udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-30 | 31-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Incze János

1992. február folyamán

A Csángó Újságban Magyari Lajos búcsúztatta Domokos Pál Pétert, a moldvai csángómagyarok és a székelyföldi katolikus hagyományok legkiválóbb ismerőjét. Domokos Pál Péter felkutatott mindent, ami csak a moldvai csángók életéből felderíthető volt, a Bandinus kódextől Petrás Incze János hagyatékáig, híradást hozott a magyarság e legkeletibb ágának szomorú állapotáról, a rájuk nehezedő nyomásról és ragaszkodásukról ősi nyelvük, vallásuk és nemzetük iránt. Még idős korában is felkereste a csángó falvakat, Klézsét, Forrófalvát, Bogdánfalvát, Pusztinát, Szabófalvát, Ploszkucényt, Újfalut, Tamásit, Diószínt és Halasfalvát. /Magyari Lajos: Aki hazáját, népét szolgálta? Domokos Pál Péter (1901-1992). = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), febr. /

1990. február 3.

Romániában létrejött a Független Magyar Párt /létrejöttéről a Szabadság szerkesztői a Szabad Román Televízió adásából értesültek/. A lap közölte a párt felhívását és bemutatta a párt elnökét, a kolozsvári Vincze Jánost, aki pártközi kerekasztalokon megjelent és nyilatkozott. A párt alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veres Károly. A felhívás szerint a Független Magyar Párt tagjai közé várja mindazon magyarokat, akik harcosan kiállnak a hazai magyar és más együttlakó nemzetiségek érdekeiért, várják az elmúlt évek során lezajlott koncepciós perek áldozatait. Az RMDSZ tagjai is kérhetik felvételüket a pártba. A Független Magyar Párt önálló jelöltekkel kíván indulni a választásokon. A televízióban Vincze János egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában a kolozsvári Orvosi Egyetem Biofizika Tanszékén dolgozott doktorátus nélküli tanársegédként 1980-ig, azóta nincs munkahelye. Vincze Jánost, amint az újságban mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban négy és fél év börtönre elítélte. Ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Mit képvisel a Független Magyar Párt és ki az elnöke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1990. február 10.

Domokos Géza közölte, hogy az RMDSZ nevében semmilyen tárgyalást nem folytatott az önmagát Független Magyar Pártnak nevező szerveződéssel, Vincze Jánosnak semmilyen meghatalmazást nem adott arra, hogy a szövetség nevében pártot szervezzen. /RMDSZ-hírek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1990. február 17.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban közölte, hogy Vincze János, a Független Magyar Párt elnöke ellen a sajtóban súlyos - eddig meg nem cáfolt - politikai és erkölcsi vádak hangzottak el. A Független Magyar Párt többször hivatkozott az RMDSZ-szel fennálló együttműködésre. Az RMDSZ-nek semmilyen kapcsolata nincs ezzel a párttal. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1990. február 23.

Febr. 20-án a Független Magyar Párt elemezte a Vincze Jánossal, a párt elnökével szemben felhozott vádakat és azonnali hatállyal felmentette elnöki tisztségéből Vincze Jánost. A párt ügyvitelét a jövőben egy háromtagú társelnökség veszi át. A párt vezetősége a társelnökökből, három alelnökből és egy titkárból áll. /A Független Magyar Párt Ideiglenes Vezetőségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A közleményben nem közölték a vezetők névsorát.

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 28.

Vincze János cáfolta, hogy felmentették a Független Magyar Párt elnöki tisztségéből, egyúttal elmondta, hogy pártját képviselik: Tiszay Gabriella, Dudás László és Veress Berkesi Károly. A Rompres tudósítója Marosvásárhelyen beszélt Veress Berkesi Károllyal, a Független Magyar Párt titkárával, aki közölte: valóban felmentették Vincze Károlyt az elnöki tisztségből. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1990. március 3.

Takács Géza felvázolta a moldvai csángók történelmét, idézve a róluk szóló munkákat, Petrás Incze János múlt századi feljegyzéseit, majd kitért Domokos Pál Péter munkásságára, aki oly sokat tett a moldvai csángókért. /Takács Géza /Budapest/: Hit és nyelv. A csángók. = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 17. ? 9. sz., febr. 24. ? 10. sz., márc. 3. ? 11.sz./

1990. március 14.

A Független Magyar Párt nevében Kocsis Sándor alelnök nyilatkozatban közölte, hogy kizárták soraikból Vincze János volt elnököt, febr. 20-án menesztették Vincze Jánost összes tisztségéből, egyben ismertette a párt vezetőségét: három alelnök áll az élen: Dudás László, Kocsis Sándor és Lőrincz Pál, titkár: Veres Berkesi Károly, vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. Vincze János Nemzeti Parasztpárt Dreptatea című lapjának márc. 7-i számában közölt nyilatkozata politikai provokációt jelent, olvasható Kocsis Sándor nyilatkozatában. /Kocsis Sándor: Nyilatkozat Vincze-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1990. május 30.

Szabó Gyula az A Hét (Bukarest) hetilap 17-18. számában felelevenítette Petrás Incze János klézsei pap, népdalgyűjtő életét. Petrás Incze János 1813-ban született Forrófalva moldvai csángó faluban, Egerben szentelték pappá, onnan jött haza övéi közé. Mindent megtett, hogy feltárja a mostoha körülmények között élő csángók helyzetét. Egész életében szolgálta népét, a csángókat. 1886-ban ismeretlenek megölték. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./

1992. március 4.

Erdély és Csíksomlyó hűséges fiát, a néprajztudomány doktorát, DOMOKOS PÁL PÉTERT temetjük ma, március 4-én, a Farkasréti temetőben, Budapesten. /Édes hazámnak akartam szolgálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Sírját moldvai csángók állták körül. Kívánsága szerint a temetési szertartást a Csíksomlyón székelő erdélyi ferences rendtartomány főnöke végezte. "Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Domokos Pál Péter támasz és héttér nélkül, csupán Krisztusba vetett rendíthetetlen bizalommal, egyedül nekivágott", hogy felkeresse és felfedezze a moldvai csángókat, méltatta az elhunyt jelentőségét. /Fodor György: Búcsú a csángómagyarok vándorapostolától. = Valóság (Bukarest), márc. 6./ Domokos Pál Péter néhány jelentős könyve: A moldvai magyarság /Csíkszereda, 1931/ - további kiadások: Kolozsvár, 1934, Kolozsvár, 1941 /ebben az évben újabb kiadás/, bővítve: Magvető, Budapest, 1987. Mert akkor az idő napkeletre fordul. 50 csángó népdal. /Kolozsvár, 1940/, /Rajeczky Benjaminnal közösen/: Csángó népzene 1-2. /1956, 1961/, "édes hazámnak akartam szolgálni" Kájoni János: Cantionale Catholikcum, Petrás Incze János: Tudósítások. Összeállította Domokos Pál Péter /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke /Budapest, 1989/

1992. március 13.

Az irodalmi hetilapban Fodor Sándor búcsúzott Domokos Pál Pétertől, akit utoljára a múlt évben, a gyulafehérvári érseki beiktatási ünnepségen látott. Domokos Pál Péter elindult, hogy a süllyedő Atlantisz kincseiből, a moldvai magyarok folklórjából mentse, ami menthető. Ő hívta fel a magyar értelmiség figyelmét a moldvai csángókra. Kiadta Petrás Incze János ferences pap tudósításait a csángókról és Kájoni János Cantionale Catholicum című énekeskönyvét, egy kötetben "...édes hazámnak akartam szolgálni..." /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ címmel. Azt tette Péter bácsi is, ami könyve címében szerepelt. /Fodor Sándor: Búcsú Domokos Pál Pétertől. = Helikon (Kolozsvár), márc. 13./ Ugyanebben a számban Lászlóffy Aladár A tudós halála című versével emlékezett Domokos Pál Péterre. /Helikon (Kolozsvár), márc. 13./

1994. november 30.

A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ történetére pillantott vissza, szerepét értékelve Beke György. Megalakulásától kezdve az MNSZ a Román Kommunista Párt függvénye volt. A létrehozására felhívó kiáltvány aláírója, Szemlér Ferenc évtizedek múlva tárta fel, hogy az események mögött Vincze János, a kommunista párt tartományi titkára állt. /Ugyanő később budapesti román nagykövet, majd Ion Vinte néven román helyettes belügyminiszter, majd megint Vincze Jánosként a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának alelnöke az 1989. dec. 22-i fordulatig./ Az MNSZ az igazán nagy történelmi próbák majdnem valamennyién elbukott. 1945 novemberében az MNSZ százas intézőbizottsága a "romániai magyarság nevében" a trianoni határok visszaállítása mellett foglalt állást. Márton Áron gyulafehérvári püspök ekkor erélyesen elítélte az MNSZ vezetőinek önfeladó politikáját. "Bukdácsolásai ellenére, a végig kiszolgáltatott helyzetben levő Magyar Népi Szövetség a magyar iskolahálózat kiépítésében, a művelődés szervezésében, még előbb, 1944 őszén a Maniu-gárda gyilkosságainak megfékezésében, a magyar népállomány megmentésében történelmi érdemeket szerzett." - állapítja meg Beke György. /Magyar Nemzet, nov. 30./

1996. október 17.

40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1998. március 29.

A ferencesek újraindították a Szent Bonaventúra Könyvsorozatot, melynek két újabb kötete közül az egyik az erdélyi ferences rendtartomány vezetőjének munkája /P. Benedek Domokos OFM: A kegytemplom karnagya - Boros Valér életútja/, melyben a szerző példaképül állította a 20. századi magyar katolikus egyházi zene kiváló művelőjét, a másik könyvet Incze Dénes tusnádfürdői plébános írta /A szentek élete/, melyet négy kötetre tervezett. Incze János Tusnádfürdő új templomot épített a szűkké vált kápolna helyére. /Vasárnap - katolikus családi újság (Kolozsvár), márc. 29./

1998. április 14.

Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./

1999. február 5.

Elhunyt Dés nagy festője, a 90. évében járó Incze János Dés /1909-1999/, aki Dés nevét "immár végérvényesen beírta a nagyvilág művészeti vérkeringésébe" -írta róla Németh Júlia. Állandó ihletforrása volt ez a kisváros. /Németh Júlia: Incze János Dés /1909-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ Incze János 1952-ig tanfelügyelő volt Désen, 1952-ben letartóztatták, politikai elítélt volt 1953-ig. Ismét tanító lett, majd tisztviselő. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Incze János Dés /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./ temetése febr. 5-én lesz Désen.

1999. május 31.

Máj. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a Takács Gábor által írt és szerkesztett Tizenöt erdélyi művész /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét. Az érdeklődők megtekinthették egyben a könyvben szereplő művészek munkáinak néhány kiállított darabját. Olyan művészek munkáival találkozhattunk, mint Aranyossy György, Balaskó Nándor, Barcsay Jenő, Bardócz Lajos, Fuhrmann Károly, Incze János Dés, Jakabos Olszefszky Imola, Korondi Jenő, Kopacz Mária, Kraus Pap László, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Szederjesi András, Székely Géza, Takács Gábor és Tirnovan Vid. /Minden itt termett (a XX. század közepén, a század második felében). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1999. december 21.

Értelmiségi találkozót tartottak Kolozsváron, ahol az 1989. decemberi kolozsvári eseményekre emlékeztek. Kántor Lajos szerint annak idején egy nagyhatalmi forgatókönyvnek voltak a részesei, ami azonban semmit sem von le a diktatúra miatt megmozdult tömeg forradalmi megnyilvánulásának értékéből. Balázs Sándor a decemberi fordulatot megelőző hetek-hónapok földalatti mozgalmára, a Kiáltó szó szamizdat (10-12 főnyi, értelmiségiekből álló társaság, Cs. Gyimesi Éva, Csép Sándor, Beke György stb. műve) megjelentetéséről (több mint ezer példányban) és terjesztéséről, majd a Molnár Gusztáv által vezetett Limes-körről beszélt. Vekov Károly 1989. október 6-ra emlékeztetett, amikor a hatóságok megakadályozták Aradon a vértanúk emlékművének megkoszorúzását, de a tömeg a Minorita templomban összegyűlve, a Szózat és a Himnusz hangjai kíséretében ünnepelt. 1989. december 21-én Kolozsvár utcáin is eldördültek a fegyverek. Buchwald Péter a 24-én a Szabadságnál megszervezett találkozóra emlékezett, amelyen a Nemzeti Megmentési Front képviseletében, a magyarság vezető tisztségeire önjelöltként felbukkant a későbbiekben is zavaros politikai vizekben halászó (és jelenleg Debrecenben élő) Vincze János. Somai József említette, hogy december 28-án első ízben hangzott el az igény a Bolyai Egyetem visszaállítására, amelyet aztán a beálló visszarendeződés gyorsan elhallgattatott. A nosztalgiázás helyett az események összeírására kell törekedni. /Kolozsvár magyar értelmisége emlékezett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

0. július 1.

Szinérváralján a katolikus hívek június 16-án, főpásztori szentmisével, fotókiállítással, kulturális programmal ünnepelték az ötszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1421-ben épült templom fennállását a hívek. A templom előterében emléktábla emlékeztet arra, hogy a közösségből ötvennél több német származású lakost deportáltak a Szovjetunióba. Anyakönyvük 1754-től van, a lelkészek névsora 1804-ig vezethető vissza. Megjelent Szinérváralja magyarországi testvérvárosa, Sárvár küldöttsége is. Reizer Pál megyéspüspök a hívek kötelezettségeire utalt: "mindent meg kell tennünk, hogy gyermekeink továbbtanuljanak, hogy megválasszák a megfelelő iskolát. Szükségünk van arra, hogy ne csak templomainkban hangozzék el a magyar szó, hanem úgy tanuljanak tovább gyermekeink, hogy holnap is legyen anyanyelvünkön beszélő tanító, tanár, orvos, vállalkozó, politikus, közéleti ember, sőt egyházi személy, aki vállalja a katolikus magyar jövő továbbépítését." Megjelent Szilágyi Adalbert-Béla tanár szerkesztésében Szinérváralja 2001, a testvérváros, Sárvár, támogatásával, ez mutatja, hogy a helyi magyar közösség mennyire megbecsüli a múlt hagyományait, Erdős Sylvester János bibliafordító, Zágonyi Károly szabadsághős, Incze János Dés festőművész emlékét. /Máriás József: Boldog az a nép, mely ünnepelni tud. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

2000. november 3.

Budapesten Letenyei László, a budapesti Közgazdasági Egyetem tanára a karon tanuló Nistor Béla csángó diák kezdeményezésére a csángók helyzetéről szóló honlapot készített: http://www.bke.hu/~tucan/csango. Tervezik, hogy magyarul, angolul, románul is megjelenjen a csángó szöveg. Jelenleg a következő rovataik vannak: Zene és kép, Politika, Gazdaság, Csángó falvak, Szótár, Fórum, Utazzunk Moldvába!, Beteg segély, Csángó lapok és Támogatók. A honlapot a Petrás Incze János gyűjtéséből megismert csángó himnusz nyitja: "Csángó magyar, csángó magyar / Mivé lettél csángó magyar / Ágrólszakadt madár vagy te / Elvettetve, elfeledve... /(Cseke Gábor): Csángók honlapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. november 9.

Balogh Zoltán, az RMDSZ dési elnöke adott összefoglalót az EMKE helyi működéséről. Október elejétől új könyvtárosa van Désen az Incze János Magyar Közkönyvtárnak: Joó Kinga a jövőben könyvtáros és folklór-referens. Az Apró Aranyeső Tánccsoport keretében néptáncoktatás folyik. Az Incze János Közkönyvtár 5571 kötetes. Sikeresen szerepelt az Aranyeső néptáncegyüttes a Samys Fesztivál rendezvényen. - Déscichegyen is megalakult az önálló RMDSZ-szervezet, mintegy 300 taggal. /Balogh Zoltán RMDSZ elnök, Dés: Dési EMKE rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2000. november 22.

Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./

2001. február 5.

A két évvel ezelőtt elhunyt Incze János Dés festőművészre emlékeztek Dés lakói. Az 1935 óta Désen élt és alkotott művész munkássága összefonódott a kisváros életével, annak sajátosságait, örökítette munkáiban. Az Amicitia Baráti Társaság szervezésében, Lukács Solymossy Éva festőművész vezetésével emlékeztek a művész sírjánál. /Németh Júlia: Incze János Dés festőművészre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2001. március 1.

Désen RMDSZ-tanácsosok javaslatára Incze János utca is lesz a villanegyedben. A dési RMDSZ távlati célja Incze Jánost post mortem Dés díszpolgárává avatni. /Incze János utca Désen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Incze János festőművész /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./

2001. március 22.

A környék szórványmagyarságát is felkarolja a magyar kulturális központ, a dési Magyar Ház, amely az Illyés Alapítvány anyagi támogatásával 1995-1996-ban. Itt működik a dési Népfőiskola, amely 1999-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, az Incze János Közkönyvtár, az Aranyeső néptáncegyüttes és az Assisi Szent Ferenc cserkészcsapat. /Balogh Zoltán ügyvezető alelnök, Dés: A dési EMKE tevékenysége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2001. április 17.

Csatószeg és Barót után Tusnádfürdő lett a szolgálati helye 1980-ban Incze Dénes plébánosnak. Előzőleg szülőfaluja, Csíkcsatószeg középkori templomát restauráltatta, nekifogott a templomépítésnek Tusnádfürdőn. A nyolcvanas évek elején, a falurombolás kezdetekor veszedelmes volt akár két tégla egymásra helyezése is, ha templomról szó. Szükség volt a templomra, mert alig hatvan-hetven ember fér be a rozoga kápolnába. Incze Dénes bátor hívekre talált, még a megyei hivatalnokok között is. Kápolnajavítás ürügyén indultak a munkálatok, lebontották a kis imaházat, hogy helyébe új épületet húzzanak. A Székelyföld szívében, a főútvonal mentén ékeskedő új templom az ellenállás szimbólumává vált. A plébános szerint legnagyobb ellenségük Tankó Gyula volt, a Gyimesekből származó csángó néptanácselnök, aki folyton feljelentette a papot és gyülekezetét, de a kommunista párt jobbakaratú megyei vezetői mindig eltussolták az ügyet. Akkor lett baj, amikor a Ceausescu házaspár megszállt az üdülőbeli pártvillában. Egy délutáni sétájukon belebotlottak az építkezésbe, és megkérdezték, mi készül ott. A diktátor kikelt magából, ordított, hogy elég templomuk van a magyaroknak Erdélyben, rögvest bontsák ezt le. A megyei pártvezetés egy részét leváltották, mert nem jelentették az esetet, a plébánosra pénzbüntetést szabtak ki, gyóntatószékébe, hálószobájába poloskákat szereltek, és a saját hívei közül állítottak rá egy sereg besúgót. A templomhoz viszont senki sem nyúlt, a nép azt mondta, hogy az bontsa le, aki parancsot adott rá... Mindent elkövettek azért is, hogy Inczét Tusnádról elhelyezzék, viszont a főegyházmegye püspöke nyíltan kiállt mellette. A plébános megjegyezte: Hogy élve megúsztam, azt csak a 89-es események kitörésének köszönhetem. Incze János azóta újra építkezésbe kezdett, méghozzá léleképítésbe. Úgy érezte, hogy hiányzott a Székelyföldön egy egyszerű emberekhez szóló, a már elfeledett tanítást felfrissítő lap. Csíksomlyói paptársával, József páterrel indították a Krisztus Világossága folyóiratot. Incze János emellett évi kalendáriumot szerkeszt s vállalkozott a négykötetes Szentek élete megírására is. /Templom- és léleképítő szolgáló között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./

2001. július 10.

Jún. 16-án Szinérváralja katolikus magyarsága ünnepelte az 1421-ben épült római katolikus templom 580 éves fennállását. A szentmisét Reizer Pál szatmárnémeti megyés püspök celebrálta. Fotókiállításon a település egykori arculatát ismerhette meg a közönség, majd szabadtéri tánc- és dalműsorral folytatódott az ünnepi program. Bemutatták a sárvári kiadású Szinérváralja című füzetet (az első kiadás tavaly jelent meg itthon), amelyben a település három híres szülötte (Sylvester János bibliafordító és nyelvújító prédikátor, Zágonyi Károly 48-as szabadságharcos, aki később az amerikai polgárháború springfieldi csatáját követően az Egyesült Államok nemzeti hőse lett és Incze János-Dés festőművész) szerepel. /Szika Levente Zoltán: Szinérváralja. Újraszentelt és megáldott hajlék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./

2002. február 6.

A désiek kegyelettel őrzik városuk jeles festőművészének, Incze János Désnek /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./ az emlékét.febr. 3-án, halálának harmadik évfordulóján megkoszorúzták a művész sírját. A református egyház, a dési EMKE és RMDSZ valamint a megemlékezést szervező Amicitia Baráti Társaság képviselői egyaránt jelen voltak. /Incze János Dés festőművész emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2002. április 6.

Tíz éve hunyt el Domokos Pál Péter /Csíksomlyó, 1901. jún. 28. ? Budapest, 1992. febr. Előbb Csíkkarcfalván és Vulkánban volt tanító, majd Csíkszeredában tanár, aztán Kézdivásárhelyen és Kolozsvárt a tanítóképző intézet igazgatói feladatait töltötte be sikerrel. 1944 után Budapesten élt. Szabó T. Attila professzor írta róla: "... vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat és összegyűjtötte az ott élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot." Többek között, gazdag dokumentációval kiadta Kájoni János Cantionale Catholicum és Petrás Incze János Tudósítások munkáját, ...édes Hazámnak akartam szolgálni címen. Rendületlenül című könyvében Erdély szentéletű püspökének, Márton Áronnak állított örök emléket. Lejegyezte a csángók dalait és szokásait, levéltári és könyvtári kutatásait egybevetette a helyszíni tapasztalatokkal. /Fodor György: Tíz éve hunyt el a csángók vándorapostola. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998