Prisacaru román delegációvezető szerint ugyanakkor az ET jogi bizottsága még márciusban napirendre tűzi és elfogadja a jelentést, a plénum pedig áprilisban hoz döntést. A politikus elfogadhatatlannak tartja azt a magyar kérést, hogy halasszák el a törvény vitáját. /Incze Ferenc: Nem befolyásolja... = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2003. február 12.

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt remélte, hogy febr. 11-én sikerül aláírni a kormányzó párttal az idei évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást, a Szociáldemokrata Párt azonban további haladékot kért az RMDSZ kéréslistájának tanulmányozására. /Incze Ferenc: A PSD hintáztatja az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2003. február 13.

A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2003. február 15.

Romániának érdeke, hogy az Európai Unió tagállamainak és a tagjelölteknek febr. 17-én és 18-án rendezett brüsszeli találkozóján az Európai Unió és a NATO közös álláspontot találjanak az iraki válság kezelésére - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. "A NATO-ban mutatkozó széthúzások gondolkodóba ejtették a román hatóságokat is, azonban úgy gondoljuk, hogy ennek a megoszlásnak véget kell vetni" - nyilatkozta Geoana. Az iraki helyzet nem egy pontosan behatárolt kérdés, hanem a nyugati és a muzulmán világ közti ütközés megnyilatkozása.A görög EU-elnökség a csúcsértekezlet alkalmából meghívta Brüsszelbe a tizenhárom uniós tagjelölt ország vezetőit is. Görögország abban reménykedik, hogy sikerül helyreállítani az uniós tagországok közötti egyetértést az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésével, illetve az Egyesült Államok háborús terveinek megakadályozásával kapcsolatban. A 2004-es csatlakozásra váró tíz ország, valamint Törökország, Bulgária és Románia vezetőivel a csúcs idején "párhuzamos találkozókat" tartanak. /Incze Ferenc: Románia egységet akar. A külügy a NATO szétesésétől tart. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2003. március 7.

Az amerikai és a román szárazföldi alakulatok jelenleg az iraki beavatkozáshoz szükséges akcióterv előkészítésén dolgoznak - jelentette ki Eugen Badaila szárazföldi vezérkari főnök, a Burwell B. Bell tábornokkal, az Európában állomásozó amerikai szárazföldi alakulatok főparancsnokával való márc. 6-i tanácskozást követően. Az amerikai és a román alakulatok közös felkészülési programokban külön kiképzésben részesülnek - állapodott meg az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka és Mihail Popescu vezérkari főnök. Burwell B. Bell tábornok meglátogatott néhány romániai katonai gyakorlóteret, ahol az amerikai és a román alakulatok közös felkészülési műveleteket hajthatnak végre. Tervek szerint a Mihail Kogalniceanu katonai repülőtérhez közeli Cincu, Smirdan és Babadag településeken létező katonai gyakorlóterek jöhetnek számításba lehetséges virtuális "hadszínterekként"./Incze Ferenc: Román-amerikai akcióterv készül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2003. március 10.

Több külföldi kereskedelmi hajó is befutott a konstancai kikötőbe, egyesek hozták, mások pedig továbbszállították az amerikai hadsereg harcfelszerelését. A Kogalniceanu katonai repülőtéren jelenleg közel négyezer amerikai katona, tíz C-130-as anyagép, négy H-53-as és néhány Black Hawk harci helikopter tartózkodik. Az amerikai katonák továbbra is folyamatosan érkeznek Romániába. Egyes nyugati hírlapok szerint a török parlament elutasító döntése után az amerikai hadsereg európai parancsnoksága (EUCOM) több lehetséges támadási stratégiát is kidolgozott, amelyek között az is szerepel, hogy a Romániában és Bulgáriában kialakított bázisokról is indítanak csapatokat Irak ellen. Sarah Kerwin EUCOM-szóvivő szerint meglehet, hogy Romániából ejtőernyős csapatokat juttatnak el Irakba. /Incze Ferenc: Nagy nyüzsgés Konstancán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2003. március 14.

Megoldottnak látszik a magyarországi közalapítványok helyzete, aminek eredményeként remélhetőleg a közeljövőben kiírhatják a határon túli magyar szervezeteknek szóló pályázatokat - jelezte Borbély László az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki márc. 13-án találkozott Budapesten Szabó Vilmossal, a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Borbély úgy tudja, hogy a támogatások mértéke nem csökken, a támogatott szakterületek pedig bővülnek. Borbély László Budapesten Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel is találkozott, akivel a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Miron Mitrea román szállításügyi miniszter a következő hetekben Budapestre látogat, ahol megfogalmazzák azt az Európai Unióhoz intézett szándéknyilatkozatot, amely az autópálya - projekt finanszírozási kereteit tartalmazza. Borbély László márc. 14-én a Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezette román parlamenti küldöttség tagjaként részt vesz Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke meghívására a környező országok parlamenti elnökeinek budapesti találkozóján. /Incze Ferenc: Közalapítványok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2003. március 28.

Román-orosz oktatásügyi egyezményt írt alá márc. 27-én Ecaterina Andronescu román és Vlagyimir Filipov orosz tanügyminiszter. A megállapodást a Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök által vezetett moszkvai kormányküldöttség bukaresti látogatásának eredményeként kötötték meg. /Incze Ferenc: Előkészületben az alapszerződés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998