udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Toganel, Ioan

1997. május 27.

Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./

2001. január 12.

A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2001. február 27.

A múlt hét végén a Marosvásárhelyen ülésezett az a kormánybizottság, mely a marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát helyzetével foglalkozik. A találkozón meghallgatták a megyei pénzügyőrség, a pénzügyi ellenőrző hivatal, a környezetvédelmi felügyelőség és más hatóságok jelentéseit. Egyébként a napokban beadta lemondását Doru Mihai Opriscan közgazdász (városi tanácsos), aki néhány hónapja vette át a kombinát vezetését. A napokban kiderült, hogy Ioan Toganel, Maros megye prefektusa két névtelen levelet kapott, melyek tartalma nem ismeretes, de annyi kiszivárgott, hogy azokban a kombinát helyzetét jól ismerő egyének Mihai Opriscant hibáztatják a felmerült problémák jó részéért. (Máthé Éva): Kivizsgálás az Azomures kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. március 16.

Az esőzéseket követő sorozatos földcsuszamlások miatt Maros megyében két falut teljesen el kell költöztetni jelenlegi helyéről és más, biztonságosabb helyen kell újraépíteni. Nyárádselye és Bábahalma, ahol ma már nincsen szinte egyetlen ép ház sem, szomorú sorsa elkerülhetetlen - nyilatkozta a megye prefektusa azoknak a tanulmányoknak a nyomán, melyeket a szakemberek a napokban hoztak nyilvánosságra. Ioan Toganel azt is elmondotta, hogy hamarosan kormányhatározatot dolgoznak ki a két falu elköltöztetésére vonatkozóan, ami olcsóbb megoldás, mint a házak kijavítása, hisz egyetlen ház újjáépítése is több mint 30 millió lejbe kerülne. (Bögözi Attila): Két falut költöztetni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2001. május 9.

Máj. 9-én Marosvásárhelyen - az önkormányzat megkerülésével - a prefektúra és a polgármesteri hivatal a Ion Antonescu marsall Egyesülettel karöltve szervezi az Európa Napot. Fodor Imre alpolgármester és a városi tanácsosok semmit nem tudtak a polgármester kezdeményezéséről. A szimpóziumot Ioan Toganel prefektus és Dorin Florea polgármester nyitja meg, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, az 1990-es Fekete Március egyik főszereplője és Ioan Scrieciu ezredes, a tizenegy évvel ezelőtt történt véres események másik részese, a Nagy-Románia Párt elöljárója kaptak szót. Fodor Imre ezt a közös ünneplést sértőnek tartja. /Szucher Ervin: Európa-Nap Antonescuval. = Krónika 9

2001. június 23.

Ellenezzük azt, hogy a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai kiiktassák a hivatalos román nyelvet - mondta Virginia Vedinas, a közigazgatási minisztérium államtitkára jún. 22-én a Project on Ethnic Relations (PER) szervezte egynapos marosvásárhelyi szemináriumon. A rendezvényen többek között jelen volt Ioan Toganel, Maros megye prefektusa, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere és Borbély László parlamenti képviselő. Ioan Toganel kifejtette: 25-30 Maros megyei községben még a törvény megjelenése előtt magyar nyelven tartották a helyi tanács üléseit, hisz a magyar lakosság aránya meghaladja a 85-90 százalékot. Véleménye szerint egy külön hivatalos iratra lenne szükség, amely pontosan meghatározná a magyar településnevek fordítását. Fodor Imre alpolgármester úgy vélekedett, nincs szükség újabb pontosításokra a törvény alkalmazását illetően. Borbély László emlékeztetett: a marosvásárhelyi márciusi interetnikus konfliktus a Tudor negyedi magyar felirat miatt robbant ki. /Kiss Olivér: Kisebbségi PER-szeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. október 13.

A legutóbbi népszámlálás adatai alapján Marosvásárhely lakosságának több mint ötven százaléka magyar ajkú, a megye lakosságának több mint negyven százaléka magyarnak vallotta magát. Mikor lesz kétnyelvű a felirat városban a prefektúra és a Megyei Tanács épületén? Burkhárdt Árpád alprefektus válasza: "Ioan Toganel prefektus halogatja a magyar táblák kitételét, mert hogy még nincs meg a hivatalos forma, méret... Pedig semmi egyéb nem kell ehhez, csak a ki kell tenni a magyar nyelvű táblákat." /(Máthé Éva): Meddig? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2002. január 19.

A marosvásárhelyi, Bernády György által épített városházra homlokzatára egyelőre nem kerülnek ki a kétnyelvű feliratok. Ioan Toganel kormánymegbízott egyszerűen nem akarja! Ő, aki a törvények betartásának felelőse Maros megyében. Tonagel prefektus szerint a 215-ös helyhatósági törvény értelemében a prefektúrákra nem kell kitenni a kétnyelvű táblát, ami nem igaz, a táblák nem felelnek meg a hivatalos előírásnak, ez sem igaz, másrészt nem is látta azokat. /(Máthé Éva): Prefektusi NEM! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2002. március 19.

Két évvel a földtörvény megjelenése után a Maros megyei magyar egyházak nem kapták vissza földjeiket. A prefektus ugyanakkor 40 hektáros területet utalt ki az ortodoxoknak a színmagyar Székelykálban, ahol egyetlen görögkeleti sincs. Ioan Toganel Maros megyei prefektus tavaly arra próbálta rávenni a marosszentgyörgyi önkormányzatot, hogy utaljon ki negyven hektár földet az ortodox egyháznak. Földhiányra hivatkozva azonban Vízi József polgármester akkor megtagadta a prefektusi utasítás végrehajtását. Az ortodox egyháznak Marosszentgyörgyön soha nem volt földje. /Szucher Ervin: Ortodox egyházi expanzió? Prefektusi utasításra költöznek a görögkeletiek Székelykálba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2002. április 11.

Bukarestben eldöntötték, hogy Ioan Toganel volt Maros megyei prefektus főjegyző lesz, és ebbe éppen annak a Virág Györgynek volt a legkevesebb beleszólása, akinek ? megyei önkormányzati elnöki pozíciójából adódóan ? javaslatot kellett volna tennie a főjegyzői tisztség betöltésére. Virág György úgy találta: ?új helyzet alakult ki az RMDSZ és PSD közötti alkuban?. /Salamon Márton László: Kádercsere PSD-módra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2002. június 25.

A román nyelvű sajtó szerint Maroskeresztúron a magyarok akadályozzák egy ortodox templom felépítését. Ezért a helybéli ortodox pópa a polgármester segítségével, a falu központjában június 22-én egy keresztet állított fel, s vasárnap már ott tartották a misét. Ez ellen a lakosság egy része, a helyi-RMDSZ szervezet és a magyar tanácsosok tiltakoznak. Az ügy lassan két éve bonyolódik. 2000. december 13-án az ortodox egyház telket igényelt templomépítésre. Az indoklásban az állt, hogy a tanács más egyházaknak is adott, kivéve őket. Ezt az állítást később maga Sanpalean Ioan polgármester cáfolta, kijelentve, senki sem kapott telket templomépítésre. Az RMDSZ elnöke szerint való igaz, hogy a katolikus meg a református egyház is épített templomot a községben, de mindegyik a saját telkére. 2001. augusztus 26-án az ortodox egyház ismét kérést nyújtott be, amelyben 2000 négyzetméter területet kért 49 évre koncesszióba, négyzetméterét 500 lejért. Az RMDSZ-frakció nem értett egyet ezzel, s a határozathozatalt a következő havi tanácsülésre halasztották. Az ortodox egyház ezután újabb kérést nyújtott be a tanácshoz, amelyben a temető mellett kért területet templomépítésre. A tanács határozatot hozott a kérés teljesítéséről. Ennek ellenére a polgármester idén március 3-án újból tárgyalta az ügyet, és felvezetésében más területet kért a templomépítésre, mert a telek jogi helyzete nem tisztázott. Az ügyben maga Ioan Toganel akkori prefektus, Burkhardt Árpád alispán és Ferenczy Petru főtitkár szállt ki a helyszínre. Javasolták, hogy a központban építsék fel a templomot. A márciusi tanácsülésen a testület elutasította, hogy a volt milícia helyére építsék a templomot. Maroskeresztúron a lakosság fele magyar, nem tették ki a kétnyelvű táblákat. /Maroskeresztúr: egy ügy és a háttere. Az ortodox pópa szerint az RMDSZ a hibás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2006. január 5.

Továbbra is akadozik az egyházi ingatlanok restitúciója Marosvásárhelyen. A református egyház egyik rendkívül értékes, főtéri ingatlana visszaszerzéséért kész a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulni – nyilatkozta Lakatos Péter, a marosvásárhelyi református egyházközségek kuratóriumának elnöke. Az Országos Restitúciós Bizottság kedvezőtlen elbírálása után a tíz marosvásárhelyi református egyházközség kuratóriuma peres úton próbálta visszaszerezni a Rózsák tere 19. szám alatt álló ingatlant. A legfelsőbb bíróság azzal utasította el a reformátusok fellebbezését, hogy a főtéri ingatlanért az egyház egy másik épületet kapott. „1977-ben lemondtunk a főtéri épületünk másik feléről, ahhoz, hogy egy másik, szintén saját ingatlanunknak kapjuk vissza az ötven százalékát. Most pedig úgy állítják be, hogy mi megkaptuk azt, ami minket illet. Volt két ingatlanunk, s abból maradt egy” – jelezte Lakatos Péter. A református egyház még az előző kormány idejében kapta vissza Marosvásárhelyen a Szentgyörgy utcai volt leányiskola épületét. Csak az épület utca felőli részt vehették birtokba, a városháza és az iskola vezetősége hallani sem akar arról, hogy az udvar felőli részt átadja. Évekig nem fizettek bért, a vízdíjba nem pótoltak semmit, szerződést sem akartak kötni. Ennél is bonyolultabb Marosvásárhelyen az Ifjúsági Keresztyén Egylet egykori székházában helyet kapott bábszínház esete. Az épületet kormányrendelettel 2000 decemberében adták vissza, de Ioan Toganel egykori prefektus, a Maros Megyei Tanács jelenlegi jegyzőjének akadékoskodása nyomán a református egyháznak azóta sem sikerült birtokba vennie.. /Szucher Ervin: Viszontagságos restitúció. Akadozik a marosvásárhelyi református egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998