udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Solcanu, Ioan

1993. január 22.

A román kormánypárt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Front egyik vezetője, Ioan Solcanu szenátor szerint az RMDSZ tanácskozása békés légkörben zajlott és a mérsékeltek győzelmével végződött. /Mag Péter: A román kormánypárt üdvözli az RMDSZ döntését. = Népszabadság, jan. 22./

1993. június 19.

A kormányzó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének konferenciáján a Ion Solcanu és Vasile Vacaru szenátorok által vezetett "kemény vonal" erőteljesen bírálta a mérsékeltek vezéralakjaként ismert Adrian Nastaset. Elsősorban azzal vádolták Nastaset, hogy része volt abban, hogy a kamara elfogadta a külföldi beruházók földvásárlását engedélyező törvényt. Ezzel kiárusítják az országot, hangoztatták, hiszen a románság legnagyobb ellensége, a magyarok, a magyar milliomosok kezébe kerülne a föld. A törvényt egyébként a szenátus elutasította. A vádakra Nastase úgy felelt, hogy amennyiben ellenzik elveit, akkor lemond. /Magyar Hírlap, jún. 22./

1993. szeptember 10.

Ion Solcanu, a Szociális Demokrácia Pártja egyik alelnöke Markó Bélát, az RMDSZ elnökét "nyomoronc Leninnek", Tőkés Lászlót pedig "vérszomjas szélsőségesnek" nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ memoranduma nyomán "etnikai zavargások várhatók Erdélyszerte". /M. Gy.: "Nyomoronc Lenin" és társai? = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./

1993. október 2.

A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./

1993. november 8.

Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1994. szeptember 25.

Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le szept. 25-én Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökének beiktatása, még a zarándokbuszok is szirénázó rendőrautókkal érkeztek. Megjelent Adrian Nastase képviselőházi elnök, Ion Solcanu, a Szenátus alelnöke, a védelmi és a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Iliescu elnök üdvözletét tolmácsoló elnöki tanácsos, valamint 11 megye prefektusa. Az ünnepi beszédek az esemény történelmi súlyát emelték ki, hogy Románia szívében évszázados álmot teljesítettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./

1995. július 3.

Júl. 2-án véget ért Iasiban a román menekültek első világkongresszusa, melyre 1500 személyt hívtak meg, de ennél jóval többen jöttek el. Megjelent a hivatalos politikai élet számos képviselője, így Ioan Solcanu, a kormánypárt alelnöke is. A teremben hatalmas Nagy-Románia térkép borította a falat, magában foglalva a Moldovai Köztársaságot, Ukrajna és Bulgária egy részét is. A kongresszus fő céljaként az ország újraegyesítését szolgáló stratégiák és konkrét akciók kidolgozásában jelölték meg. A szónokok elsősorban "a volt Szovjetunió által elrabolt területek" fölötti román történelmi jogról, a világ minden táján élő románok szellemi és kulturális egységéről beszéltek. /Magyar Hírlap, júl. 3./ Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére, olvasható a világkongresszuson elfogadott határozatban. Teoctist ortodox érsek és más ortodox főpapok vállaltak védnökséget, a kongresszust az 1992-ben alapított újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezte, melynek elnöke az egykori moldáviai miniszterelnök, Mircea Druc. /Új Magyarország, júl. 4./

1995. szeptember 1.

Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./

1996. január 31.

A vezető kormánypártról, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjáról /más fordításban: Szociális Demokrácia Romániai Pártja/ adott áttekintést Vajnovszki Kázmér. Az RTDP politikusai a pártszakadásig a Nemzeti Megmentési Front tagjai voltak. 1992. ápr. 29-én vették fel a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet az Iliescuhoz hű politikusok, miután a Nemzeti Megmentési Front országos konvencióján a Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett szárny került ki győztesen. A Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet 1993. aug. 25-én változtatták a jelenlegi Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjára. A kormánypárt az 1992-es választásokon hárommillió szavazattal 117 képviselőt és 49 szenátort juttatott a parlamentbe, ezzel megszerezte a többséget. Ez a párt sorra bekebelezte az apróbb, politikáját követő pártokat: 1992 augusztusában a Nemzeti és Demokratikus Újjáépítési Mozgalmat és a Romániai Demokratikus Frontot, 1993 júniusában a Republikánus Pártot, júliusban a Román Demokratikus Szocialista Pártot, 1994 decemberében a Társadalmi Szolidaritás Konvencióját. A párt taglétszáma közel kétszázezer fő, nagy tagtoborzási kampányt indítottak, hogy minden településen legyen tagszervezetük. A párt önmagát balközép irányultságú szociáldemokrata pártként határozta meg. A kormánypárt alelnöke, Ioan Solcanu így rögzítette az RMDSZ-szel szembeni álláspontot: "Az RMDSZ-szel szemben továbbra is hajthatatlan magatartást kell tanúsítanunk, vissza kell vernünk az etnikai alakulat nemzetellenes és románellenes tételeit, vezetőinek politikai zsarolását azzal, hogy Romániát rágalmazzák a nemzetközi szervezeteknél." "Jellemző, hogy sok magyar etnikumú személy visszautasítja az RMDSZ radikalizmusát, ahogyan nyilvánosan megteszi a Magyar Szabaddemokrata Párt." hangoztatja a kormánypárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./

1996. április 4.

Az RTDP úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Minisztérium halogatja Corneliu Vadim Tudor szenátor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését célzó eljárást - mondotta Ioan Solcanu, az RTDP alelnöke. A főügyészség nem nyújtotta be a parlamenthez a szükséges dokumentációt a helyzet érdembeni kivizsgálása nyomán. Solcanu szerint az igazságügy-mininiszternek kérést kellett volna előterjesztenie C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséért az NRP-vezér elleni több tucat ügyirat alapján. Solcanu nem érti, hogy C. V. Tudor miért nem mond le önként mentelmi jogáról, ha tevékenységére érvényes érvei vannak. /Halogatják a nagyromániás pártvezér mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2000. december 14.

Dec. 14-én a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) meghívására megbeszélést tartott az RMDSZ és a PDSR vezetőség. Az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi és Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László ügyvezető alelnök. A PDSR-t Adrian Nastase első alelnök, Viorel Hrebenciuc szervezési és Serban Mihailescu ügyvezető titkár, valamint Ion Solcanu alelnök képviselte. - A két politikai alakulat folytatja a tárgyalásokat és a jövő hét közepére igyekszik megállapodásra jutni a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának kérdéséről - jelentette ki a megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök. Elmondta, hogy a további tárgyalásokat folytató munkacsoport az anyanyelv használata, a magyar nyelvű egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. A munkacsoport dokumentumba foglalja az RMDSZ számára fontos programpontokat. - A PDSR támogatja a készülő közigazgatási törvénynek a szenátusban már megszavazott változatát, amely tartalmazza a helyi közigazgatások nyelvhasználati rendelkezéseit. A magyar nyelvű egyetem kérdésében a PDSR támogatja a magyar nyelvű oktatás bővítését általában és ezen belül konkrétan a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás további bővítését és a minél nagyobb pénzügyi, szakmai, költségvetési önállóság megteremtését. A tárgyaláson a résztvevők megegyeztek abban, hogy keresik a megoldást az elkobzott egyházi tulajdon, és más tulajdon, illetve más, az RMDSZ számára fontos kérdésére általában. /Megbeszélés az RMDSZ és a PDSR vezetősége között. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 14. - 1871. sz./

2001. március 28.

A szenátus tanügyi bizottsága "elvileg" elfogadta Ion Solcanu kormánypárti és Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti szenátorok törvényjavaslatát, amelynek értelmében valamennyi újonnan létesülő egyetemnek és azok "fiókjainak" kötelező módon rendelkezniük kell egy-egy román tannyelvű karral - jelentette be márc. 27-i sajtóértekezletén Ioan Paun Otiman, a bizottság elnöke. Otiman kifejtette: a bizottság tagjai valószínűleg ma találkoznak az Országos Akkreditációs Tanács képviselőivel, hogy az egyetemi "fiókok" fogalmát pontosan meghatározzák, ezt ugyanis a hatályos jogszabályok nem tisztázzák. Elemzők szerint a tervezetet célzottan a Sapientia Alapítvány által létrehozandó Erdélyi Magyar Tudományegyetemre méretezték. A bizottság a javaslatot egyetlen tartózkodással (Sógor Csaba RMDSZ-szenátor) fogadta el. Sógor azért döntött a tartózkodás mellett, mert méltánytalannak tartotta szavazni ilyen diszkriminatív rendelkezésről. Tájékoztatása szerint a két ház között egyeztetésre kerül sor. A szenátor kifejezte reményét, hogy az újabb tanácskozásig sikerül majd jobb belátásra bírni az RTDP-s politikusokat. Emlékeztetett arra, hogy az RTDP és az RMDSZ között létrejött megállapodásban a kormánypárt megígérte a tanügyi törvény tiszteletben tartását. /Erőltetik a román karok létesítését a magyar egyetemen Sógor Csaba szenátor szerint elég, ha tartózkodunk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2001. március 29.

Az akadémiai akkreditációs bizottságnak (CNEAA) további időre van szüksége ahhoz, hogy döntést hozzon az Erdélyben tervezett magyar magánegyetem akkreditációs kérelmeiről. Aurel Ghimpu, a bizottság szóvivője közölte: jelenleg tárgyalják, a magyar magánegyetemet működtető Sapientia Alapítvány által hat szak indítására benyújtott iratokat. A CNEAA várhatólag április 9-én dönt az ideiglenes engedélyről. A szenátus oktatási bizottsága márc. 27-én elfogadta azt a javaslatot, amelyet még a korábbi törvényhozási ciklusban nyújtott be az RTDP és az NRP. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor tájékoztatása szerint az akkreditációs bizottság javasolta, hogy az újonnan létesített egyetemek kihelyezett karok esetében is kötelező legyen román nyelvű kart létrehozni és a tantárgyak harminc százalékát román nyelven kell tanítani. A végső szavazásnál egyedül az RMDSZ képviselője szavazott az indítvány ellen. Sógor Csaba módosító javaslat előterjesztését tervezi, amelyben az említett rendelkezések eltörlését kéri. /Függőben a magyar egyetem akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az egyetemi akkreditációs törvény módosítására tett javaslat elfogadása, illetve elutasítása terén beigazolódott az állítás: a TDRP nem állja szavát. Egy hónap leforgása alatt ugyanarról a kérdésről kétféleképpen szavaztak a kormánypárt képviselői, illetve szenátorai a két ház oktatásügyi bizottságában. Amit febr. 28-án az alsóházi szakcsoportban elutasítottak, azt márc. 27-én a felsőházban megszavazták. Márc. 27-én csak Sógor Csaba, Hargita megyei szenátor szavazott az akkreditációs törvény ilyetén módosítása ellen, akit Asztalos Ferenc, szintén Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatási bizottságának alelnöke azzal vádol: nem figyelmeztette idejében az RMDSZ-frakciót, mi készül, és így a szövetség nem léphetett fel a tudvalevőleg magyarellenes indítvány ellen. Asztalos szerint a szenátusi bizottságban történtek Sógor Csaba mulasztása miatt következtek be, szerinte a szövetségi elnök figyelmét fel kellett volna hívni arra, hogy egyeztessen a kormánypárt frakcióvezetőjével. A Háromszék érdeklődésére Sógor Csaba szenátor elmondta, márc. 26-án értesítette Markó Béla szövetségi elnököt a szóban forgó márc. 27-i napirendi pontról. Markó felkérte Ioan Solcanu TDRP-s frakcióvezetőt, hogy kollégáival a korábban kötött megállapodás szellemében vonuljon ki a szavazásról. Solcanu ezt nem tette meg. Sógor szerint ha a kormánypártban lett volna hajlandóság az együttműködésre, akkor a bizottságban nem kellett volna egyedül leszavaznia az akkreditációs törvény magyarellenes változatát. /Fekete Réka: A kormánypárt fütyül az egyezségre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2001. április 4.

Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy csaknem egy időben mind a két házban az akkreditációs törvényt módosító törvénytervezet vitája folyt. A szabályzat értelmében viszont egyazon törvényt a két házban egyszerre nem lehet tárgyalni. A képviselőházban Anghel Stanciu nagy-romániás bizottsági elnök hét társával együtt kezdeményezte az akkreditációs törvény módosítását, és letett egy törvénytervezetet a képviselőházban. A szenátusban pedig még a választásokat megelőzően nyújtott be hasonló tartalmú módosítást célzó törvénytervezetet Vadim Tudor és a PDSR-s Ioan Solcanu. A szenátusban ez a törvénytervezet nem került napirendre, most viszont elővették. A képviselőházban Anghel Stanciuék kezdeményezése napirendre került, az RMDSZ-nek több szintű politikai egyeztetés eredményeként sikerült elfogadtatni akaratát az PDSR-vel, és a szakbizottságban ők is elutasították a törvénytervezetet. A tervezet szerint egyetemet, főiskolát csak úgy lehet létrehozni, ha román fakultás vagy román nyelvű szak is működik az illető intézményben. Ezzel akarták meggátolni a magyar magánegyetem akkreditációját. A képviselőházban tehát sikerült megakadályozni a törvénymódosítást. A szenátusban viszont az ott benyújtott tervezete minden ellenállás nélkül, a PDSR teljes támogatásával elfogadta a szakbizottság. Asztalos kifejtette, hogy hiba történt: az RMDSZ-es szenátor csak az utolsó percben vette észre, hogy milyen törvénytervezet vitája kezdődik. Nem tudta előkészíteni a megelőző stratégiát. Mindenképpen egyeztetni kellett volna a kormánypárttal, végső soron akár Markó Béla közbenjárását is lehetett volna kérni. Azóta találkozott a PDSR és a RMDSZ csúcsvezetése. Az RMDSZ kérésére a kormánypárt ígéretet tett arra, hogy a tévedést korrigálják. /Oláh István: Egy műhiba hárítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2001. június 13.

A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2002. április 24.

Betartjuk az SZDP és az RMDSZ között létrejött protokollumot, melynek egyik előírása, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium újra magyar tannyelvűvé váljon, nyilatkozta ápr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Ion Solcanu, az SZDP szenátusi csoportjának elnöke, a két párt protokollumellenőrző bizottságának ápr. 22-i találkozása után. A szétválásra valószínűleg a jövő tanévben kerül sor - hangzott el. Az RMDSZ és az SZDP vezetőinek ápr. 21-i tárgyalásán nem született megoldás Bolyai-ügyben. Mindkét fél egyetért abban, hogy a protokollumban foglaltakat be kell tartani. Ápr. 22-én Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott: a diákoknak demokratikus joguk abban az iskolában érettségizni, ahová felvételiztek. Véleménye szerint csak a líceumi ciklus befejeztével, azaz négy év múlva történne meg a csere, a mostani román kilencedikesek érettségizése után. - A Nemzeti Liberális Párt parlamenti bizottság létrehozását kérte a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében. /Jakab Benke Nándor: Kizárt a protokollummódosítás. Fokozatos szétválás valószínű a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2003. április 26.

"Nem változtatunk a jelenleg létező nyolc gazdasági fejlesztési régión, mert a változtatások szülte bizonytalanság negatívan befolyásolhatja Románia EU-csatlakozási tárgyalásait" - jelentette ki ápr. 25-én Adrian Nastase kormányfő. Nastase szerint a már létező fejlesztési régiókat megtartva kell a parlamentnek és a kormánynak megtalálnia annak a módját, hogy a régiók működőképesek legyenek. "Ha feltétlenül szükségesnek mutatkozik a régiók struktúrájának újratárgyalása, akkor is legfeljebb az EU-csatlakozási szerződés aláírása után lehet szó erről. A csatlakozási szerződés aláírása és a tulajdonképpeni, 2007-es csatlakozás között még mindig elég idő lesz arra, hogy véglegesítsük ezeket a közigazgatási struktúrákat" - magyarázta Nastase. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke reagált erre: "Demagógia összekapcsolni a közigazgatási felosztás és a fejlesztési régiók kérdését. Az RMDSZ nem a közigazgatási rendszer megváltoztatásáról beszél, hanem a fejlesztési régiókéról. Az utóbbiak megváltoztatásában pedig én semmilyen nehézséget nem látok. Amíg az RMDSZ föl nem vetette a kérdést, a romániai közvélemény 90 százaléka nem is tudott arról, hogy léteznek fejlesztési régiók." Markó szerint ez azt bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, a régiók megváltoztathatatlanok, illetve hogy Romániának az Európai Unióval való viszonyában problémát okoz a régiók megváltoztatása. "Ezek a fejlesztési régiók egyelőre üres formát jelentettek Romániában, mert nem jól képzelték el őket. A régiókat nem évek alatt, hanem akár egy hónap alatt is meg lehet változtatni, ha van rá politikai akarat. Én a miniszterelnöktől is azt várnám el, hogy megmondja: miért tartja jónak ezeket a régiókat. Ha pedig nem tartja jónak, fogadja el, hogy nagyon könnyen meg lehet ezeket változtatni. Teljes felelősséggel állítom, hogy ez semmilyen bel- vagy külpolitikai nehézséget nem okozna" - fejtette ki a Krónikának az RMDSZ elnöke.Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője az RMDSZ által kezdeményezett székelyföldi fejlesztési régió kapcsán Solcanu hangsúlyozta, a kormánypárt elutasítja az enklavizálási törekvéseket, és mindent megtesz azért, hogy a többségben magyarok által lakott megyék szoros gazdasági kapcsolatokat hozzanak létre a szomszédos, román többségű megyékkel. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Markó: demagóg PSD-érvek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. május 16.

Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2003. szeptember 23.

Razvan Theodorescu művelődési miniszter román és magyar szakemberekből álló bizottsággal együtt szept. 21-én, vasárnap számba vette a megbékélési park lehetséges színhelyeit. A látogatás után a miniszter a Duna TV-nek úgy nyilatkozott, hogy az aradi vár falán kívül eső közterületet tartaná megfelelőnek a román-magyar megbékélési park kialakítására, ahol a tervek szerint a Szabadság-szobor is helyet kapna. A szaktárca vezetője szerint a megbékélési park jövőre készülhet el. Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője úgy nyilatkozott tegnap, hogy a megbékélési parkban a Szabadság-szobor elemei mellett más szoborcsoportok kapnak helyet, amelyek az 1848-as szabadságharc személyiségeinek emlékét idézik. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke Solcanu nyilatkozatára reagálva rámutatott: a szövetség határozottan elutasítja a Brüsszelben is díjazott szobor szétdarabolását. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke - aki maga is ott volt Aradon - kijelentette: a szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren még idén felállítsák. /B. T.: Nincs végleges döntés az aradi szobor ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2003. szeptember 24.

A románokat és a magyarokat ma már elsősorban a gazdasági kérdések foglalkoztatják, nem pedig néhány poros szobor sorsa - írta szept. 23-i vezércikkében az Adevarul. A bukaresti napilap publicistája cikkének írásakor még úgy tudta, hogy az aradi Szabadság-szobor körüli vita miatt elmarad Medgyessy Péter miniszterelnök bukaresti látogatása. A szerző emlékeztet arra, hogy a két ország között több éven át tartó konfliktusokra tett pontot az 1996-ban aláírt alapszerződés. A magyar-román viszony Európában "sikermodellé" vált. Az újonnan keletkezett feszültségért a cikkíró szerint az évszázados szobrok a hibásak, amelyeket annak idején nem olvasztottak be, és így túléltek két világháborút. Medgyessy Péter miniszterelnöknek válaszolnia kell Orbán Viktor volt kormányfő "állandó ultranacionalista érveléseire". Az RMDSZ pedig a Markó Béla nevével fémjelzett mérsékelt európai szárnynak a véleményét igyekszik érvényesíteni Tőkés László püspök szélsőséges kijelentéseivel szemben - olvasható a az Adevarulban. A napilap címoldalán idézte Ion Solcanunak, az SZDP alelnökének javaslatát. Eszerint az aradi szoborcsoport "egyes elemeit" kellene felállítani a román fél által javasolt megbékélési parkban. Hozzátette, hogy a (román) nemzeti érdekek nem képezhetik alku tárgyát. /Az évszázados szobrok a hibásak. Az Adevarul a magyar-román viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2003. november 17.

A román politikai pártok tiltakozása ellenére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román parlament elé kívánja terjeszteni a Székelyföld teljes autonómiájáról szóló alapszabály-tervezetét - adta hírül a nov. 15-i román sajtó. A román lapok kivétel nélkül ismertették, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Beszámoltak arról is, hogy az SZNT a Székelyföld évszázados önrendelkezési hagyományaira, a közösségek belső önrendelkezési jogára, a szubszidiaritás és az önigazgatás európai dokumentumokban szentesített elveire hivatkozik dokumentumterveztében. Ion Solcanu szenátor, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) egyik alelnöke szerint szó sem lehet arról, hogy a tervezetet a román parlamentben megvitassák. Sőt, Solcanu úgy vélte: "a tervezet kidolgozóit börtönbe kellene zárni". Az SZDP-alelnök véleményét osztotta Aron Balascu, a Nagy-Románia Párt (NRP) e szenátora, a román törvényhozás felsőháza jogi bizottságának az alelnöke is. Ezzel szemben a Nemzeti Liberális Párt (NLP) két parlamenti képviselője nem zárkózott el a dokumentumtervezet esetleges megvitatásának lehetőségétől. V. Coifan képviselő, az NLP egyik közigazgatási szakértője és közigazgatással foglalkozó számos európai fórum tagja olasz és francia példákat hozott fel az önkormányzati régióvezetés megválasztásáról. Coifan szerint az SZNT autonómiatervezetében az olasz mintát követi, legalábbis a régiós tanács elnökének megválasztási módozatát illetően. A Cotidianulnak nyilatkozó Verestóy Attila RMDSZ-szenátor fenntartásait hangoztatta Csapó Józsefnek egy ilyen természetű dokumentum kidolgozásának és politikai támogatása megszerzésének illetékességével kapcsolatban. /Politikusok a székelyföldi autonómia alapszabály-tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. december 11.

Félórás beszélgetésen ismertették a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó elképzeléseiket a Székely Nemzeti Tanács vezetői Ioan Solcanuval, a Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetőjével. Ioan Solcanu a Krónikának elmondta, azt hitte, RMDSZ-küldöttséggel ül le tárgyalni. A megbeszélésen Csapó József elnök részletesen bemutatta az SZNT-t, ismertette felépítését, célkitűzéseit, átadta a tanács dokumentumainak és az autonómia-statútum tervezetének román nyelvű fordítását. "Ioan Solcanu nem fogadta ugyan el az SZNT szándékát, de tudomást szerzett róla - foglalta össze a találkozó tanulságait Ferencz Csaba. Ioan Solcanu kijelentette, nem sikerült még áttanulmányoznia a dokumentumokat, de véleménye megegyezik a pártja véleményével: elfogadhatatlannak tartják a székelyföldi területi autonómia tervét. Az SZNT állandó bizottsága a múlt heti marosvásárhelyi ülésén döntött arról, hogy levélben kérnek személyes találkozót a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől, az államelnököktől és miniszterelnököktől, hogy tájékoztassák őket az SZNT célkitűzéseiről. Elsőként és eddig egyedül Ioan Solcanu jelzett vissza, és dec. 10-én fogadta a Csapó József, Ferencz Csaba és Bán István alkotta SZNT-küldöttséget. /Farkas Réka, Gazda Árpád: Átadták az autonómiatervet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2003. december 16.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatja a megbékélés parkjának létrehozását Aradon, amelyben helyet kapna a Szabadság-szobor és egy, az 1848-as román forradalmároknak emléket állító szoborcsoport, jelentette ki Ion Solcanu, a kormánypárt alelnöke. "Megoldást kell találnunk az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban, de nem úgy, ahogy ők akarják" - mondta Solcanu. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség akkor veszi figyelembe a 2004-es RMDSZ-SZDP megállapodás lehetőségét, amikor rendeződik a Szabadság-szobor ügye. /Megbékélési park SZDP-módra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2005. október 5.

Újabb kisebbségellenes megnyilvánulások helyszíne volt október 5-én a román felsőház, ahol a szenátorok ezúttal a holokauszt tagadását tiltó jogszabálytervezet szövegén kaptak hajba. A dokumentum a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáinak ellenszavazatai miatt nem kapott elegendő voksot, viszont a kormánypártok részéről megfogalmazódott: egyáltalán nem tenne jót Románia imázsának, ha éppen a zsidó újév küszöbén utasítanák vissza a fasiszta, xenofób és rasszista szervezetek, jelképek, valamint a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvénytervezetet. A jogszabály ellen tette voksolt Razvan Theodorescu szociáldemokrata szenátor is, holott a törvényt éppen az a Nastase-kabinet dolgozta ki annak idején, amelynek művelődésügyi miniszterként éppenséggel ő is tagja volt. Gheorghe Funar PRM-s szenátor többek között azzal érvelt a plénum előtt mondott beszédében, hogy a holokauszttörvény elfogadása esetén az RMDSZ valamennyi képviselőjét börtönbe kellene zárni, mivel a „háborús bűnösnek nyilvánított” Wass Albert kultuszát éltetik. Sőt egy adott pillanatban az ellenzéki és kormánypárti szenátorok felváltva vádolták egymást rasszizmussal. Heves ellenkezést váltott ki a PSD-s Ion Solcanu javaslata is, amelyben cikkelyenkénti voksolást kért a felsőháztól. A törvénytervezetet végül cikkelyenként sikerült megszavazni, a végszavazást azonban október 6-ra halasztotta a felsőház. /R. Sz.: Rasszizmussal vádolták egymást a szenátorok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2005. október 14.

Az ellenzék javaslatára a szenátus elfogadta, hogy a „nemzeti közösség” kifejezés helyett a „nemzeti kisebbség” megfogalmazás szerepeljen az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvényben. Október 12-én a szenátorok újrakezdték a vitát a kisebbségi törvény tervezetéről. Ion Solcanu szociáldemokrata és Liviu Bindea nagy-romániás szenátor a plénum előtt javasolta, hogy a „nemzeti közösség” megfogalmazás helyett a tervezet szövegében a „nemzeti kisebbség” kifejezés szerepeljen. Az ellenzéki szenátorok kifejtették, a „nemzeti közösség” kifejezés elfogadása területi és helyi autonómia biztosítását feltételezi a törvény által elismert kisebbségek számára. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: az RMDSZ érvelése ellenére a felsőház valóban „nemzeti kisebbségre” cserélte a „nemzeti közösség” terminust a tervezetnek a diszkriminációra vonatkozó szakaszában. /K. B.: Nemzeti kisebbség vagy közösség? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2006. március 22.

Lassan halad az átvilágítási törvénytervezet tárgyalása. Több mint tizenöt évi kivizsgálás, tárgyalás, felderítés ellenére sem mondták még ki, hogy kik a felelősek az 1989. decemberi ártatlan emberáldozatokért. Az átvilágítási törvény megtiltaná, hogy közméltósági tisztséget töltsenek be olyanok, akik a kommunizmus alatt élvezték a pártvezetőségnek kijáró előnyöket, és kommunista elveket vallottak. Egyesek már elkészítették a volt kormánypárt feketelistáját azok névsorával, akik az új átvilágítási törvény szerint „tisztátalanoknak” bizonyulhatnak. Az első helyre Ion Iliescu került, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagja, propaganda titkár, ifjúságügyi miniszter, megyei pártbizottsági első titkár. Őt követné Nicolae Vacaroiu, aki az állami tervbizottságban volt igazgató. Octav Cozmanca a miniszteri tanácsban töltött be vezető tisztséget. Doru Ioan Taracila és Ion Solcanu jelentős állásokat foglaltak el a kommunista pártbizottságban. Ioan Talpes tiszt volt a Védelmi Minisztériumban, és egy katonai kiadvány főszerkesztője. Viorel Hrebenciuc megyei párttitkári tisztséget töltött be, Dan Ioan Popescu felügyelő volt a kommunista minisztertanácsban, Mircea Pascu volt védelmi miniszter a pártaktivistákat felkészítő akadémián (Stefan Gheorghiu) volt kutató és lektor, Vasile Puscas a kommunista egyetemisták szövetségében töltött be tisztséget, Ovidiu Banzan volt egészségügyi miniszter pedig ugyanitt az oktatási, művelődési osztály alelnöke volt. /Újvári T. Ildikó: Átvilágítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2006. augusztus 30.

Főképpen a Romania Mare hetilap 16 év óta következetesen démonizálja a magyarságot. A szélsőségesség térhódítását jelzi, hogy július elején a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége meghaladta a szociáldemokratákét. Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke 15 éve jósolja, hogy ő lesz Románia elnöke. Megszállottságában a véres eszközöktől sem riad vissza. 1999. január 15-én felhívást intézett a Zsil völgye tüntető bányászaihoz, hogy foglalják el Bukarestet, a hatalom fényűző irodáit. Miron Cozma szakszervezeti vezetővel (akkor egyben a Nagy-Románia Párt alelnöke volt) az élen mintegy kétezer bányász el is indult Bukarest főváros felé, miközben állandó kapcsolatban álltak C.V. Tudorral. A karhatalomnak csak az olténiai Stoeneti-nél sikerült a menetoszlopot szétszórnia, és Miron Cozmát őrizetbe vennie. Az esemény után több személyiség követelte a Nagy-Románia Párt törvényen kívül helyezését, de ezt nem tudták elérni. Barabás István emlékeztetőnek idézett a szélsőséges lapok előző évfolyamaiból. Romania Mare, 1990. november 9.: Mikor magyar fiatalok Sepsiszentgyörgyön valamilyen államellenes akcióba kezdenek, a házak ablakaiba gyertyát vagy asztalilámpát helyeznek, hogy veszély esetén a harcosok oda menekülhessenek. Hargita és Kovászna megyei erdők mélyén olyan fiatalok sátoroznak, akik budapesti akcentussal beszélnek, a lakossággal nem érintkeznek, hanem beintésre várnak, hogy elinduljanak célpontjaik felé. Mivel az RMDSZ segíti őket, követeljük e szervezet azonnali betiltását, ellenkező esetben „a nagyon közeli jövőben” Erdély-szerte súlyos zavargásokra kerül sor. A Nagy-Románia Párt lapjában, a Politica címűben 1992. március 14-én Eugen Barbu /azóta elhunyt/ író felhívással fordul olvasótáborához: „Testvérek, készítsétek elő fegyvereiteket, és vonuljatok ki az utcára, mert ez így nem mehet tovább: mindenféle idegbetegek éjjel-nappal álmodoznak sokat próbált ősi földünk megszerzéséről!” A hang nem változott az évek során. Romania Mare, 2006. június 23.: „Hargita és Kovászna megyében kitört az autonómia hisztériája. Ennek szellemében, az RMDSZ üldözi a románokat, leváltja őket tisztségeikből, szükség esetén tettlegességtől sem riad vissza. Megmentésük csak úgy lesz lehetséges, ha a NRP kerül hatalomra, és az RMDSZ vezetőit nyakukon kővel a Balatonba veti.” Vasile Mateinek, a Román Nemzeti Egységpárt képviselőjének 1997. november 18-i sajtónyilatkozatából: A román állam elvesztette befolyását Hargita és Kovászna megyében, a helyi hatalom irányító központja Budapest lett. A két megyét félkatonai jellegű magyar alakulatok hálózták be, de van már belőlük Moldvában és a Duna-deltában is. Valamennyien felkészültek egy esedékes polgárháborúra. Ziua, 1997. december 16.: Miután találkozott a Vatra Romaneasca tagjaival, George Pruteanu szenátor a marosvásárhelyi ortodox esperesi hivatalban tartott sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Székelyföldön náci, rasszista mentalitás érzékelhető. Tricolorul, 2005. január 15.: A NRP felhívja a figyelmet a magyar irredentizmus egyre veszélyesebb terjedésére. Ha Traian Basescu elnök nem zárja ki a kormányból a terrorista RMDSZ-t, úgy napjai az állam élén meg vannak számlálva, mert egy minden eddiginél hevesebb népfelkelés végképp elsepri székéből. Gheorghe Funar (jelenleg szenátor, a NRP főtitkára) kezdettől reményteljes harcosa az extrémizmusnak. Egyik jellemző megnyilvánulása a szatmári Informatia Zilei 1994. október 27-i számában: „A magyar nép és romániai kisebbsége nomád, barbár szelleme nem tűnt el az ezer év alatt. Nekünk, románoknak kell kigyógyítanunk, hogy civilizált, európai, békés néppé változzék és ne fájjon a foga idegen területekre. Isten óvja attól, hogy mancsát még egyszer román területek felé nyújtsa.” Funar bálványa, C.V. Tudor közben a roma közösséget vette célba (Romania Mare, 1998. augusztus 21.): „A cigányokat munkatáborokba kell küldeni.” National, 1997. szeptember 14.: Lazar Ladariu képviselő, a Vatra marosvásárhelyi ideológusa: „A magyar szeparatisták régi terve, hogy saját külön iskoláik legyenek. Így térünk vissza Marosvásárhely 1990. márciusának mini-államcsínyjéhez. Ha az erdélyi fejlemények veszélyes méreteket öltenek, megtaláljuk a módját, hogyan lépjünk fel az RMDSZ provokációi ellen, mert ez így nem mehet tovább!” C.V. Tudor rálicitál (Romania Mare, 1997. november 21.): „Mikor kormányra kerülünk, megalakítjuk Erdély Újjáépítésének Minisztériumát, hogy végre lecsillapítsuk a magyarokat, vegyük el Ázsia szülöttjeinek kedvét attól, hogy beavatkozzanak a mi kétezeréves nemzeti konyhánk dolgaiba. Vegyük kézbe a puskát!” Gheorghe Funar hozzáfűzte (Jurnalul National, december 10.): Hargita és Kovászna megyében szükségállapotot kell bevezetni, amíg nem késő! Evenimentul Zilei, 1998. október 15.: A NRP Kovászna megyei szervezetének elnöke ismerteti a helyi Román Nemzeti Gárda felépítését. 127 tagja közül heten zsoldosok, akik harcoltak Jugoszlávia megmentéséért is. A gárdák állandó készenlétben állnak, miközben kapcsolatot tartanak fenn Brassó és Bákó megyei alakulatokkal. Joguk van védelmezni őseik földjét, ahogy a kurdok, baszkok és palesztinok is teszik. Ha az RMDSZ gyakorlatba ülteti autonómia-terveit, vezetőit lakásukon fogják el és kivégzés céljából törvény elé állítják őket. A soviniszta-rasszista uszítás mindmáig legfőbb fóruma, a Romania Mare hetilap első száma – Ion Iliescu államelnök engedélyével – 1990. június 8-án jelent meg az erőszak kultuszának és az Erdély-hisztériának teljes fegyvertárával. Június 22-én már arról cikkezett, hogy a magyarok mozgolódnak, „veszélyben vagyunk államként és nemzetként egyaránt.” Atentie la Ungaria! (Figyeljünk Magyarországra!) cím alatt szeptember 7-én kezdi el közölni cikksorozatát, mint a „védekezés” stratégiáját és taktikáját. 1990. december 7-én C. V. Tudor írta: „Az ország veszélyben. Vegyük hát kézbe Horea lándzsáját, védjük meg magunkat nemcsak Magyarország, hanem az ENSZ ellen is!” Felhívta Ion Iliescu elnök figyelmét arra, hogy ha nem tudja elfojtani a magyar sovinizmust, ahogy Ceausescu tette, katonai diktatúrára lesz szükség. 1998. szeptember 13.: „Az RMDSZ hiába határolja el magát Tőkés Lászlótól, mert ugyanazokat a revizionista eszméket hirdeti. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Budapesten horthysta kormány került hatalomra. Mivel az RMDSZ halálos veszély a román államra, követeljük, hogy vezetőit állítsák bíróság elé, szervezetüket helyezzék törvényen kívül, Tőkés Lászlót sürgősen toloncolják ki az országból, az etnikai tisztogatásnak alávetett Hargita és Kovászna megyében vezessék be a sürgősségi állapotot, és legkésőbb 1998 novemberéig szervezzük meg az előrehozott választásokat. Ha az RMDSZ-t nem sikerül megfékezni, a NRP erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy a lakosságot önvédelemre mozgósítsa, ahogy a világon mindenütt történik, a terrorista szervezetek ellen.” Ez a hang nem változott: 2006. június 23-án C.V. Tudor a Romania Mare vezércikkében büszkén hirdette, hogy mindaz, amit ő 1990-ben az Atentie la Ungaria! cikksorozatban jósolt, mind beigazolódott, mert a magyar revizionizmus ma is Trianon revízióját hirdeti, hogy Erdélyt bekebelezze. Az erőszak hirdetésében már 1990 őszétől új erők csatlakoztak C. V. Tudor mellé. Zig-Zag, 1993/20.: Radu Sorescu, a frissiben alakult Noua Dreapta neofasiszta párt vezére nyilatkozott programjáról: „Szükségesnek tartjuk az erőszakot, hogy fajtánk megtisztuljon erkölcsileg. A demokrácia a nemzeti szellem árulója. Ha egymillió magyar nem ismeri el a román államot, egymillió magyart ki kell tiltani az országból. A cigányok számára rezervátumokat kell létesíteni. A csavargók és az idegen elemek megfékezésére javasoljuk nemzeti gárdák létrehozását. Mi nem irodai politikát akarunk művelni, hanem nyílt harcba kezdünk, első lépésként katonai diktatúra segítségével.” Ion Solcanu szociáldemokrata szenátor 1997 novemberében a parlamentben politikai nyilatkozattal és a sajtóban felhívással fordult a Demokrata Konvenció kormányához: „Nemzeti érdek megtartani Hargita és Kovászna megye román lakosságát a maga iskoláival, templomaival, ortodox püspökségével, múzeumaival és román katonai alakulataival együtt, ideje lenne tehát felépíteni a sepsiszentgyörgyi csendőr-zászlóalj laktanyáját. Megtörténhet, hogy szükség lesz a csendőrökre, hamarább, mint bárki is gondolná”. National, 1997. szeptember 17.: Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor nyilatkozatából: „Erdély kérdésében Románia rendkívül nehéz helyzetben van. Még néhány év, és elveszíthetjük, mert Magyarországé lesz. A megelőzésre legjobb megoldásnak látom azt, amit 1990-ben is javasoltam az akkori hatalomnak: Erdély militarizálását. Telepítsünk be ezredeket, hadosztályokat, növeljük meg a helyőrségek állományát, tehát helyezzük ide a Román Hadsereg súlypontját. Nem háborús meggondolásból, mert egy NATO-tagállam ellen nem győzhetünk, hanem megfélemlítés céljából. Jó volna nagyvállalatokat is létesíteni és oda más tájakról román munkásokat hozni. Ameddig nem szórjuk szét Erdély magyarságát, addig nem tudjuk asszimilálni és nem szabadulhatunk meg az ősi román föld elvesztésének rémálmától.” 1999. március elején Anghel Andreescu tábornok meglátogatta a Hargita és a Kovászna megyei csendőrparancsnokságokat, majd Marosvásárhelyen találkozott a sajtóval. „A régió specifikumával” kapcsolatban bejelentette, hogy a csendőrség kötelékében külön alegységeket képeznek ki a szeparatista próbálkozások meghiúsítására. C. V. Tudor 1999. november 29-én megjelent kiáltványából: „Ha a magyarok abszurd módon kikiáltják Erdély autonómiáját, ti, románjaim, hogyan reagáltok? Tudom, én mit teszek: fogok egy gépfegyvert, mert megelégeltem, hogy csúfot űzzenek belőlünk; inkább haljak meg oroszlánként, mintsem patkányként. Nem vagyunk extrémisták, de azt akarjuk, hogy a magyarok, cigányok, zsidók, egyéb kisebbségek tiszteljenek bennünket, románokat, mert mi vagyunk a házigazdáik. A NRP készen áll, hogy átvegye a hatalmat.” Ziua, 2006. március 10.: Bizonyára közelgő nemzeti ünnepünkre való tekintettel, riportot közöl a Hargita és Kovászna megyei interetnikai konfliktusok megelőzésére kiképzett PSYOPS rohamosztagról. Ugyanebben a lapszámban a kolozsvári Sarmisegetuza hazafias alapítvány figyelmezteti az államelnököt, hogy napirenden van a Székelyföld autonómiájának kikiáltása. A megelőzés érdekében fel kell oszlatni a félkatonai Székely Légiót, és román nemzeti gárdákat kell alapítani. Romania Mare, 2006. március 3.: Az Ungurii oldal szalagcíme: Közeledik március 15.: riadó, fegyverbe! Revizionista utcai tüntetések várhatók, hogy átalakuljanak területi követelésekké! 1998. október 29-én Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője politikai nyilatkozatban figyelmeztette a parlamentet a veszélyre: a Nemzeti Egységpárt (PUNR, akkori elnöke Gheorghe Funar) Maros megyei szervezete sajtóértekezleten jelentette be, hogy egyetért a NRP kezdeményezésével az Erdélyi Nemzeti Gárda megalakítására. A képviselő hozzátette: az erdélyi magyarok bőrükön érezték, mit jelentett számukra a Vasgárda meg a Maniu-gárda, ezért fenyegetésnek fogják fel a tervet, annál inkább meglepő, hogy sem az Államelnökség, sem a kormány, sem a politikum nem foglal állást ellene. Hogy mi lett a figyelmeztetés foganatja, bizonyítja Kónya-Hamar Sándor képviselő 2000. március 7-i politikai nyilatkozata: Kolozsvárott, a NRP keretében újra szervezkedik a legionárius mozgalom, első lépésként megalakult a Keresztény Nacionalista Klub. Az extrémizmus térhódításával egyidejűleg, Ion Iliescu elnök a Tineretul Liber 1992. június 5-i számában megnyugtatta a kedélyeket: „Mind törvényhozási, mind intézményi szempontból, de társadalmi-politikai gyakorlatunkban is, a kisebbségeknek minden jogot megadtunk.” /Barabás István: Az extrémizmus vért kíván. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2006. szeptember 5.

Ion Iliescu marad az őszi parlamenti ülésszakban is a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátusi frakcióvezetője, míg Ion Solcanu alelnök helyét Vasile Dancu fogja betölteni, döntött az ellenzéki párt vezetősége. Az SZDP vezetősége cserébe azt várja Ion Iliescutól, hogy ezentúl a párt volt elnöke sokkal hatékonyabban vegyen részt a politikai alakulat tevékenységében, illetve gyakrabban jelenjen meg az országos büró ülésein. /Személycserék a szociáldemokrata frakciókban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998