udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Incze László

1992. július 23.

Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./

1996. szeptember 15.

Szept. 15-én a Kovászna megyei Bélafalván ünnepélyesen felavatták Tuzson János 1848-as honvéd őrnagy domborműves emléktábláját, Vetró András szobrászművész munkáját. Az emlékünnepségen Rancz István iskolaigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Tamás Sándor és Németh Csaba, az RMDSZ kézdi szervezetének képviselő-, illetve szenátorjelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 867.sz./

1996. november 9.

A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

1998. január 10.

Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

1998. június 10.

Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1998. december 12.

Incze László múzeumalapító és igazgató értékes könyvet állított össze a múzeumról Emlékkönyv - Kézdivásárhely /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997/. Azonban a szép kiállítású könyvnek alig volt vásárlója, jegyezte meg a hetvenéves Incze László. /Sylvester Lajos: Kit érdekel Kézdivásárhely könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

1998. december 30.

A hetvenéves Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a kézdivásárhelyi múzeum alapítója, vezető muzeológusa 1953-ban költözött Kézdivásárhelyre. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte a filozófia-történelem szakot, iskolai tanár volt, majd 1970 szeptemberében kinevezték két emlékkiállítás, az 1969 júniusában megnyílt 1848-as, illetve a céhes emlékeket tartalmazó kiállítás vezetőjének. Ekkor kezdte el a helytörténeti múzeum szervezését. A lakosság önként ajánlotta fel a létesítendő múzeumnak a régi céhek és ipartársulatok emléktárgyait. A nemrég megjelent Emlékkönyvben erről Incze László beszámolt. A múzeum nem jöhetett volna létre Sylvester Lajos akkori megyei művelődési elnök, Király Károly megyei tanácselnök és a helybeli polgármesterek, Márton Albert és Makó Árpád segítsége nélkül. /Iochom István: Kézdivásárhelyi múzeumalapító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

1999. szeptember 30.

A Homo Ludens Alapítvány szervezésében nemrég sor került az I. Romániai Magyar Bábostalálkozóra. Vincze Lászlót, az alapítvány elnökét elmondta, hogy a szakmai beszélgetéseknek a szakkritika hiánya miatt nem lehetett célja az előadások kiértékelése. Megfogalmazódott viszont egy romániai magyar bábos érdekszövetség létrehozásának az igénye. Évente szeretnék megrendezni a romániai magyar bábfesztivált. /Lesz folytatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1999. október 22.

Okt. 21-én Kézdivásárhely utolsó névtelen iskolája felvette Petőfi Sándor nevét. A névadó ünnepség a régi posta épülete falán levő Petőfi-domborműves emléktáblánál kezdődött. Incze László tanár, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója mondott beszédet. Ebben az iskolában 939 - 785 magyar és 154 román anyanyelvű - iskolás tanul 58 tanerő irányítása alatt. Dr. Szőcs Géza egyetemi tanár, a Siculus rádió főszerkesztője gratulált az ünneplő iskolának. /(Iochom): Az iskola neve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

2000. március 1.

A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. szeptember 23.

A Homo Ludens Alapítvány második alkalommal szervezte meg szeptember 15-17 között a Romániai Magyar Bábostalálkozót Kolozsváron. Kilenc társulat lépett fel. A rendezvény házigazdái bemutatóval készültek a Bábostalálkozóra. A két bábos - Balló Zsuzsa és Vincze László - játéka mutatta a hivatásos bábszínész sokéves tapasztalatát. Kovács Ildikó elismert bábszínházi rendező szakmai hozzáértése növelte a sikert. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábcsoportja. Esténként, az előadások után tartották a társulatok megbeszélését. A résztvevők közül három társulat állami költségvetésből tartja fenn magát: a marosvásárhelyi Ariel, a nagyváradi Arcadia valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtársulata. A független - alapítványi, kft. vagy más háttérrel működő- bábszínházak alapítói az állami társulatokból kivált bábosok. Az állami társulatoktól sokan magyarországi társulatokhoz szerződnek. Van, aki csak egy évadra távozik, vissza azonban már nem jön. Hivatásos bábosképzés magyar nyelven Romániában nem létezik, az egymás nyomába lépő generációk egymástól tanulják a szakmát. - Az előadások változatosak voltak, sikere volt a temesvári Megyesi Lábadi Éva egyszemélyes pantomim játékának. /Szabó Attila: II. Romániai Magyar Bábostalálkozó - Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2001. március 8.

A kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, mely a Homo Ludens Alapítvány égisze alatt működik, febr. 16-26. között Svájcban vendégszerepelt. Vincze László társulatvezető elmondta, hogy az ottani Wanderbühne Dr. Eisenbarth társulat és az ő társulatunk között létrejött cserekapcsolat eredménye volt ez a kiszállás. A svájci utat egy bécsi és egy magyarországi fellépés előzte meg. A Csillagszemű juhász szerepelt műsorukon. /Horváth Gyöngyvér: Sikeres turné. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2001. szeptember 19.

A Homo Ludens Alapítvány szept. 21-23-a között szervezi meg Kolozsváron a III. Romániai Magyar Bábostalálkozót, melyen romániai és magyarországi, illetve egy svájci bábtársulat vesz részt. Vincze László, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy Erdélyben megszaporodtak a bábostársulatok, viszont nem nyílt alkalmuk megismerni egymást. Az idén négy magyarországi bábszínház jelzett vissza pozitívan a meghívásra. A romániai bábszínházak közül a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, valamint a Tamacisza Társulat, a temesvári Csiky Gergely Színház bábtagozata, a kolozsvári Puck Bábszínház magyar és román tagozata, a nagyszebeni Gong Színház német tagozata vesz részt a találkozón. Sepsiszentgyörgyről a Tamási Áron Színház bábtagozata érkezik, Nagyváradról pedig a Matyi Műhely Magánbábszínház és az Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Ludas Matyi Társulata. A kolozsvári magyar bábosok Nyíregyházán részt vettek a Határon Túli Magyar Bábszínházak Fesztiválján, ahol a Csillagszemű juhász bábjátékkal megnyerték a legjobb előadás-díjat. /T. Bense Erika: Öt külföldi társulat is részt vesz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2001. szeptember 29.

Szept. 21-e és 23-a zajlott a harmadik Romániai Magyar Bábostalálkozó, melyet Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke szervezett, tizenkét bel- és külföldi bábszínház részvételével. Lengyel Pál, a Budapest Bábszínház rendezője vezette a szakmai beszélgetéseket. Lengyel Pál leszögezte: találkozók, fesztiválok nélkül egyetlen művészeti ág számára sem biztonságos az, hogy szakmailag valahonnan előrelépjen. A találkozó fáradhatatlan szervezője, Vincze László sikeresnek tartja a találkozót, a hazai társulatok, évről évre jobb és igényesebb előadásokat próbálnak hozni. - Ezek a társulatok honorárium nélkül lépnek fel, sőt voltak, akik maguk ajánlkoztak, hogy szívesen eljönnének. /Köllő Katalin: Élmény és szakmai gyarapodás a harmadik romániai bábostalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2002. május 18.

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete közös szervezésében tekinthették meg az érdeklődők a város szülötte, T. Várhelyi Imola jelenleg Marosvásárhelyen élő festőművész tárlatát. Incze László ny. múzeumvezető ismertette a nagybányai iskola 1928-ban született jeles képviselőjének életútját. T. Várhelyi Imola Nagybányán élt és alkotott negyvenkilenc éven keresztül, majd négy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen élő fiához költözött. /T.Várhelyi Imola első egyéni tárlata szülővárosában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2002. június 10.

Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

2002. július 29.

Július 27-28-án ízben megrendezték a Bonchidai Kastély Napokat. Itt műemlékvédő központ, illetve kulturális centrum jön létre, és a kastély megújult formájában látogatható lesz - nyilatkozta Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a rendezvényen mint hajdani bonchidai lakos, és mint az ünnepség védnöke jelent meg. Kálmán László emlékkiállításának megnyitójával indult a nap. A könyvbemutatón Dávid Gyula, a Polis Kiadó /Kolozsvár/ vezetője Bánffy Miklós Trilógiájának legújabb kiadását, valamint az Emlékeimből. Huszonöt év című kötetet ismertette, illetve Gy. Dávid Gyulának a műemlékről írt, gazdagon illusztrált tanulmányát, A bonchidai Bánffy-kastély című alkotást méltatta. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője a Kriterion és a Pro-Print Kiadó könyvterméseiből válogatott. A délutáni koncertsorozatot az eredeti barokk hangszereken játszó Transilvania Barokk Együttes tagjai nyitották meg. Júl. 28-án Vincze László vásári bábjátékkal szórakoztatta apró közönségét, majd az Amaryllis együttes zenés-mesés előadása következett. /Rostás-Péter Emese: Véget értek a Bonchidai Kastély Napok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2002. augusztus 7.

Kolozsváron az egy külkerületi szervezet, az Írisz-telep. Vincze László a helyi RMDSZ elnöke, másfél éve. A korábbi elnök belefáradt a munkába. Általános tapasztalata: lezüllött a polgári életforma. Akik ennek még valamilyen szinten hordozói, azok az idősek. Rájuk inkább lehet támaszkodni. De mindenki látja a közömbösséget. Nagy gond a székház hiánya is. A telepen a református egyház gyülekezeti termében tartják a gyűléseiket. A magyarság száma 1500-ra tehető, ebből mintegy 600-an RMDSZ-tagok. Nagy gond a tagdíj begyűjtése. A kommunizmus kitörölte az emberekből a közösségi érzést. Nehéz összehozni az embereket, nehéz eljutni hozzájuk. - A kolozsvári magyarság összeírását a város egyetlen RMDSZ-szervezete sem fejezte be. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (II.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. szeptember 23.

Szept. 20-án gördült föl a függöny a IV. Romániai Magyar Bábos Találkozó nyitó előadásán, Kolozsváron. A háromnapos rendezvényt idén Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke és a találkozó szervezője, valamint dr. Kötő József színháztörténész nyitotta meg. Idén 3 ország 9 városából, 3 különböző nyelven játszó társulat találkozott. /Hegyi Réka: Álomfelelősök Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ Tizenhárom bábelőadást tekinthettek meg a kolozsváriak. A Homo Ludens Alapítvány által évente megrendezett Romániai Magyar Bábostalálkozó 1999 óta vonzza Kolozsvárra a hazai és a határon túli legnevesebb magyar társulatokat. A fesztiválon érzékelhető volt a műfaji váltás, amely egyre inkább jellemző a bábelőadásokra: a nagyváradi Matyi Műhely hagyományos, paraván mögül életre keltett meséjén kívül jobbára interaktív, a nézőközönség tevékeny részvételére feltétlenül számító produkciókat mutattak be. Ilyen volt többek között a rozsnyói (Szlovákia) Meseszínház két előadása. A Homo Ludens Alapítvány által szervezett találkozó jelenleg az egyetlen, amely rendszeresen összegyűjti az erdélyi magyar bábtársulatokat. /Lukács János: Paravánnal és interaktívan. Tegnap ért véget a IV. Romániai Magyar Bábostalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2002. október 10.

Okt. 20-án nyílik Márton Árpád festőművészt kiállítása Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. A csíkszeredai alkotó barátja, Incze László muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg a tárlatot. /(D. Á.): Márton Árpád tárlata a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./

2002. október 17.

Okt. 13-án nyílt Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében Márton Árpád /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ csíkszeredai festőművész tárlata. Dimény Attila múzeumigazgató köszöntőbeszéde után Incze László muzeológus méltatta az alkotót és művészetét. /(csöpi): A csíki táj festője. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./

2002. december 2.

Nov. 30-án Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei közgyűlését és a 2002-es esztendő díjainak átadását. Dr. Kötő József elnöki tájékoztatójából kiderült: jelenleg az EMKÉ-nek több mint 1500 bejegyzett egyesülete működik. Átnyújtották az EMKE 2002-es évi díjait. A kitüntetettek a következők: Maksay Ágnes (a tízéves Duna Televízió képernyőjére került erdélyi közművelődési tevékenységéért), László Csaba (az erdélyi magyar néptánckultúra minőségi megőrzésért), Incze László (kézdivásárhelyi múzeumalapító munkásságáért), Csanádi János (Újzerinden tanár intézményteremtő, több évtizedes közművelődési tevékenységéért), Orosz Pál József (zenei anyanyelvünk népszerűsítéséért, zenepedagógiai és székelyudvarhelyi karnagyi munkájáért), Szilágyi Ferenc (kolozsvári operaénekes a magyar operajátszás több évtizedes szolgálatáért), Hatházi András (kolozsvári színészi, drámaírói, művészpedagógiai tevékenységéért), F. Márton Erzsébet (nagyváradi színjátszásért), Danaliszyn József (gyergyói színjátszó az öntevékeny színjátszásért), Károly Sándor post mortem és Károly Zöld Gyöngyi (képzőművészet műveléséért és szervezéséért), Muckenhaupt Erzsébet (könyvtáros a nemzeti kulturális örökség feltárásáért), Ábrahám Zoltán (közművelődési és népfőiskolai szervezésért), Koós Ferenc (szellemi értékek megőrzéséért), Kiss Margit (kultúrapártolásért), Bálint Árpád (kultúrapártolásért), Kincses Emese (művelődési életben kifejtett minőségi tevékenységéért). /Ördög I. Béla: Átadták az idei EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2002. december 7.

A Kriza János Néprajzi Társaság választmánya Incze Lászlót, a kézdivásárhelyi múzeum immár nyugalmazott igazgatóját javasolta Bányai János-díjra, fél évszázados tudományos, múzeumalapító, valamint képzőművészet-pártoló, önzetlen, áldozatos tevékenységéért. Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a Bolyai Tudományegyetemen a történelem-filozófia szakon diplomázott kiváló eredménnyel. 1953-tól kezdődően Kézdivásárhelyen oktatott. Kézdivásárhelyen az 1970-ben alapított 1848-as és céhtörténeti kiállítás gondozását és gyarapítását rábízták, mely 1972-től Kovászna megye múzeumi hálózatának helyi intézménye lett. A múzeum helyiségeiben megtekinthették a helyi céhek tárgyi szimbólumait és eszközeit. Itt őrzik a Zsuzsi és Andris-babakollekciót, mely elsősorban az erdélyi és a moldvai magyarság hagyományos ünnepi viseletét vonultatja fel. Incze László a múzeumban minden hónapban rangos képzőművészeti kiállításokat és tudományos értekezleteket szervezett, évtizedeken át az önismeret, az erdélyi magyar nemzettudat őrzésén munkálkodott. /Dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, a KJNT elnöke: Incze László Bányai János-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2002. december 20.

EMKE-díjat kapott Incze László ny. kézdivásárhelyi múzeumigazgató félévszázados intézményalapító és -gyarapító munkásságáért. "Mi, akik vidéken, ahogy mondani szoktuk, a végeken élünk és dolgozunk nem akarunk hivalkodni a magunk értékeivel, de kötelességünknek érezzük, hogy a saját múltunk emlékeit megőrizzük és ezek sajátos értékeit felmutassuk. Ezek kis téglák a magyar történelem, a magyar művelődés nagy építményében. Téglákra szükség van, ezekből épül fel a palota." - vallja. /Kiss Erika: "Európában csak magyarként vívhatunk ki magunknak elismerést". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./

2003. február 10.

Febr. 7-én Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Horváth Arany A csillagok nem álmodnak című, tavaly megjelent riportkötetét mutatták be. Sylvester Lajos kiemelte: a kolozsvári szerző Háromszékhez is szorosan kötődik, hiszen a kötetben szereplő, értékteremtő riportalanyai közül páran - dr. Boga Olivér, Nagy Lajos, Incze László - éppen felső-háromszékiek. /(Iochom): Könyvbemutató a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2003. június 28.

Jún. 27-én ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a főteret díszítő Gábor Áron szobor hatvanéves "születésnapját". Az ünnepséget a magyarországi Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre kezdeményezte, amely egyúttal román, magyar és angol nyelvű emléktáblát helyezett el a szobor talapzatán. Az emléktáblán a szobor létrejöttének körülményeit örökítették meg az utókor számára. A jelenlevőket Dimény Attila, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte, utána Ferencz Attila alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. "Míg más településeket a paprikájáról, a borvizéről, netán Drakuláról ismernek, a mi városunkat Gábor Áron "Lészen ágyú!" híres és sorsdöntő mondatáról ismerik a helybeli és az idelátogató magyarok. Napjainkban az ágyú nem fegyver, hanem a hit és a kitartás jelképévé lényegült át" - hangzott el Ferencz Attila beszédében. Incze László, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette a szobor történetét. Az emléktáblát Csíki Iván nyugalmazott százados és Ferencz Attila alpolgármester leplezte le. A szobrot, melyet 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész készített Nagyváradon a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola megrendelésére, ezelőtt hatvan évvel leplezték le az iskola udvarán. Az iskola megszűnése után, 1945-ben az alkotást helyéről eltávolították, hosszas hányattatás után a céhes városba szállították. Itt 1971. szeptember 8-án helyezték közszemlére - a berecki ágyúöntő nevét viselő főtéren. /Bartos Lóránt: Emléktábla az ágyúöntőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2003. szeptember 22.

Három napon át szinte egymást érték Kolozsváron a különböző bábelőadások a szept. 21-én zárult V. Romániai Magyar Bábos Találkozó keretén belül. A rendezvényeknek három intézmény adott helyet: a Báthory István és a Brassai Sámuel Gimnázium, valamint a Puck Bábszínház. Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány vezetője, a találkozó főszervezője rámutatott, a rendezvénysorozat zökkenőmentesen zajlott, minden társulat jelen volt a meghirdetett előadással. Esténként részletes szakmai beszélgetések zajlottak. /Köllő Katalin: Nagyarányú részvétel az idei Bábos Találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2003. december 2.

Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. április 19.

Ápr. 16-án a dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kézdivásárhelyen bemutatták a százegy évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen született Földi István Századelő az udvartereken című posztumusz könyvét. Dr. Antal Árpád kolozsvári professzor méltatta a társaság legújabb könyvét. A bemutatón néhai Földi István családtagjai közül többen megjelentek Dombóvárról, ahol a könyv megszületett, és ahol Földi István 1944 ősze és 1967. június 28-a között élt. A könyv megjelentetésében nagy szerepe volt Antal Árpád e­gyetemi tanárnak, a kötet szer­kesztőinek, Incze László ny. múzeumigazgatónak, Szabó Judit néprajzkutatónak és Sylvester Lajos újságírónak, aki 1971-ben az akkori Megyei Tükörben 54 részben közölt részleteket a kézdivá­sárhelyi Bucs család tulajdonában levő Földi-könyv kéziratából. /Iochom István: Századelő az udvartereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2004. május 25.

A Beatrice koncertjével ért véget máj. 23-án, vasárnap az I. Kolozsvári Vigasságok. Volt, aki a kolozsvári Puck Bábszínházat választotta, akadt, aki inkább a vidéki hagyományőrzők, illetve a gyermek- és ifjúsági néptánccsoportok előadására volt kíváncsi. Az eső miatt néhány műsor elmaradt, jelezte Vincze László, a szervező Homo Ludens Alapítvány elnöke, aki kifejtette: „Meg szeretnénk mutatni a fiataloknak, hogy magyarul is lehet szórakozni". /(Rostás-Péter Emese): Vigasság esős napokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998