udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stan, Ioan Teodor

1993. október 10.

Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./

2000. szeptember 20.

A múlt héten kezdődött Aradon a román rádiósok világtalálkozója, melyet a Vajdahunyadon tartott szakmai megbeszélés után Szegeden, majd Gyulán folytatnak. Az egyik résztvevő Ion Stanica volt, párizsi RFI /Radio France International/ román nyelvű adásának szerkesztője. Elmondta, hogy Párizsban és környékén 60 ezer román él. A Kínai Rádiónak is van román nyelvű műsora. A margittai születésű Bihari László a Magyarországról sugárzott román nyelvű adásokról tájékoztatott. A Magyar Rádió külföldre irányuló adásának van egy közép-kelet-európai szerkesztősége. Orosz, ukrán, szlovák, szerb, horvát és román nyelven sugároznak rövidhullámon és a Duna TV hangcsatornáján. A Budapesti Rádiónak, sőt a Szegedi Körzeti Stúdiónak is van román nyelvű adása. A román adás minden munkatársa erdélyi származású. Schreiner Barják Csilla aradi, Havadi István pedig kolozsvári. A három állandó munkatárs mellett öt-nyolc külsős segíti munkánkat. /Puskel Péter: Európai és ázsiai román rádiósok műsoraikról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2000. november 13.

Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2001. augusztus 29.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrző bizottsága aug. 28-án beszámolót kért a román titkosszolgálattól az országban létező revizionista törekvésekről. A kérést Adrian Nastase miniszterelnök múlt heti kijelentéseire alapozták, aki a magyar lakosság körében tapasztalható revizionista véleményekre hívta fel a figyelmet. A kormányfő több romániai magyar lapot és jeles közéleti személyiségeket vádolt meg a revizionista eszmék terjesztésével. Szerinte az önrendelkezés gondolata nem támasztható alá gazdasági indokokkal. A bizottság elnöke, Ion Stan szerint módosítani kellene az RHSZ működésére és szervezésére vonatkozó törvényt, hogy a titkosszolgálat átfogóbb munkát végezhessen az ország biztonságát veszélyeztető fenyegetések felderítésében. A bizottsági elnök veszélyesnek tartotta az ország föderalizálására vonatkozó elképzeléseket, amelyeknek - az RHSZ jelentéseire alapozva - elejét lehet venni. /Magyar revizionistákra vadászik a román titkosszolgálat. Bukarestben Románia föderalizálásától tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2001. november 22.

A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után nov. 21-én a parlamentben is megjelent a "HarKov-rögeszme". Ion Stan képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) felügyelő bizottság elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. Az RHSZ-nek Stan szerint biztos információi vannak arra nézvést, hogy "romántalanítási" folyamat van készülőben, amelyek célja "a román elem kiiktatása a helyi döntéshozatali rendszerből". A politikus határozott ellenlépések megtételét sürgette. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője közölte: követelik, hogy Adrian Nastase a parlament rendkívüli ülésén számoljon be a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Ha a miniszterelnök nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezd a két házban egy bizalmatlansági indítvány benyújtása céljából. /(-ner): A HarKov-rögeszme a T. Házban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2001. november 23.

Konkrét bizonyítékokat követel az RMDSZ azoknak a vádaknak az alátámasztására, amelyekkel a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság vezetője a Székelyföldön élő magyarokat illette. Ioan Stan szerint súlyos veszélyekkel járhat a román állam nemzeti jellegére és egységére a székelyföldi magyarok szeparatista tevékenysége, az ide eljutó magyarországi segítség. A kormánypárti szenátor azt a jelentést ismertette, amelyben a bizottság az október 24. és november 10. között Konstanca, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Bihar, Arad és Temes megyében tett helyszíni ellenőrzések során szerzett tapasztalatait összegezte. Ebben külön fejezet foglalkozik "a magyarok által Székelyföldnek nevezett Hargita, Kovászna és részben Maros megye" autonomizálási folyamatával és az ebből fakadó veszélyekkel. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő szerint ez a jelentés is ékes bizonyítéka a mindenkori román politizálás kétszínűségének. Románia azt állítja, hogy modellértékű a kisebbségi kérdés rendezése, itthon pedig azt hangoztatja, hogy veszélyeztetve látja az ország integritását. Kiállnak a privatizáció felgyorsítása mellett, de felháborodnak azon, ha az új tulajdonos az erdélyi magyarok, vagy Isten őrizz a magyarországiak köréből kerül ki. Van regionális fejlesztési törvény is, de minden eszközzel megakadályozzák a Székelyföld fejlesztését. A képviselő visszautasította a székelyföldi románok "sanyargatásáról, elkergetéséről" szóló vádakat is. Nem szólnak az elmúlt évtizedekben folyó betelepítésekről, vagy arról, hogy a csendőrség, katonaság, titkosszolgálat, ügyészség, számvevőszék élén kik is vannak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kétszínű román politika Alaptalan vádakat tartalmaz az újabb Harkov jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2001. november 28.

A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2001. november 29.

Az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője, Verestóy Attila arra kérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottságot, hogy javítsák ki a bizottság elnökének, Ion Stannak a jelentését a Hargita és Kovászna megyékben uralkodó helyzetről. Verestóy részt vett a bizottság székelyföldi látogatásában, ahol a titkosszolgálat munkatársai azt nyilatkozták, a kisebbségek tevékenysége nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot, csupán egyéni kivételekről van szó, amelyet ellenőrzés alatt tartanak. Az RMDSZ-politikus azt is elmondta, hogy amennyiben a bizottság elnöke ismerné Románia Nemzetbiztonsági Stratégiáját, tudná, hogy az anyanyelven való tanulás, a nemzeti identitástudat megőrzését szolgáló állami intézkedések, valamint a helyi hatóságok közötti együttműködés nemzeti érdek, és korántsem kockázati tényező. Verestóy szerint itt az ideje annak, hogy a nemzetiségi kérdés megszűnjön a politikai harc eszközének lenni. - A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ vezetősége a jövő héten közös tárgyalást kíván folytatni a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottsága elnökének nyilatkozata elemzésére. Verestóy elmondta, az RMDSZ a beszámoló korrigálását várja el a szociáldemokratáktól. Kár volna, hogy az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt két külön táborban ébredjen fel, egy ilyen helyzet ugyanis parlamenti és kormányzati egyensúlyvesztéshez vezetne. /RMDSZ-SZDP egyeztetés Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2001. december 7.

Daniela Buruiana, a Nagy-Románia Párt képviselője, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság alelnöke szerint megcáfolhatatlan dokumentumokkal rendelkeznek a jelentésben foglaltak bizonyítására. A helyi titkosszolgálati alkalmazottak vallomásaiból egyértelműen az derül ki, hogy az RMDSZ közvetlenül is részese a Székelyföld destabilizálására törekvő akcióknak. Elmondása szerint Ioan Stan, a parlamenti bizottság elnöke enyhén fogalmazott jelentésében, nem nevezve nevén az RMDSZ-t, a valóságban azonban másképp állnak a dolgok. A képviselő asszony felszólította Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét, hogy tájékoztassa az állami intézményeket a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Amennyiben a kormány részéről nem kap megfelelő választ aggodalmaira, az NRP az Európa Tanácshoz, az FBI romániai kirendeltségéhez, vagy akár az EBESZ-hez fordul. Adrian Nastase miniszterelnök elhatárolódott a szenátortól, hangoztatva, hogy Stan nagyon rossz szolgálatot tett a kormánynak kijelentéseivel. /Buruiana tovább húzza a vészharangot Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2002. február 16.

A Nagy-Románia Párt már tavaly decemberben benyújtotta Bukarest 2. kerületi törvényszéken az RMDSZ betiltását kérő "vádiratát". Ebből idézett a napilap. Az RMDSZ a románok lelkét mérgezi, aláásta a román állam alapjait egyetlen bevallott céllal, hogy gazdaságilag gyarmatosítsa Erdélyt s elszakítsa azt Romániától. Az RMDSZ VI. kongresszusán /1999-ben/ romániai magyar nemzeti közösségről volt szó etnikai kisebbség helyett. "Az RMDSZ 1989 decemberében alakult meg az erdélyi magyar etnikumúak által a román származású polgárok ellen elkövetett gyilkosságok és agressziók jegye alatt, melyeket "forradalmi akcióknak" álcáztak." "Az RMDSZ által a Hargita és Kovászna megyében folytatott fasiszta típusú etnikai tisztogatás legbeszédesebb példája az a több, mint 20 000 román etnikumú, akiket különböző formában elűztek ezekből a megyékből: fizikai terrorral, írásbeli vagy szóbeli fenyegetésekkel, munkanélkülivé tétellel, a román tanítók és gyermekek teljes elszigetelésével stb." Az NRP hosszan sorolta az RMDSZ bűneit, ezek között szerepel, hogy Kovásznában magyar neveket adnak az utcáknak, köztük a szélsőséges románellenes megnyilvánulású Tamási Áronét is. Az RMDSZ nemzetellenes akciói között van: 1991 júniusában az RMDSZ vezetése Kolozsváron határozatot fogad el, mely megfellebbezi a Trianoni szerződést, és egy Felhívást az EBESZ-hez, melyben megkérdőjelezi a Román Kormány jogát, hogy az erdélyi magyarokat képviselje. 1993. augusztus 5-én az RMDSZ memorandummal fordul az Európa Tanácshoz, melyben ellenzi Románia felvételét ama fórumba, mert "Alkotmánya intoleráns". 1993. dec. 11-én az RMDSZ SZKT-ja Kolozsváron Felhívás az európai közvéleményhez címmel felpanaszolja a magyar kisebbség jogainak beszűkítését, ami hamis állítás. 1995. jan. 31-én, Strasbourgban Frunda György szenátor az Európa Tanács előtt úgymond a "magyar lakosság megalázatásait" idézi. Csapó József (az eredetiben: Joszep) RMDSZ-szenátor kidolgozta a Székelyföld statútumát, ahol léteznie kell egy saját elnöknek, parlamentnek, hadseregnek, rendőrségnek stb. 1992-ben az RMDSZ ellenzi román prefektusok kinevezését Hargita és Kovászna megyékben. Ugyancsak az RMDSZ, 1994-1995-ben polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez, melyek az elfogadott tanügyi törvényre reagálva túllépnek bármilyen határt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként románellenes és irredenta nyilatkozatokat tett, akárcsak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki odáig jutott, hogy kijelentette: "A dákoromanizmus rasszista ideológia". Az RMDSZ keretében katonai jellegű és hírszerző struktúrák alakultak, a román nemzetbiztonságot védő szolgálatok egyes alkalmazottjait 1500-1800 dollár havi fizetés ellenében beszervezik. A legfrissebb eset a kolozsvári, ahol "bizottság alakult a státustörvény alkalmazásának felügyeletére", egy olyan szervezet, mely idegen a román állam struktúráitól és a nem kormányszintű szervezetek rendszerétől. A román állam autoritásának elvesztése Hargita és Kovászna megyében, mely hatóságelvesztés gyakorlatilag az állami szuverenitás elvesztését jelenti, mint arra Ioan Rus belügyminiszter, Radu Timofte, az RHSZ igazgatója és Ion Stan, az RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is rámutatott.» /Nagy-romániás "vádirat" Az RMDSZ feloszlatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2002. március 22.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2002. június 22.

A volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), az átvilágító bizottság jún. 26-án hoz végleges döntést arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a politikai rendőrök névsorát tartalmazó első listákat. Az átvilágító bizottság és a parlamenti szaktestület tagjai jún. 26-án tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egyeztessenek az első szekusnévsor nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos nézeteltérésekről. Csendes László, a CNSAS tagja a Krónikának elmondta, két kérdéskörben kell egyetértésre jutni. A SRI-bizottság először is vitatja azt, hogy a CNSAS megállapíthatja a "politikai rendőrségi tevékenység" kritériumait. A bizottság másik kifogása az eljárással kapcsolatos. A szaktestület szerint a nyilvánosságra hozandó listán szereplő személyeket egyenként meg kell hallgatni, illetve meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy a CNSAS határozata ellen fellebbezzenek. “Ha ezt megtennénk, egyetlen név nyilvánosságrahozatala hónapokba kerülne. Az átvilágítási törvény nem írja elő tételesen, hogy minden egyes személyt külön meg kell hallgatni" – fejtette ki Csendes László. Az átvilágító bizottság a mai napig nem vehette át a Szekuritáté irattárát, melynek gazdája, nagyobbrészt, továbbra is a SRI. A CNSAS-nek tehát a titkosszolgálattól kell adatokat kérnie, ha meg akarja tudni, például hogy egy bizonyos személy milyen rangban dolgozott, vagy milyen konspirációs nevet használt. A CNSAS jún. 11-én kiadott közleményében tevékenységének aláásásával vádolta meg a SRI-t felügyelő parlamenti bizottságot és a kormányt. A SRI-bizottság elnöke, Ioan Stan ezt cáfolta, mondván, a bizottság nem ellenzi sem a bizottság működését, sem az egykori titkosrendőrök leleplezését, csupán a törvényesség betartását kéri. /Szőcs Levente: Engednek a fenyegetésnek? Szerdán döntenek a titkosrendőrök első leleplezéséről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2002. november 14.

Első alkalommal hívott össze sajtótájékoztató Csíkszeredában a Sportklub vezetősége a Bukarestben történt nov. 9-i incidens után. Kurkó János György, a jégkorong szakosztály elnöke arról számolt be, milyen javaslati listával érkeztek hétfőn a szakszövetségi ülésre, melyen kérték, hogy Ion Stanici-ot, a Dinamo játékosát függesszék fel mindaddig, míg bebizonyosodik, ő volt-e a felbujtó vagy sem. Mivel a szövetség döntéseivel nem érthettetek egyet a csíki vezetők, ezért a hétfői tárgyalásokról kivonultak. Nov. 12-én az Ifjúsági és Sportminisztériumban Nicolae Marasescu államtitkár fogadta az ügyben érintetteket. A rendőrség elismerte, hogy Stanici köpködött és fenyegetőzött. A minisztérium felszólította az illetékeseket, vizsgálják felül a nov. 11-én hozott szövetségi döntéseket, mert minimális büntetéseket szabtak ki, amikor emberélet forgott veszélyben. A csíkszeredai klub szerint az ügy végére kell járni. A hétvégére tervezett Sportklub-Steaua örökrangadó elmarad. /(Daczó Dénes): Szigorúbb kivizsgálás a megvert hokisok ügyében! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2003. június 6.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentéséből az derül ki, hogy a hírszerző szolgálathoz tavaly 2001-hez képest 15%-kal kevesebb lehallgatási kérelem futott be. A jelentést jún. 5-én vitatta meg a Parlament hírszerzési bizottsága. Ion Stan (PSD) bizottsági elnök információja alapján a SRI össztevékenységéből mintegy 21%-ot tesz ki a videós megfigyelés és a lehallgatás - ez a mutató Európában általában 35%. Stan szerint a terrorveszélyesnek tartott csoportokat a SRI pontos adatok és egyéb információk alapján tartja megfigyelés alatt. A SRI néhány olyan személyt is megemlít, akik a Hamász, a Szürke Farkasok és a Muzulmán Testvériség terrorszervezeteket kedvelik. A jelentés leszögezi, a határokon átnyúló szervezett bűnözés hatékonysága nőtt. A SRI kitért a "revizionista veszélyre" is, de konkrét példát erre nem adott. /(t): Kevesebbszer hallgatózott a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./

2003. szeptember 11.

A Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) sérül a folyamatosság elve amiatt, hogy az intézményt nem kellő szaktudással vezetik - jelentette ki szept. 10-én a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan képviselő. A testület tagjai a tartalékba vonuló tisztek, elsősorban a SRI igazgatóhelyettese, Vasile Iancu távozásának okairól hallgatták meg Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét. Ioan Stan ismertette az általa vezetett bizottság véleményét, amely elmarasztalja a SRI vezetőinek tevékenységét. "A hírszerző szolgálatban a folyamatosság elve sérül meg azáltal, hogy az intézményben jönnek-mennek a tisztek, akár a központi egységekről, akár a vidékiekről van szó" - állapította meg Stan. A bizottság bírálta a SRI-t amiatt is, hogy nem ellenőrzi megfelelő módon a titkosított információk kezelését szabályozó törvény alkalmazását, ugyanakkor sok esetben megtörtént, hogy minősített adatok szivárogtak ki az intézményből. /Cs. P. T.: Bírálják a SRI-t. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2003. szeptember 12.

Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2003. szeptember 15.

Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő párbeszédre szólította fel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét és az azt felügyelő parlamenti bizottságot. A két fél várhatóan ezen a héten összeül tisztázni a kialakult kényes helyzetet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a közelgő Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén nem foglalkoznak a kialakult helyzettel. Iliescu világosan kifejtette a két intézmény viszonyát: a parlamenti bizottság feladata a SRI-t felügyelni, amelybe az is beletartozik, hogy kritikákat fogalmazzon meg annak tevékenységét illetően.A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Adrian Nastase miniszterelnök úgy véli, hogy a SRI és az azt felügyelő parlamenti bizottság közötti vita visszavetheti munkájában a román hírszerzést, ezért sürgősen felszólította az érintett feleket annak berekesztésére. Mint megjegyezte, "a SRI struktúrája erős és teljes mértékben szükséges. Éppen ezért hatékony ellenőrzésre van szükség a parlament részéről". /Az államfő a helyzet megoldását szorgalmazza. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2004. február 13.

A román ortodox egyház felszólította papjait, hogy tíz napon belül válasszanak a papi vagy politikusi hivatás között. Amennyiben ez utóbbi mellett döntenek, mondjanak le végleg arról, hogy visszatérnek az egyházba. A Szent Szinódus döntése szerint a papoknak megtiltják, hogy pártpolitikát folytassanak, tagjai legyenek valamelyik pártnak, részt vegyenek a választási kampányban, jelöltessék magukat a parlamentbe, vagy polgármesternek, helyhatósági tisztségviselőnek. Eddig az ortodox papok is vállalhattak köztisztségeket, amennyiben megválasztásuk időszakára lemondtak papi hivatásuk gyakorlásáról. /Vagy pap, vagy politikus. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./ Elemzők szerint a döntésben szerepet játszhatott a múlt feltárásától való félelem is. Sok ortodox pap – egyes információk szerint maga a pátriárka is – együttműködött a Szekuritátéval. Eddig viszonylag kevés bizonyíték került elő az átvilágítás lassúsága miatt, viszont a parlament most tárgyalja Ion Stan kormánypárti képviselő módosító javaslatát, amelynek elfogadása esetén az ortodox papok dossziéi örökre lakat alá kerülnek. /Szőcs Levente: Pópadilemma: oltár vagy parlament? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2005. október 26.

Hallgatólagosan fogadta el a szenátus a Román Hírszerző Szolgálat szervezési törvényét október 25-én, a megvitatási határidő lejártával. A törvényt Ion Stan szociáldemokrata párti szenátor nyújtotta be, de az akkor még törvénytervezet nem kapta meg sem a kormány, sem a nemzetbiztonsági tanács támogatását. A szenátus védelmi bizottsága a tervezet visszautasítását javasolta a plénumnak, de a plénum nem fogadta el a bizottsági ajánlást. A törvény új működési keretet, és nagyobb autonómiát ír elő a szervezetnek. /Átment a SRI törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2005. november 4.

Az amerikai központú Human Rights Watch emberjogi szervezet washingtoni igazgatója azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek CIA-táborok. /Újabb nemzetközi botrány középpontjában Románia? Lengyel és román CIA-táborokról tudósít a Financial Times. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ „A CIA-nak nincsenek bázisai Romániában” – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő, reagálva a The Washington Post állítására. /Vannak-e titkos börtönök vagy nincsenek? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./ A Washington Post november 2-i számában az állt: néhány kelet-európai baráti országban is létesített a CIA titkos börtönöket, rövid idővel a World Trade Center elleni terrortámadás után, azaz négy éve. Hipertitkosak, olyannyira, hogy az illető országokban csak az elnök, a titkosszolgálat főnöke, és még néhány titkosszolgálati tiszt tud létükről. Bányai Péter politikai kommentátor szerint ha igaz a hír, az megmagyarázhat esetleg egy régi dilemmát: miért maradhatott meg mindmáig tisztségében Radu Timofte. A SRI-főnököt – Ion Iliescu közeli emberét – már Adrian Nastaséék is megpróbálták leváltani még 2003 őszén. Ebben az időben Iliescu elnök Amerikába látogatott. A küldöttség tagja volt Timofte, akit Charles Tenet CIA-igazgató fogadott, és akit hosszú baráti beszélgetés után kitüntetett. Érdemei: „kiváló együttműködés”, „partnerség”, a SRI demokratikus reformjának profi megvalósítása. Előzőleg Timofte ádáz ellenfeleinek „szóvivője”, Ion Stan SZDP-képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke hangozatta, Timofte „nem hajtotta végre a NATO által követelt reformokat, nem demokratizálta a SRI-t”. A kitüntetés pillanatától kezdve többet szó se esett Timofte menesztéséről. Bányai Péter szerint az amerikaiak kedvelik a profi vagy zsarolható titkosrendőröket, kémeket, akik aztán állásukban maradnak, a NATO is elfogadja őket. /Sz. K.: Radu Timofte SRI-főnök érdeme? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2005. december 9.

Megnyílt a kolozsvári Tranzit Házban az immár hagyományossá vált karácsonyi könyvvásár. A Magyar Könyvklub standjánál olyan könyvek kaphatók melyeket jelen pillanatban csak a magyarországi katalógusból lehetne megrendelni. A könyvklub kétszázezredik szerencsés vásárlója a helyszínen vehette át rendelését. A könyvvásár legjobban Wass Albert regényei fogynak, de a vásárlók érdeklődnek Nyírő József és Benedek Elek művei iránt is. A Korunk (azaz a Komp-Press) standjánál az érdeklődők az Ariadné sorozatban megjelent Selyem Zsuzsa, Demény Péter, Keszeg Vilmos, Orbán Gyöngyi és Vallasek Júlia műveiből válogathatnak, de megtalálható az összes Korunkban megjelent József Attilával kapcsolatos írásokat magába foglaló kötet is. A Kriterion standjánál választék a közismert Téka sorozattól egészen 111 vers – Váradról, Vásárhelyről, illetve 101 vers a szerelemről antológiákig terjed. A Művelődés Kiadó bemutatta Csetri Elek Erdélyi ezredek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) kötetét, Herepei János: A kolozsvári színház és színészet történelméből című művét, Gidófalvi István Önéletrajz-át és Kovácsné József Magda: Napok és nevek. Keresztszülők könyve címet viselő alkotását. /K. B.: Karácsonyi Könyvvásár a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. február 13.

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2006. március 8.

Március 7-én politikai nyilatkozatban követelte az RMDSZ-től Ion Stan szociáldemokrata képviselő, hogy foglaljon állást “a székely autonómia diverziója”, valamint “a Székelyföld autonómiájának kikiáltására rendezett Székely Nagygyűlés” kapcsán. A képviselő kijelentette: a legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint Romániában egyetlen székely nemzetiségű román állampolgár sem él. “Ez az illegális szervezet nemcsak semmibe veszi a román állam legitim hatóságait, hanem nyomásgyakorló tényezőnek állítja be magát a Magyarországgal fennálló jószomszédi viszonyban, nem kevesebbet kérve, mint hogy a magyar kormány az ENSZ égisze alatt kössön nemzetközi megállapodást Romániával, hogy Magyarország védhatalmi státuszt gyakoroljon a Székelyföld fölött, és EU-tagként kérje az Európa Tanács támogatását a térség autonóm státuszának biztosításához” – áll a politikai nyilatkozatban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2006. április 14.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Traian Basescu elnök majdnem minden nap telefonon érdeklődik a Szekuritáté dossziék átadásáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Timofte elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács 1999-től nem bocsátott ki semmiféle határozatot bizonyos szekusdosziék titkosításával kapcsolatban. Előzőleg az SRI titkára, Ion Stan SZDP-s képviselő azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tegye nyilvánossá az 1999 decemberében titkosított, magas rangú állami tisztséget betöltő személyekre és politikusokra vonatkozó dossziékat. Elmondta azt is, hogy 15 percen belül megtalálható bármilyen dosszié az archívumban a digitális keresőrendszernek köszönhetően, amelyet az RHSZ adott át az átvilágító bizottságnak. Kijelentette: a titkosszolgálat csakis a külföldi gazdasági cégek tevékenységéről, a terrorizmussal gyanúsított személyekről, és kémelhárítással kapcsolatos ügyekről tárol iratokat, nem pedig romániai politikusokról. Emil Constantinescu volt államfő közleményében hevesen tiltakozott Stan vádjai ellen, miszerint a konvenciós kormány idején is titkosítottak volna egyes dokumentumokat. /Timofte cáfol: semmilyen szenzációs titkoknak nincsenek birtokában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2006. július 26.

Ellenérzésekkel fogadták mind az ellenzéki pártok, mind a koalíciós partnerek Traian Basescu elnök azon bejelentését, miszerint nem nevez ki új vezetőket a titkosszolgálatok élére, csak miután a parlament elfogadta a pártok és a civil szféra által vitatott nemzetbiztonsági törvényeket. Egyesek szerint az államfő zsarolja a parlamentet, mások szerint csak az időt húzza, hiszen nagyon is kedvező számára ez az átmeneti állapot. Ion Stan (SZDP), a képviselőház titkosszolgálatot felügyelő bizottságának elnöke szerint Basescu bejelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az államfő semmibe veszi a parlamentet és az alkotmányt. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő szerint Basescu szabályosan zsarolja a parlamentet. /Kiújul a vita a nemzetbiztonsági törvényekről. Basescunak kedvez az átmeneti állapot – vélik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2006. augusztus 2.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elhatározta, hogy meghallgatásra hívják a szolgálat vezetőségét a sajtóban tevékenykedő beépített tisztek ügyében, nyilatkozta Ion Stan, a bizottság titkára. Stan szerint a bizottság tagjai az okokat szeretnék megtudni, amiért tiszteket toboroztak az újságírók köréből és ezen tevékenység veszélyeztette-e vagy sem a nemzetbiztonságot. /Az RHSZ vezetőségét kihallgatják a médiába beépített tisztek ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2006. augusztus 4.

Mircea Dinescu, a Szekuritaté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja bejelentette, hogy az első szállítmányban 28 politikussal kapcsolatos dosszié került át az átvilágító bizottsághoz. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) színeit képviselő Ion Stan bizottsági tag szerint a titkosítási kötelezettség feloldása diszkriminatív. Ugyanakkor egyetért az akták hozzáférhetővé tételével. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor korábban jogi aggályainak adott hangot az LVT-döntésével kapcsolatban. Szerinte erről a kérdésről a parlament plénumának kell döntenie. /Nincs egyetértés a politikus-aktákról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2007. március 21.

Március 20-án a képviselőház jogi bizottsága módosította a büntető perrendtartási törvényt. Eszerint a jövőben csak a bíró által kiállított paranccsal lehet telefon-lehallgatásokat végezni. Ion Stan, a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság titkára szerint Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ elnöke nem a bizottság előtt tett kijelentései miatt vált meg tisztségétől. A SIE-nek ugyanis joga van a lehallgatáshoz, és 2001–2004 között több törvényes rendelkezés is lehetővé tette az ehhez szükséges különleges berendezések beszerzését. Saftoiunak azért kellett mennie, mert hírszerzési titkokat fecsegett ki. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Radu Timofte szerint a lehallgatáshoz szükséges berendezésekkel az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság és több titkosszolgálat, a Védelmi Minisztérium hírszerző főigazgatósága, a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/, a Belügyminisztérium belső védelmi és hírszerző főigazgatósága is rendelkezik. /Bogdán Tibor: Törvénytelen telefonlehallgatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998