udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Inczefi Tibor

1990. június 15.

Carolina Ilica a Tineretul Liber hasábjain valótlan rágalmak, hazugságok sorát szerepeltette cikkében. Az 1989 decemberi eseményekről, az akkoriban több helységben történt népítéletekről írt valótlanságokat, például azt, hogy Székelyudvarhelyen "felakasztották és lábbal tiporták Coman Dumitru holttestét." Dumitru városi Securitate-parancsnok valóban a népharag áldozatául esett, de nem úgy, amint azt Ilica leírta, hanem a kórházban halt meg. Hihetetlen, mit írt Ilica az oroszhegyi esetről: Cheuchisan Liviu oroszhegyi milíciaparancsnok fejét levágták, testét háza előtt elégették, s gyilkosai a tűz körül táncoltak." Ez természetesen nem igaz, de arra jó, hogy a magyarellenes uszítást fokozza. Arról nem írt Ilica, hogy a meggyilkolt milicista román tiszttársának semmi baja sem esett. Azt sem említette a cikkíró, hogy egy magyar milicista, Székely Gavril Attila is az erőszak áldozata lett. A székelyudvarhelyi viszonyokhoz hozzátartozik, hogy az 1989-es változás előtti években a Securitate erőszakos bánásmódjának áldozata lett 1983-ban Pálfi Géza katolikus pap. Tamás Géza történelemtanárt 1985-ben az udvarhelyi kórház idegosztályán kezelték a Securitate zaklatása miatt, Fábián Árpádot 1988. novemberében kezelték a kórházban az erőszakos bánásmód miatt. Bodor Árpádot Ionel Nois milicista nyomorékká verte, Ungvári Ferenc pedig belehalt ugyanezen milicista kínzásába. /Inczefi Tibor: Illie-e Ilica? = Valóság (Bukarest), jún. 15./

1992. október 16.

Szept. 28-án Zágonban Chilat Stefan helyi rendőrőrsparancsnok minden indoklás nélkül összeverte, a földre terítette és rugdosta a 44 éves Török Rezsőt. Az arra járó 55 éves Török Elvíra megkérdezte a rendőrt, miért bántja Török Rezsőt, erre Chilat Stefan őt is megütötte. Ugyanaznap este Chilat Stefan berontott Bartos Árpád lakásába és agyba-főbe verte a mérnököt. Kirúgta metszőfogait, eltörte orrcsontját. A férfit bevitték a kovásznai kórházba, de ott olyan súlyosnak találták az állapotát, hogy továbbküldték Sepsiszentgyörgyre, a megyei kórházba. Magureanu ezredes azt nyilatkozta a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilapnak, hogy nyomozás indult az ügyben. Ennek ellenére két héttel a történtek után Chilat Stefan még mindig rendőrőrsparancsnok és szept. 30-án Török Dezsőt 15 ezer lej, Török Elvírát 5 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. /Igaz, felettesei ezt a büntetést elengedték./ Chilat Stefan 25 ezer lejt ígért Bartos Árpád mérnöknek, ha hallgat a történtekről. - A történtekről tudósító Inczefi Tibort Zágonban megállították a rendőrök, kocsijában fegyver után kutattak, bekísérték az őrsre, ahol 30 percig vizsgálták az iratait. - Okt. 9-i hatállyal tartalék állományba helyezték Chilat Stefant, és a rendőrség által összeállított ügyiratot átadták a katonai ügyészségnek. /Inczefi Tibor: Az esemény nem friss, de még fáj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1992. október 23.

Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZP elnöke Tabajdi Csaba és Gellért Kiss Gábor társaságában Nagyváradra, Marosvásárhelyre, majd okt. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott. Horn Gyulával Inczefi Tibor készített interjút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1995. február 13.

Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök egyes kijelentései és dr. Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármester szerepe az Orbán Balázs-szobor avatásán, ez a két téma foglalkoztatta a Hargita megyébe látogató kormánybizottságot.Febr. 8-án Székelyudvarhelyen jártak, a magyar zászlók kitűzéséről érdeklődtek, febr. 9-én pedig Sántha Vilmost keresték fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Dr. Ferenczy Ferenc elmondta a kormánybizottság tagjainak, hogy 1990 óta minden rendezvényükön kitűzik a román, a magyar és a város zászlaját. A város címere nem tartalmaz horthysta elemeket, a címer Horthy születése előtt 400 évvel már megvolt. Az is vádpont volt, hogy a polgármester municípium helyett megyei jogú várost mondott. Ez nem Magyarországról importált szó, egyszerűen magyarul így nevezik, tudósított a bizottság látogatásáról Inczefi Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1995. február 28.

Inczefi Tibor azt szorgalmazza, hogy a fiatalok az iskolában jól megtanuljanak románul, ne a katonaságnál kelljen, gúnyolódás közepette, megtanulni a nyelvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. március 1.

Inczefi Tibor, aki három évig volt a bukaresti Romania Libera, a legnagyobb ellenzéki napilap munkatársa, hangsúlyozza, hogy nem Funar hőbörgései aggasztják, hanem a román nyelvű sajtónak a kisebbségekhez való viszonyulása. A Romania Libera a demokratizálódásért való harc zászlóvivője, a legkorrektebb lap. Ennek ellenére ez az újság egyre gyakrabban támadja a kisebbséget, ebből már többször idézett Szász János. Anton Uncu már a tavalyi szept. 19-i számban Paradoxiális szimbiózis címen megírta, hogy "egy demokratikus államban etnikai alapon létrejött párt létezése anomália, illogikus..." "Normális körülmények között egy olyan párt, mint az RMDSZ - minden rokonszenvem ellenére, amit egyes vezetői iránt érzek - nem kellene létezzen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1995. augusztus 25.

A hadseregben sok esetben összeverik a magyar fiatalokat. Egy édesapa elmondta, hogy fia Bukarestbe került, egy kaszárnyába. Amikor meglátogatta, fia arcát, kezét elgennyesedett sebek borították. A fiú elmondta, hogy külön sorba állították a magyarokat és a tiszt utasítására összeverték őket. Másik helyen meg nem is román, hanem bulgár, török származású kiskatonák verik a magyar kiskatonákat, hogy bizonyítsák jó románságukat, olvasható Inczefi Tibor riportjában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24., 25./

1995. augusztus 25.

A hadseregben sok esetben összeverik a magyar fiatalokat. Egy édesapa elmondta, hogy fia Bukarestbe került, egy kaszárnyába. Amikor meglátogatta, fia arcát, kezét elgennyesedett sebek borították. A fiú elmondta, hogy külön sorba állították a magyarokat és a tiszt utasítására összeverték őket. Másik helyen meg nem is román, hanem bulgár, török származású kiskatonák verik a magyar kiskatonákat, hogy bizonyítsák jó románságukat, olvasható Inczefi Tibor riportjában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24., 25./

1995. szeptember 15.

Magyarverések - román kaszárnyákban címmel adott hírt arról az Új Magyarország, hogy rendszeresen megverik a magyar katonákat Romániában. A szülők nem mernek panaszt tenni, mert félnek. A lap a Romániai Magyar Szó aug. 25-i számából vette az értesülést, Inczefi Tibor beszámolójából. /Új Magyarország, szept. 15./

1995. október 23.

Kádár Attila a tanügyi törvény elleni tiltakozásul választotta az éhségsztrájkot. Felháborító a közöny, nyilatkozta az őt egyedül meglátogató újságíróknak, Inczefi Tibornak. Kádár Attila okt. 23-án befejezte 12 napos éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1996. szeptember 19.

A budapesti Gerendás Lajos Orbán Balázs nyomdokain indult el, hasonló céllal. Mozaikszerűen, falutörténetekben szeretné ismertetni Székelyföld történeteit és összegyűjteni a falumonográfiákat. Ahol nincs, megpróbál összehozni hasonlót. Legnagyobb problémája a városokkal van. Még Székelyudvarhelynek sincs meg a teljes leírása. Segítséget nem kapott, pedig 175 helyre írt levelet, erdélyieknek, magyarországiaknak, szervezeteknek, de hiába. Több terve is van, egy 100 kérdésből álló kérdőív alapján készülő Székelyföldi adattárra, fotóalbumra is gondol. Összeállna egy riportkötet székelyföldi papokkal, művészekkel, írókkal folytatott beszélgetéseiből. Anyagi támogatásra lenne szüksége, szakemberekkel való folyamatos konzultálásra, szakkönyvtár használatára, havonta 15 tekercs filmre, audio-kazettákra, buszjegyre a Székelyföldre... A Duna Tv-ben 1995. szept. 6-án elmondta terveit, azóta sem kereste meg senki. Egyedül Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója, azzal, hogy biztosítja a könyv kiadását. Úgy érzi, hét év kell az adatgyűjtésre. /Inczefi Tibor: Az ezredvég Orbán Balázsa. Beszélgetés Gerendás Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Ugyancsak róla: 1995. évi 1815, 2235. sz. jegyzet. Megjelent cikkei: 1996. évi 235,237,448,608 és 1015. sz. jegyzet.

1996. október 21.

Inczeffi Tibor cikkében egyszerre támadja Tőkés Lászlót és Borbély Imrét. A Tőkés László-Domokos Géza vitát egyszerűen úgy kommentálja, hogy az újságolvasó megtudta, hogy "a tiszteletbeli elnök hazudik". Borbély Imréről pedig egyenesen azt állítva, egy meg nem nevezett RMDSZ-es parlamenti képviselőre hivatkozva, hogy együttműködik a román kormánnyal, kollaboráns, 1991 óta rágalmazza a legitim magyar vezetőket. /Inczefi Tibor: A szembenézés megint elmarad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1996. október 24.

Aug. 17-én falutalálkozót tartottak Csehétfalván, az elöregedett, elnéptelenedő faluban, tudta meg az újságíró Szombatfalvi József unitárius lelkésztől. Ekkor tartották meg a honfoglalás 1100 éves évfordulójára emlékező ünnepséget és három méter magas kopjafát állítottak, melyet Deák Dénes helybeli földműves faragott. A lelkész a szomszéd faluban, Tarcsafalván új lelkészi lakot épített, de nem magának, hanem valakinek, aki majd odakerül. A falu összefogott, közösen építették fel a házat. Siménfalván szept. 22-én volt a kopjafaállítás. /Inczefi Tibor. Hétköznapok, ünnepnapok a Nyikó mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1996. október 25.

Szász János visszautasította Inczefi Tibor cikkét, aki szerint Borbély Imre kollaboráns. Szász János továbbment: "érdekvédelmi szervezetünk élenjáróinak soraiban váltott szereposztással vállalják egyesek a bolsevik boszorkányüldöző boldogtalan emlékezetű szerepét." Szerinte ide sorolható a Neptunban tárgyalók elleni vádaskodás, vagy Nagy Benedek "szándékait kiforgató" kampány. Szász János is elmarasztalja Borbély Imrét, de finomabban, nem úgy mint Inczefi: Borbély Imre a képviselőséget összetéveszti a prófétasággal. /Szász János: Bolsevik boszorkányüldözés vagy európai bírálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1996. október 30.

Fülöp Lajos, Székelykeresztúr RMDSZ-szervezetének elnöke visszautasította azt, hogy a városban működő Székely Ifjak Fóruma /SZIF/ bírálta a városi RMDSZ-szervezetet, a velük interjút készítő Inczefi Tibor nem kereste meg őket, hogy kifejtsék nézetüket. A régi egységfrontos tisztségviselők szinte mind a SZIF soraiból kerültek ki. Kezdetleges kiadványaikban azt hirdették, hogy a székely nem magyar, hanem külön etnikum, továbbá a magyarok elnyomják őket. Az 1992-es választásokig szinte semmit sem lehetett róluk hallani. Most újból előjöttek. A háttérben sötét erők állnak. Zavaros történelmi fejtegetéseik máris a román szélsőségesek malmára hajtják a vizet, akik azt hirdetik, hogy a székelyek elmagyarosodott románok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1997. január 28.

Inczefi Tibor Így politizálunk mi sorozatában Az RMDSZ olyan lesz, amilyenné a magyarság alakítja címmel közölt véleményeket a szövetségről. Veres János mérnök, a csíkszeredai ITAS szállítási vállalat igazgatója szerint a politikából nem szabad üzletet csinálni, visszatetsző a "belépek, kilépek, elhatárolom, jelöltetem magam, megbukom, mégsem lépek vissza. Sőt még nagyobb akarok lenni. Csakazértis. Mit gondol, a jogainkért csinálják?". Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács, az RMDSZ egyik vezető testületének elnöke állítja, hogy az RMDSZ olyan lesz, amilyenné a magyarság alakítja. "Itt önjelölteknek és az árral ellen úszóknak nem lehet jövője, mert a népi bölcsesség olyan tényező, amelyet a politikai elit figyelmen kívül nem hagyhat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1997. július 17.

Az Adevarul Harghitei /Csíkszereda/ című román napilap júl. 11-i száma beszámolt arról, hogy Székelyudvarhelyen Nicolae Calugar ortodox pap ablakát kővel bezúzták. A pap a Romániai Magyar Szó munkatársának kérdésére elmondta, nem tudja, ki a tettes. Jártak nála a helyi televíziótól, a központi tévétől, eljött a püspök és a rendőrparancsnok is. /Inczefi Tibor: "Macerálás" vagy "kavarás"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

1998. október 20.

Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke bizakodó az állami magyar egyetem létesítésével kapcsolatban. Reménykedik abban, hogy a politikai partnerek Románia eurointegrációs jövője miatt figyelembe fogják venni a nyugat-európai intézmények képviselőinek jelzéseit. /Inczefi Tibor. Az állami magyar egyetem létesítésének jogáról nem mondunk le. - Interjú Asztalos Ferenccel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke hangsúlyozta: "A román társadalom, beleértve a román politikai elit nagy részét is, a nemzetállam bűvöletében él. A politizálásban, a hatalomgyakorlásban arra törekszik, hogy a valóság igazodjon ehhez a doktrínához. Folyamatosan az asszimiláció rejtett, rafinált eszközeivel él. A magyar egyetem léte az asszimilációs folyamatot akadályozná, hiszen az egyetem olyan centrummá válna, amely a szakemberképzésen túl a saját közössége iránti felelősséget érző és vállaló értelmiségiek nevelésének a műhelye lenne." Asztalos leszögezte, hogy az RMDSZ nem fog lemondani az önálló magyar egyetem követeléséről. /Rektorok tiltakoznak a magyar?német egyetem létrehozása ellen. Alkotmánybírósági óvással fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1999. május 11.

Asztalos Ferenc, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelet sorsáról elmondta, hogy a parlament két háza által különböző formában elfogadott változatot egyeztető bizottság ülései alatt nyilvánvalóvá vált, hogy "koalíciós partnereink sem támogatnak minket". "Az RMDSZ elleni politikai megnyilvánulások nem a véletlen művei", tette hozzá a politikus, kijelentve: "a román politikai elit azt a kétkulacsos politikát alkalmazza, amiben 80 éves gyakorlata van". A Jugoszláviában folyó háború nem tette fogékonyabbá a román politikusokat a kisebbségi kérdések iránt. /Inczefi Tibor: A koalícióban a helyzet változatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2000. január 14.

Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius esperest az elmúlt év utolsó napjaiban Pro Urbe-díjjal jutalmazta Székelyudvarhely önkormányzata. Kedei elmondta, hogy 1989 decemberében Újszékelyen a falu a Nemzetmegmentési Front helyi elnökének választotta és első napokban megalakították az RMDSZ helyi szervezetét. A széki RMDSZ alelnökének választották. Később székelyudvarhelyi lelkésznek választották. A változás után az egyház visszakapta társadalmi súlyát és szerepét, a lelkészek kiléphettek a templomból. Az iskolák kapui is megnyíltak a lelkészek előtt. 1989-ig csak a legmagasabb szinten találkozhattak a külföldi unitárius egyházak vezetőivel, a lelkészeknek a találkozás teljesen lehetetlen volt. Az utóbbi 10 évben a külföldi unitáriusokkal a kapcsolat megerősödött, és felmérhetetlen jelentőségű az a testvéregyházi kapcsolat, amely az amerikai egyházzal kiépült. Minden erdélyi unitárius egyházközségnek van amerikai testvérgyülekezete, ami nagy erkölcsi és anyagi támogatást jelent. Újjászerveződtek az egyletek, és újraindult a kommunizmus ideje alatt betiltott Unitárius Közlöny című egyházi lap. - 1996-ban Székelyudvarhelyen tartották a püspökválasztó zsinatot. - Az elmúlt években a gazdasági helyzet, az életszínvonal romlott, ez sok embert Magyarországra kényszerített dolgozni, és a kényszerű távollét megpróbáló volt egyénnek, családnak egyaránt. - A demográfiai arányok megváltoztak. 1989-ben volt 30 keresztelő, és 15 temetés, 99-ben viszont 19 újszülött volt, és 25 temetés.- Az unitárius egyháznak sikerült újraindítania két szemináriumi osztályt, Székelykeresztúron az Orbán Balázs, Kolozsvárott a Brassai Sámuel unitárius kollégiumokat. A teológusképzés terén is sikerült leküzdeni a létszámhiányt. - Visszakapták Kolozsváron a Brassai Sámuel Unitárius Kollégiumot, és itt, Udvarhelyen a Kriza János Unitárius Szeretetotthon jogi helyzetének tisztázása folyamatban van. /Inczefi Tibor: "Bölcsességre van szükség a jövőben is" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2000. február 9.

Az ország pedagógustársadalmának 80 %-a sztrájkol, a többi 20 % félelmében nem sztrájkol. Legalább 300 ezer tanügyi alkalmazott tiltakozik, és tiltakozásuk 4 milliónyi diákot érint. A sztrájkról kérdezte a Romániai Magyar Szó munkatársa Asztalos Ferencet, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökét. Marga miniszterről a véleménye elmarasztaló. Az is tény, hogy a 90 óta a tárca élére kinevezett személyek közül ő dolgozta ki az átfogó reform-elképzelést. A tanügyi reform a következőket öleli fel: kerettanterv, programok, alternatív tankönyvek, decentralizáció, a tanárképzés reformja /kommunikációs, információs rendszerek ismerete/, új kapcsolatrendszer kialakítása az iskola és gazdasági szféra, civil, kulturális, szociális szféra között, továbbá a külföldi tanintézetekkel. - Törvény írja elő, hogy a nemzeti össztermelés értékének 4 %-át a tanügyre kell fordítani, azonban ennek eddig egyetlen kormányzat, egyetlen tanügyminiszter sem tudott ennek érvényt szerezni. /Inczefi Tibor: Ellentmondásos helyzet kellős közepén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Mugur Isarescu kormányelnök febr. 9-én nyílt levéllel fordult a tanügyisekhez, arra kérve őket, hogy térjenek vissza a katedrára, garantálja számukra a bruttó nemzeti össztermék 4 százalékának költségvetési biztosítását. /Mugur Isarescu: Nyílt levél a tanügyiseknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

2000. április 25.

Beder Tibor kifejtette, Székelyföld a magyarság hátországa, és a VET, amely egész Erdélyt képviseli a Világszövetségben, nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni. - A Világszövetség Székelyföldi Társasága létrehozásával esze ágában sincs a VET-et háttérbe szorítani, hangsúlyozta. Beder szerint van itt annyi ember, hogy létrehozzanak egy Székelyföldi Társaságot. Olyan szervezetben gondolkodik, amelynek tagjai nem veszekednek, hanem szolgálják a magyarságot. Programot sem dolgoznak ki, mindenki tegye azt, amit eddig is tett. - A sajtó azt állította, hogy Beder Tibor meg akarja bontani a romániai magyarság egységét. Hibát követett el, mert megkérte Fülöp Dénes vásárhelyi, és Sylvester Lajos szentgyörgyi barátait, hogy hat embert javasoljanak, akikkel a társaságot hivatalosan meg lehet alakítani. A névsort eljuttatta a világszövetséghez, a VET telefonon leellenőrizte... Fodor Imre, valamint Kulcsár Sándor azt mondták, hogy nem tudnak semmiről. Igazuk volt. Az a baki történt, hogy Dénes nem ment el idejében hozzájuk. - Végül azért megalakult a Világszövetség Székelyföldi Társasága, hivatalosan is bejegyezték, megkérték Beder Tibort, hogy egy évre vállalja el az elnökséget. A Székelyföldi Társaságnak meghívással lehet valaki a tagja, vagy ajánlással. Politikus, szenátor, képviselő, RMDSZ-tisztségviselő nem. Nem akarnak ugyanis a politika mezejére lépni. /Inczefi Tibor: Aki "forradalmat" csinált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2001. augusztus 10.

Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2001. augusztus 22.

Kedei Mózes esperes az Unitáriusok Egyetemes Találkozójának jelentőségéről beszélt, a világ minden tájáról érkeztek hittestvéreik, de összmagyar szempontból is jelentős esemény volt. /Inczefi Tibor: Összmagyar szempontból is jelentős esemény. Interjú Kedei Mózes esperessel az Unitáriusok Egyetemes Találkozója kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2001. szeptember 12.

Szept. 11-én Székelyudvarhelyen együttműködési szerződést írt alá az anyaországi Segítő Szent Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány, az Udvarhelyért Alapítvány, valamint a gyulafehérvári központú Egyházmegyei Caritashoz tartozó székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ. A Szent Jobb Alapítvány olyan betegeken segít, akiket felszereltség vagy szakmai kompetencia hiányában helyben - például Romániában - nem tudnak meggyógyítani. Az alapítvány képviselője, dr. Kalmár László elmondta: az együttműködési szerződés célja, hogy létrehozzanak Székelyudvarhelyen egy előszűrési szakmai központot. Ennek a szakmai központnak alapítottak egy szakmai kollégiumot, mely ma 16 szakorvosból áll. Ezek a szakorvosok - mindenki a maga szakterületén - elvégzik a betegek vizsgálatát, javaslatot tesznek és benyújtják a Szent Lukács Egészségügyi Központhoz, ahonnan egy alapos áttekintés után eljuttatják a Segítő Jobbhoz. /Bágyi Bencze Jakab Együttműködve a betegekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Dr. Kalmár László elmondta: 10 éves munka eredménye érik be az előszűrő központ létrejöttével, mert szükség van a szervezetek összefogására, új szervezési keret létrehozására. /Inczefi Tibor: Vége a "kurucos egyéni vállalkozásoknak" - a határon túli magyarok anyaországi gyógykezelésében! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2003. október 9.

Nagykadácsban óvodai csoport indult. A kadácsi óvodai csoport beindításához Verestóy Attila szenátor minisztériumi közbenjárását is igénybe kellett venni. Kádár Attila unitárius lelkész Nagykadácsban újraindította az óvodai oktatást. Ennek színhelye a papilak első szobája. Az óvónéni a pap bácsi, aki bútorzatot, szakkönyveket, játékszereket székelyudvarhelyi testvérintézményektől kapott. /Inczefi Tibor: Az óvónéni a pap bácsi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998