udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stoica, Ioan

1993. november 10.

Kolozsváron nov. 10-én a Caritas mellett tüntettek a Pro-Caritas nevű véd-és dacszövetség felhívására. A nyilvános gyűlésen elítélték a Caritas elleni támadásokat, felszólalt Ioan Stoica, a szerencsejáték szervezője, élesen kikelt a sajtó ellen. Ugyanezen a napon hozták nyilvánosságra a titkosszolgálat /SRI/ jelentését a Caritasról: veszélyesnek és katasztrofálisnak látják a helyzetet, amelytől már csak úgy lehet szabadulni, ha késleltetik a következményeit. /Tüntetés a Caritas mellett. = Magyar Nemzet, nov. 12./

1994. március 5.

Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./

1994. május 20.

A Caritas nevű szerencsejáték vezetője, Ion Stoica hivatalosan is bejelentette, hogy vége a szerencsejátéknak. A kudarcért a sajtót okolta és a vesztesek kárpótlását ígérte. /Új Magyarország, máj. 20./

1994. augusztus 12.

Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt sokadik ultimátumát fogalmazta meg /most szept. 1-je a határidő/: bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, ha addig nem kerül be a kormányba. Ezzel a Caritas-botrányról akarják elterelni a figyelmet. Az ügyészség sikkasztás vádjával indított eljárást az "önsegélyező játék" vezetője, Ion Stoica ellen. /Népszabadság. aug. 12./

1994. augusztus 26.

Aug. 24-én őrizetbe vették Kolozsváron, majd Bukarestbe szállították és aug. 25-én az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Ion Stoica, a csődbe ment Caritas nevű szerencsejáték tulajdonosa ellen. A károsultak sokmilliárd lej visszafizetését követelik, közülük a legelszántabbak 16. napja folytatnak éhségsztrájkot Kolozsváron a polgármesteri hivatal előtt. Ugyancsak letartóztatták a másik pénzcsinálót, a Magyarországon is aktív Gheorghe Popileant is. Popilean egy év után tért vissza Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, Magyar Nemzet, aug. 26./ A sajtó felvetette Funar felelősségét is a szerencsejátékok terén. A Romania Libera azt a írta, hogy a Román Nemzeti Egységpárt egyik célja a Caritas és Gerald szerencsejátékokkal az volt, hogy a kisebbségek kezében levő pénzösszegeket és ingatlanok a többségiek kezére játsszák. /Magyar Nemzet, aug. 27./

1996. március 26.

A Magyar Hírlap szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a bukaresti hungarológiai tanszék könyvtára részére. Az összegyűlt 33 840 kötetről lista készült, majd ennek alapján az adományozó levél. A könyveket a bukaresti Központi Egyetemi Könyvtár részére küldik. A könyvtárat ugyanis Romániában csak önálló jogi személy fogadhatja és a hungarológiai tanszék nem az. A könyvtár igazgatójának, Ion Stoicának kell egy befogadó nyilatkozatot írni, ennek alapján adja majd meg a román Művelődési Minisztérium az engedélyt. A román vámszerveknek is engedélyezni kell a küldemény behozatalát. /Magyar Hírlap, márc. 26./

1997. április 17.

A brassói törvényszék kihirdette a Caritas Társaság, közvetve az Ioan Stoica által kezdeményezett hírhedt pilótajáték csődjét. Stoica elmondta az újságíróknak, hogy ő már három éve próbálta elérni a csőd kihirdetését, azonban az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ugyanis Adrian Nastase volt képviselőházi elnök, Gheorge Funar pártvezér vagy Gheorghe Tinca volt védelmi miniszter szintén vettek fel pénzeket: a befizetett összeg nyolcszorosát felvették. /Magyar Hírlap, ápr. 17./

1997. december 2.

Victor Ciorbea kormányfő dec. 2-án este ismertette a román kormány új összetételét. A hét hete folyó tárgyalások nyomán végrehajtott kormányátalakítás céljaként a reform gyorsítását, a kormányzati fegyelem erősítését, a hatékonyság növelését jelölte meg. Az új miniszterek a következők: ipari és kereskedelmi miniszter: Mircea Ciumara /az eddigi pénzügyminiszter/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, a Nemzeti Bank eddigi vezető közgazdásza, reformügyi miniszter, a Reformtanács elnöke: Ilie Serbanescu közgazdász, ismert hírmagyarázó, az erdők, vizek és a környezetvédelem minisztere: Sorin Frunzaverde, menedzser, közoktatási miniszter: Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, privatizációs miniszter /újonnan létrehozott tárca/: Valentin Ionescu, aki korábban a Privatizációs Ügynökséget /ANP/ vezette, egészségügyi miniszter: Victor Bruckner professzor, számos orvosi könyv szerzője, ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu. A miniszterelnök mellé delegált tájékoztatási miniszter: Sorin Botez nagykövet. - A kormánystruktúra további átalakítását tükrözi az államminiszteri /miniszterelnök-helyettesi/ rangok elosztása. Államminiszter maradt Adrian Severin külügyminiszter, új posztján Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter, akinek e tárcánál elődje is az volt, továbbá államminiszteri rangot kapott Ioan Stoica igazságügy-miniszter, Gavril Dejeu belügyminiszter és Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter. Az előző kormányban államminiszteri rangja volt Ulm Spineanu reformügyi miniszternek is, aki nem tagja az új kabinetnek, és Ciumara pénzügyminiszternek - utódaik nem kapták meg ezt a rangot. A kormányba több olyan személyiség került (például Daniel Danescu, Ilie Serbanescu), aki nem tartozott valamely párt tagjai közé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A kormányfő jelezte, hogy a jövőben nem lesz hajlandó elfogadni a kormány tagjainak fegyelmezetlenségét. Intett attól is, hogy egyes miniszterek sztárszerepet töltsenek be. /MTI/

2002. március 14.

1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998