udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pop, Ioan Aurel

1990. május 31.

Máj. 31-én tartotta Temesváron nagygyűlését a Vatra Romaneasca /VR/ Temes megyei szervezete. Elsőként Ciubotea püspök áldását adta a VR-re. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minden erővel meg kell akadályozni a magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítását, mert az sértené a román nemzet önérzetét. Ioan Pop nyugalmazott ügyvéd szerint ideje volna a román nép igazi történelmét megismertetni a világgal, hogy mindenki megtudja, a román nép védte meg a magyarokat és egész kultúrájukat, civilizációjukat a románoknak köszönhetik. Ioan Avram egyetemi lektor kijelentette, hogy a romániai magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök mind módszeresen félretájékoztatnak. Szerinte az RMDSZ I. kongresszusán súlyosan gyalázták a román nyelvet, és általában a románokat. Iulia Blaj katonaorvos javasolta, a magyarok ne tanulhassanak anyanyelvükön, úgyis elég újság, könyv, színház áll rendelkezésükre. Dr. Ion Coja aggasztónak tartotta, hogy az RMDSZ a választásokon a második lett. Carolina Ilica képtelenségeket tartalmazó cikke éppen aznap, máj. 31-én megjelent cikkét a Tinerul Liber újságban, eszerint Magyarország évente egymilliárd dollárt költ románellenes propaganda célokra. Dr. Ion Coja kiemelte, a VR érzi a kormány tehetetlenségét. /Ferencz Károly: Marosvásárhely és a hunok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1990. november 29.

Dr. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Budapesten magához kérette Simion Popot, Románia budapesti nagykövetét és közölte, hogy a magyar felet megdöbbentette Romulus Neagu külügyi államtitkár durva hangneme, vádaskodása, ugyancsak visszautasította Simion Pop nagykövet kirohanását a magyar köztársasági elnök és miniszterelnök ellen, aki ezzel megsértette a diplomáciai szabályokat. Az elhangzottakra a nagykövet érdemben nem reagált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1992. január 24.

Ion Popescu, a Brassó megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója elmondta a népszámlásáról: "utasításunk van, hogy az adatok összesítése és véglegesítése előtt nem hozhatunk nyilvánosságra részeredményeket." Popescu jelezte, az első napon sokan kifogásolták, hogy a számlálóbiztosok ceruzával írták be az adatokat, erre ők intézkedtek. Elmondta még, hogy több lépcsőház kimaradt az összeírásból, ezeket később pótolták. /(balázs): Megszámláltattunk, de össze nem adattunk. = Brassói Lapok, jan. 24./

1992. február 27.

Febr. 27-én Budapesten Katona Tamás külügyi államtitkár és Simion Pop budapesti román nagykövet kicserélték a Nyitott égbolt-rendszer létrehozásáról szóló, Bukarestben 1991. máj. 11-én aláírt megállapodás megerősítő okiratait. Ezzel hatályba lépett Magyarország és Románia között az európai bizalom- és biztonságerősítő törekvéseihez kapcsolódó megállapodás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1992. február 29.

Váratlanul lemondott tisztéről a budapesti román nagykövet, Simion Pop író. Hivatalos indoklás szerint egészségi állapotának megromlása miatt kérte idő előtti felmentését. A Népszava értesülései szerint a háttérben az áll, hogy a nagykövetet sok támadás érte állítólagos magyarbarátságáért. /V. F.: Miért kellett mennie a román nagykövetnek? = Népszava (Budapest), febr. 29./

1992. szeptember 24.

Nagyon fontos, hogy a magyarok elmenjenek szavazni és az RMDSZ-re voksoljanak. Ioan Popa számszerű adatokkal bizonyítja, milyen fontos a részvétel. Kolozsváron például az 1990. máj. 20-i parlamenti választáson 44639 szavazatot kapott az RMDSZ, ugyanakkor 1992. febr. 9-én, a helyhatósági választásokon csak 30479-et. Amennyiben 1992-ben is éltek volna a lehetőséggel a szavazók, minden másképpen alakult volna a kincses városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1992. november 24.

Ion Popa, a Puntea főszerkesztő-helyettese értelmezte az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. Ez nem jelenti a magyar szervezet radikalizálódását, hanem tökéletesen beilleszkedik az RMDSZ eredeti programjába. - A közösségi önkormányzat nem román államtól független formáció, hanem a nemzeti jelleget kifejező megnyilvánulások közösségi összehangolása. "Alapjában véve a szöveg támadhatatlan, hiszen beleilleszthető az Alkotmány és a román állam törvényeinek keretébe" - szögezte le Popa. Azonban szükség lett volna egy előzetes tanulmányra, széles körű vitára, azonkívül részletes magyarázatra. - A jövőben a siker garanciája egy erős és aktív RMDSZ fenntartása - olvashatjuk Ion Popa tollából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1992. november 27.

Párizsban, a Magyar Intézetben nov. 27-én nemzetközi kerekasztal beszélgetést rendeztek abból az alkalomból, hogy az Akadémiai Kiadó megjelentette az Erdély története egykötetes változatát. A román történészek - Gheorghe Ciprianu és Ion Pop Kolozsvárról, Florin Constantiniu Bukarestből - a románság eredetére vonatkozó fejezeteket bírálták a legélesebben. Francia részről egyhangú volt a könyv pozitív értékelése. A vitát a világhírű középkorkutató, Jacques Le Goff professzor vezette. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 30., a vita rövidített szövege: Magyar Nemzet, dec. 10./

1993. május 11.

Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./

1996. január 20.

Jan. 20-án letette az esküt a kormány két új tagja, Alexandru Stanescu iparügyi és Dan Ioan Popescu kereskedelmi miniszter. Ez a Vacaroiu-kormány ötödik átalakítása. A változtatások nem érintik a kormány politikai összetételét, a Román Nemzeti Egységpárt miniszterei megőrizték tárcáikat. A hét újonnan kinevezett államtitkár közül hat a vezető kormánypárt tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1996. január 22.

Nicolae Vacaroiu kormányfő javaslatára az RTDP ülésén egyöntetűen jóváhagyták Dan Ioan Popescu ipari minisztériumi államtitkár, az RTDP alelnöke kinevezését a kereskedelmi miniszteri tisztségbe. A tisztségéből kérésére felmentett Dumitru Popescu ipari miniszter helyébe ugyancsak jóváhagyták Alexandru Stanescu kinevezését. Ugyancsak jóváhagyták a kormányfő javasolta államtitkárok kinevezését is. /Jóváhagyták a kormányátalakítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A legfontosabb szerepet a Vacaroiu-kormány új tagjainak kinevezésében Adrian Nastase, az RTDP elnöke játszotta. /Az új minisztereket Adrian Nastase javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1996. június 1.

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1996. június 19.

A kolozsvári román irodalmi hetilap, a Tribuna most megjelent 20. számát a román-magyar kulturális kapcsolatoknak szentelte. Cseke Péter - akinek segítségével készült az egész lapszám - a nemrég elhunyt Kiss Jenő költő balladafordításait méltatta. A költő több évtizedes munkával a román folklór gyöngyszemeit tette hozzáférhetővé a magyar olvasók számára. Hasonló hídépítő munkát végzett a kitűnő román műfordító, Gelu Pateanu is. Gáll Ernő a román-magyar kulturális kapcsolatok hátterét vázolta fel, Kántor Lajos Renner Miklós /Spectator/ és Németh László munkásságát hozta fel példának, Ioan Muslea a Korunk Cumpana-antológiáját ismertette, Dávid Gyula az erdélyi magyar könyvkiadás gondjait taglalta, Gábor Dénes /Dionise Gábor néven/ a Művelődésnek és mellékletének, a Könyvesháznak szentelt tanulmányt, Ioan Aurel Pop, az Erdély-kutató Intézet igazgatója nyilatkozott, bemutatták Andrei Plesu lapja, a Dilema autonómia-változatokat bemutató különszámát. A Tribunának ezt a számát Kusztos Endre szénrajzai illusztrálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1996. szeptember 10.

A magyar-román történész vegyes bizottság szept. 9-én kezdte meg tanácskozását Budapesten. Glatz Ferenc, az MTA elnöke megnyitó beszédében kifejtette: az MTA javasolta, hogy a Román Tudományos Akadémiával közösen kezdeményezzék a történelemtankönyvek felülvizsgálatát, építsék ki a román-magyar kapcsolatok kutatását előmozdító ösztöndíjrendszert, és a két tudós társaság közösen adjon ki történettudományi periodikákat. Camil Muresanu, a román tagozat elnöke arról beszélt, hogy a két nép közötti megbékélésben a történészeknek is nagy szerepe lehet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Az első napon Camil Muresanu és Ioan Aurel Pop A középkori nemzettől a modern nemzetig, Engel Pál Rendek és nemzetek a középkorban, Constantin Rezachevici A feudális nemzet fogalma Nyugat-Európában és Magyarországon a XIV. században címmel, szept. 10-én Péter Katalin A reformáció és anyanyelvűség, Grigore Ploisesteanu A modern román nemzet a nyugati diplomáciai iratokban és sajtóban, Szarka László A föderáció problémája a nemzeti fejlődésben című előadása hangzik el. /Magyar Nemzet, szept. 10./

1997. március 15.

A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1997. április 21.

Magyar-román történészkonferenciát rendeztek Szatmárnémetiben, a téma Erdély történelme, ezen belül az erdélyi román nemesség volt. Fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a történészek között, mondta dr. Engel Pál történész /Budapest/. Riedl Rudolf prefektus mondott üdvözlő beszédet. Ciurbota Viorel házigazda, a helyi múzeum igazgatója az egymásra utaltságot hangsúlyozta. Jelen voltak még: Ioan Aurel Pop /Kolozsvár/ professzor, Ioan Dragan történelmi kutató, dr. Pandula Attila /Budapest/ történész, Érszegi Géza kutató, dr. Németh Péter /Nyíregyháza/, a Jósa András Múzeum igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1997. május 6.

Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.

1997. május 7.

A többi lapokhoz hasonlóan a tegnapi Jurnalul National is ismerteti Szőcs István filmjét A nemzeti televízióban a magyarok tudatosan elferdítik Erdély történelmét címmel. Az Adevarul de Cluj szerint Kolozs megye prefektusa Alexandru Farcas elítéli a kolozsvári televízió magyar adása által közvetített revizionista jellegű műsort. Farcas szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben "ilyen műsorok közvetítése értelmetlen". A lap szerint a műsorban Szőcs István Erdély Magyarországhoz való visszakerülését javasolta. A Mesagerul Transilvan ismerteti Ioan Aurel Pop történész válaszát Szőcs István műsorára, melyben cáfolja annak kijelentéseit. Szerinte Szőcs ugyanazt teszi, mint amit egyes román történészek és esszéisták, akik lebecsülték a kisebbségek hozzájárulását a kultúrához. Felteszi a kérdést "hogy lehet, hogy az erdélyi múltban ne legyen helye egyetlen románnak vagy szásznak sem, egy Hunyadi Jánosnak, Mátyásnak, Olahusnak vagy Heltainak?". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 7., 83. sz./

1998. május 6.

A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./

1999. június 23.

Jún. 23-án megkezdődtek a harmadszor megrendezett Marosvásárhelyi Napok. A Kultúrpalotában fogadták a külföldi vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit Budapestről, a német Ilmenauból, Kisinyovból, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről és egy török településről. Átadták a Város Díszpolgára és a Pro Urbe díjakat. Előbb - post mortem - azok a személyek kaptak diszpolgári címet, akik marosvásárhelyiek ugyan, de az 1989-es forradalom idején az ország más településein áldozták életüket a demokratikus átalakulásért. Most Adrian Mare, Puczi András, Szentkovics Erika, Takács László és Toma Calin kapott díszpolgári címet. Majd négy olyan marosvásárhelyi kimagasló személyiség vehette át a városi tanács által odaítélt diplomát és emlékérmet, akik munkásságukkal hozzájárultak a település hírnevének öregbítéséhez, lakói életének jobbításához, illetve életük példaértékű a vásárhelyiek számára: a 78 éves Fülöp György, aki évtizedekig a vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum sportrészlegének igazgatója volt, Léstyán Ferenc érseki vikárius, aki a marosvásárhelyi katolikus plébánián 38 évig teljesített szolgálatot. Még hetvenéves korában is fáradhatatlanul járta kerékpárján a kórházakat, az otthon kezelt betegeket, öregeket, hogy lelki megbékülést vigyen a rászorulóknak. Ugyancsak e kitüntetésben részesültek Ioan Popa és Maximilian Liviu Sabau görög katolikus papok, akik a kommunista rendszer megbélyegzettei, üldözöttei voltak, mivel nem voltak hajlandók áttérni az ortodox vallásra. /Marosvásárhelyi Napok ?99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2000. július 14.

Gönczy János, a Tisza-Szamos kormánybiztosi iroda vezetője jún. 13-án Nagybányára érkezett, hogy magyar bányászati-környezetvédelmi szakemberekkel együtt a helyszínen tájékozódjon a Tisza tavaszi ciánszennyezését előidéző Aurul ausztrál-román vegyesvállalat jelenlegi működési feltételeiről. A magyar kormánybiztost Ion Pop, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője, az Aurul vállalat ausztrál vezérigazgatója és a helyi vízügyi és környezetvédelmi hatóságok felelős munkatársai fogadták. Gönczy János nem találta megnyugtatónak amit a telephelyen látott, és újabb tájékozódó látogatás engedélyezését kérte. Ezt a román fél elvben nem ellenezte. /Gönczy János Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. március 8.

Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2001. április 21.

Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. május 2.

Ha Románia is úgy foglalkozna a határon túli románokkal minden szinten, mint ahogyan Magyarország teszi a magyarokkal, ha ugyanúgy törvényt hozna státusukról, akkor a határon túli románságnak sokkal nagyobb esélye lenne nemzeti létének megőrzésére - jelentette ki a Curentul című lapnak Ion Popescu, az ukrán parlament román nemzetiségű képviselője, aki egyben tagja az Európa Tanács melletti ukrán küldöttségnek. /Státustörvény és az ukrajnai románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2001. július 7.

A Nagy-Románia Párt közleményben tiltakozott az ellen, hogy ma és holnap Árkoson Kovászna megye - valóság és lehetőség címmel az RMDSZ, illetve a Kovászna Megyei Önkormányzat és a Kis- és Középvállalkozók Szövetsége szervezésében olyan konferenciát tartanak, amelyen az önkormányzati képviselőkön kívül a román parlament tagjai, üzletemberek és a bukaresti nagykövetségek gazdasági attaséi, miniszterek is részt vesznek. Az RMDSZ-től kapott tájékoztatás szerint meghívták Markó Bélát, Takács Csabát, Miron Mitreat (Közmunkálatügyi, szállítási és lakásügyi minisztert), Silvia Ciorneit (a Kis- és Középvállalatok és szövetkezetek miniszterét), Dan Ioan Popescut (iparügyi minisztert) is. /Nagy-romániás tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad),

2001. augusztus 17.

Aug. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Kolozsváron kijelentette, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról az ötpontos javaslatcsomagról, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő július végén Marosvásárhelyen ajánlott román kollégájának, s amely egyebek mellett az Ártánd-Bukarest autópálya közös megépítésére és egy közös befektetési garanciaalap létrehozására vonatkozott. Megbízható forrásból származó információink szerint ezen a zártkörű megbeszélésen egyes kolozsvári román vállalatvezetők kérték a kormányfőt: ne dobja oda Erdélyt egy autópályáért! Nastase kijelentette: az Orbán Viktor magyar kormányfő által előterjesztett konkrét ajánlásokat Bukarest "továbbra is figyelemmel tanulmányozza", de egyelőre döntés nem született. A helyi közigazgatási törvény anyanyelv-használati előírásainak alkalmazására vonatkozó kérdésre a kormányfő kijelentette: tapasztalatai és a rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a jogszabály alkalmazása sehol sem vetett fel megoldhatatlan kérdéseket. A kolozsvári helyzetre utalva, ahol Gheorghe Funar polgármester különböző ürügyekkel mindmáig halogatja a jogszabály gyakorlatba ültetését, a miniszterelnök kifejtette: lesznek még nehézségek addig, amíg a törvényt minden egyes településen sikerül alkalmazniuk. - Az RMDSZ vezetői egy nappal korábban fogalmazták meg elégedetlenségüket a helyi közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatban. A szövetség főképpen azt sérelmezi, hogy azokban a térségekben, amelyekben a magyarság 20 és 50 százalék közötti arányban él, a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználati előírásait nem ültették át a gyakorlatba. Felszólították a kormányt, hasson oda, hogy a törvényt minden arra jogosult településen maradéktalanul alkalmazzák. - Carol Romanov, a bukaresti reptér nemzetközi zónájában tartózkodó, Németországból 12 év után kiutasított hontalan (volt román állampolgár) helyzetéről a miniszterelnök kijelenette: a kormány elsősorban a román állampolgárok szabad Schengen-térségi utazását kell hogy biztosítsa. A Romanov-típusú hontalanok lemondtak a román állampolgárságról, ennek ellenére, Románia visszafogadja őket. Ennél többet azonban nem kíván tenni érdekükben. /Adrian Nastase Kolozsváron. Nem született döntés az erdélyi autópályáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ Az Erdélyi IV. Hadtest aug. 16-án ünnepelte fennállásának 85. évfordulóját. Ez alkalomból katonai parádé és eskütétel, emléktábla-leleplezés és koszorúzás, szabadtéri istentisztelet és ünnepi köszöntések voltak műsoron a Kolozsváron. Jelen volt többek között Adrian Nastase miniszterelnök is, miniszteri kíséretével, valamint a hazai katonai élet és Kolozsvár színe-java. A hadtest aug. 16-tól első parancsnokának, Constantin Prezan marsallnak a nevét viseli. Amint megérkezett meg Adrian Nastase miniszterelnök Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi és Ioan Rus belügyminiszter, valamint a román hadsereg főparancsnokának kíséretében, a tömegből kivált egy csoport, az FNI kárvallottak, akik jelszavas táblákkal próbálták felhívni magukra a figyelmet, kifütyülték a miniszteri küldöttséget, de a nagy számban felvonuló biztonsági erők feloszlatták csoportjukat, elkobozták tábláikat. Pár perc múlva Ioan Pop nyugalmazott ezredes lépett elő, kartonlapot lobogtatva, melyen ez állt: "Kormány = az intézmény, amely nem alkalmazza a katonai nyugdíjak törvényét". /(balázs): 85 éves az Erdélyi IV. Hadtest Kifütyülték a miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2003. június 17.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2003. július 8.

A kormánypárt júl. 7-én fúziós megállapodásokat írt alá a Szocialista Munkáspárttal és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártjával. A megállapodások szerint a két párt képviselői helyet kapnak a párt országos és helyi vezetésében. /Balra! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./ Minden, a kormánypártban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) viselt tisztségéről lemondott Cozmin Gusa, a szervezet főtitkára, sőt megvált pártbéli tagságától is. A központi sajtónak adott indoklásában Gusa elmondta: nem tartja előnyösnek a Szocialista Munkáspárttal (PSM) kötött egyezséget, mivel ezt a Kommunista Párt (PCR) utódjának tartja, és hibának érzi azt is, hogy Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea továbbra is a PSD alapembereiként dolgoznak. A volt pártfőtitkár szerint ezeket a politikusokat mellékvágányra kellett volna terelnie a párt vezetőinek. /Mert másképp képzeli el a PSD-t: Lemondott Cosmin Gusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

2003. augusztus 6.

Több javaslatot is benyújtott az RMDSZ szenátusi frakciója az alkotmánymódosító bizottsághoz, amely aug. 4-én megkezdte ülését, hogy előkészítse az alaptörvény augusztus végi felsőházi vitáját - tájékoztatta a Krónikát Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az indítványok között szerepelt a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkely törlése és a 148-as cikkely második bekezdésébe foglalt tiltás feloldása, miszerint a nemzetállamra vonatkozó cikkelyen nem lehet módosítani. Szintén az RMDSZ javaslatai közé tartozott a 6-os cikkely módosítása, amellyel a szövetség azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségeknek ismerje el a román alkotmány. A bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának javaslatait.Ennek ellenére Eckstein optimistán nyilatkozott az alkotmánymódosító testület munkálatairól. "Meg kell mondanom, hogy benne maradt az alaptörvényben mindaz, amit mindeddig eredményként könyvelhetett el az RMDSZ - jelentette ki a szenátor. - Történt ez annak ellenére, hogy több módosítójavaslat is született, amelyek törölték volna az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Mi több, Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter a felekezeti oktatást is korlátozta volna. Végül sértetlen maradt az alkotmány szövegének az a változata, amelyet a képviselőház már elfogadott, és amely szavatolja ezeket a jogokat."Eckstein-Kovács Péter egyéni indítványt is megfogalmazott. Eszerint az alkotmány 1-es cikkelyét alcikkellyel kell kiegészíteni, amely kimondja, hogy az ország nemzetállamként történő meghatározása nem jelenthet jogalapot a diszkriminációra és a jogfosztásra. Az indítványt a testület elvetette. /Cseke Péter Tamás: Marad az anyanyelv-használati jog. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998