udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Driha, Ioan

2002. december 14.

A lapokban egymás után jelennek meg a zilahi református kollégium válságának megoldását sürgető közlemények, állásfoglalások. A református egyház álláspontját Tolnay István tanügyi előadó fogalmazta meg. Kifejtette: ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is érvényesek maradjanak az egyházi iskolákban általunk indított tagozatok. Találkozott egymással az egyház képviselői, a tanári kar és az igazgatónő. Azt kérték, addig is, amíg megtörténik az általuk kért változás (az igazgatónő menesztése), az iskola vezetőtanácsában nagyobb képviseletet kapjon az egyház. A 2002-2003-as tanév kezdetéig az igazgatónő döntésével az iskola hivatalos vezetőtanácsában az egyház egyáltalán nem képviseltethette magát. Seres Magdolna igazgatónő elmondta, hogy megbeszélésükön egyetlen napirendi pont utalt az intézmény szellemiségére. Októberben állami ellenőrzést tartottak, és sehogyan sem tudták tisztázni az iskola vagyoni helyzetét, mert a leltár teljesen bizonytalan volt. Az iskola értékeinek 90%-a adományokból került ki. Az igazgatónő nem tudja, mit jelent a református szellemiség feltételeinek biztosítása. Elmondta, hogy osztálytermekben tartják az áhítatot, a templom ugyanis messze van az iskolától. Ioan Driha megyei főtanfelügyelő elégedett az igazgatónő tevékenységével. /Józsa László, Kerekes Edit: Válságban a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2002. december 20.

A magyar iskola létrehozása ellen szavazott Szilágysomlyón az önkormányzat. Egyetlen román tanácsos sem szavazta meg Szilágysomlyón az RMDSZ-es városatyák által beterjesztett határozattervezetet, amellyel önálló magyar iskola létrehozását hagyták volna jóvá. Előzőleg 218 szülő, 33 tanár és 773 magánszemély kérvényezte a magyar tagozat különválasztását. A vegyes tanintézményben most négyszáz magyar diák tanul. A magyar iskola legelszántabb ellenzője Octavian Gutu, Szilágysomlyó kormánypárti polgármestere, egykori Szilágy megyei főtanfelügyelő, aki szeparatizmusnak minősítette a két nemzetiséghez tartozó diákok különválasztását. Erdei János RMDSZ-es tanácsos kijelentette: nem hagyják annyiban a dolgot, a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé terjesztik az ügyet. A szilágysomlyói magyarság kezdeményezését Vida Gyula Szilágy megyei RMDSZ-es képviselő, valamint Seres Dénes szenátor is támogatta. Seres nem tartja célravezetőnek a tiltakozást, mivel a konfliktus kiélezése nem vezetne eredményre. Ioan Driha Szilágy megyei főtanfelügyelő szerint a jelenlegi állapotok egyeznek a tanügyi törvényben foglaltakkal. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Szeparatistának címkézik a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2004. október 21.

A Szilágy Megyei Tanfelügyelőség semmiféle akadályt nem gördít a szilágysomlyói önálló magyar iskola megalakulásának útjába, erősítette meg Ioan Driha főtanfelügyelő. Szilágysomlyón már kétszer szerveztek aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a település iskoláiban szétszórtan tanuló magyar diákokat egyetlen intézménybe gyűjtsék. A magyar iskola sorsa miatt aggódó szilágysomlyói szülők egy csoportja kérelemmel fordult az Európai Néppárthoz, támogatást kérve a szilágysomlyói magyar iskola létrehozásához. A városban működő magyar iskolát 1959-ben szüntették meg. /J. L., K. E.: Szilágysomlyó. 2005-től lesz önálló magyar iskola. Nyitott kapukat dönget az európai segítségkérés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2005. február 22.

Szilágy megye és Zilah beiskolázási tervét ismertette Ioan Driha. Csökkent a 2005/2006-os tanévre tervezett osztályok száma Zilahon. Mintegy 30 román tannyelvű első osztály indul az ősszel, emellett öt magyar és egy német tannyelvű. A gimnáziumban szintén öt magyar tannyelvű osztály indulna 32 román osztály mellett. A tervek szerint a líceumi oktatás is beszűkül. Zilahon marad két-két osztály abban a három középiskolában, amelyben eddig magyar nyelven tanultak. Szilágy megyében összesen 12 magyar líceumi osztály lesz a következő tanévben. Csökkent a lakosság – különösen a magyar anyanyelvű –, mert zömmel a fiatalok kerestek új hazát és megélhetést. /Józsa László: Szilágy megye. 12 magyar líceumi osztály indul ősszel. Háromezerrel csökkent az általános iskolások száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998