udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Opris, Ioan

2001. szeptember 8.

A február 14-én megjelent 10. számú ingatlantörvény (a visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról) alapján országszerte számtalan olyan épületet, kastélyt, palotát kérnek vissza a jogos tulajdonosok illetve ezek örökösei, amelyek többek között történelmi és építészeti szempontból is hatalmas kincset, örökséget jelentenek. Ioan Opris művelődésügyi államtitkár ezen a héten megbeszélést folytatott a szenátus kulturális bizottságával, mivel szerinte a "visszaigénylési komédia" súlyosan érinthetné a nemzeti kulturális örökséget. A művelődési minisztérium államtitkára egy listát is bemutatott a szenátoroknak, amelyen feltüntették azokat a visszakért épületeket, amelyeknek a visszaszolgáltatása esetén "a román államot hatalmas veszteség érné". A szenátus kulturális bizottságának kormánypárti valamint nagyromániás tagjai javasolták, hogy vagy külön törvénnyel, vagy a 10. törvény kiegészítésével gondoskodjanak a nemzet eme örökségeinek megőrzéséről. A művelődésügyi minisztérium által összeállított jegyzék 34 visszaigényelt ingatlant sorol fel, többek között a Batthyaneumot, a hunyadi várkastélyt, bethleni kastélyt, Kolozsváron a Bánffy-palotát, Bonchidán a Bánffy-kastélyt. A központi sajtó meghúzta a vészharangot. Eckstein-Kovács Péter szenátor meggyőződése szerint nem fogják módosítani az ingatlantörvényt. /Ú. I.: Ingatlantörvény-módosítást fontolgat több politikus. Eckstein-Kovács: Nem lesz gyakorlati következménye az államosító gondolatnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. szeptember 26.

Csaknem két éve, hogy a szlovákiai Turócszentmárton múzeuma elhozta Szatmárnémetibe azt a fotókiállítást, mely a szlovákok legszebb fatemplomait mutatta be. Az itteni megyei múzeum most viszonozta a szép gesztust, egy kiállítással. Szatmár megyét a sokszínűség jellemzi, mind a vallás, mind pedig a templomok építészeti stílusában. A megnyitóra a szatmári múzeum vezetői utaztak el, de jelen volt a két ország kulturális tárcájának vezetése is, román részről Ioan Opris államtitkár és Karol König, a kisebbségi főosztály vezetője, a hazaiak részéről Matus Kucsera államtitkár és Janiczky Gabriella főosztályvezető. (Sike Lajos): Szatmári templomok Turócszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2002. szeptember 17.

Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére szept. 15-én Bihardiószegen, a Kossuth emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az RMDSZ országos és helyi vezetői és egyházi méltóságok. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője emlékeztetett arra: a végeken emelt Kossuth szobrok legtöbbje nem maradt meg. Ledöntötték, nyomuk veszett, ezért különösképp öröm ez az ünnep egész Erdély számára. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a községháza faláról Széchenyi emléktábla hiányzik, emlékállítással tartoznak Bocskainak vagy például Mikes László csángókutatónak. - Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt - hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. - Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondta. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kiemelte: Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gázoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe. A román kormány üdvözletét Ioan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kossuth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot, Gerenday Béla alkotását 1896-ban a millennium alkalmából emelték. A szobrot az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magyar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. /Kossuth emlékév. Erdélyi központi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17., (Balla Tünde): Rendkívüli esemény részese volt Bihar és Erdély. Bihardiószegen újra áll Kossuth Lajos szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2004. március 30.

Márc. 28-án Tordán az Állami Színház zsúfolásig megtelt a magyar kulturális napon. A közel háromórás műsorban a város és a környék apraja-nagyja képviseltette magát. A szervező Petőfi Társaság és a helyi RMDSZ nevében Ádámosy Klára köszöntötte az egybegyűlteket. Az előadást a tordai Ioan Opris Általános Iskola legkisebbjei nyitották meg, lakodalmas jelenettel, majd a Tordai Ifjak könnyűzenei együttes után a várfalvi Aranyosvidék táncegyüttes legkisebbjei népi gyermekjátékokat mutattak be. A várfalvi gyerekek adták a legsikerültebb műsorszámot, A dzsungel könyve című színdarabot. A tordai néptánccsoport is kitett magáért, meg a három kórus – a Tordai Magyar Dalkör, a Tordaszentmihályi Vegyeskórus, valamint az Aranyosgyéresi Vegyeskórus. /Ladányi Emese Kinga: Néptánctól a Dzsungel könyvéig. Vasárnap szervezték a magyar kisebbség kulturális napját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2005. szeptember 14.

Az új tanévben Tordán eggyel kevesebb magyar első osztály indult. Tordán jelenleg a Ioan Opris és Teodor Murasanu Általános Iskolában, valamint a Mihai Viteazul Kollégiumban folyik magyar nyelvű oktatás. Míg a Teodor Muresanu iskolában az első osztályában 21 kisgyerek van, addig a Ioan Opris iskolában nem indult magyar nyelvű első osztály. Ugyanitt jelenleg sem harmadik, sem ötödik, sem hatodik, sem hetedik osztály nem létezik a magyar tagozaton. A Mihai Viteazul Kollégium magyar kilencedik osztályába 22 diák iratkozott. A kollégium új magyar szakos tanárral gazdagodott: Fodor Dóra helyett Mihály Krisztina oktat majd magyar nyelvet. Fodor Dóra miniszteri szaktanácsos lett Bukarestben, ahol a magyar nyelv és irodalom oktatását országos szinten koordinálja. Tantervek, tankönyvek, tantárgyversenyek, kisérettségi, érettségi, óvónők, tanítónők versenyvizsgája mellett a magyar nyelvű oktatás szintén az ő hatáskörébe tartozik. Fodor Dóra támogatja azt, hogy Tordán önálló magyar iskola legyen. /Ladányi Emese Kinga: Kevés gyerek – megszűnő osztályok Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998