udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Diaconescu, Ioan

1993. március 25.

Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt főtitkára élesen fogalmazott: az RMDSZ nem politikai párt, "nincs joga kisajátítani a politizálást adminisztratív, bürokrata személyek dirigista, irányító munkastílusa szellemében." Szerinte pártját marginalizálták az elmúlt években. Pártja kapcsolatokat épít ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, az alelnökkel, Ion Diaconescuval már tárgyaltak. Ugyancsak keresik a jövőben a magyarországi pártokkal és a világ kereszténydemokrata pártjaival a kapcsolatot. /Mózes Edith: Mit akar a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt? Beszélgetés Kelemen Kálmánnak, az RMKDP főtitkárával. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

1993. március 30.

A Kovászna és Hargita megyében bejelentett tiltakozás ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefetusok kinevezésével kapcsolatos döntését, jelentette ki Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára. A prefektusok kinevezésével kapcsolatban a román ellenzéki pártok vagy hallgatnak, vagy - a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt esetében - azt hangsúlyozzák, hogy a kormány joga a prefektus kinevezése, ezért döntését nem lehet vitatni. A párt nevében Ion Diaconescu annyit tett hozzá, hogy jobban kellett volna mérlegelni a döntést. /Kovásznai és hargitai prefektusok. = Népszava, márc. 31./

1994. április 13.

A tervek szerint a hónap végén aláírják a román-jugoszláv alapszerződést. Több ellenzéki pártnak súlyos kifogásai vannak. A parasztpártiak véleményét Ioan Diaconescu tolmácsolta: az aláírás a kommunista kormány támogatását jelentené. A Liberális Párt`93 nevében Stelian Tanase figyelmeztetett: Bukarest most az orosz kártyára játszik a délszláv konfliktusban. /Magyar Hírlap, ápr. 13./

1994. augusztus 11.

Jugoszláv típusú nacionalista vita fenyegeti Romániát, miután a balkáni állam nagy számú magyar kisebbsége önkormányzati jogot követel, jelentette a Reuter aug. 10-én Bukarestből. A brit hírügynökség ezzel utalt a Meridian napilap összeállítására, amelyben többen válaszoltak Markó Béla nyilatkozatára. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, regionális autonómia alatt azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, például hivatalosan is használhassák anyanyelvüket. Ion Manzatu, a kormánypárt alelnöke szerint az autonóm magyar körzet "sztálinista diverzió". Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglat minden jogot meg kell adni., az autonóm terület megadásába azonban nem mennek bele. /Magyar Nemzet, aug. 11./

1994. augusztus 29.

A román ellenzéki pártok aggasztónak tartják azt a lehetőséget, hogy a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt is helyet kap a kormányban, miután tárgyalni kezdett velük a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint ez súlyos kárt okozna Románia nemzetközi hitelének. /Új Magyarország, aug. 29./

1994. november 8.

Nov. 8-án Bukarestben megnyitották a World Trade Center komplexumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Bukarestben a legionáriusok összegyűltek abból az alkalomból, hogy nov. 8-án megnyitották az Északi pályaudvar mellett a Legionárius Könyvtárat. Ugyanezen a napon nagygyűlést tartottak Bukarestben a volt román király hívei, sorra felszólaltak az ellenzék képviselői - Ion Diaconescu, Doina Cornea, Emil Constantinescu, Alexandru Paleologu, Ioan Muresan, Otto Weber és Gabriel Andreescu - a hatalom jelenlegi vezetői ellen és Mihály volt király hazajövetele mellett érveltek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./

1995. szeptember 14.

Iliescu elnök a romániai pártok vezetőivel való szept. 14-i tanácskozásán megvitatta megbékélési javaslatait, hangsúlyozta, hogy a két ország viszonya jó, vannak viszont bizonyos politikai problémák, amelyek a történelemből fakadnak. Az elnök bizonyos magyarországi köröket azzal vádolt, hogy vitákat szítanak Romániában az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, tudósított a Reuter. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy támogatja a javaslatot. Javasolta, hogy a román pártok tartózkodjanak a Magyarország elleni támadásoktól. A román pártok támogatták a javaslatot, egyedül Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke vonta kétségbe az elnök lépését: az alapszerződéssel kapcsolatos kudarc után "a hatalom egy jogi érték nélküli üres pótlékkal állt elő, amely új problémákat teremthet az alapszerződéssel kapcsolatos vitában, és így akadályozhatja Románia integrálódását az eurotlanti struktúrákba." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./

1995. december 20.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt berkeiben folyik a harc a Coposu halálával megüresedett elnöki posztért. A két esélyes jelölt Ion Diaconescu és Ion Ratiu, kettejük között dől el verseny a párt 1996. jan. 19-21-re tervezett kongresszusán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1996. január 22.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt háromnapos kongresszusán a várakozásnak megfelelően Ion Diaconescut választották a párt elnökévé, ezzel ő lépett Corneliu Coposu örökébe. A kongresszus idején a Romániai Demokratikus Konvenció székháza előtt leleplezték Corneliu Coposu mellszobrát. /Ion Diaconescu, a KDNPP vezére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1996. február 7.

A Paraszpárt az 1938-as betiltás után, 1944 végén újra megkezdte legális működését, az 1946-os választást megnyerte ugyan, de a kommunisták meghamisították a választás eredményét, 1947-ben a párt vezetőségét és sok tagját bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre küldték. 1989 után a párt ismét szervezkedni kezdett, Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpártként bejegyeztette magát. A pártban több szárny létezik egymás mellett. vezetője 1995 novemberében bekövetkezett haláláig Corneliu Coposu volt, 1996 januárjában megválasztották utódát, Ion Diaconescut, aki Coposuhoz hasonlóan tizenöt évet töltött börtönben. Ez a párt az ellenzék legerősebb tagja, tőlük függ a Román Demokratikus Konvenció jövője. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./

1996. október 3.

Okt. 3-án a képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar-román alapszerződést. Nastase házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a külügyi bizottság reggel összeült és elfogadásra ajánlotta az alapszerződést. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy az alapszerződés nem elégít ki mindenkit, de megjavítja a légkört a két nép között. A vitához egyetlen óra elegendő volt. Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője a magyar képviselők nevében nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy az alapszerződés fontos eszköze lehet a két ország közötti kapcsolatok rendezésének. Az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, amely bizonyos pozitív előírásokat is tartalmaz. Az alapszerződés azonban sok tekintetben nem elégíti ki a magyar közösség érdekeit, különösen az 1201-es ajánlás lábjegyzetes értelmezését fájlalja a szövetség, mert a kollektív jogok bizonyos formáinak intézményesítése nélkülözhetetlen a romániai magyarság helyzetének megnyugtató megoldásában. A képviselőház megszavazta az alapszerződést, egy ellenszavazattal és 27 tartózkodással. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ A két szélsőséges párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Új Magyarország, okt. 4./

1996. november 6.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 6-án az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Ugyanaznap Markó Béla találkozott Emil Constatinescuval, a Román Demokrata Konvenció elnökével, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével. Ionescu-Quintus leszögezte, hogy Viorel Catarama alelnök kijelentése, miszerint pártja ellenzi az RMDSZ részvételét a koalícióban, nem több magánvéleménynél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

1996. november 11.

A Konvenció legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Parasztpárt tartott nov. 11-én sajtótájékoztatót. Ion Diaconescu pártelnök és Radu Vasile főtitkár rámutatott arra, hogy az a kemény hang, amelyet Ion Iliescu elnök használ kampányában, ellentmond annak, hogy önmagát az egyensúly tényezőjének minősíti. Iliescunak arra a kijelentésére utaltak, ha nem őt választják meg, Románia elveszti Erdélyt,és az országot tönkreteszi a konvenció. /A "kemény" hang ellentmondásossága. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1996. november 12.

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

1996. november 20.

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. A megbeszélés a kormánykoalíciós tárgyalások előkészítésével kapcsolatosak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy indokolt az RMDSZ-nek a kormányban való részvétele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 913. sz./

1996. november 21.

Funar egységpárti elnök levélben szólította fel az új szenátus tagjait arra, hogy ne hagyják jóvá Ion Iliescu szenátori mandátumát. Ion Diaconescu parasztpárti elnök viszont nem ért egyet Iliescu szenátori mandátumának felfüggesztésével. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

1996. november 27.

A szenátus nov. 27-i ülésén a szenátus elnökévé választották Petre Romant /87 szavazattal, ellene 52-en voksoltak/, a Társadalmi Demokrácia Pártja jelöltje, Teodor Melescanu ellenében. Az RMDSZ Kozsokár Gábort jelölte a szenátus állandó bürója titkári tisztségébe. A szenátus elfogadta a 143 szenátori mandátumot igazoló bizottság jelentését, Ion Iliescut is szenátorrá választották /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 27., 916. sz./ A képviselőház elnökévé választotta Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökét. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1996. november 29.

A parlament alsóházában Ion Diaconescu parasztpárti elnököt választották képviselőházi elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. december 5.

Egyhangúan Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökét választotta elnökévé dec. 5-én a választásokon győztes pártszövetség, a Demokratikus Konvenció végrehajtó bizottsága. A politikus az államfővé választott Emil Constantinescu helyét veszi át a konvenció élén. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1997. január 9.

Ion Diaconescu képviselőházi elnök és Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára a hét elején a Vatikánba utazott, hogy találkozzon II. János Pál pápával. Az utazás előtt Diaconescu tanácskozott Teoctist pátriárkával, a román ortodox egyházfővel a Szentatya lehetséges romániai látogatásával kapcsolatban. A látogatásra 1998-ban kerülne sor, amennyiben addig sikerülne megszüntetni az ortodox és görög katolikus egyház közötti viszályt. /Új Magyarország, jan. 9./

1997. január 16.

Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje továbbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. A múlt héten Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke vezette küldöttség járt Rómában, hogy tolmácsolja a meghívást a pápának. Hiába várakoztak azonban, mert az ortodox egyház legalább hallgatólagos egyetértése hiányzott. Be kellett érniük azzal, hogy Angelo Sodano bíborossal tárgyaljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

1997. március 15.

A különálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról nincs szó, jelentette ki Victor Ciorbea miniszterelnök, amikor márc. 17-én a parlament épületében fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, Virgil Petrescu tanügyminisztert és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem három rektor-helyettesét, hogy megvitassák az egyetemmel kapcsolatos kérdéseket. A rektor-helyettesek kérték a kormányfőt, biztosítsa őket arról, hogy nem szakítják ketté a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. A találkozó után Ciorbea elmondta, hogy a kolozsvári egyetemnek román és magyar tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. Hozzátette, hogy senki sem ellenzi új egyetem létesítését ott, ahol erre szükség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Az RMDSZ nem képviseltette magát a tárgyaláson. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

1997. április 21.

Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére és jelenlétében ápr. 21-én újabb találkozóra került sor a Cotroceni Palotában Victor Ciorbea kormányfővel és a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón jelen voltak Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Petre Roman, a DP elnöke, Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A több órás megbeszélésen a kormánykoalíciós pártok vezetői gazdasági-pénzügyi szakemberekkel ? köztük a Román Nemzeti Bank kormányzójával és az Állami Vagyonalap elnökével ? együtt, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter jelenlétében a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, különös tekintettel az eladósodott nagyvállalatok helyzetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 1016. sz./

1997. április 24.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke ápr. 25-én találkozott Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Virgil Petrescu oktatási miniszterrel, és az oktatási törvény módosításáról tárgyalt velük. A parasztpárt beleegyezett az RMDSZ egyes követeléseibe, nevezetesen a minden szinten történő anyanyelvű oktatás bevezetésébe. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott a parasztpárti vezetőkkel, ismertette az RMDSZ igényeit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. május 26.

Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1997. június 9.

Jún. 9-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az ellenzék újabb bizalmatlansági indítványát, amelyet ezúttal a Ciorbea-kormány programjára vonatkozó felelősségvállalás tárgyában nyújtottak be az SZDRP és az RNEP szenátorai és képviselői. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a szenátusi frakció vezetője szólalt fel és verte vissza az ellenzék bizalmatlansági indítványát, illetve érvelt a kormányprogram mellett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 9., 1044. sz./ Az ellenzék által benyújtott második bizalmatlansági indítványt a többség /268-an/ elvetette, csak 152-en támogatták. Ezzel a Ciorba-kormány többségi felhatalmazást kapott arra, hogy gyorsított iramban, ahol lehet, kormányhatározatokkal siettesse a reform megvalósulását. Ion Diaconescu, a képviselőház elnöke javasolta, hogy ne tartsanak parlamenti szünidőt, s igyekezzenek elfogadni a kormány által benyújtott törvénycsomagot. /Nem lesz parlamenti szünet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1997. június 26.

Jún. 26-án az RMDSZ képviselőházi frakciója Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel az oktatási törvény helyzetéről. Ugyanaznap külön tárgyalt erről a kérdésről a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciója, utána pedig a KDNPP, az NLP, az SZDU és az RMDSZ szenátusi frakciói egyeztettek a tanügyi törvény kapcsán a miniszterelnök jelenlétében. Az egyeztetésen jelen volt Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Mircea Ionescu Quintus, az NLP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Köztudott, a koalíción belül éles nézeteltérések vannak az oktatási törvény elfogadásának módját illetően. Mivel ebben a parlamenti ülésszakban már nem lehet elfogadni a törvényt, az RMDSZ véleménye szerint sürgősségi kormányrendeletet kell kiadni. Ezt az álláspontot támogatja az SZDU is és a miniszterelnök is, aki viszont kéri a kormánykoalíciós frakciók támogatását.Minthogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt frakcióin belül továbbra is nézeteltérések vannak, jún. 30-án újabb egyeztetésekre kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./

1997. július 1.

A román külügyminisztérium júl. 1-jén közleményt adott ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy II. János Pál pápa elhalasztotta tervezett romániai utazását. Ion Diaconescu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette: a pápa látogatására a görög katolikusok és a görögkeletiek közötti viszály megoldása után kerül sor. /Népszabadság, júl. 2./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1997. augusztus 29.

Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Ion Diaconescu /sz. Botesti, 1917. aug. 25./, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. Az elnök a diktatúra idején 1947 és 1964 között börtönben volt. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998